Pápai Textilmunkás, 1990 (27. évfolyam, 1-6. szám)
1990-01-01 / 1. szám
A múlt évi gazdálkodásunkról készülő mérlegadatok összeállításán lapzártakor még dolgoztak az illetékes osztályok, ám az már nyilvánvalóvá vált, hogy vállalatunk összr tevékenysége veszteséges lesz. Az okokait több esetben taglaltuk, a legnagyobb hatással lévő tényezők közüli még egyszer megemlítjük a szocialista exportár-kiegyenlítés mértékének 53 százalékos csökkentését, valamint a tervezett termelési feladattól való elmaradást. Ma már célszerűbb a tények elemzésével, s a helyzet javításával foglalkozni. A vállalat vezetősége ezt figyelembe véve készítette el az 1990. évi tervkoncepciót. Jelentős változások lesznek többek között az értékesítési relációk közötti megoszlásban, annál inkább, mivel az ezzel kapcsolatos kormányzati intézkedések hatására is erre kényszerülünk. Ez elsődlegesen a szovjet piaccal való kapcsolatunkat érinti, ahová az idén mindössze 400 ezer négyzetméternyi termék szállítását tervezzük. Az NDK vevőiknél 18 százalékos áremelést tudtunk elérni, így az árkiegyenlítés csökkentése ellenére is gazdaságos együttműködésünk. A felszabaduló mennyiséget zömmel tőkés viszonylatban igyekszünk értékesíteni. A Hungabotex Külkereskedelmi Vállalattal felkerestünk több új vevőt, s szép számmal alakultak rendelések az első negyedévre. Tovább fokozzuk a konfekcionált termékek (ing, pizsama, ágynemű) arányát is, szintén tőkés piacra, mvel a forint legutóbbi leértékelése, valamint a várható nyugateurópai vámcsökkentések az eddiginél nagyobb nyereséget biztosítanak. Termékszerkezetünk kialakításánál jobban figyelembe vesszük az árbevétel alakulását. Főleg a finomabb fonalból készülő termékek gyártása kívánatos, mivel előnyösebb áron értékesíthetők. Ezután is nagy mennyiségben készítjük a szabadidő-ruházat céljára szolgáló flanelcikkeket, viszont kihagytuk választékunkból és ajánlatunkból azokat a szöveteket, amelyek technológiai problémákat okoztak, illetve a megfelelő fedezeti összeget nem biztosították. El akarjuk érni továbbá, hogy legnagyobb belföldi inggyártó partnerünk licence alapján készülő, a jó minőségű késztermékeihez vállalatunk adja az alapanyag jelentős részét. Feladataink megvalósításához a nagymérvű szövő létszámhiány pótlására, elengedhetetlen a külföldi munkaerő igénybevétele, 1989. augusztus végén 40, novemberben további 10 vietnami dolgozó állt munkába. Most már az ipari tanulók száma is jóval meghaladja a korábbiakét, remélhetőleg ezáltal mind teljesebbé válik a szövődés géppark működtetése, a létszámhiány miatti állásidők a minimálisra csökkennek. Rendkívül fontos valamennyi termelőüzemben, de a kiszolgáló területeken is a hatékonyság fokozása. E célt is szolgálja a kezdeményezés az önálló elszámoló egységek kialakítására. Vevőkörünk megtartása, illetve újabbak megnyerése érdekében elengedhetetlen az igényes minőségi munka. Éppen ezért, a szövődő területén, a minőségi ösztönzés fokozására született intézkedés. Eszerint, az elérhető kereset 60 százalékkal is növekedhet a megfelelő, de igen jelentős mértékben csökkenhet is, hibás termék előállítása esetén. Ezenkívül az egyes technológiai fázisokban történő termelés elszámolása és a költségfelhasználás pontosítása is elodázhatatlan. Mivel ennek teljes körű kialakítása lehetővé teszi a nyereségérdekeltség megvalósítását, a vezetői és dolgozói ösztönzés fokozását egyaránt. A fentiek is érzékeltetik, hogy az eredményes gazdálkodás érdekében milyen fontos tennivalók várnak ránk.De annak tudatában, hogy nem raktárra gyártunk, hogy termékeinkre szükség van, közös összefogással bizonyíthatjuk életképességünket — egy jobb, egy sikeresebb év reményében . Tennivalóink egy sikeresebb év érdekében A hátrányos helyzetű családokért Családsegítő központ kezdte meg működését, Pápa, Fő utca 7. szám alatt. Az új szociális intézmény felkarolja a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett kiskorúakat nevelő családokat. Az érintettek ügyeik intézése végett, munkahely keresése, és más egyéb, szociális problémájuk megoldása céljából fordulhatnak hozzájuk. Igényük szerint tervezik gyermekfelügyelet szervezését, albérlet közvetítését, iskolás korúak korrepetálását, valamint használt ruhaneműk, játékok, könyvek gyűjtését is, az érintett családok részére. Kérik egyben intézmények, vállalatok, egyének közreműködését abban, hogy jelezzék, amennyiben ismeretségi körükben akadnak a fenti problémákkal küszködők, hogy lehetőségeikhez mérten, segíteni tudjanak rajtuk. Önálló bérgazdálkodás a fonodában 27 500 000 forint bértömeg áll 1990-ben a fonoda rendelkezésére, az önálló gazdálkodás megvalósításához, január 1-jétől kezdődően, egyelőre kísérletképpen. Ez azt jelenti, hogy valamennyi ott dolgozó (a gyáregység vezetőtől a kisegítőkig bezárólag) keresete a tervteljesítés függvénye. Míg korábban ilyen vonatkozásban például a villanyszerelők nem tartoztak az üzemhez, a jövőben az ő bérük is kötődik a fonodai eredményekhez. A döntést még a tavalyi év végén tervegyeztetés előzte meg minden szinten, abból a célból, hogy reális, egyben teljesíthető legyen a feladat, és becsületes munka esetén a keresetek ne csökkenjenek. Sőt, egymás segítése s hatékonyabb, jobban szervezett munka révén, túlteljesítve a tervet, többletjövedelemre is szert tehet a kollektíva, illetőleg a létszám-megtakarításból felszabaduló bér is a gyáregységnél használható fel. A január elején összehívott műszaki értekezleten, többségében az elképzeléseket támogató dolgozói vélemények és jó javaslatok hangzottak el a fonodában, s azóta is megfelelő hozzáállás tapasztalható. Mindezt az első havi eredmények már igazolják is - biztatóan alakul a kép. A véradók köszöntésére rendezett házi ünnepségen készült felvételünk. Csukárdi Sándornétól, az üzemi vöröskereszt csúcstitkárától, Kuti Imre alapszervezeti titkár jutalmait vehetett át, aki egyébként kitüntetést is kapott 75- szörös véradásért! (Fotó: Babos J.) A szállításon dolgozók munkáját könnyíti a villástargonca. Télen így gőzölög az új kazán füstgázelszívó ventilátora. Iparvágányunk ellenőrzése a MÁV feladata; itt éppen a váltó karbantartása folyik. Megszépült a gyárkémény, melyen a Travers Gmk végzett koszorútisztítást, valamint újrafestette a „repülőcsíkokat" is. 2 - PAPAI TEXTILMUNKAS - 1990. február * Németh Ferenc tolmácsolta kollektívánk véleményét a TDSZ-fórumon A textil szakszervezet kongresszusán kollektívánkat hét küldött - Krózser Imréné, Léránt Károlyné, Németh Károlyné, Németh Ferenc, Páhi Lászlóné, Rosta Frigyes és Szecsődi László - képviselte. A kétnapos tanácskozáson megvitatták az ágazat legégetőbb problémáit, és sok szó esett a jövőbeni tennivalókról, a szakszervezet, s az aktívák feladatairól is. A pápai textilesek nevében Németh Ferenc szólalt fel. Utalt azokra az általános tényezőkre, amelyek a nálunk dolgozókra is hatással vannak. Az előző időszakban, amikor a mozgalmi munkát a központi irányítás jellemezte, a tagság közömbössé vált, s a mai értelmezés szerint igazi érdekvédelmi tevékenység nemigen folyt. A változások, az életszínvonal csökkenése, a szociális helyzet jelentős rosszabbodása, negatívan befolyásolja a hangulatot, sokan becsapottnak érzik magukat. Megcsappant a bizalom, főleg a korábbi ígéretek elmaradása, a különböző kezdeményezések sikertelenségei, s a kibontakozás egyre csökkenő reménye miatt. Kilátástalan helyzetbe kerültek a családalapító fiatalok, a többgyerekesek és a nyugdíjasok jó része ugyancsak. A kongresszusi dokumentokban is megtalálható fő elvek és célkitűzések jól hangzanak, de csak úgy érnek valamit, ha meg tudjuk tölteni tartalommal (nem szólamok maradnak), s ha a mindennapi élet gyakorlatává válnak. Kedvező eredmény, hogy a 750 forintos textiljuttatás növelését sikerült kiharcolnia a szakszervezetnek (habár a növekmény nem lesz adómentes), valamint azt is, hogy vállalatunk 3 százalékos adózás nélküli bértömegnöveléshez is juthatott volna, amennyiben az év közbeni béremelés ezt az arányt nem haladta volna meg. (Nálunk 4,6 százalék volt, igaz, a létszám-megtakarításból.) Beszélt arról Németh Ferenc, aki maga is főbizalmi, hogy a tisztségviselőktől mind többet vár, sőt követel a tagság. Az elmúlt év eseményei, változásai hatására nőtt az emberek önállósága, fejlődött a demokrácia, erősödött a kritikai szellem. Vállalatunknál a mozgalom ez idáig egységes tagságot tudhatott magáénak, ami rendkívül fontos, hiszen így lehet hatékony munkát végezni. Annál inkább, mivel ma már számolni kell a különböző szervezetek megjelenésével együttjáró szétaprózódásra. Az összefogásra viszont a jövőben minden eddiginél nagyobb szükség lesz, hogy garantálni lehessen a munkához való jogot, a létbiztonságot. Ezért a kongresszusnak is alapvető feladata a bér- és jövedelempozíciók javítása, a szociális biztonság erősítése, a saját hibájukon kívül hátrányos helyzetbe kerülők megkülönböztetett segítésére vonatkozó teendők kimunkálása. Helyi dolgainkról szólva kiemelte, hogy bár a Pápai Textilgyárbán dolgozók mindent elkövettek a hitelek határidőre történő törlesztése, a munkafeltételek javítása, a gazdálkodási követelmények megteremtése érdekében, a bérek messze elmaradnak az országos szinttől. A munkaerőhiány pótlására külföldieket is alkalmazunk a szövődében. Mivel a 3 műszakos nehéz munka, a leterhelés, s még inkább, ha a fizetés sem tart lépést az árakkal, nem teszi vonzóvá ezt a szakmát. Egy adattal is illusztrálta a kedvezőtlen helyzetet: a szakszervezeti tagság 35 százaléka nem fizet személyi jövedelemadót. Ráadásul nemcsak a gépesek, hanem a műszakiak keresete is az ipari átlag alatt van. Ma, amikor a családok sorsát a bérek és a biztos munkahely határozzák meg, aggodalommal figyeljük, hogy a kormányintézkedésekből az tűnik ki, mintha a textilipart teljesen le akarnák építeni. Nem jogtalan előnyöket kérünk, eddig sem jutottunk ilyenhez. A nemzeti jövedelem gyarapításához mindig tisztességesen hozzájárultunk. A Szovjetunióba exportált termékeinkért hazánk igen fontos energiahordozókat köpött. Továbbra is csak a munkához való jogot követeljük, és azt, hogy a mainál több nyereség maradhasson itt, ahol megtermeljük, bérre és fejlesztésre egyaránt. A textil szakszervezet kongresszusán döntöttek több szervezeti kérdésben is. A központi vezetőség helyébe a titkárok képviseleti tanácsát hozták létre, melyben vállalatunk képviseletében Németh Károlyné szb-titkár vesz részt, aki a megújult elnökségnek is tagja lett. Változás történt a főtitkári poszton is, Martos Istvánná nyugdíjba ment, s utódjául Keleti Tamást választották meg a küldöttek. Titkárnak pedig újraválasztották Groszmann Tibort. Nyugdíjba mentek a szövőből: Birkás Gézáné, Bornemissza Béláné, Dani Miklós, Nagy Józsefné, Simon Józsefné, Szöllősi Lászlóné, Török Józsefné és Turbók Jenő; a fonóból: Horváth Károlyné, Nagy Zoltánná és Szigeti Károlyné; a fűzőből: Bálint Zoltánná és Béri Pálné; a kikészítőből Kovács Ernő; az árutisztítóból Orbán Istvánná és Piszker Lajosné; a megcsomagolóból Sturcz Pálné; az energiáról Muli Elemér; a készáruraktárból Máté Lajos; az általános területéről pedig Horváth Andorné, Karcsics Andrásné, Kocsis Kálmán és Rózsás Margit. Valamennyiüknek jó pihenést kívánunk!