Parlando, 1998 (40. évfolyam, 1-6. szám)

1998 / 1-2. szám - Előszó helyett

Előszó helyett ...szerkesztői megjegyzések legutóbbi lapszámunk fogadtatásáról és ez újabb fogantatá­sáról. Én is azt tartom: jobb, ha az írás „beszél önmagáért", mint ha a szerző, pláne a szerkesztő teszi ugyanezt... Most mégis megteszem, mert a szóbeli és írásbeli reagálások tanulsága szerint legutóbb a sorok közt közös „gondolatra lelni" ugyan sikerült, a közös hangot meg­találni már kevésbé. Pedig a párbeszédhez ez elengedhetetlen. A decemberi számban közölt írások célja ennek kezdeményezése volt az iskolai énektanárok és zeneiskolai tanárok között, a mindkettőnket egyaránt érintő közoktatáspolitikai döntések szakmai aktualitásaira idejében és jól reagáló összefogás érdekében. Lehet, hogy e szándék csak nekünk, iskolai énektanároknak volt egyértelmű, a többi olvasó számára nem annyira. Ha így történt, vállalom, hogy ez a szerkesztő hibája lehetett. Akkor viszont itt és most szeretném korrigálni és elmondani, hogy a lap életében is kivételesen - az 1998 szeptemberében aktuális NAT-szerű tanításhoz kötő­dően - tematikus közoktatási számokat adtunk közre. Mindkettő a ZETA iskolai ének­tanári továbbképzésének szakmai segédanyaga lesz (az MKM és a SOROS Alapít­vány támogatásával). A megszokottól való műfaji eltéréseket ez indokolja . Ezen az áron is fontosnak tartottuk azonban a NAT-ra készítő pedagógiai irodal­mak sűrűjéből kiemelve a gyakorlati munkában szakmailag jól orientáló írások és doku­mentumok eljuttatását minden iskolai énektanárhoz. Erre példányszáma, gyorsasága és előfizetői köre miatt a szakmai folyóirat tűnt a legalkalmasabbnak. Miért tartottuk ennyire fontosnak? Mert a közoktatás iskolája az, melyben elő­ször, és sajnos sokszor utoljára, de még minden gyermek találkozik a zenével. Mi rájuk gondoltunk elsősorban, de nem lehet mindegy pl. a zeneszerzőknek sem, hogy lesz-e közönségük a jövő hangversenytermeiben, s talán a zeneiskolai tanároknak sem, hogy az iskolai énekórák élményei alapján lesz-e kedve a gyerekeknek zeneiskolába járni. Ez mind a ma iskoláiban dől el. S hogy mit lehet tenni? Jó zenetanárokat nevelni, ezredfordulós mércével mérve. Globális tudással és a Világ egészére nyitottsággal rendelkezőket és saját kis helyi kör­nyezetükben e szerint cselekvőket. A Parlando 1997 decemberi száma az iskolai énektanítás új dokumentumából adó­dó tartalmi megújítás szakmai feladataival foglalkozott múlt-jelen-jövő (Kodály és a mai közoktatás, Európa és a mai közoktatás, helyi tantervek és az ezredforduló iskolai énektanítása) újragondolásra hívó összefüggésrendszerében. Ez a szám az elmélet és gyakorlat, a szakirodalom és oktatás összefüggésében mondja el a gondolati úton levonható tanulságot: a tartalmi modernizáció (N)ATTÓL FÜGGETLENÜL KELL a ma és a jövő iskolai énektanításához és tanárképzéséhez is. Kell szemléletben, módszerekben és anyagban egyaránt. Erről azonban már nem elég beszélni, írni. Ezért egészítjük ki az írott szót ének­szóval is a KOMA (Közoktatási Modernizációs Alapítvány) segítségével még ebben az évben megvalósuló, az iskolai énektanítás tartalmi megújulását szolgáló 2 részes, „NAT előtt - NAT után" c. tanári továbbképzésen. l

Next