Pápai Textilmunkás, 1983 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1983-01-01 / 1. szám

Sinkai Miklósné fűző nemrég jött vissza gyesről, felvételünkön munka közben látható. (Fotó: B. J.) Boldog új esztendőt ! Az idő gyorsan halad, munkánk, elfogultságunk, gond­jaink mellett alig vesszük észre, hogy megint elmúlt egy esztendő és köszöntjük az újat. Számvetést végzünk ilyenkor, visszatekintünk az óévre, végigvonultatjuk emlékezetünkben a fontosabb eseményeket, legyen az pozitív, vagy negatív, és leszűrve a tapasztalatokat, meghatározzuk jövőbeni ter­veinket, céljainkat. Az 1982-es év sem volt könnyű, a feladatok végrehaj­tása a korábbinál nagyobb erőfeszítéseket kívánt. És az eredmények mindenkitől összetettebb, jobb munkát­ igényel­­­tek. Értékelve a végzett munkát, nyugodtan elmondhatjuk, hogy az év elején kitűzött feladatoknak nagyobbrészt ele­get tettünk; termelési terveinket a fonó kivételével teljesí­tettük, annak ellenére, hogy lényegesen kevesebben voltunk és az időalapunk is rövidebb volt. A népgazdasági egyensúly javítása céljából a nem szocialista exportkötelezettségünket, többletvállalásunkat teljesítettük. Komoly importmegtakarítást értünk el. Egyéb szállítási kötelezettségeinket is sikerült realizálni, javult a minőség, bár sok még a kívánnivaló. Nem mindenki érti ennek fontosságát. Az értékesebb és szélesebb termékek arányának növelése is sikerült az intenzívebb gyártmányfej­lesztés fokozásával, a termékszerkezet korszerűsítésével pia­cot találtunk új cikkeinknek. Az anyag- és energiatakarékosság terén is előbbre lép­tünk, de még mindig vannak lazaságok. Sokszor nem gon­dolunk arra, hogy ami kárba vész, csökkenti eredményein­ket, vállalati és népgazdasági szinten egyaránt, s végső soron az egyénre is káros. Költséggazdálkodás terén is po­zitív eredményeket könyvelhetünk el. Több helyen csökken­tettük az 1 folyóméterre eső különféle költségeket, s to­vább kell folytatni ez irányú tevékenységünket. A munka és technológiai fegyelem is javult, de ez még nem az igazi. Egyesek felelőtlenségén, rossz hozzáállásán feltétlenül változtatni kell a jövőben, ha szükséges, a fe­gyelmezés szigorú eszközeinek alkalmazásával. S a jól vég­zett munkáért megfelelő anyagi elismerést igyekeztünk erőnkhöz, lehetőségeinkhez mérten biztosítani dolgozóinknak. Ezt szeretnénk a jövőben is tenni, azzal a különbséggel, hogy nagyobb differenciálással, jobban kell fizetni a jó mi­nőséget, a nagyobb teljesítményt nyújtókat, több munkát végzőket. Munkánk eredményességét a jövedelmezőség, a nyere­ség mutatja ki. Az eddigi adatok birtokában megállapít­ható, hogy túlszárnyaltuk mind a tervezettet, mind a bázisév nyereségét, tehát nem fáradoztunk hiába. Ezt szeretném most megköszönni minden egyes dolgozónak. De azt sem hallgathatom el, hogy az 1983-as feladatok ne csak számunk­ra, de az egész országra nézve nehezebbek. Az élesedő ver­seny, az egyre nehezedő piac, az eddigieknél jobb, éssze­rűbb, áldozatos munkát követel a vállalat minden dolgozó­jától. Elsősorban saját erőnkre és összefogásunkra támasz­kodhatunk, mert a fejlesztési lehetőségek beszűkültek és a munkaerő-ellátás is nehezedik. Ezzel szemben tervfelada­taink, kitűzött céljaink nem fogyatkozhatnak, eleget kell ten­nünk a vállalatunkra háruló népgazdasági feladatoknak. Elsősorban az egyensúly javítása végett többet kell ex­portálnunk nem szocialista piacra, ezt viszont csak akkor tudjuk teljesíteni, ha a minőséget tovább javítjuk és gyor­sabban, még pontosabban szállítunk. S a tovább csökkenő létszám mellett közel annyit akarunk termelni és értékesíte­ni, mint az elmúlt évben. Ez megköveteli a jó munkaszerve­zést, a le nem terhelt dolgozók esetleges átcsoportosítását hasznosabb területre. A termelési feladatok végrehajtása ér­dekében túlórázást is tervezünk. És még inkább szükség van az anyag- és energiatakarékosságra, a költségek csök­­­kentésére, az ésszerű, okos gazdálkodásra. A fegyelmezett, jó munka mindenki részéről elengedhe­tetlen. Szükség lesz munkásaink, műszaki és gazdasági szak­­embereink mindig megújuló tudására, szorgalmára, összefo­gására, egyesek szemléleti változására. Keresni kell az új módszereket, feltárni a tartalékokat, még jobban kihasználni a lehetőségeket. Bízom abban, hogy vállalatunk kollektívája - az eddigi tevékenységhez hasonlóan - képes lesz a növekvő felada­toknak eleget tenni. S az új év küszöbén még egyszer meg­köszönöm vállalatunk politikai és társadalmi szervezetei­nek, valamennyi dolgozójának az 1982-ben végzett munkát, az előttünk álló feladatok végrehajtásához pedig erőt, jó egészséget, sikerekben gazdag, boldog, békés, új esztendőt kívánok! Szocsevka Ferenc igazgató Világ proletárjai, egyesüljetek! 18250000 négyzetméter textíliát gyártunk az idén A szokásnak megfelelően a párt-vb és a szakszervezeti bi­zottság együttes ülése elé ter­jesztette vállalatunk igazgató­ja a jövő évi gazdaságpolitikai tervet. Bevezetőjében szó van az ipar általános helyzetéről, majd a gyáregységek 1982. évi munkájának főbb jellemzőiről, megállapítva, hogy a feladato­kat teljes egészében sikerült teljesíteni. A nem szocialista exportot például mennyiségileg 9, értékben 15, dollárban vizs­gálva pedig 1213 százalékkal teljesítette túl a vállalat, s szo­­cia­lista exportra is 180 ezer méterrel többet adott, így az értékesítés mintegy 200 ezer méterrel múlta felül a bázis­szintet. Az összes árbevétel 4,5 szá­zalékkal nőtt, s a tervezettnél 15-20 százalékkal nagyobb nyereség várható. S ami már ebből következik, a bérszínvo­nal is mintegy 5,8-6 százalék­kal nőtt a bázishoz képest. Igen komoly erőfeszítés van e tények mögött, s könnyebb­ségre ezután sem számíthatunk. Terveink között szerepel a nem szocialista­ export további nö­velése, az import- és egyéb anyagokkal való takarékos gaz­dálkodás, a minőség javítása, az energia, és egyéb költségek csökkentése, a termékszerkezet további korszerűsítése, értéke­sebb cikkek előállítása. Mindent el kell követnünk a munkaerő megtartásáért, új munkavállalók felkutatásáért, a szervezett munkavégzésért, akár átcsoportosítások révén is. Ugyancsak fontos a technoló­giai és munkafegyelem további javítása, a vezetés színvonalá­nak fejlesztése, különösképpen a középmezőnyben. Ebben az évben 18 250 000 négyzetméter textíliát gyártunk és értékesítünk,­ tovább csök­kenő létszám mellett növelve a tőkés exportot.­ A fonoda terve 2472 tonna, ezen belül 70 százalék I. osztályú. S létre kell hozni az egységes poliész­­terkeveréket. A létszám 340. A szövődének 20 724 000 négy­zetméter terméket kell gyártani úgy, hogy 94,5 százaléka­ I. osztályú legyen. Mindezt 850- 870-es létszámmal. A kikészítő terve 18 250 000 négyzetméter készáru, 95,5 százalékos I. osz­tályú részaránnyal, változatlan létszám mellett. A fonodánál, illetve szövődénél 72 óra mun­kaidőn túli időt is tervez a vál­lalatvezetőség az első negyed­évben. Ami a műszaki és gyárt­mányfejlesztést illeti, lehetősé­geink igen csekélyek, összesen körülbelül 41,5 millió forintot költhetünk fejlesztésre. Befejez­zük a széles fehérítő felszerelé­sét, s a vele járó szervezési, építési munkálatokat, majd a szövő II. B-teremben 30 darab SZTB 330-as gépet kívánunk te­lepíteni, a hozzájuk csatolt be­rendezésekkel együtt. Mindez folyamatban van, a HUNGA­­ROTEX-szel való közös társulás formájában valósul meg. Kar­bantartásra 52 millió forintot szánunk, különösen­ a fonó gép­­parkját kell jól rendbehozni. S a gyártmányfejlesztés során új, korszerű, mintázatban és színek­ben gazdag cikkeket kell ki­alakítanunk, majd bevezetnünk, ügyelve a gazdaságosságra. Értékesítésre 18 250 000 négy­zetmétert tervezünk, ebből 5 milliót nem szocialista export­ra, 5 455 000-et szocialista ex­portra, 7 795 000-et belföldre. Ez utóbbiból 1,5 millió négy­zetméter a közvetett export. Ez azt jelenti, hogy a nem szo­cialista export vagy 10,5 száza­lékkal emelkedik. Mivel értéke­sítésünk valamelyest csökkent, az árbevétel is kevesebb lett, az átlagáraknál viszont közel 2 százalékos emelkedést terve­zünk, így alakul majd ki a 45-46 millió forint nyereség. A visszaesést a szabályozóvál­tozás, az anyagár-növekedés és egyéb költséggazdálkodás­emelkedés magyarázza­, habár negatív irányba hat a kevesebb értékesítés is. Az eddigi tendenciák figye­lembevételével 3-4 százalékos további munkaerő-csökkenéssel is számolunk, de jó lenne en­nek megakadályozása­. Bérfej­lesztési lehetőségünk 2-2,5 szá­zalék körül van, figyelemmel az új szabályozási módszerre. A mozgóbért kisebb összegekben ösztönzőbb célokra kívánjuk fenntartani, a termelékenység értékre vetítve 5,8 százalékot, mennyiségre vonatkoztatva 4 százalékot emelkedik a bázis­hoz képest. Mindebből kitűnik, hogy fel­adataink egyáltalán n­em lesz­nek könnyűek, bár a tervek teljesíthetők, még jobb össze­fogásra­, takarékosságra, okos gazdálkodásra, különösképpen a minőség javítására kell töre­kednünk és bizonyos vonatko­zású szemléletváltozásra min­den területen. Néhány kérdés és hozzászó­lás hangzott el az együttes ülésen, amelyre Szocsevka Fe­renc igazgató válaszolt, többek között Kovács István és Varga Sándor is elmondta véleményét, végezetül pedig mindhárman megköszönték az aktivisták 1982-ben végzett munkáját, kérve a testületek tagjainak további támogatását, mind a mozgalmi, mind a gazdasági területen. A fontosabb városi intézmények félfogadási ideje A városi tanács elnöke minden hó­nap első szerdáján, helyettese minden hónap harmadik szerdáján, a vb-tit­­kár minden hónap második és negye­dik szerdáján tartja a fogadóóráját. Az osztályokon hétfőn, csütörtökön és szombaton félfogadás nincs, kedden és pénteken 7.30-12, szerdán 7.30- 16.30 óráig van. Az ügyfélszolgálat hétfőtől csütörtö­kig 7.30-16.30, pénteken 7.30-15.30, szombaton 7.30-13 óráig. A járási hivatalnál kedden és csü­törtökön félfogadás nincs, hétfőn és szerdán 7.30-16, pénteken 7.30-12 óra között, szombaton ügyelet van. Az SZTK osztályain hétfőtől pénte­­­kig 7.30—16-ig, a pénztár 7.30—14.30 óráig, szombaton félfogadás nincs. Az Állami Biztosítónál hétfőtől pén­tekig 7.30-16.30-ig, szombaton nincs félfogadás. Az OTP-nél hétfőtől szerdáig 7.30- 16.30, csütörtökön 7.30-17, pénteken 7.30— 15.30 óráig - pénztár hétfőtől csütörtökig 7.30-15, pénteken 7.30-13.30- ig, szombaton félfogadás nincs. A rendőrkapitányságon szombat kivé­­telével mindennap 8.30—11-ig, kedden még délután is, 13-16 óráig. A járási-városi földhivatalnál kedden és pénteken 8-12, szerdán 8-16.30-ig, hétfőn, csütörtökön és szombaton fél­fogadás nincs. A temetkezési vállalatnál mindennap 8-16 óráig, ügyelet vasárnap is van. A munkaidő alatti kilépési engedé­lyek kérésénél az adott félfogadási időket figyelembe kell venni. Az igazgatási osztály foglalkozik a közérdekű bejelentésekkel és panaszokkal Egy igazgatói utasítás jelent meg a közelmúlt­ban abból a tényből kiindulva, hogy minden ál­lampolgárnak joga van nálunk a társadalmi vi­szonyok fejlesztésére, a tulajdon védelmére, a törvényesség erősítésére, s ügyelni a közélet tisz­taságára, mindebben véleményét nyilvánítani. Ezek valamelyikét célozzák általában a közér­dekű bejelentések és javaslatok, s a különböző panaszok. A fennálló rendelkezések értelmében mindezek intézésével az igazgatási osztályt bízta meg a vállalat első vezetője. A továbbiakban arra is kitér az utasítás, hogy mi tekinthető közérdekű bejelentésnek, hogy tör­ténik az ügyintézés, végül minden gyáregység-, főosztály- és osztályvezető kötelességévé teszi, hogy időnként tájékoztassák erről a dolgozókat. Az óramutató a 2-eshez közelít, hamarosan megszólal a sziréna, melegválltás az SZTE- ben. Süle Lajosné malőrfűző megtapogatja de­rekát, 8 órai hasalás után jólesik­­ kiegyenesed­ni. Ráadásul ma partnere, Szalay Sándorné is hiányzott, így egyedül beszél munkájaikról. — Azért voltam magamban. — magyarázza élénken —, mert Szalayné Pestre ment vért ad­ni egy­­ kisgyereknek, szívműtéthez. Ő már régi, többszörös véradó. Én is adnék szívesen, de nem lehet, ugyanis volt több műtétem, ezért dolgozom könnyű munkán. Habár, néha job­bam­­ kimerülök, mintha szövő lennék — teszi hozzá gyorsan. — Vannak nagy maliőrök, igen fárasztó, egész műszakon át hasalni a­ henger fölött. Kifárad a szemünk, s még az agyunk is, mert sokat számolunk. Nagy figyelmet igényel ez a munka, a minőségre kell­­ ügyelni, de ért­hető, hisz ezért vagyunk itt... — A­­ hagyományos teremből került ide ugye? — Igém, így rám.­­Először furcsa volt minden. Új a fűzőtű­zhaszn­állata, mert odaát nem kel­tett, mások az árak, szélesebbek. S mivel gyes után jöttem ide, közel 4 év kihagyás után, mindenképpen nagy kiesést jelentett. — De már megszokott, igaz? — !Hát persze! Sőt, szeretek is itt. !Minder­ki­­vel jó viszonyban vagyok. Szalaynét régóta is­merem, együtt voltunk szövők. Bár ő már a sokadik párom, szívesen dolgozom vele. Kü­lönben vidám természetű vagyok, jobban megy a munka, sha nem búsul az ember. És örülök. Malőrfűzők hogy az Ódor-szakmám­yban dolgozhatom, sőt büszke is vagyok rá, hisz á­ltailá­bam ez az első a versenyben. Ennek tudatában szívesebben hajt az ember, hisz részese a sikernek.

Next