Pápai Textilmunkás, 1986 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1986-01-01 / 1. szám

Békés új esztendőt! Amikor e sorok megjelennek, tekintetünk, közös gondo­lataink már a jövőt, az 1986-ban megoldandó feladatokat kutatják. Azzal az elhatározással, hogy a változó gazdál­kodási feltételek között is kibontakozhasson az alkotó­­készség, gyarapítsunk, hogy kis közösségünk, vállalatunk és nem utolsósorban a „haza” fényre derüljön. Kívánok a vállalat valamennyi dolgozójának sikerekben gazdag, békés új esztendőt! -Igen. Terveink megvalósításához béke kell — s ez mind­annyiunk vágya, féltve őrzött kincse —, akkor megvalósul­hatnak célkitűzéseink, amelyek az egyén boldogulását is szolgálják. Legyen így! Ehhez azonban sokat kellett ten­nünk 1985-ben és még többet 1986-ban, s egyértelműen magasabb színvonalon. Most, amikor pár napja átléptük az új esztendő küszö­bét, az új reményekre, feladatokra gondolva, azok meg­valósítása érdekében is számvetésre van szükség. Ez an­nál inkább fontos, mivel a VI. ötéves terv befejező évét hagytuk mögöttünk. Elért eredményeink jóleső érzést vál­tanak ki mindnyájunkból, hisz minden vonatkozásban tel­jesítettük feladatainkat, azaz, a középtávú tervidőszak gaz­daságpolitikai célkitűzéseit is. Mindhárom gyáregységünk megfelelt a követelmények­nek. Valamennyi relációban vállalt szerződéses kötelezett­ségünknek eleget tettünk. Igaz, hogy ez rendkívüli erőfe­szítéseket kívánt a kollektívától, de legalább úgy helytáll­tunk, mint azt más iparágaknál tették, a siker, az ered­ményesség érdekében. Teljesítettük, sőt a 19,4 millió négy­zetméteres készáru-értékesítési tervünket mintegy 400 ezer négyzetméterrel túl is szárnyaltuk, igazolva ezzel opti­mizmusunkat, felelősségvállalásunkat. Ezek után különösen értékes, hogy a többletvállalásért, annak realizálásában tudásuk legjavát nyújtók részére, tisztes anyagi elismerést tudtunk adni differenciáltan, az év befejezése előtt. Tovább javítottuk a vállalat műszaki-technikai színvona­lát. Nőtt termelőberendezéseink korszerűsége, s tulajdon­képpen befejeztük a szövődéi rekonstrukciót. Iparági szin­ten egyedülállóan, egységes SZTB gépparkkal rendelke­zünk. Tudatában minőségi munkánk fogyatékosságának, azzal kapcsolatos feladatainknak, összességében kevesebb létszámmal, megvalósultak gazdaságpolitikai célkitűzése­ink, és teljesítettük az állammal szembeni kötelezettsé­günket. Elért eredményeink köteleznek. Igazolják, az út, amit meghatároztunk járható. Továbbra is célunk a jövede­lemtermelő képességünk fokozása, az ennek érdekében való egységes munkálkodás. Még akkor is, ha a most in­duló VII. ötéves tervben ismét a mennyiség fokozására lesz szükség a tervidőszak első két évében, majd a gyárt­mányfejlesztés dinamikus korszerűsítésével akarunk kilép­ni a „középszerűségből”, s minőségi lépcsőt megvalósíta­ni a hatékony gazdálkodás érdekében. Nincs más megoldás! Ez, csakis ez teremtheti meg jö­vőbeni boldogulásunk alapjait, s így a dolgozó, az alko­tó ember munkájának a termelési folyamatban elfoglalt helye, szerepe szerinti differenciált anyagi elismerését. E célok megvalósítása nem mindennapi helytállást kö­vetel. Elsőséget kell kapnia a munka során a párt- és a társadalmi szervekkel eddig kialakult jó együttműködés­nek, s akkor az eredmény sem lehet kétséges. Nem kön­­­nyű a feladatunk, ennek ellenére bízom abban, hogy egységesen vállaljuk a megvalósítást, és közösen azon munkálkodunk, hogy terveink maradék nélkül megvalósul­janak. Kívánok még egyszer a felelősségteljes munkához na­gyon jó erőt és egészséget a vállalat valamennyi dolgo­zójának, családi életükben sok boldogságot, békés új esztendőt! Pingitzer József igazgató Kongresszusra készül a KISZ A több tavalyi országos, nagy jelentőségű esemény után, tavasszal a KISZ is megtartja XI. kongresszusát. Ezt megelőzik a küldöttérte­kezletek, azokat pedig az alapszervezeti tag­gyűlések. A felkészülésről, s az ezzel járó mun­kákról, és a vállalatunknál folyó ifjúsági élet­ről kérdeztük Léránt Károlynét, a KISZ-bizott­­ság titkárát. - Feladatunk nem kevés, éppen ezért intéz­kedési tervet állítottunk össze - mondja -, amelyben többek között szerepel az alapszervi összejövetelek időpontja. Év elejétől, folyamato­san, február 28-ig tartjuk meg a beszámoló, illetve vezetőségválasztó taggyűlést, ezenkívül még egy akcióprogramot tárgyalót. Ugyancsak itt határoztuk meg a küldöttértekezlettel kap­csolatos valamennyi teendőt, aminek a tervek szerint március közepéig kell megtörténnie. - Milyen ifjúsági életről tudnak majd be­számolni ezeken az értékelő összejöveteleken? - Véleményem szerint összességében pozitív a kép. Ha csak azt vesszük, hogy a vállalati létszám csökkenésével sem lettünk kevesebben a szervezetben, már ez is eredmény. De mint minden területen, természetesen nálunk is vannak jobban és kevésbé sikeresen működő alapszervezetek. Erről majd részletesen számot adunk a küldöttértekezleten. - S mit várnak a kongresszustól? - Már megkaptuk a kongresszusi levelet, amelyet megismertetünk a tagokkal, és kérjük a benne foglaltakkal kapcsolatos véleményü­ket. Ez a levél tartalmazza azt is, hogy a jö­vőben magasabb követelményeket támaszta­nak majd a KISZ-tagokkal szemben. Azt­ várjuk a kongresszustól, hogy a vitákon és felszólalásokban elhangzó, illetve a fiatalokat érintő, a helyzetükkel kapcsolatos problémák­ra választ adjon. Ámbár a nagy eseményt megelőző időszakot mi sem tölthetjük tétlenül, úgy mozgósítunk, szervezünk, s a taggyűléseket és küldöttértekezletet úgy fogjuk előkészíteni, hogy valamennyi fiatal érzékelje az esemény fontosságát. S igyekszünk a gazdasági és a politikai munkában maximális helytállásra ösz­tönözni a fiatalokat, hisz csak az eredmények révén juthat több, jobb nekünk. Eredményesen munkálkodtunk 1985-ben Feszített tervek, nagyobb követelmények 1986-ban Igen fontos témát tárgyalt évzáró ülésén a párt-végre­hajtó bizottság, valamint az szb. Ping­itzer József igazgató számolt be az 1985. évi gaz­daságpolitikai célkitűzések várható teljesítéséről, valamint az 1986-os, illetve a VII. öt­éves tervi elképzelésekről. Majd ugyanezeket terjesztette a vállalati tanács elé. Elöljáróban utalt azokra a a gondokra, amelyek elmúlt évi helyzetünket nehezítették. De úrrá tudtunk lenni a bajo­kon, s a vártnál is jobban zár­hattuk 1985-öt, minden vonat­kozásban. A magunk által megfogalmazott, lényegesen magasabb követelményeknek eleget tudtunk tenni, s ezál­tal a népgazdasági célkitűzé­sekhez is eredményesen hoz­zájárultunk. Javult a konver­tibilis devizaegyenleg a válla­latnál és a szigorodó közgaz­dasági körülmények mellett, lehetővé vált a további mű­szaki fejlesztéshez szükséges nyereség realizálása, illetve megfelelő érdekeltségi alapok képzése. Örvendetes - mondta válla­latunk igazgatója -, hogy az értékesítési tervek teljesítésé­hez szükséges kész szövet mennyisége több a tervezett­nél, bár ehhez import nyers­szövetet is feldolgoztunk, mintegy 400 ezer négyzetmé­ternyit. Vállalatunk 1985-ben terven felül járult hozzá a szo­cialista államközi szerződések­ben a pamutiparra háruló fel­adatok megvalósításához, így a tervezettnél mintegy 356 000 négyzetméterrel többet szállí­tott ki, a túlteljesítés értéke 13,7 millió forint. Mindezekből adódott, hogy az amúgy is magas, 19,4 millió négyzetmé­teres tervünket, mintegy 400 ezerrel túlteljesítettük, így a tervezett 72 886 000 forint nye­reség szintén jobban alakult. A fejlesztésekről szólva, ki­emelte gyermekintézményünk központi fűtésének korszerűsí­tését, a beruházásoknál az üzembe helyezett 16 darab SZTB 330-as szövőgépet, a 2 Rieter nyújtót, valamint azokat az­ újabb kártoló-, és tisztító­gépeket, amelyek szerelése fo­lyamatban van. Most éltünk először a gépbérleti lehetőség­gel, így helyeztünk üzembe­ 5 Calotor áruátnézőt, és 2 Autoconert várunk liesingszer­­ződés alapján. A keresetek alakulása is ér­zékelteti a jó, eredményes munka honorálását. Az év vé­gén szép összeget kaptak kéz­hez azok, akik legtöbbet tet­tek. A bázis 59 421 forintjával szemben 1985-ben 64 240 fo­rintra alakult vállalatunknál az 1 főre jutó évi kereset, ami több mint 8 százalékos növekedést jelent. Az 1986-os legfontosabb fel­adataink ismertetésekor külön kiemelte, hogy a jó év végi zárás bizakodóvá tehet ben­nünket, ám a feszített tervek, a nagyobb követelmények va­lamennyiünkre nagyobb fele­lősséget rónak, hiszen a fel­vett hitelek miatt ismételten emelnünk kell a mennyiséget. A fonodai termelési előirány­zat a bázisnál 8,7 százalékkal magasabb, s 1,2 százalékos létszámemelkedéssel számol­va, 7,4 százalékos termelé­kenységnövekedést tartalmaz. A szövődétől 3,9 százalékos többletet várnak, mivel a mű­szaki­­ feltételeik ehhez már megvannak. A kikészü­lt gyár­egységtől 500 000 négyzetmé­terrel kérnek többet, ez sze­repel a kiszállítási tervekben is. Ezen belül a tőkés közve­tett export részére 1 100 000 négyzetméter árualapot ter­veztünk, valamint vásárolt nyersszövetből a szocialista ex­port konfekció további 200 ezer négyzetméteres növelé­sét. A tőkés közvetlen méter­áruexport vonatkozásában ke­vesebb mennyiséggel számo­lunk. Célunk viszont, hogy az értékesítési áruszerkezet vál­toztatásával lehetőség szerint magasabb árakat érjünk el. Minőség tekintetében to­vábbra is kiemelt feladataink vannak, el kell érni, hogy a fonal I—II. osztályú részaránya 96,7 százalék legyen, az I. osztályú nyersszöveté pedig 95,8, s a kiskészítőből kibocsá­tott termékeknél az I. osztá­lyú részarányának 94,8 száza­lékban kell megvalósulnia. Ez utóbbinál hathatós intézkedé­sekkel, jelentősen csökkenteni kell a belső retúrt. Ami a műszaki fejlesztést illeti, továbbra is fennáll az a tény, hogy az érdekeltségi alapot terhelő vagyonadó, fel­halmozási adókötelezettség, valamint az esedékes beruhá­zási hiteltörlesztési részletek miatt, saját alapból nincs le­hetőség beruházásra. Ez év­ben szerezzük be, illetve he­lyezzük üzembe a já­radékfize­­tési kötelezettséggel terhelt, 51,4 millió forintos állami alapjuttatásból vásárolt 8 kár­tolót, 1 HT-jiggert, valamint 1 darab klímát. Tervünkben sze­repel még három BD 200 S típusú csehszlovák fonógép, és a számítógép alkalmazásának kiterjesztésében is előbbre akarunk lépni. Állóeszköz-fenn­tartásra pedig 68 millió forin­tot szánunk. A gyártmányfejlesztési mun­ka színvonalának javítása ugyancsak fontos, hisz’ az új termékek tervezésénél, a vá­laszték bővítésénél nemcsak a piaci igényekhez való alkal­mazkodást tartjuk szem előtt, hanem a gazdaságosabb ter­mékszerkezet-váltást is, így a divatos, korszerű anyagoknál legalább ekkora súllyal esik latba, hogy minél magasabb áron legyen értékesíthető, mindhárom relációban. S a gyártmányfejlesztési stúdió, a Centrum Áruházak, a Konsu­­mex, a Fékon, valamint a mi gyárunk társulásában tavaly létrejött tevékenységet ugyan­csak fokozni és javítani akar­juk, a divatirányzatok hatéko­nyabb megismerése, valamint alkalmazása érdekében. Az 1986-ra tervezett értéke­sítés összesen 20,3 millió négyzetméter. Ebből a legna­gyobb tételt képviselők: szo­cialista exportra 5,5 millió, tő­kés exportra 5,9, belföldi ér­tékesítésre pedig 6,59 millió négyzetméter. Az össztevé­­kenység árbevétele ezáltal (Folytatás a 2. oldalon) Kreativitás a jelszava az 1986-os ta­vaszi-nyári divatnak, melyből ízelítőt adott a Magyar Divat Intézet leg­utóbbi bemutatóján. S hogy e jelszó men­­nyire szó szerint értendő, bizonyság rá, az őszi BNV-n díjazott Dover termékünkből már­is felvonultattak modelleket. Az alapanyag­­gyártó és közreműködő 67 iparvállalat között a Pápai Textilgyár neve is többször elhang­zott, különösen szabadidős, valamint a fia­talok öltözködésére alkalmas viseletek meg­jelenésekor. Milyen lesz a tavaszi-nyári divat? Két fő­irányzat érvényesül, a klasszikus egyensúly, illetve a dinamikus mozgás. Az előbbi elne­vezéssel jelölt divatcsoport tartós, több idény­ben használható modelleket foglal magában, s a már elfogadott irányzatot fejleszti tovább, összhatásában elegáns, harmonikus, finom. Alapanyagai nemesek, szabásvonalai egysze­rűek. A formák között megtalálható a re­­dingot, a trencskó, a blézer, a nadrág. A szoknyák hosszúak és keskenyek. Az irányzat nőies vonala kiemeli a test­formát, a derekat, a sziluett nyújtott, lágy. Jellemzők a­ derékban szabott kosztümök, szűk ingruhák, kabátruhák, kerekített vállú köpenyek, bő vonalú nadrágszoknyák. Új­donságok a blúzon dzsekik és a bőszoknyás, 50-es éveket idéző ruhák. Az alkalmi öltözé­kek pedig a 20-as évek stílusában készül­tek. Mindezt színesítik a kalapok, sapkák, a csuklóig érő finom bőrkesztyű, könnyű, nyo­mottmintás kendők. A dinamikus mozgás elnevezésű irányzat szakít minden normával. A formák merészek, dekoratívan szélsőségesek, színei vibrálók. Megjelennek az amerikai vállú ruhák, virá­goskertet idéző, nyomottmintás anyagokból. Még érezhető a folklór hatása is, főleg a formai megoldásokban: T-ujj, marokkói nad­­rágforma, asszimetrikus blúzok. Jelen van­nak az aktív sportruházatból vett elemek is a nagyon fiatalos modellekben, ezek elsősor­ban öv nélküli overallok, felhajtott szárú shortok, hosszú, bő tányérszoknyák. E stílus kiegészítői: színes lakkövek, óriási, élénk, műanyag gyöngysorok és klipszek, homlok­pántok, vászonkalapok, sapkák. A férfidivat rendkívül sokoldalú, egyrészt kapcsolódik az előzőhöz, de továbbfejleszti azt, másrészt, a változatosabbat igénylők ki­elégítésére új formaelemekkel és mintákkal gazdagodik. Az öltönydivatban az Y-vonalve­­zetés és a V-sziluett érvényesül. A vállak eny­hén szélesítettek, a gombolás ejtett. A fa­zon szélessége 8—9,5 centiméter, s még diva­tos a hosszú gallér. Az életforma változásával egy új viselési igény figyelhető meg. Ebben a klasszikus és a sportos öltözékek elemei keverednek, mint a zakó-blazon, a spencer-zakó, az ingzakó és így tovább. A nadrágoknál jellemző a kényelmes szabású cigarettavonal. Az ingek­nél újdonság a nyomottmintás anyagokból készülő pizsamagalléros, zakófazonos, vagy nyakpántos. A szabadidő-ruhák is a könnyed­ség, a nagyvonalúság jegyeit viselik magu­kon. A bőség mérsékeltebb, a vállak túlsza­­bottak, lekerítettek, a derekak keskeny hatá­súak. A gyermekdivat 4 csoportba sorolható: egyenruha jelleg, klubstílus, szeszélyes folklór, valamint romantikus; s valamennyire jellem­ ző, hogy nagy hasonlóságot mutat a felnőt­tekével. Ami a színeket illeti: míg évek óta előtér­ben voltak a semlegesek, most változás, hogy igen éles kontrasztok figyelhetők meg. A 86- os nyári divat színei élénkek, határozottak. Legfontosabb a fehér, ehhez kapcsolódik minden. Emellett legnagyobb szerep a lila, a kék, valamint a zöldnek jut és ezek külön­böző árnyalatainak. E bemutatón megfigyelhettük, hogy több­ségében tetőtől talpig az ország iparára tá­maszkodva vonultatták fel a modelleket. Az elkövetkezőkben fontos követelmény, hogy minél jobb minőségű termékeket kínálhassa­nak, viszont ennek ne legyen velejárója az árak emelkedése. Ezért a VII. ötéves tervi felkészülésnél igen nagy szerepet kap a ta­lálékonyság és az iparvállalatokkal, a gyárt­mányfejlesztőkkel, s a tervezőkkel való jó együttműködés. A felvételen a Doverből készült modellek láthatók.

Next