Pápai Textilmunkás, 1982 (19. évfolyam, 1-24. szám)

1982-01-01 / 1. szám

PAPAI Boldog új esztendőt! Amikor magunk mögött hagyunk egy-egy esztendőt és kö­szöntjük az újat, mindig eszünkbe jut, mily feltartóztathatat­lanul rohan az idő. Mi, a dolgos hétköznapok közben jófor­mán észre sem vesszük ezt, ilyenkor azonban érdemes meg­állni egy pillanatra, végigfuttatni emlékezetünkben az óév minden fontosabb eseményét, legyen az jó vagy rossz, s le­szűrve a tapasztalatokat, meghatározni céljainkat, tervein­ket, az előttünk álló feladatokat.­­ Számadást kell végeznünk arról, hogy megfeleltünk-e ki­tűzött céljainknak, megtettünk-e mindent azokért az embere­kért, akik egész évben becsületesen helytálltak a munkában, biztosítottuk-e vállalatunk és az itt dolgozók jövőjét, egy­szóval hogy végeztük el a ránk bízott feladatokat. Most, az új év küszöbén ezekről kívánok szólni. Elsősorban szeretném mindenkinek megköszönni a tavaly végzett mun­kát, majd ismertetni az új, 1982-es év legfontosabb felada­tait. Nem volt könnyű az 1981-es esztendő. Be kellett fejezni az előző tervidőszakban megkezdett rekonstrukciót; többet termeltünk rövidebb időszak alatt és kevesebb létszámmal­, erős verseny alakult ki, főleg a külföldi megszokott piacokon megnehezültek a körülmények, a gazdasági egyensúly javí­tása érdekében szigorodtak a szabályozók. Sorolhatnám még tovább mindazokat a változásokat, melyek nehezítették min­dennapi munkánkat. S vélem, hogy a legfontosabbnak sike­rült eleget tennünk. Ezt igazolják mindazok az információk, termelési, gazdasági események, amelyeknek már birtokában vagyunk. Reméljük, hogy a most készülő mérleg adatai is ezt fogják igazolni. üzemeink, a fonodától a kikészítőig bezárólag, teljesítet­ték, sőt túlteljesítették termelési feladataikat. Ennek azért van különös jelentősége, mert nem túlórával érték el, hanem úgy, hogy augusztustól bevezettük az 5 napos munkahetet. Sokat javult a termelékenység, mondhatjuk „beérett" a re­konstrukció. Továbbra is komoly termékszerkezet-váltást hajtottunk vég­re, sikerült bevezetnünk a széles áruk gyártását, nagyüzemi körülmények között is. Megtaláltuk ehhez a felvevőpiacokat. S az állandóan csökkenő létszámból fakadó nehézségeket is kivédtük jobb munkaszervezéssel, s a munkaerőhiány miatti gépállás csökkent. Egészében a takarékosság, a költségek csökkentése jellemezte gazdálkodásunkat, bár e téren még sok a tennivaló. Ami az óévben zavarólag hatott, az első­sorban a minőségi fogyatékosságokból adódott, holott a ne­héz piaci helyzet miatt igen előtérbe került a minőség kér­dése. A jól végzett munkáért a megfelelő anyagi javakat is igyekeztünk erőnkhöz mérten biztosítani. Először alkalmaz­tunk differenciáltan nagyobb összegű mozgóbért, kitűzött feladatok teljesítéséért. S elmondhatjuk, hogy a jó csapat­munkának meglesz az eredménye, ezt jelzik az előzetes szá­maink Ez évben még nagyobb feladatokat kell az iparnak, ezen belül a Pápai Textilgyár dolgozóinak is vállalniuk, az eddi­gieknél többel kell hozzájárulni a nemzeti jövedelem növe­léséhez, a népgazdasági egyensúly megteremtéséhez. Ered­ményes mmunket csak akkor remélhetünk, ha megújulás kö­vetkezik be vállalatunknál is több területen. Sok esetben vál­toztatni kell eddigi szemléletünkön is a célok érdekében. És a realitásokból kiindulva, tudomásul kell vennünk, hogy csak meglévő erőnkre, lehetőségeinkre támaszkodhatunk, csökken­nek a fejlesztési lehetőségek és a munkaerő-utánpótlás. Legfontosabb feladataink: A termelést legalább az 1981- es szinten kell tartani úgy, hogy a minőség tovább javuljon. Nem elég ezt csak hangsúlyozni, többet kell tennünk, csele­kednünk. Ma, a megnehezedett piaci helyzet mellett, ver­senyképességünket csak úgy tudjuk megtartani, ha az ed­digieknél jobbat gyártunk a fonodától a készáruig bezáró­lag. Csakis így lehet bel- és külpiaci kapcsolatainkat bőví­teni, az igényeket kielégíteni. Nagyobb mértékben kell ösztönözni a jó minőséget gyártó­kat, és ha szükséges, jobban büntetni azokat, akik hanyag munkájukkal rossz árut vagy selejtet gyártanak. Szigorítani kell a gyártásközi ellenőrzést és a technológiai fegyelmet. Az élénk verseny és nehezedő piaci körülmények miatt még intenzívebbé kell tenni a gyártmányfejlesztést, alkalmazkod­va az igényekhez; export- és belföldi szállítási kötelezettsé­günknek határidőre, kiváló minőségben eleget kell tennünk. Gazdasági munkánk hatékonyságának emelése m­egkö­­veteli minden vonalon az ésszerű takarékosságot. Különösen nagy jelentősége van ennek üzemeinkben, ahol az anyagok többsége importból származik. Mindenkitől elvárjuk, hogy a legnagyobb gondossággal, a gazdaságosság szellemében végezze napi munkáját, legyen az anyag, energia, költség, vagy bármi, ami befolyással van az eredményre. A csökkenő létszám és a termelékenység emelése megkö­veteli tőlünk a még hatékonyabb, szervezettebb munkát sok területen, elsősorban a nem teljesítményrendszerben dolgo­zóknál; tovább kell javítani a munkafegyelmet, a munkaidő teljes kihasználását. A fegyelemrontóktól, ha szükséges, meg kell válni. Csak így lehet a szabályozóváltozás negatív ha­tását ellensúlyozni és növelni a nyereséget. Az 1982-es év sem lesz könnyű, lesznek gondok, problé­mák, de ha kollektívánk összefog, remélhetőleg úrrá tudunk lenni a helyzeten és megvalósíthatjuk terveinket. Pártszer­vezetünk, szakszervezetünk, a KISZ és más tömegszervezetek segítő munkája, dolgozóink helytállása biztosíték arra, hogy az idei év cékitűzéseit, feladatait teljesíteni tudjuk. Még egyszer köszönöm a tavaly végzett munkát és kívá­nok vállalatunk valamennyi dolgozójának és családtagjának erőt, egészséget, sikerekben gazdag, békés, boldog új esz­tendőt! Szocsevka Ferenc igazgató Világ proletárjai, egyesüljetek! 1982. január (1.) Ára: 1,20 Ft XIX. évfolyam, 1. szám Jubilálok Novemberiben, illetve decem­berben vette át jubileumi ju­talmát 50 év után Baumann József szövő­művezető — 40 év után: Csillák Ferencné felíró csoportvezető, Dudás Istvánná bérelszámoló, Horváth István villanyszerelő, Jákli Józsefné kalkulátor, Máté Ilona kikészí­tő takarító és Mórocz Mihály a bálaralktárbóli. 25 év után: Babos József kikészítő gépes, Domonkos József gépkocsisze­­relő, Kelemen Sándorné áru­tisztító, Király József írező­gé­pes, Légiódi Kálmánná a kiké­szítőből és Mészáros Józsefné a szövő­gből. _ Polgár László mester, a szö­vődés törzsgárda tagja munka közben látható felvételünkön. (Fotó: B.J.)! flz 5 napos munkahét és a bérgazdálkodás tapasztalatai December végén együttes ülést tartott a párt-vb és a szakszervezeti bizottság, ame­lyen Ringitzer József igazgató­­helyettes az 5 napos munkahét bevezetésének tapasztalatairól tájékoztatta a két testületet, Rozsnyai Gézáné dr. pedig az 1981. évi bérgazdálkodásról. Utólagosan most már teljes bizonyossággal megállapíthat­juk, hogy válla­­latunk­ vezetősé­ge helyesen döntött, amikor élt a lehetőséggel és tavaly au­gusztus 3-mal áttért az 5 na­pos munkarendre, hallhattuk többek között. S hogy már az előkészítő időszakban nagyon sok hasznos észrevétel, javas­lat jutott el a vezetőséghez, amelyeket intézkedési tervé­nek kimunkálásakor figyelembe vett. Nem kis mértékben en­nek tulajdonítható, hogy az átállás szinte zökkenőmentesen történt, sem a termelés, sem a jövedelem, sem a kereset nem csö­kkent emiatt, sőt nőtt a hatékonyság. Annak ellené­re, hogy a heti munkaidő 44 óráról 42-re, a folyamatos munkarendben, illetve a két vagy több műszakban foglal­koztatottaké pedig 40-42 órá­ra csökkent, s voltaképpen 5 nap alatt kellett elvégezni azt, amire korábban 6 nap állt re­ndel­kezés­ü­n­kre. Vállalati szinten 5,37 száza­lékos időalap-kiesést kellett ellensúlyozni, amelyre a ter­melő egységek által kidolgo­zott tervek nagyobb részt rea­lizálódtak. Ennek eredménye­ként a fonó, szövő és kikészítő az új munkarendben is teljesí­tette nagyobb termelési fel­adatát, sőt olyan jó ered­ményt produkált, amilyenre a közelmúltban nem volt példa. És ez annál is értékesebb, mi­vel a tervezettnél kisebb lét­számmal történt. Ezután az év folyamán meg­valósított szervezési feladatok­ról szólt igazgatóhelyettesünk, bár a bennük rejlő lehetősé­geket nem sikerült teljes mér­tékben kihasználni. Különösen a minőségi munka, illetve hi­bátlan termék, ami még gon­dot okoz, s nagyobb figyelmet érdemel. Némileg javult a táppénzes fegyelem, több ipari tanulót sikerült felvennünk, mint a bázisévben. S kedve­zően alakultak a vállalat gaz­dálkodására vonatkozó főbb mutatók, s így az előzetes szá­mítások szer­int a tervezett 33,4 millió forint nyereség — a sza­bályozóváltozások negatív ha­tása ellenére — közel 10 mil­lió forinttal jobb lesz. Egészé­ben tehát, az elmúlt 4,5 hó­nap termelési, gazdálkodási eredményeinek ismeretében megállapítható, hogy az új, rövidített munkarendre kialakí­tott szervezet jól funkcionál, bár az éles váltás még nem minden üzemben valósult meg teljes egészében. A vállalat társadalmi és gaz­dasági szervei, amellett, hogy folyamatosan figyelemmel kí­sérték az 5 napos munkaren­det, keresik annak továbbfej­lesztési lehetőségeit, így ez év el­ső félévének eltelte után fe­lülvizsgálják a jelenlegi mun­kaidő-beosztásokat, s a lehe­tőségekhez mérten további rö­vidítést eszközölnek, így pél­dául a 3 műszakosoknál meg­valósul a 40 órás munkahétre való átállás. Ennek elengedhe­tetlen feltétele azonban a meglévő hiányosságok felszá­molása, mind a termelésiben, mi­nd az irányításban és a gazdálkodás szférájában. Rendkívül fontos tehát a ba­­konynános kihelyezett üzem tervezett termelésének produ­kálása, a rekonstrukció folyta­tása, ezen belül 22 új SZTB szövőgép és az ehhez kapcso­lódó egyéb termelő berendezé­sek üzembe helyezése, a hét minden napjának egyenletes és teljes kihasználása, a kar­bantartók nagyobb aktivitása, s termelő berendezéseink jobb kihasználása minden területen. A második napirendi pont kapcsán tájékozódhattunk bér­politikáink főbb elveiről,­­gya­korlati megvalósításáról, s ar­ról a tényről, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően ez év­ben már nagyobb szerepe volt a mozgóbérek ösztönző rend­szereinek. Ebből következően a bérfejlesztés összegeinek egy része nem az alapórabéreket növelte, hanem konkrét válla­lati célkitűzések és feladatok megvalósítását segítette elő. Az 1981. év átlagbéremelési előirányzatánál figyelembe kel­lett venni a gazdálkodás egy­re szigorúbb feltételeit. Ezért a tervezés időszakában a bér­­fejlesztési mutatók növekedése miatt 1,63, a létszámcsökkenés alapján 1,84 százalékkal szá­molt vállalatunk, így a 2,3 százaléknak megfelelő bérszín­vonal-tartalék felhasználásával 5,77 százalék átlagbér-növe­kedést irányozhatott elő. S mivel a vállalati nyereség­nél jelentős javulás várható, a tervezett 9 százalékos bérfej­lesztési mutató várhatóan 12,33-ra fog növekedni. Ennek megfelelően összesen 9 száza­lékos átlagbéremelést valósít­hatnánk meg, bérfejlesztési adó befizetési kötelezettség nélkül. Figyelemmel az összes körülményre, végül is 8 száza­lékos béremelést sikerült vég­rehajtani. Érdemes megjegyezni azt is, hogy 1981 -ben sokkal keve­sebb munkaórával értünk el átlagbér-növekedést, mint ko­rábban, elmaradtak a szabad szombati műszakok, kevesebb volt a túlóra, s ez mind bér­politikánk eredményessége mellett szól. Mindkét tájékoztató nagy érdeklődést váltott ki a testü­leti tagok körében, többen el­mondták véleményüket a jö­vőre vonatkozó javaslataikat. Kovács István, illetve Varga Sándor foglalta össze a vitát, utána kötetlen beszélgetés alakult ki, melynek középpont­jában az 1981. évi vállalati tevékenység, s a további ten­nivalók voltak. Gáti Tamás, központi műhelyünk dolgozója az elektromos vonalőr­­vetülék-szerkezetet szereli a SZTB-gépekre. Fotó: Babos J. Az anyag­­gazdálkodás helyzetének felmérése Évente mintegy 180 ezer tonna elsődleges nyersanyagot használ fel a textilipar, mely­nek csupán 15 százalékát biz­tosítják hazai forrásokból, 20 százalékát más szocialista or­szágokból, 65 százalékát pedig nem rubel elszámolású piacok­ról szerzik be. Mindezeket mérlegelve, az anyaggazdállkodás komplex programjának keretében az Ipari Minisztérium a Textilipari Kutató Intézetnek és az ága­zat több mint 20 nagyvállala­tának közreműködésével átfo­gó vizsgálatot indított az anyaggazdálkodás helyzetének felmérésére, az anyagmegtaka­­rítás lehetőségeinek feltárásá­ra. Megállapították, hogy a textiliparban az elsődleges nyersanyagok és félkésztermé­­kek feldolgozása során évente mintegy 30 ezer tonna hulla­dék keletkezik, ami nem sok­kal kevesebb, mint az egész nyersanyagszükséglet 20 száza­léka. A gyapjú­iparban kidolgozzák a hulladék kezelésének, neme­sítésének, a másodlagos nyers­anyagok újrahasznosításának módszereit. Nyugdíjba mentek az elmúlt év utolsó két hónap­jában a fonodából: Aranyos Mihályné, Boldizsár Elekné­ és Szalai Jánosné — a szövő gyár­egységből: Baumann József, Bencsik Istvánná, Molnár Jó­zsef, Németh Albertné és Sza­bó Lászlóné­­ a kikészítőből: Máté Ilona, Szőlősi Lajos és Vadkerti Ernő — a meó­ cso­­magolóból: Horváth Gyuláné és Szalai Lászlóné — a bála­raktárból : Berecz István - a készáruraktárból: Csillák Fe­­rencné - a dessinaturából Döbröntei Józsefné - a bérel­számolóból Dudás Istvánná — a kalkulációból Jákli Józsefné, valamint Bencze Mihály be­teglátogató. Valamennyiüknek jó pihenést kívánunk! Tudomány a termelés szolgálatában A Szovjeten­iában állítják elő a világ ipari termékei­nek egyötödét, s napjaink­ban mind jobban erősödik a tudomány és az anyagi termelés kapcsolata. Az atomfizika, a vegyészet, a kibernetika, a molekuláris biológia és az információ­­elmélet területén történt fel­fedezések forradalmi fordu­latot jelentettek a termelés tec­hinol­óg­iájában. 1,3 millió tudományos dolgozó van az országban, vagyis a világ minden ne­gyedük tudósa szovjet, min­den harmadik tudományos publikáció az ő tollukból kerül ki. 5000 intézet, több mint 900 felsőoktatási intéz­mény, sok ezer szerkesztő tervező iroda végez kutatá­sokat a modern tudomány és technika legfontosabb területein. A tudományos­műszaki haladásra fordít­ják az ország nemzeti jöve­delmének körülbelül 5 szá­zalékát. A világűrben vég­zett kutatások eredményeit már több száz vállalat és szervezet hasznosítja min­dennapi munkája során. A kozmikus információkat felhasználják a mezőgazda­ságban, a meteorológiában, a földrengés-veszélyes öve­zetek feltérképezésénél stb. A Szaljut-6 űrállomáson szá­mos­­ földi körülmények között meg nem valósítható kísérletet végeztek.

Next