Pápai Textilmunkás, 1981 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1981-01-01 / 1. szám

Szakosztályi értekezlet a labdarúgóknál Két héttel később fejeződött be az őszi sze­zon — a korán beköszöntött kemény téli idő­járás következtében későbbre halasztott mér­kőzések miatt —, s ezért az évzáró szakosz­tályi értekezletre is az ünnepek előtt került csak sor. A sportpálya klubhelyiségében az első és tartalék csapat játékosait, továbbá a szakosz­tály vezetőit és a szurkolók képviselőit Simon Miklós technikai vezető üdvözölte és rámuta­tott, hogy mindkét csapat teljesítette a kitűzött célt, az élmezőnyben való szezonzárást. Az if­júságiak elsők, a felnőttek azonos pontszám­mal, csak egy rúgott góllal kevesebbel szorul­tak a listavezető zirciek mögé. Szabó Sándor kiemelte, hogy a bajnokságban való további jó szereplés feltétele a rendsze­resebb edzéslátogatás és az áldozatvállalás. Emlékeztetett arra, hogy közel másfél évtized után ifjúsági csapatunk újra bekerült a leg­jobb 32 közé, mely további felelősségteljes, ke­mény munkát követel. Dekovics István az első csapat teljesítményének kudarca után beálló örvendetes fejlődésről, csapattá forrásról be­szélt. Rámutatott, ha minden mérkőzésen, min­den játékos felelősséggel, tudása legjavát ad­ja, az gólokban és azon keresztül pontokban is megmutatkozott volna. Az értékelés után a legtöbb mérkőzésen szereplő, legmagasabb osztályzatot kapó játé­kosok, mint Palkovics Károly, Koch László, Gu­lyás István, Kerper Zoltán, Tóth Sándor, lab­dát kaptak ajándékba. A szurkolók képviseleté­ben Polgárdi József további sikereket kért és kívánt a játékosoknak és vezetőknek, majd a csapat intézője, Vámos Károly szavai után még sokáig együtt maradtak, hogy egy tétre menő bajnokság felén túl, kissé lazítva fel-feleleve­­nítsenek egy-egy szép, vagy izgalmas emléket, f az őszi 35:10 ü­rügyén Labdarúgóink a megyei bajnokság őszi for­dulójában 27 ponttal, 35:10-es gólaránnyal a 2. helyen végeztek. Ám aki hétről hétre figye­lemmel kísérte a csapat eredményeit, vagy esetleges kudarcait, nem feledkezhetett meg róla, hogy az őszi bajnokság 10 hazai mér­kőzése mellett csak 7-szer volt idegenben. Sőt, az egyetlen vereséggel végződő idegenbeli mérkőzés­­ a Pápai vasassal­­ is a textiles szurkolók által teremtett légkörben zajlott. A­z otthonon kívüli mérkőzésen elért 9 pont nem rossz, de talán a rúgott és kapott gólok arányán — 9:8 — lehetett volna javítani, mely esetleg még pontokban is megmutatkozott vol­na, mint például Úrkúton, vagy különösen ös­­kün. A 10 hazai mérkőzésnek, a 18 pont és a 26:2-es igen jó gólkülönbség ellenére is van egy szépséghibája, mégpedig a Nemesgu­­lács csapatától „elszenvedett" döntetlen, to­vábbá a XI. fordulóban a Volán elleni mér­kőzés, a vészes gólnélküliség, mely szintén egy pontjába került a csapatnak. Az 5. fordulótól felfelé ívelt az együttes út­ja, s a csúcsot az Ajkai Bányász elleni re­mek teljesítményével - a 7. fordulóban — érte el. A továbbiakban kisebb kisiklástól eltekint­ve, már egyenletes volt a produkció, s így „jött össze" a 27 pont és a 35:10-es gól­arány. A csapat gerincét 10—12 játékos adja. Hatan - Palkovics, Gulyás, Kerper, Koch, Pol­gár, Tóth — 17-szer, Benkő, Varga, Takács, Gáti 14-szer léptek pályára. Sérülés miatt Horváth, Mekler csak 11, illetve 9-szer állt rendelkezésre. Általában mint cserejátékosok, a szélső Krátki és a fiatalok, Szekér, Boldis, Irmes és a bevonuló Vass álltak több-kevesebb alkalommal rendelkezésre. A 35 rúgott gólból 8-at Benkő szerzett, őt követi Koch 7, Tóth 6, Polgár és Varga 4-4 góllal. Hatan — Irmes, Szekér, Krátki, Mekler, Kerper, Palkovics — egy-egy góllal járultak hozzá az eredményekhez. (Fotó: Szólás László) Decemberi, első lapszámunkban írtunk Bella Imréről, városunk, vagy tán megyénk egyetlen és még dolgozó takácsmesteréről. S íme, a sors iróniája: a cikk megjelenésének másnapján meghalt. Könnyed mozdulatai, kedélyes szavai azóta is előttünk, bennünk vannak. Hamar szívünkbe lopta magát (gondoljuk az olvasók is így voltak vele), s most annál nehezebben felejtjük el. De mit tehetünk? Nyugodjék békében. Buszjegy-lottó Bangkokban havonta egyszer jutalomsorso­lást rendeznek az autóbusz-menetjegyekből. Ezzel elérték azt, hogy már senki nem utazik jegy nélkül, s kevesebbet szemetelnek az uta­sok. Gyerünk Sümegre! Itt a tél, melynek megvannak a szépségei, de a veszélyei is. A hegyekbe, akár egynapos tú­rára is csak megfelelő öltözetben, na meg helyismerettel felvértezet­tek menjenek, hisz van bőven lát­nivaló a könnyebben megközelít­hető, veszélytelenebb helyeken is. Keressük hát fel megyénk, s egy­ben hazánk egyik gyöngyszemét, a meredek sziklabércen emelkedő várral büszkélkedő barokk kisvá­rost, Sümeget. Akár vonaton, akár gépkocsival kívánjuk elérni, úticé­lunkhoz közeledve, a dombbá sze­lídült hegyek karéjában kiszélese­dő völgyben szemünket a magá­nyosan kiugró sziklás hegy tete­jén felépült — századok vihará­val, s elemmel dacoló — gyer­mekkori álmainkat megtestesítő „igazi" vár vonzza. Ahogy közeledünk, és más-más oldalát látjuk, új arcát mutatja. A belváros felől - délnyugat - a külső kaputorony íves falával és lőréseivel mutatja magát, keleti végén a magasba törő öreg­ tor­nyot látjuk. Északról a köves bás­tya és a külső kaputorony hívogat bennünket. Távolról nézve a vár teljesen ép erősség benyomását kelti, pedig a tornyok, bástyák, kapuk konzerválása, romokból fel­építése csak részleges, és az 50- 60-as években nagy műértéssel és nem kis anyagi ráfordítással tör­tént. Legkönnyebben a belváros felől a Turista Szálló mellett elhalad­va, a „Tokaj" nevű városrész fe­lett futó szerpentinen érjük el a várat, illetve a vár bejáratát, a külső kaputornyot. A bejárat fe­lett Sennyei István veszprémi püs­pök címere látható, 1674-es év­számmal, mely valószínűleg a si­kertelen török ostrom miatt meg­rongálódott vár renoválását jelzi. A külső kaput a zömök Sennyei­­bástya védte, és útunkat egy kes­keny falszorosban folytatjuk a bel­ső kaputornyon át a várba, de előbb a széles és mély „farkasve­rem" hídján dübörög léptünk. Nem feladatom a vár részletes leírása, de tény az, hogy akár a Nagy-bástya teraszáról, az öreg­torony erkélyéről, a Magas-torony melletti gyilokjáróról, vagy a Kö­ves-bástyáról akár befelé, vagy ki­felé tekintünk, nagyszerű élmény­ben lesz részünk. Első pillantá­sunkkal déli irányban a várost, tovább a Tapolca és Keszthely kö­zött elterülő, szőlőkkel, erdőkkel borított hegyeket látjuk, északon pedig a Bakony rengetege kéklik. S ha kigyönyörködtük magunkat az elmúlt századokat felidéző fa­lak között, ismerkedjünk meg a várossal is. Lefelé haladva bal oldalon ha­talmas épülettömb - Biró Márton püspök építtette, több mint 200 éves — Barokk lóistállót találunk, amelyben ma is törzsméneket tar­tanak. Tovább haladva a Szent István térre érünk, ahol a város legjelentősebb kultúrtörténeti és műemléki látnivalóit találjuk. A volt ferences templom és kolos­tor több mint három évszázados épülete a XVII. századi ellenre­formáció egyik központja volt. Az épület a több átépítés miatt meg­változtatta eredeti arculatát, de a gazdag pompájú barokk főoltár és két mellékoltár, s a díszes szó­szék, a kovácsoltvas rácsokkal ékes két oldalkápolna megfogja a tekintetet. A kolostortól északra, a Vár­hegy tövében van Sümeg legszebb barokk műemléke, az egykori püs­pöki palota, melynek legszebb ré­sze, az íves főkapu, fölötte a kő­­mellvédes erkéllyel, melyet két görnyedt hátú Atlasz tart. A tér több szép háza, kúriája közül ne feledjük el felkeresni a Kisfalu­dy Sándor Emlékmúzeum épületét, a költő szülőházát, mely nemcsak a Himfy-dalok szerzőjének állít emléket, hanem a kortársakra, Berzsenyire, Pálóczi Horváthra és Batsányira stb. — akik közül nem egy megfordult a házban — is em­lékeztet. A múzeum melletti fa­lon sümegi pantheonként kis már­ványtáblák során olvashatjuk a város jelesebb fiainak és a nekik emléket állító intézmények, testü­letek neveit. A város felé továbbhaladva előbb a Kossuth­ utcát érjük el, ahol a kereskedőházak a város régi polgári életének tanúi. A nyugati városrészbe a hangulatos Deák utcán megyünk, ahol szin­tén sok régi épület előtt érdemes elidőzni. Az utca vége széles tér­ségbe torkollik, közepén áll az ország egyik legimpozánsabb egy­­tornyú barokk temploma. Kívül­ről még nem sokat sejtet szépsé­géből, de a belső teret kitöltő Maulbertsch-freskók, az építész ál­tal tagolt térben is harmonikus egységbe foglalják és nagyobb­nak tüntetik fel a templomot. Az akkor még fiatal festő — aki egy negyedszázad múlva városunk templomában is maradandót mű­velt — pályája egyik legnagyobb művét alkotta ebben a templom­ban. Képsorán két helyen önma­gát is megfestette az utókor szá­mára. Sümegi sétánkat, akárcsak bár­melyik régebbi városét, vagy ki­sebb települését is, akkor tes­­­szük teljessé, ha felkeressük a te­metőt, hisz hívebben megőrzi a múltat, lakóinak emlékét, mint az utódok kénye-kedve szerint —sok­szor elhamarkodottan — átalakí­tott házak, utcák. A temető szé­lén a Kisfaludy-család több tag­jának sírja vezet a költő szürke gránit síremlékéhez, melyet fehér márvány mellszobra díszít. Itt van feleségének, a Himfy-versek mú­zsájának, Szegedi Rózának bronz domborműve is. Rajtuk kívül a vá­ros sok, egykori érdemes polgá­ra, a kúriák nemesi lakói, tábla­­bírók, katonák, papok, mesterem­berek, szőlősgazdák alusszák örök álmukat a copf, empire és klas­­­szicizáló síremlékek alatt. A vá­ros mai és egykori látnivalói után érdemes lesz felkeresni a környe­ző falvakat is. Gáti László A bűn nyomában: Sajátos tréning Az ismert, nagy múltú sportegyesület iroda­házában, a pénztárhelyiségben a helyszíni­­szemle-bizottság tagjai nem akartak hinni a szemüknek. Az ismeretlen tettesek, akik ajtó­­kifeszítéssel hatoltak be ide, hegesztőkészülék segítségével akartak hozzájutni a páncélszek­rényben levő közel 60 ezer forinthoz, de nem tudtak megfelelően bánni a készülékkel, s ek­kor megfogták a csaknem kétmázsás „mac­e­kőt", és egyszerűen magukkal vitték. Ez volt az, ami a rendőrök csodálkozását kiváltotta. A helyszínen talált nyomok arra utaltak, hogy a páncélszekrényt levitték az emeletről, görgették vagy 300 métert, aztán kocsiba rak­ták és magukkal vitték. Rövid időn belül ez már a második ilyen jellegű betörés volt a vá­rosban, s a nyomozók joggal feltételezhették, hogy az elkövetők az átlagosnál jóval erősebb emberek - ám a betörésben járatlanok, hi­szen nemcsak a hegesztőkészüléket használták szakszerűtlenül, hanem kifeszítettek egy ajtót is, amelyik nem volt kulcsra zárva. A helyszínen sikerült azonosításra alkalmas ujj- és eszköznyomokat rögzíteni, s tekintet­tel a betörés helyére, elsősorban az egyesület egykori vagy jelenleg is aktív sportolóit is el­lenőrizték,, különösen azokat, akik már büntet­ve voltak. Nyomozás indult annak felderítésére is, hogy honnan lophatták vagy kaphatták a betörők a hegesztőkészüléket és a hozzá szük­séges dissougáz- és oxigénpalackokat. Bizo­nyos értelemben a megye lakosságát is bevon­ták a nyomozásba, mert a megyei lapban a főkapitány közleményt jelentetett meg a bűn­­cselekményről. Már a megjelenés napján beérkezett az el­ső bejelentés: a dissougáz- és oxigéntelep ve­zetője közölte, hogy raktárukból elloptak két palackot. Másnap egy tanú beszámolt arról, hogy szomszédja, Gumiller Ferenc lakásán teg­nap több személy is megjelent, gépkocsival ér­keztek, és valamilyen nagyobb tárgyat cipel­tek. Ami nagyon lényeges volt: Gumiller va­lamikor a helybeli sportegyesület birkózója volt. A következő bejelentő a városi MÉH-telep vezetője volt, aki elmondta, hogy S. J. a Vá­rosgazdálkodási Vállalat dolgozója, két hegesz­tőpisztolyt és különböző, hegesztőkészülékekhez való tartozékokat kívánt náluk értékesíteni. Az hamar kiderült, hogy S. J.-nek semmi köze a bűncselekményhez, mert a kérdéses tárgyakat guberálás közben találta, a hegesztőpisztolyok­ról viszont kiderült, hogy nem sokkal megtalá­lásuk előtt valaki szakszerűtlenül használta őket. Még ugyanezen a napon egy hegesztő bejelentette, hogy Gumiller néhány nappal ez­előtt arra kérte őt, hogy szerezzen neki egy hegesztőkészüléket. Így már megvolt az alapos gyanú, s Gumil­­lert őrizetbe vették. A jól alkalmazott kihallga­tási taktika eredményeként két napon belül ha­sonló sorsra jutott a betörőbanda valamennyi tagja, közöttük még több birkózó is. Az ügy nagyságát jellemzi, hogy Gumillerék össze­­sen 26 bűncselekményt követtek el, tárgyalá­sukra csak az ügyészség 57 tanút idézett be. A bírósági ítéletet ismerve bizonyosra vehető, hogy az egykori birkózóknak most jó ideig nem lesz módjuk erre a sajátos tréningre. PÁPAI TEXTILMUNKÁS A Pápai Textilgyár üzemi pártbizottságának lapja Megjelenik havonta kétszer - Ara 1 forint Felelős szerkesztő: Horváth István Kiadja a Veszprém megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Demján Gábor ki. 158. Veszprém megyei Nyomda Vállalat Felelős vezető: Danóczy Balázs Jegyzet Pénzrongálók Ropogós húszasok­ , százasok, ötszázasok, alig száradt meg rajtuk a festék, gyűrődés sehol, de már ott van rajtuk a 13, 26, 37 és 42-es szám, irónnal. Persze össze-vissza, szélen, kö­zépen, vagy éppen fordítva. A jó érzésű em­ber idegei felborzolódnak az ilyen tudatos rongálás láttán, s önkéntelenül felvetődik: ha rövid az eszük, miért nem toldják meg egy-egy mozdulattal? Miért ne lehetne egy papírdarab­kára írni az ilyen számokat, amelyet funkciója betöltése után egyszerűen félredobhatnak? Tán túl „magas" ekkora kívánság? Egyébként egy szép új ötszázasról jutott eszembe ez, amelyre már 3 kétjegyű számot is feljegyeztek, más és más helyre. Egyik ismerő­sömnek mutatom, s ő fejét csóválva imigyen: - Jól elverném a körmeit az ilyen pénztáros­nak! Valamiféle ellenőrzést kellene kieszelni erre is, aztán értékcsökkenési kártérítést fizet­tetni a rongálókkal. És tárcájából kiemelve egy húszast mutat, amellyel tán cipőt töröltek: — Szégyelltem oda­adni a trafikban, inkább váltottam. Ugyan mi­félék csinálják ezt, hisz undorral nyúl hozzá az ember. S vajon hány milliárd bacilust „for­galmaznak” így? Hát normális az ilyen? A kérdés nyitva maradt.­ ­orv— TÜKMtóC — Főúr, ezt a bor­júhúst egyáltalán nem lehet elvágni! — Uram, ez a borjú egy héttel ezelőtt még a tehén után sza­ladt. — Az lehet, de nem a tej miatt! Az indián először lát vízisíversenyt, s társához fordul: — Miért rohan olyan őrülten az a motorcsónak? — Megvakultál, Vad Sas? — így ő. — Nem látod, hogy üldözik? Egy hölgy a varró­nőnél : — Legyen szíves ve­gye szűkebbre ezt a ruhát! — Hisz akkor már csak a bőre alá tud­ja felvenni! Hosszú sor áll a színház előtt. — Mit játszanak ma? - kérdezi egy arra já­ró. — Azt nem tudjuk, de a büfébe banánt hoztak. . — Halló, éjszakai ügyelet? — Igen, miért éb­resztett fel? Két ismerős találko­zik: — Mit csinálsz min­dig? — Taxizom ... — És miből telik rá? — A kedves bátyja már régen járt itt — mondja Mártának a főbérlő, mire ő: — Másik húga van a gazembernek! Keszeg felhívja fő­nökét, s közli, hogy légcsőhurutja van, nem tud bemenni dol­gozni. — Akkor miért beszél ilyen hangosan? — kérdezi bizalmatlanul a főnök. — Kérem, én nem csinálok ebből titkot! — Szent atyám, én már 5 éve igen példás életmódot folytatok: nem iszom, nem va­gyok egész nap az ut­cán, nem nézek rá az asszonyokra. Minden este 10 órakor lefek­szem, minden vasár­nap misét hallgatok. — Félek, fiam, hogy mindez megváltozik, ha kikerülsz a börtön­ből. ■ Egy bérházban gyilkosság történt. A nyomozó arra lett figyelmes, hogy valaki megáll az ajtó előtt, vár egy kicsit, majd bekopogtat. — Óh bocsánat! Eltévesztettem az ajtót! A nyomozó a belépőt gyilkosság gyanújával azonnal letartóztatta. Miért? Megfejtés a víz­szintes 1, függőleges 13 és a függőleges 15, víz­szintes 64 sorokban található, ezt kérjük beküldeni a megjelenés utáni csütörtökig. Zárt betűk: A, Y, K, K, V, Ö­tszintes. 13. Megbízottai. 14. Elhunyt színész, énekes. 16. becézett lány. 17. Esetleg. 19. Las­ 20. Híres gyárunk betűi, keverve. 21. Kiss .... ssznő. 23. Beszáradás. 24. Araszt. 25. Hármas! Ruhátlan alak. 28. Nátrium. 29. Felvidéki folyó. A hal 31. Skálahang. 32. Kevert fog. 33. Továbbít. Ifjúsági viágrendezvény. 35. Semmikor. 37. Nagy jet hegyvonulatot. 38. Ételízesítő. 39. Én latinul görögül. 40. K..., műtrágyaféle. 41. Ez. Tiltás 43. Keresztnevének kezdőbetűjével az gyártás egyik úttörője. 44. Kis Imre! 45. Skála- 3. 47. Szeretek, latinul. 48. Trónf. 49. Előtt, étül. 50. összevissza égni! 53. A lábbeli. Közismert színészünk. 56. . . .Liston, volt ököl­világbajnok. 58. Madárlakás. 59. Becézett út. 60. Tévedni ilyen dolog. 62. Legyeket kap­ Függőleges: 1. Fordított szigetország. 2. Nívó. 3. Mikrolény. 4. Becézett angol fiú. 5. Dolgozik a kertben. 6. Brikett. 7. Dzsungelnövény. 8. Kraj­cár. 9. ÁDF. 10. Bútordarab. 11. A függőleges 5-öt csinálgatja. 12. Oda is, vissza is gyakori francia férfinév. 18. Szabadságát töltő. 21. Szovjet repülő. 22. Levelet besorol. 25. Fehérnemű. 27. An­gol fiúnév. 29. Szovjet város. 30. Ő adja az ára­mot. 31. Német névelő. 32. Megálljunk csak! 33. Nagy amerikai folyó. 34. VCE. 36. A vízszintes 39. fordítva. 37. Arab írástudó. 38. Kis Emma. 40. A szoros ABC első három betűje, de nem sor­rendben. 41. Nagy madár. 44. Nem áll meg. 45. Nem tanácsos megfogni (utolsó kockában­ !). 46. Egy osztrák folyóba­n. 48. Névelővel, üzleti „rejtekhely". 49. Olasz zeneszerző. 51. Ruhadísz. 52. Nóta. 54. Érző szál. 55. Rosszul kong! 57. YRÓ. 59. Állítólag sóbálvánnyá vált. 61. Ipari, röviden. 63. Magas növény.­­ 0 Legutóbbi rejtvényünk helyes megfejtése: Fede­rico Lorca - Radnóti Miklós — Hó egy reggelen — Esti szürkület. Könyvet nyert: Magyari Károlyné, Egyházi József­­né és Varjas Zsigmond. A leleményes nyomozó

Next