Pápai Textilmunkás, 1990 (27. évfolyam, 1-6. szám)

1990-01-01 / 1. szám

A múlt évi gazdálkodásunk­ról készülő mérlegadatok ös­­­szeá­llításán lapzártakor még dolgoztak az illetékes osztá­lyok, ám az már nyilvánvaló­vá vált, hogy vállalatunk összr tevékenysége veszteséges lesz. Az okokait több esetben tag­laltuk, a legnagyobb hatással lévő tényezők közüli még egy­szer megemlítjük a szocialista exportár-kiegyenlítés mértéké­nek 53 százalékos csökkenté­sét, valamint a tervezett ter­melési feladattól való elmara­dást. Ma már célszerűbb a tények elemzésével, s a helyzet javí­tásával foglalkozni. A vállalat vezetősége ezt figyelembe vé­ve készítette el az 1990. évi tervkoncepciót. Jelentős vál­tozások lesznek többek között az értékesítési relációk közötti megoszlásban, annál inkább, mivel az ezzel kapcsolatos kor­­mányzati intézkedések hatásá­ra is erre kényszerülünk. Ez elsődlegesen a szovjet piaccal való kapcsolatunkat érinti, ahová az idén mindössze 400 ezer négyzetméternyi termék szállítását tervezzük. Az NDK vevőiknél 18 százalékos ár­emelést tudtunk elérni, így az árkiegyenlítés csökkentése el­lenére is gazdaságos együtt­működésünk. A felszabaduló mennyiséget zömmel tőkés viszonylatban igyekszünk értékesíteni. A Hungab­otex Külkereskedelmi Vállalattal felkerestünk több új vevőt, s szép számmal ala­kultak rendelések az első ne­gyedévre. Tovább fokozzuk a konfekcionált termékek (ing, pizsama, ágynemű) arányát is, szintén tőkés piacra, m­­vel a forint legutóbbi leértékelése, valamint a várható nyugat­európai vámcsökkentések az eddiginél nagyobb nyereséget biztosítanak. Termékszerkezetünk kiala­kításánál jobban figyelembe vesszük az árbevétel alakulá­sát. Főleg a finomabb fonal­ból készülő termékek gyártása kívánatos, mivel előnyösebb áron értékesíthetők. Ezután is nagy mennyiségben készítjük a szabadidő-ruházat céljára szol­gáló flanelcikkeket, viszont kihagytuk választékunkból és ajánlatunkból azokat a szöve­teket, amelyek technológiai problémákat okoztak, illetve a megfelelő fedezeti összeget nem biztosították. El akarjuk érni továbbá, hogy legna­gyobb belföldi inggyártó part­nerünk licence alapján ké­szülő, a jó minőségű készter­mékeihez vállalatunk adja az alapanyag jelentős részét. Feladataink megvalósításá­hoz a nagymérvű szövő lét­számhiány pótlására­, elenged­hetetlen a külföldi munkaerő igénybevétele, 1989. augusz­tus végén 40, novemberben to­vábbi 10 vietnami dolgozó állt munkába. Most már az ipari tanulók száma is jóval megha­ladja a korábbiakét, remélhe­tőleg ezáltal mind teljesebbé válik a szövődés géppark mű­ködtetése, a létszámhiány mi­atti állásidők a minimálisra csökkennek. Rendkívül fontos valamennyi termelőüzemben, de a kiszol­gáló területeken is a haté­konyság fokozása. E célt is szolgálja a kezdeményezés az önálló elszámoló egységek ki­alakítására. Vevőkörünk megtartása, il­letve újabbak megnyerése ér­dekében elengedhetetlen az igényes minőségi munka. Ép­pen ezért, a szövődő területén, a minőségi ösztönzés fokozá­sára született intézkedés. Esze­rint, az elérhető kereset 60 százalékkal is növekedhet a megfelelő, de igen jelentős mértékben csökkenhet is, hi­bás termék előállítása esetén. Ezenkívül az egyes technoló­giai fázisokban történő ter­melés elszámolása és a költ­ségfel­használás pontosítása is elodázhatatlan. Mi­vel ennek teljes körű kialakítása lehető­vé teszi a nyereségérdekelt­ség megvalósítását, a vezetői és dolgozói ösztönzés fokozá­sát egyaránt. A fentiek is érzékeltetik, hogy az eredményes gazdálko­dás érdekében milyen fontos tennivalók várnak ránk.­­De an­nak tudatában, hogy nem raktárra gyártunk, hogy ter­mékeinkre szükség van, közös összefogással bizonyíthatjuk életképességünket — egy jobb, egy sikeresebb év reményé­ben . Tennivalóink egy sikeresebb év érdekében A hátrányos helyzetű családokért Családsegítő központ kezd­te meg működését, Pápa, Fő utca 7. szám alatt. Az új szo­ciális intézmény felkarolja a hátrányos helyzetű és veszé­lyeztetett kiskorúakat nevelő családokat. Az érintettek ügyeik intézése végett, mun­kahely keresése, és más egyéb, szociális problémájuk megol­dása céljából fordulhatnak hozzájuk. Igényük szerint­­ tervezik gyer­mekfelügyelet szervezését, al­bérlet közvetítését, iskolás ko­rúak korrepetálását, vala­mint használt ruhaneműk, já­tékok, könyvek gyűjtését is, az érintett családok részére. Kérik egyben intézmények, vállalatok, egyének közremű­ködését abban, hogy jelezzék, amennyiben ismeretségi kö­rükben akadnak a fenti prob­lémákkal küszködők, hogy le­hetőségeikhez mérten, segíteni tudjanak rajtuk. Önálló bérgazdálkodás a fonodában 27 500 000 forint bértömeg áll 1990-ben a fonoda rendelkezésére, az önálló gazdálkodás megvalósításához, január 1-jétől kezdődően, egyelőre kísérletképpen. Ez azt jelenti, hogy valamennyi ott dolgozó (a gyáregység vezető­től a kisegítőkig bezárólag) keresete a terv­teljesítés függvénye. Míg korábban ilyen vonatkozásban például a villanyszerelők nem tartoztak az üzemhez, a jövőben az ő bérük is kötődik a fonodai eredményekhez. A döntést még a tavalyi év végén terv­egyeztetés előzte meg minden szinten, abból a célból, hogy reális, egyben teljesíthető le­gyen a feladat, és becsületes munka esetén a keresetek ne csökkenjenek. Sőt, egymás se­gítése s hatékonyabb, jobban szervezett mun­ka révén, túlteljesítve a tervet, többletjöve­delemre is szert tehet a kollektíva, illetőleg a létszám-megtakarításból felszabaduló bér is a gyáregységnél használható fel. A január elején összehívott műszaki érte­kezleten, többségében az elképzeléseket tá­mogató dolgozói vélemények és jó javaslatok hangzottak el a fonodában, s azóta is meg­felelő hozzáállás tapasztalható. Mindezt az első havi eredmények már igazolják is - biz­tatóan alakul a kép. A véradók köszönté­sére rendezett házi ünnepségen készült felvételünk. Csukárdi Sándornétól, az üzemi vöröskereszt csúcstit­kárától, Kuti Imre alapszervezeti titkár­­ jutalmait vehetett át, aki egyébként kitünte­tést is kapott 75- szörös véradásért! (Fotó: Babos J.) A szállításon dolgozók mun­káját könnyíti a villástargonca. Télen így gőzölög az új kazán füstgázelszívó ventilá­tora. Iparvágányunk ellenőrzése a MÁV feladata; itt éppen a váltó karbantartása folyik. Megszépült a gyárkémény, melyen a Travers Gmk vég­zett koszorútisztítást, valamint újrafestette a „repülőcsíkokat" is. 2 - PAPAI TEXTILMUNKAS - 1990. február * Németh Ferenc tolmácsolta kollektívánk véleményét a TDSZ-fórumon A textil szakszervezet kong­resszusán kollektívánkat hét küldött - Krózser Imréné, Lé­ránt Károlyné, Németh Károly­­né, Németh Ferenc, Páhi Lászlóné, Rosta Frigyes és Szecsődi László - képviselte. A kétnapos tanácskozáson megvitatták az ágazat legége­tőbb problémáit, és sok szó esett a jövőbeni tennivalókról, a szakszervezet, s az aktívák feladatairól is. A pápai textilesek nevében Németh Ferenc szólalt fel. Utalt azokra az általános té­nyezőkre, amelyek a nálunk dolgozókra is hatással vannak. Az előző időszakban, amikor a mozgalmi munkát a közpon­ti irányítás jellemezte, a tag­ság közömbössé vált, s a mai értelmezés szerint igazi érdek­­védelmi tevékenység nemigen folyt. A változások, az életszín­vonal csökkenése, a szociális helyzet jelentős rosszabbodá­sa, negatívan befolyásolja a hangulatot, sokan becsapott­nak érzik magukat. Megcsap­pant a bizalom, főleg a ko­rábbi ígéretek elmaradása, a különböző kezdeményezések sikertelenségei, s a kibontako­zás egyre csökkenő reménye miatt. Kilátástalan helyzetbe kerültek a család­alapító fiata­lok, a többgyerekesek és a nyugdíjasok jó része ugyan­csak. A kongresszusi dokumentok­­ban is megtalálható fő elvek és célkitűzések jól hangzanak, de csak úgy érnek valamit, ha meg tudjuk tölteni tarta­lommal (nem szólamok ma­radnak), s ha a mindennapi élet gyakorlatává válnak. Ked­vező eredmény, hogy a 750 forintos textiljuttatás növelését sikerült kiharcolnia a szakszer­vezetnek (habár a növekmény nem lesz adómentes), vala­mint azt is, hogy vállalatunk 3 százalékos adózás nélküli bértömegnöveléshez is jutha­tott volna, amennyiben az év közbeni béremelés ezt az arányt nem haladta volna meg. (Nálunk 4,6 százalék volt, igaz, a létszám-megtaka­rításból.) Beszélt arról Németh Fe­renc, aki maga is főbizalmi, hogy a tisztségviselőktől mind többet vár, sőt követel a tag­ság. Az elmúlt év eseményei, változásai hatására nőtt az emberek önállósága, fejlődött a demokrácia, erősödött a kri­tikai szellem. Vállalatunknál a mozgalom ez idáig egységes tagságot tudhatott magáénak, ami rendkívül fontos, hiszen így lehet hatékony munkát vé­gezni. Annál inkább, mivel ma már számolni kell a különbö­ző szervezetek megjelenésével együttjáró szétaprózódásra. Az összefogásra viszont a jövő­ben minden eddiginél na­gyobb szükség lesz, hogy ga­rantálni lehessen a munkához való jogot, a létbiztonságot. Ezért a kongresszusnak is alapvető feladata a bér- és jövedelempozíciók javítása, a szociális biztonság erősítése, a saját hibájukon kívül hátrá­nyos helyzetbe kerülők meg­különböztetett segítésére vo­natkozó teendők kimunkálása. Helyi dolgainkról szólva ki­emelte, hogy bár a Pápai Tex­tilgyárb­án dolgozók mindent elkövettek a hitelek határidő­re történő törlesztése, a mun­kafeltételek javítása, a gaz­dálkodási követelmények meg­teremtése érdekében, a bérek messze elmaradnak az orszá­gos szinttől. A munkaerőhiány pótlására külföldieket is alkal­mazunk a szövődében. Mivel a 3 műszakos nehéz munka, a leterhelés, s még inkább, ha a fizetés sem tart lépést az árakkal, nem teszi vonzóvá ezt a szakmát. Egy adattal is illusztrálta a kedvezőtlen hely­zetet: a szakszervezeti tagság 35 százaléka nem fizet szemé­lyi jövedelemadót. Ráadásul nemcsak a gépesek, hanem a műszakiak keresete is az ipa­ri átlag alatt van. Ma, amikor a családok sor­sát a bérek és a biztos mun­kahely határozzák meg, aggo­dalommal figyeljük, hogy a kormányintézkedésekből az tű­nik ki, mintha a textilipart tel­jesen le akarnák építeni. Nem jogtalan előnyöket ké­rünk, eddig sem jutottunk ilyenhez. A nemzeti jövedelem gyarapításához mindig tisztes­ségesen hozzájárultunk. A Szovjetunióba exportált termé­keinkért hazánk igen fontos energiahordozókat köpött. To­vábbra is csak a munkához való jogot követeljük, és azt, hogy a mainál több nyereség maradhasson itt, ahol megter­meljük, bérre és fejlesztésre egyaránt. A textil szakszervezet kong­resszusán döntöttek több szer­vezeti kérdésben is. A közpon­ti vezetőség helyébe a titkárok képviseleti tanácsát hozták lét­re, melyben vállalatunk kép­viseletében Németh Károlyné szb-titkár vesz részt, aki a megújult elnökségnek is tagja lett. Változás történt a főtitkári poszton is, Martos Istvánná nyugdíjba ment, s utódjául Keleti Tamást választották meg a küldöttek. Titkárnak pedig újraválasztották Grosz­­mann Tibort. Nyugdíjba mentek a szövőből: Birkás Gézáné, Bornemissza Béláné, Dani Miklós, Nagy Józsefné, Si­mon Józsefné, Szöllősi László­né, Török Józsefné és Turbók Jenő; a fonóból: Horváth Ká­rolyné, Nagy Zoltánná és Szi­geti Károlyné; a fűzőből: Bá­lint Zoltánná és Béri Pálné; a ki­készítőből Kovács Ernő; az árutisztítóból­ Orbán Istvánná és Piszker Lajosné; a meg­­csomagolóból Sturcz Pálné; az energiáról Muli Elemér; a készáruraktárból Máté Lajos; az általános területéről pedig Horváth Andorné, Karcsics Andrásné, Kocsis Kálmán és Rózsás Margit. V­alamennyiüknek jó pihe­nést kívánunk!

Next