Parlando, 1992 (34. évfolyam, 1-6. szám)

1992 / 1. szám - Strém Kálmán: Köszöntjük Weiner Leó díjas kollégáinkat!

KÖSZÖNTJÜK WEINER LEÓ DÍJAS KOLLÉGÁINKAT A Művészeti Alap Zenei Szakosztályának vezetősége Weiner Leó zenepedagógiai díjat létesített azoknak a zenepedagógusoknak a jutalmazására, akik a kortárs zene és a kreatív zenei gondolkodás érdekében a legkimagaslóbb tevékenységet folytaták. 1991. decembe­rében Apagyi Mária, a pécsi Művészeti Iskola tanára, Tibold Iván, a szombathelyi Zene­iskola igazgatója és Tóth Ferenc, a komlói Kodály Iskola nyugalmazott tanára, a Komlói Gyermekkórus karnagya kapta az elismerést Most, amikor a művészetben is szükségszerűen egyre nagyobb szerepet kap az üzleti, menedzseri szemlélet, újra előtérbe kell helyeznünk azokat az emberi alapokat, amelyek­nek őrzése, megteremtése a legnemesebb értelemben vett pedagógiai feladat. Nincs magas színvonalú zenei élet embert formáló zenepedagógia nélkül. A díjazottak külön-külön is megérdemlik, hogy hosszasan méltassuk sok évtizedes munkásságukat, elsőként mégis e munka közös vonásait emelem ki. 1. Csupán látszólagos, hogy vidékiek, a tény arra korlátozódik, hogy lakóhelyük és munkásságuk színtere egy-egy vidéki város, amit tettek és amit tesznek, munkájuk végső eredménye országos, sőt nemzetközi jelentőségű. 2. Mindhárman mélyen ismerik és átélik a hagyományokat, ezért van, hogy mindig korszerűek. 3. A törhetetlen akarat, a fáradhatatlan munka és az ezzel járó szerény alázat a mi kis társadalmunkban nem maradt és még ma sem marad büntetlen. Mindhárom díjazott külön kötetet írhatna a kisszerűségről, az értetlenségről, a gáncsoskodásról és ellenségeskedésről, mely tevékenységét övezte, ők mégis eltökélten haladtak a maguk útján, teljes szívvel szolgálták az ügyet, amelyik életük tartalmát adta és adja. 4. A díjat azért kapják, mert kiváló zenepedagógusok, de azt helyezném előtérbe, hogy munkájukkal és lényükkel nem csupán zenét tanítanak, hanem ami még fontosabb: ember­séget. Apagyi Mária zongora-szolfézs-oboa szakos tanár egy bányászvárosban, Komlón kezdte munkásságát, 20 évig dolgozott a város zeneiskolájában, majd Pécsett létesített új szellemű művészeti iskolát. A zenepedagógia nemzetközi fóruma, az ISME (Zenei Nevelés Nemzetközi Társasága) 1980-as varsói világkongresszusa hamarabb figyelt fel kivételes eredményeire, mint a hazai közvélemény. Növendékeit gondolkodó muzsikustárssá avatja, akik az improvizációs gyakorlatok során olyan struktúrákat fedeznek fel, amelyek a társművészetekben és tudományban is érvényesek. Többről van szó, mint zenei nevelésről, kreatív, új pedagógiáról. Ezt nemcsak a nem muzsikus tanítványok százai és általa nevelt tanárok tanúsítják, akik egy életre elkötelezték magukat a zenével, hanem nemzetközileg ismert tanítványai, Király Csaba és Gyöngyössy Zoltán. Az én tisztem a muzsikus méltatása, mégis megemlítem, hogy Lantos Ferenc nem csupán Apagyi Mária férje, hanem képzőművész alkotótárs is. Amiként mi itt, ők a maguk területén érvényesítik a múzsák testvériségét Tibold Iván bőgő és szolfézstanár Pápán kezdett, s immár negyed százada tanára, illetve igazgatója a szombathelyi Zeneiskolának. Amikor Szombathelyre került, a város egy volt a sok település közül, amelyek zenei életét leginkább az álmosság jellemezte. Ma Szom­bathelyen világszínvonalú események történnek, világhírű intézmények, muzsikusok te­vékenykednek. Ebből a világhírből méltán jutott sokaknak, de nem Tibold Ivánnak. Pedig az ő iskolája jelentette a bázist, az ő személye a biztos támpontot, melyre alapozni lehetett. A szombathelyi zenekart legjobb zenekaraink közt tartjuk számon, de kevesen tudják, mit !

Next