Pápai Textilmunkás, 1989 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1989-01-01 / 1. szám
Küldöttértekezletet tartott a KISZ Megtartotta küldöttértekezletét az üzemi KISZ-bizottság, a hagyományoknak megfelelően, művelődési házunk nagytermében. Báli Zoltán titkár, a tavalyi munkájukról szóló beszámolójában utalt rá, hogy a rohamosan változó gazdasági és politikai viszonyok milyen hatással voltak a fiatalok életére. A küldöttértekezletet megelőzték az alapszervezetek beszámolói és vezetőségválasztó taggyűlései, melyek aktívak voltak, a megjelenés 87 százalékos. Lényegesen kedvezőbb ez az év közbeni taggyűlésekénél. A hozzászólások jól tükrözték az ifjúság munkáról és közéletről alkotott véleményét, s összességében előremutató szándék, jellemezte a megnyilvánulásokat. Bár a korábbi években mindig előkelő helyet foglalt el a városban működő ifjúsági szervezetek között a textileseké, jelenleg már csak 114 tagot számlálnak, s ez erőteljes fogyatkozást jelent, habár a vállalatnál is csökkent a fiatalok száma. Az alapszervezetek vezetősége viszont stabilizálódott, 2 alapszervezet élén titkárcsere volt. Kitért Báli Zoltán a 6 alapszervezetnél folyó munka méltatására. A szövődés József Attilánál kiemelkedő munkát végeztek, ami annál inkább becsülendő, mivel 3 műszak mellett teszik ezt. Az egy műszakosokat, illetve a fiatal műszaki értelmiséget tömörítő Keszeg József érdeme leginkább, hogy a KISZ-en kívül számtalan tömegszervezeti megbízatást látnak el, eredményesen. Hanyatlás következett be a szövő ll-beli Dobó István alapszervezet munkájában, az ugyancsak szövő 11-es Ságvári Endrénél viszont, bár létszámuk csökkent, példamutatóan tevékenykedtek. A műhely alapszervezeténél minőségi javulásról adtak számot, itt a vezetőség megfelelően irányított, s az eredmény sem maradt el. Sajnos, elég kis létszámmal működik a fonoda egyetlen önálló alapszervezete. Itt legfontosabb teendő az lesz, hogy minél több fiatalt nyerjenek meg ügyüknek. Szólt az előadó a káderutánpótlásról, a fiatalok politikai képzéséről, és a taggyűlések színvonalasabbá tételével kapcsolatos szándékukról. Külön kitért rá, hogy a jövőben a gazdasági munka hatékonyabb végzésére irányítják a figyelmet, arra, hogy megfelelő mennyiségben, de még inkább minőségben oldja meg kUki feladatát. A bizottság véleménye szerint az elmúlt évben a fiatalok megállták helyüket, és részesei voltak annak, hogy a vállalat eredményes évet zárhatott. Kiemelt feladataik között szerepel az ipari tanulókkal, valamint a pályakezdőkkel való kapcsolattartás. Szép hagyományokkal rendelkezik az FMKT is. A párttaggá nevelő tevékenységgel összefüggésben azt hangsúlyozták, hogy a párt belső életében mutatkozó ellentmondások, a többpártrendszer kialakulása bizonytalanságot szült a fiatalok körében. De fokozottan számítanak a KISZ-ben dolgozó párttagokra, valamint az ifjúsági mozgalomban korábban tapasztalatot szerzettek segítségére. A szabadidős programokat illetően szerényebb eredményekről tudtak számot adni, ami főleg a gazdasági munkából következő nagyobb leterhelés következménye. A művelődési házzal való kapcsolattartás szoros, a döbrentei turistaház adta lehetőségeket is kihasználták az alapszervezetek, és felajánlották további közreműködésüket a turistaház környékének szépítésénél. Szerveztek bécsi kirándulást, két KISZ-esküvőt, egy névadót, képviseltették magukat sportrendezvényeken. Végezetül hangsúlyozta a titkár, hogy eredményeik mellett keresik az új formákat, az új kapcsolatokat, módszereket a hiányosságok megszüntetésére. Szimpatizálnak mindenkivel, aki ötletekkel, javaslatokkal segít, hogy szervezetük megújuljon és hajdani fényében ragyogjon. A vitában többen mondtak véleményt, Bárdosi Nándor is új utak keresését tartja szükségesnek, jó programok készítését az érdeklődés felkeltésére, valamint az ipari tanulókkal való hatékonyabb foglalkozást és a legfiatalabb szakmunkások aktivizálását. Papp Gábor a szabadidős tevékenységekről beszélt, amelyek még akkor is nagyon fontosak, ha a túlórák, a pluszműszakok miatt egyre kevesebb fiatalnak van kedve részt venni. Ehhez a sportpálya és az elkészült kondicionálóterem jó lehetőséget ad. Kovács István, az üzemi pártbizottság titkára szólt arról a helytállásról, amit a fiatalok tanúsítottak, nagy részük van abban, hogy a vállalati eredmény megfelelően allakult. Majd a napjainkban zajló minőségi változásokról beszélt, hangoztatta, a fiatalokra a jövőben is számít a párt, a vállalat egyaránt. Hegyiné Böröcz Adél a városi KISZ-bizottság nevében köszöntötte a megjelenteket. A KISZ-ben zajló változásokról szólva, önálló munkára bátorította a fiatalokat, amihez ígérte a városi bizottság segítségét is. Kelemen Ferenc, a Pápai Húskombinát KISZ-bizottságának titkára, az évek óta ápolt, hagyományosan jó kapcsolatukról tájékoztatta a jelenlévőket. Németh Károlyné, a vállalati szakszervezeti bizottság titkára azt a jó hozzáállást méltatta, amelyet a KISZ-esek tanúsítottak a Pápán rendezett textiles területi olimpián, majd a szakszervezet további támogatásáról biztosította a fiatalokat. Varga Géza egy aktívan politizáló KISZ-tagságot tartana alkalmasnak arra, hogy az óhajtott megújulást megvalósítsák. Király Tibor hiányolta, hogy nem tudnak a fiatalok mit kezdeni az egyre nagyobb önállósággal, függetlenséggel. Korpits Ferenc, a KISZ megyei bizottsága nevében üdvözölte az értekezletet. A nagyobb aktivitást, a jó programok szükségességét, a cselekvés fontosságát emelte ki, majd további sikereket kívánt a textileseknek. Az értekezlet újjáválasztotta a KISZ-bizottságot. Titkár továbbra is Báli Zoltán. Tagok: Bárdosi Nándor, Csuhák Tamásné, Kenyeres Julianna, Király Tibor, Nemesné Domonkos Anna és Présingerné Nagy Teréz. A városi értekezletre küldöttek: Báli Zoltán, Kenyeres Julianna és Tar Zoltán. A megyei értekezleten pedig Báli Zoltán képviseli majd a Pápai Textilgyár fiataljait. Valaha természetes volt, ma már egyre ritkább, hogy az embereket minden oda kösse, ahol először jegyeztek be a munkakönyvükbe. Pedig többnyire ők azok, akik amellett, hogy mindig, minden poszton helytálltak, erőt, energiát nem kímélve, fáradhatatlan közéleti tevékenységükkel is kitűntek. Közülük való Földing Ottó termelési főosztályvezető, akit a nyugdíjazása előtti napok egyikén sikerült szóra bírnunk. - Átképzős szövőtanulónak léptem be 1946. október 1-jén — emlékezik vissza. - Mintegy másfél évig dolgoztam szövőként, mindenféle géptípuson. - Mert utána fokról fokra előre rukkolt, - így is lehet mondani — veszi vissza a szót —, a minőségi ellenőri megbízatástól kezdve a darabátvevői munkakörig sok mindent csináltam, míg visszakerültem segédmesternek. Aztán később, miután már leszereltem, mester lettem. - Az ötvenes években komoly versenyzés folyt a partik között. A magáé hogy szerepelt? - Nem szeretném, ha dicsekvésnek hatna, de nyugodtan állíthatom, hogy mindig az élbolyba tartoztunk, átlagban 110 százalék körül produkáltunk. - Sikerei voltak, mégis változtatott ... - Közben elvégeztem a textiltechnikumot, utána más területen számítottak a munkámra. Először a kalkulációba kerültem, majd egy ideig osztályvezetőként tevékenykedtem a közgazdasági vonalon. Horváth Imre mellett dolgoz Szép emlékű 40 év tam, és az itt töltött évek igen emlékezetesek számomra. Mégsem maradt hű ehhez sem, hiszen átkerült a technológiára. — Valóban, de nem sajnáltam, mivel az állt közelebb hozzám. Műszaki dolgokkal foglalkozhattam, hasznosíthattam korábbi ismereteimet, szövő, illetve kikészítő technológusként. Másrészt rendkívül jó iskola volt, hogy a későbbiekhez szükséges tudnivalókat megszerezhessem. - Legtovább itt, a közvetlen termelés sűrűjében, a gyártási osztályon dolgozott, igaz? — Huszonegy éven át. De gyorsan szaladtak az évek, talán, mert nagyon szívesen csináltam, kedvemre való munka volt. Ez az a terület, ahol rendkívül lényeges, hogy a műszaki dolgok ismeretén túl, az emberekkel is szót értsen a vezető. Úgy tudom, ez szintén sikerült. Jó egyetértést alakítottunk ki a gyáregységekkel, soha senkivel nem volt konfliktusom, nemcsak az osztályon, de más területeken is mindig támogattak. Ezt rendkívül lényegesnek tartom, sőt elengedhetetlennek ahhoz, hogy előbbre lehessen lépni, és hogy a feladatokat megfelelően megoldhassuk. Azon kevesek közül való, akik sosem számolták, de annál nagyobb odaadással tették a különféle megbízatásokat. - Több pártmunkát végeztem, főleg az alapszervezetnél. Hosszú éveken át voltam propagandista, de mondhatom, hogy igen szívesen csináltam. Ugyancsak sokáig, 20 évig láttam el a vállalati munkaügyi döntőbizottság elnöki tisztét, amit a megyei bíróság hagyott jóvá, és eskütétellel járt. Szerencsére, a mi vállalatunk mindig jól szervezett volt, így messzemenően kevesebb üggyel voltunk kénytelenek foglalkozni, mint a megyében mások. Sok esetben találtunk kompromisszumos megoldást. Szót értettünk a dolgozókkal és a vállalat vezetőivel is, abból kiindulva, hogy amit lehet, házon belül oldjunk meg, ne kelljen a bírósághoz fordulni. - Akkor hát az eredményes 42 év után, elégedetten tekint a kötetlenebb időszak elé? - Pontosan. Ráadásul a munkaviszonyom is folyamatos lesz - mondja nevetve, aztán gyorsan hozzáteszik, csakhogy eddig a gyárban dolgoztam, ezután meg az öreghegyi kiskertemben fogok. Már nagyon csábít a közelgő tavasz. Bízom benne, hogy találok elfoglaltságot. Meg aztán több időm jut a kisunokámra . .. Elégedett vagyok mindazzal, amit elértem, s ahogy a vállalatnál megbecsültek. Remélem, hasonló jól alakulnak a nyugdíjasévek is. Kívánjuk, hogy így legyen! (K. L.-né) jubilálok A közelmúltban vehette át jubileumi jutalmát 40 év után: Balazatics Istvánné lánccsévélő gépes, Császár Béláné árutisztító csoportvezető, Gombás Ferenc szövőmester, Ondó József esztergályos, Riba János portás, Szabó László technikus és Tóth László szövő segédmester. 25 év után: Bátai Istvánné malőrfűző, Csordás Sándorné szövő, Kovácsi Dénesné malőrfűző, Nagy Lajosné szövő, Nagy Péterné kollekciókészítő, Takács Gézáné árutisztító, Takács László kikészítő, Tomózer Jánosné és Vörös Jánosné szövő. Nyugdíjba mentek januárban és februárban a fonó gyáregységből Melzer Józsefné - a szövődéből: Frantz Ferenc, Gombás Ferenc és Kovács Sándorné - a kikészítőből Légrádi Kálmánné — a lánccsévélőből Balazatics Istvánné — a készáruból Lampért Ferenc - a központi műhelyből Szilas Kálmán - az energiától Takács Zsigmond - az árutisztítóból pedig Császár Béláné. Az általános területről Tóth Tibor, műszaki igazgató és Földing Ottó, termelési főosztályvezető. Valamennyiüknek jó pihenést kívánunk! Gyógyítás és rákszűrés - felvilágosító előadások • családtervezés a nőgyógyászati rendelőnkben Pápán, elsőként a textilgyárban szervezték meg az üzemi nőgyógyászati szakrendelést, 1964. március 1-től kezdődően. A kerek évforduló ürügyén dr. Vizer Miklós főorvos — aki kezdettől látja el itt a teendőket — készséggel vállalkozott egy rövid visszatekintésre. Ahhoz az egészségügyi programhoz kapcsolódva kezdtük el a működést a gyárban, hogy az ellátást minél közelebb vigyük a munkahelyekhez, így ugyanis lényegesen jobb eséllyel tudjuk figyelembe venni a körülményeket, a különböző hajlamosító tényezőket, betegségeket, s a gyógyítás is sokkal eredményesebb lehet. Annál is inkább, mivel a létszám ekkorra 4000 körüli volt, és a többsége nő. Az eltelt negyedszázad tevékenysége három fő időszakra osztható. Az első 6 évben a gyulladásos betegségek voltak túlsúlyban, ezenkívül a koraszülés és a terhességmegszakítás jelentett sok feladatot. Kitartó munkával szép eredményeket értünk el a krónikus gyulladások kezelésében. A terhesek gondozását illetően jó partnernek bizonyultak a gazdasági vezetők. Mindjárt az első években rendeztük, hogy akiknek többszöri vetélésük vagy koraszülésük volt, megfelelő munkahelyet kapjanak, s végül sikeresen szülhettek. A második fő időszakban, ami mintegy 10 évet ölel át, a tanácsadások szakorvosi szintre emelését oldottuk meg. Tudni kell ehhez, hogy nemcsak helyből, hanem a járásból, sőt a környező városokból, Cellből is hozzánk jártak, akkor, amikor a centrális terhesgondozásra még jószerével példa sem akadt. Sőt. Olyan adattal is büszkélkedhetünk, hogy egy időben 430 asszony volt gyesen a vállalattól, köztük ketten olyanok, akik bár rövid ideig, de egyszerre 3 gyerek után kaptak gyermekgondozási segélyt. A koraszülések csökkentéséért kitűnik talán, hogy milyen rendkívüli forgalommal járt ez a rendelőben, s a lakhely szerint illetékes védőnővel való kapcsolattartás sem volt könnyű, de megoldottuk. Pontos statisztikát vezettünk, s országos fórumon is beszámoltunk eredményeinkről. A mérce azonban mindig a koraszülések arányának csökkentése. Sikerült elérnünk, hogy lényegesen kevesebb volt, majdnem fele azoknak a körében, akik idejártak tanácsadásra, mint akik ugyanabban az időszakban otthon voltak gyesen. Nem azt jelenti ez természetesen, hogy a körzetekben nem folyt hatékony tanácsadás, de rendkívül sokat ért, hogy a gazdasági vezetők és a szakszervezet támogatásával sikerült megfelelő könnyű munkát adni a veszélyeztetett kismamáknak. Itteni működésünk harmadik szakaszában elsődlegesen a daganatos betegek kiszűrését és mielőbbi csökkentését tűztük célul. Ma már folyamatosan történik a rákszűrés, minden hétfőn, hívás nélkül, bárkit fogadunk. De aki más napokon, egyéb ügyben keres meg bennünket, amennyiben még nem szűrtük, a következő hétfőre őt is behívjuk. Ezen túlmenően, rendszeres az ellenőrzés és az ezzel kapcsolatos kezeléseket is elvégezzük. A Vöröskereszttel karöltve Mindezeket a feladatokat, bármily nagy is az igyekezet, a rendelő magára hagyva nem lenne képes megoldani. A textilgyár vezetői mindig helyesen ismerték fel, hogy csak össztársadalmi és munkahelyi összefogással valósíthatók meg. Nagyon jelentős anyagiakat is áldozott a vállalat a rendelő felszereltségének javítására, vásárolt gépet, műszert. Bármit kértünk, a gyár soha meg nem tagadta a segítséget. A szakszervezet, a pártbizottság ugyancsak jó partnernek bizonyult. Ami a munka konkrét részét illeti, abban pedig az itt működő Vöröskereszt szervezettől kaptunk támogatást. Volt olyan év, hogy 50 felvilágosító előadást szerveztek, aztán kismamák, nagylányok iskoláját és hasonlókat. Jó érzéssel töltenek el bennünket az eddigi eredmények. De ezen a területen egy pillanatig sem szabad megállni. Igaz, hogy nagy változás érzékelhető a kezdetektől idáig, hogy a nők bátrabban és rendszeresebben keresik fel a szakorvost. Azonban változatlanul napirenden lévő feladatunk az egészséges életmód, ezen belül a fiatalok érdekében történő felvilágosító munka, a daganatos betegségek elleni küzdelem. Kiemelten kezeljük a családtervezés minél magasabb szintre emelését, a genetikai problémákkal való foglalkozást, az ártalommentes terhességért, végső soron az egészséges utódokért. Ha lehet úgy mondani, ez az egyik, amit most zászlónkra tűztünk. De hogy terveinket valóra válthassuk, továbbra is kérjük az eddigiekhez hasonló jó együttműködést. Béremelés március 1-től Az idei bérfejlesztési tervet, s az üzemrészek közötti arányok kialakításáról szóló elképzeléseket terjesztette a vállalati bizalmi testület március 13-i ülése elé Pingitzer József vezérigazgató. Elöljáróban elemezte elmúlt évi bérgazdálkodásunkat is. Mint ismeretes, tavaly, a bértömeg-szabályozás vonatkozott ránk. A maximális lehetőséggel, a 2,5 százalékos növeléssel számolva, adómentesen 157 millió 764 ezer forintot használhattunk volna fel. Ezzel szemben, ténylegesen 151 millió 820 ezer forintot vettünk igénybe. Az eltérés abból adódik - fogalmazza meg a jelentés -, hogy vállalatunk nyeresége nem bírta már el a ténylegesen felhasználton túli kifizetéseket. A nyereséget befolyásoló tényezők ismertek, legfontosabb a készáruminőség nem megfelelő volta miatti szállítási határidők be nem tartása. A tavalyi egy főre jutó átlagbér vállalatunknál 82 862 forintra alakult. (Az 1987. évi bruttósított 80 493). Az elmúlt évben a fizikai dolgozóknál 3,4, a nem fizikaiaknál 1,63, vállalati szinten pedig 2,94 százalékos a növekedés. Az 1989. évi bérfejlesztési javaslatot illetően a kormány, bár figyelembe vette a szakszervezetek követelését, hogy a bérfelhasználás tartozzon vállalati hatáskörbe, a bértömeg növekedését a hozzáadott értékhez kötötte. Vállalatunk vezetősége, gazdaságpolitikai feladataink megvalósítására három tervvariációt dolgozott ki, a termelés, az értékesítés, s az eredménnyel összefüggésben. A hozzáadott érték függvénye a bértömegnövelés. A koncepció kialakításakor figyelemmel voltak rá, hogy március 1-től a minimális alapbér 3700 forint, illetve 21,3 forint az órabéreseknél, október 1-től pedig 4000 forint, illetve 23 forint lesz. Az előbbi 150, az utóbbi pedig 337 személyt érint. E felhasználásokat is beleértve, az ez évi átlagbértervet 85 350 forintban határozta meg. A béremelés végrehajtása március 1-jével történik úgy, hogy a vállalatunknál dolgozók alapbére 3 százalékkal emelkedik, azokét kivéve, akik 1988. december 1-jével már részesültek béremelésben, vagy azóta új munkakörbe kerültek. A vállalati bizalmi testület az idei főbb tervfeladatokat is megvitatta - a lapzárta miatt ennek részletezésére következő számunkban tudunk visszatérni. PAPAI TEXTILMUNKÁS - 1989. március - 3