Parallel, 2005-2017 (1-35. szám)

2011 / 22. szám

szűkíteni kellett a tereket, a nagyszínpadot. A térszűkítés mestermunkájaként emlegetik Moliére-Parti Nagy Lajos Úrhatnám polgárjának előadását, melyet Mácsai Pál rendezett, akivel számos közös munkája született a tervezőnek. A legjobb előadás és a legjobb báb díjat is elhozta a hazai és nemzetközi elis­merések közül a Líra és epika című előadás kézzel készült, minden ízében mozgatható, ragasztott papír, nyeles bábjaival. A Bábszínházban bemutatott, Szabó Borbála-Varró Dániel darab a legjobb új magyar dráma is lett 2009-ben. A Kolibriben színre vitt Háy János-művel, a Völgyhídoa­ ismét meghökkentőt alkotott. Nánay István írja róla a Revizor kritikai portálon megjelent tanulmányában:,,A produkció meghatározó eleme a látvány: a képkeret egyben ebédlőasztal, ágy, kollégiumi háló, park, sőt maga a viadukt lehet (...) a helyszínek legváltozatosabb kialakítására alkalmas." A Líra és epika után viszont itt már bátrabban kísérletezett Bagossy Levente, a kis alakok után itt közel fél méteres, nyeles bábokat hozott létre a kamasz szereplők megjelenítésére. Különös munkamód­szeréhez, színpadi világlátásához mindig egészen egyedi alkotótársak, írók, rendezők kerülnek társnak. Nem hagyhatjuk említetlenül, hogy a budapesti és vidéki színházakban megvalósuló produkciókban számos alkalommal alkotó­társa a darabok színpadi megvalósításában testvére, a Jászai Mari-díjas író, rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanára, Bagossy László. Látványtervezői, makett- és bábkészítői munkásságának lenyomatait, különleges, papírba álmodott natúr valóságát láthattuk a 2011 márciusában, a Buda­pesti Tavaszi Fesztivál és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet együttműködésében létrejött tárlaton, a Bajor Gizi Színészmúzeumban. Makettek és színpadi kellékek egész sora fogadta a látogatókat egy különös festőműterem beágyazva". Itt érthettük meg, mitől más, mitől több ez a művészi alázat és alkotói csapatmunka, mint egy darab díszletének„egyszerű"színpadra álmodása. Bagossy Levente már az olvasópróbák után, a rendezői elképzelés megis­merését követően nekilát közel két évtizede, és műhelyében elkészíti az alkotók és a nézők által látható tereket, díszleteket, kellékeket, különösen ügyelve a legapróbb részletekre is. Láthattunk itt apró, papírból készült páholyokat, széksorokat, méretarányos papír hegedűt és klaviatúrát, mozgó színpadot, leomló és felgördülő függönyöket, és mindezt hullámpapírból, ragasztott kartonból, egyetlen piciny tervezői asztalka mellől megálmodva. A színpadi látványról készült munka­makettek interaktív módon mutatják be a tervezői folyamat lehetőségeit, formáit, variációs lehetőségeit, a részletelemekből kirajzolódó és megvalósuló színházi csodát, az előadás látványát. Nem véletlen, hogy egy-egy előadás tervezése kapcsán többféle játéktér lehetősége is kirajzolódik az írói és rendezői koncepciók találkozásakor. Bagossy ezért számos alkalommal többféle tervezetet és makettet is készít ugyanannak a térnek, koncepciónak érzékeltetésére. Így volt ez például a Radnóti Színházban, Valló Péter rendezésében bemutatott, Szálinger Balázs: Oidipusz gyermekei című előadásának színpadra állításakor is. Érdekes látni, milyen rugalmasan és ötletesen alkalmazza az egymástól homlokegyenest eltérő formákat ugyanazon gondolat, vagy érzelem kifejtésére. Hogy egy érdekes műhelytitkot is megosszak olvasóinkkal, megemlítem, hogy az elismert, számos szakmai díjjal kitüntetett ma­gyar tervező munkái egy pesti, VIIi. kerületi, nem kimondottan nagynak mondható polgári lakás félreeső konyhájában készülnek, egy különös hangulatú műtermecskében. Nem csak az előadások lenyomatait, látványvilágát készíti el és őrzi, de számos színház épületének belső világát, nézőterét, színeit, fénytechnikáját, különös építészeti elemeit is megörökíti a színpadi képíró papírvilága. A Szegedi Nemzeti Színház, vagy a Vígszínház teljes nézőtere, színpada, fény- és műszaki technikája kel életre kezei közt, tökéletes méretarányos makettjeiben. Legutóbbi munkáinak térszerkezeteit is láthattuk már a tárlaton, megismerhettük a 2011 -es, Örkény Színházi János király, vagy a Katona József Színház szontróp-előadásainak látványvilágát, színpadi műhelytitkait. A plakát és a látvány is magáért beszél, ahogy az újabb elismerés is. A János királyt a színikritikusok Az évad legjobb előadásának választották. Idén egy másik szakmai elismerés is érte már: tavasszal Hevesi Sándor-díjjal tüntették ki Bagossy Leventét. A kiállítás rendezése közben kérdeztem őt, az alkotót, milyen színpadi álmai, képei nem valósultak még meg, mit szeretne velünk láttatni még a színpadi darabok látványvilágán keresztül, megmutatni nekünk nézőknek, látogatóknak, lelkes érdeklődőknek? Csodálattal hallgattam, és láthattam, hogy iker kis­lányainak is papír babaházat alkotott, melyhez még a zsalugátert is elkészítette, hogy minden érzését, gondolatát ki tudja fejezni ezzel az egyszerű anyaggal, a számunkra sokszor kidobásra ítélt doboz-maradványoknak új értelmet adva. Újrahasznosítás, öko-szemlélet, gazdaságos művészi megvalósítás - Bagossy Levente munkája mindez egyszerre. A színházból kiindulva egy sajátos látásmód és művészi kifejezés eszköze a számunka csupán csomagolóanyagként is­mert eszköz. Minden kis papír-, vagy famasét gondolattal, művészettel tölt meg. A színházi alkotófolyamatról levált, a hegedűtől a klaviatúráig megmunkált papírkellékeit, díszletelemeit ácsingózva várja a budapesti színházi múzeum is. Több mint két évtizedes alkotói munkásságának összegzése éppen a Színházi Világnap alkalmából jöhetett létre. A kicsit szótlan, óriási papírhalmok között élő, makett-látványterekkel kommunikáló művész talán nem véletlenül Jessica A. Kaahwa drámaíró Ugandából küldött, világnapi üzenetében talált választ kérdésemre: „A félelemmel és gyanakvással átjárt telkekbe finoman fészkeli be magát a színház, megváltoztatja az embert, az önmagáról kialakított képét, és választási lehetőségek sorát kínálja fel neki, és általa a közösségnek... Bizonyára nem csak egyetlen válasz lehetséges arra, hogyan lehet harmóniát teremteni, de az biztos, hogy a színház ennek egyik hatásos eszköze." Látni és láttatni őt megtiszteltetés volt. 32 Parallel

Next