Parlando, 1990 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1990 / 7-9. szám - Bónis Ferenc: Borsos Miklós, 1906-1990

Borsos Miklós, 1906—1990 Borsos Miklós távoztával nem csupán a magyar képzőművészet vált szegényeb­bé. ő igazi reneszánsz jelenség volt, szenvedélyesen muzsikált, jól forgatta a tollat. Már külső megjelenése művésze­tet sugárzott: fejét mintha a Legnagyobb Szobrász mintázta volna, vésővel és ka­lapáccsal. Fogékonysága a szépnek min­den fajtája iránt megnyilvánult. Értve és művelve a művészetek legkülönbö­zőbb műfajait, olyan összefüggéseit fe­dezhette fel életnek és művészetnek, melyek alapjában különböztették meg a céhük határain belül maradó, szűk lá­tókörű pályatársaktól, lettek légyen azok festők vagy írók, szobrászok vagy mu­zsikusok. Művészetének gyökereit kétféle talaj­ba bocsátotta — akárcsak nemzedékkel idősebb muzsikus példaképei: Bartók és Kodály. Az egyik talaj volt: székely szülőföldjéé. A másik a legeurópaibb Európáé : Olaszországé, Franciaországé. Mondhatnám így is: a reneszánsz Firen­zéé, az ókori Athéné. Régi magyar fa­faragó pásztorok éppúgy megtalálhatók szellemi ősei között, mint a görög mí­toszok költői és fenntartói. Nem érezte volna teljesnek életét, ha nem muzsikálhat, ha nem járja be he­gedűjével Bach, Purcell, Vivaldi, Pach­el­­bel birodalmát. Tudta a titkot: vannak az emberi léleknek olyan tartományai, melyekről csak a zene nyelvén lehet szólni. A zenélés nemcsak pihentette, hanem inspirálta is. Alkotásainak egész sorát ihlette a kamarazene, a társas ének. Ezek önportré jellegű alkotások; legtöbbjén ő maga is látható, mint mu­zsikus , vagy talán mint maga a mu­zsika. Nála jobban ki érthette volna meg, hogy korunknak milyen nagy szüksége van Orfeuszra (aki művészeté­vel megszelídíti az alvilági hatalmakat), vagy Apollónra, az első lantosra, a mú­zsák vezetőjére? Véletlen-e, hogy művei között oly fontos helyet foglalnak el a m­uzsikusportrék? Bartók és Kodály kép­másai, Vivaldi éremportréja, a közeli barátoké: Maros Rudolf zeneszerzőé és Ferencsik János karmesteré? Természe­tes eszmetársítás, hogy Ferencsik sír­emlékéül a tört lantú Apollónt mintázta meg. Hét esztendeje, 1983-ban vállalta, hogy hangszalagra mondja emlékeit Kodály Zoltánról. E felvétel, egy csodálatos nyá­ri napon, tihanyi házában készült, a házban, mely mintha Itália szépségét. Toscana tág egét telepítette volna a Ba­laton mellé. Akárcsak gazdája az euró­pai humánumot a magyar szellemi hu­muszba. S aki ezért — ezért is — na­gyon hiányzik tisztelői táborának. Bónis Ferenc * Tájékoztatásul közöljük, hogy az Ál­lami Gorkij Könyvtár neve — a Mű­velődési Minisztérium jóváhagyásával 1990. június 1-jétől megváltozik. Az intézmény új neve: ORSZÁGOS IDEGENNYELVŰ KÖNYVTÁR Címünk változatlan: Budapest V., Mol­nár u. 11. Postacím: 1368 Budapest, Pf.:244. Telefonszám: 118-3688 Titkárság 118-2450 118-0147 Gazdasági Osztály 118-1509 Gyűjteményfejlesztési és Dokumentációs Osztály 137-5433 Kölcsönző 138-3525 Nemzetiségi Osztály 118-8515 Táj­ékoztató—Olvasóterem 118-2772 Zeneműtár 122-8070 (Bp. VII., Gorkij fasor 45.) Telefax 118-0147 Juhász Jenő főigazgató

Next