Parlando, 1981 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 1. szám - Küldöttértekezlet és kongresszus után
... Politikai, ideológiai, szakmai oktató-nevelő munkánk, a közművelődési határozat végrehajtását segítő feladataink. ... Szakszervezetünk Ifjúsági Bizottsága több mint 20 éve törekszik arra, hogy a felnövekvő szakmunkás ifjúság körében eredményes zenei ismeretterjesztést végezzen, zeneszerető, értő közönséget neveljen. ... A bizottság 14 tagú, 70 fős állandó, 20— 25 fős változó aktívahálózattal (fiatal művészek, főiskolai hallgatók) dolgozik... A beszámolói időszakban már 24 budapesti intézetben tartanak évi 3—3 előadást. Régi hagyomány a nyári szakmunkásüdülőkben való szereplés. Az 1978/79-es évadban már a Rátkai Márton Munkás-Művészklubban is bemutatkoztak, 7 alkalommal találkoztak a klub közönségével... Zenepedagógus tagságunk érdeklődése jelentősen megnövekedett az ideológiai-politikai képzés iránt. Majd minden zeneiskola megtalálta módját a szervezett párt, szakszervezeti vagy állami politikai oktatásban való részvételének. Számos pedagógus végezte vagy végzi a Marxista—Leninista Esti Egyetem hároméves tagozatát, s egyre többen mennek, elsősorban esztétikai szakosítóra is. Érdekes és egészen új kezdeményezés a megyeszékhelyektől távoleső iskolák részéről, hogy marxista középiskolai oktatáson vesznek részt. A zenepedagógusok elfoglaltsága nem csökkent, mégis, ma már szívesen ragadják meg az alkalmat, ha tanulhatnak. Rendkívül érdeklődnek a Fészek Klubban megrendezett viták után, s dr. Fukász György vezetésével Győrben, Miskolcon már reprodukáltak egyet-kettőt azokból. Nagy sikere volt a Budapesti Oktatási Igazgatóság által 1978-ban kifejezetten a fővárosi zenepedagógusok részére megrendezett zeneesztétikai speciális kollégiumnak (Ujfalussy József vezetésével). Szakszervezetünk központi költségvetéséből jelentős összeget biztosítunk a megyei hatáskörű rendezvények szakmai előadásai fedezésére. Ezeket a megfontoltan adott lehetőségeket jól hasznosítják zenepedagógus alapszervezeteink. Nem egyszer több megye tagságát mozgósítják, hogy a kiváló zenei szakember, professzor előadását minél többen hallgathassák. A vidéki zeneiskolák tantestületi üléseken, nevelési értekezleteken beszélték meg a közművelődési törvény adta feladatokat. A zeneiskolák döntő többsége évente készít közművelődési tervet. A budapesti zeneiskolák a közművelődési munka nagyobb hatásfoka, valamint az átfedések elkerülése érdekében létrehoztak egy közművelődési bizottságot, melynek feladata a kerületi zeneiskolák ilyen irányú tevékenységének koordinálása. Növekszik a növendék és tanári koncertek látogatóinak száma, ami egyben annak is a jele, hogy a komoly zene iránt nőtt az érdeklődés. A zenei művelődési igény is rohamosan fejlődik. A zenetanulásra jelentkezők száma folyamatosan, gyorsan növekszik. Sajnos a zeneiskolák a tanulni kívánókat nem tudják teljes létszámban felvenni, mert nincs elég zenetanár, oktatási helyiség, de költségvetési fedezet sincs az oktatás szélesítésére. Több fővárosi és vidéki zeneiskolában alakultak zenei klubok, melyek hatása főleg azokra a fiatalokra terjed ki, akik még egyáltalán nem vagy csak periférikusan találkoztak a zeneművészettel. A klubfoglalkozások érthetővé és élvezhetővé teszik számukra a művészi alkotásokat. A klubtagok az általános iskolák felsőbb osztályosaiból, gimnáziumi, szakközépiskolai tanulókból és főként szakmunkástanulókból állnak. Ezek a klubok népszerűek, több helyen már odáig jutottak, hogy közös koncertlátogatásokat is szerveznek. (Az Országos Zenepedagógus Szakosztály munkájának értékelésére is sor került, amit itt azért nem ismertetünk, mert e lapban a közgyűlés írásos beszámolóját közöljük, ahol ugyanazon megállapítások megtalálhatók.) .