Parlando, 2000 (42. évfolyam, 1-6. szám)

2000 / 3-4. szám - ÚJ HANGLEMEZEKRŐL - Zelinka Tamás: Fölfelé hulló levelek éneke: Hollós Máté művei

FÖLFELÉ HULLÓ LEVELEK ÉNEKE Hollós Máté művei (Pannon Classic) (Producer: Simon Géza Gábor és Körmendi Mari) Fölfelé hulló levelek éneke címmel Hol­lós Máté kamaraműveiből jelent meg vá­logatás. A korongon a hangszeres műve­ken (Feltekintés egy csillagra - cimbalom­kettős, Canticornum - kürt zongora duó, Duettino -cimbalomkettős és fuvola, Omaggio - kamarazenekar, valamint A nyíl és a dal - kamarakórus) kívül három dalciklus (A szerelem dalai, Szelíd dalok, Fölfelé hulló levelek éneke) is hallható. A szerkesztő Hollós Máté 1981-1994 között született művei közül válogatott a Magyar Rádió Rt. felvételei alapján. Ez a korong nemcsak Hollós Máté művei miatt figye­lemreméltó, hanem azért is, mert a közre­működők mindegyike a kortárs magyar zeneművészet kiválósága: Csengery Adrienne, Kincses Veronika, Keönch Bol­dizsár (ének), Gyöngyössy Zoltán (fuvo­la), Kiss Gy. László, Kraszna László, Né­meth József és Tönköly József (klarinét), Lakatos György (fagott), Friedrich Ádám (kürt), Hajdú Gábor (orgona), Prunyi Ilo­na (zongora), Fábián Márta - Szakály Ág­nes, valamint Szeverényi Ilona - Vékony Ildikó (cimbalom), Kósa Gábor és Rácz Zoltán (ütőhangszerek), Kemény Kriszti­na (gordonka), ELTE Női Kar (karnagy: Mindszenty Zsuzsanna) és a Weiner Ka­marazenekar Weninger Richárd vezény­letével. Szépek és ihletettek Hollós Máté ka­maraművei: őszinték, dallamosak, lírát és drámát egyaránt hordozók, meghatóak, azonosulásra, emlékezésre késztetők. A Feltekintés egy csillagra (1986) például Rácz Aladárra emlékezik születésének cen­tenáriumán. Az életmű fele című zeneszer­zői portré gyűjteményben a mű születésé­ről többek között ezt írta Hollós Máté. Fel­tekintettem Rácz Aladár csillagára, a cim­balmoséra, aki álmában Couperinnel, Scarlattival, Bachhal beszélte meg a mű­veikben játszott díszítéseket. S aki arra ta­nította növendékeit: nem az a fontos, hogy tudják az akkordok nevét, hanem hogy megízleljék hangzásukat, azt, amire a zene használja őket. Rácz Aladár ezzel példá­lózott: egy esti sétán sajnálkozott csillagász barátjának, amiért azt a szép, fényes csil­lagot ott az égen nem tudja megnevezni. A tudós így vigasztalta: „Nem az a fontos, hogy a nevét tudja-e, hanem hogy fölné­zett rá!" Íme milyen egyszerű: megvan a magyarázat a cimbalomkettős címére, a barokk szerzők által használt hangzatok időnkénti felidézésére és Couperin Les Bergeries idézetszerű megjelenítésére. És megszületik a csoda: a mű hallgatásának első pillanatától lelki szemeink előtt meg­jelenik Rácz Aladár a tanítványaival, a Torbágy úti csillagász és Rácz Aladár az­óta már mennyországi társai: Couperin, Bach és Scarlatti. A mű előadásában pe­dig megjelent Rácz Aladár „pedagógiai" unokája (Szeverényi Ilona) és dédunokája (Vékony Ildikó). Hollós Máté zeneszerzői álomjátékának köszönhetően megél­het­tük a művészet és a pedagógia egymásra épü­lő csodálatos egységét, folyamatát. Bölcs szerkesztői gondolat volt a ko­rongot a Feltekintés egy csillagra című em­lékezéssel kezdeni, mert a hallgató nyitot­tá vált a folytatásra. A szerelem dalaiban József Attila, Tóth Árpád és Devecseri Gá­bor verseivel, a Fölfelé hulló levelek éneke Életrajz tételben pedig a szerző édesapjá­nak Hollós Korvin Lajossal kapcsolatos gyermekkori emlékkel. A CD ismertetőjé­ben írja Hollós Máté: Ötéves fejjel olvas­tam apám akkor megjelent szimbolikus értelmű versét (Falevél), amelynek szomo­rúságát gyermeki lelkem visszautasította. Ceruzát ragadtam, hogy viszontverset ír­jak, amelyben a szél visszafújja a fára a levelet. Erre utal Szabó Éva Életrajz című költeménye, a lemeznek címet adó ciklu­som harmadik tétele.

Next