Parlando, 2011 (53. évfolyam, 1-6. szám)

2011 / 1. szám - Szudi Mária: Szubjektív gondolatok a zeneelmélet-tanítás helyzetéről

SZUDI MÁRIA SZUBJEKTÍV GONDOLATOK A ZENEELMÉLET-TANÍTÁS HELYZETÉRŐL • “Mert növeli, ki elfödi a bajt” (Illyés Gyula: Bartók) A főiskolás csoportoknak két éve tanítok zeneelméletet, Huszár Lajos volt kollé­­­­gám nyugdíjba vonulása után. Előtte tizenegy évig szolfézst tanítottam Szege­de­den, de huszonnyolc éves tanári pályámból tizennyolc évet középfokú zene­elmélet-tanítással töltöttem Békéscsabán és Szegeden. Megdöbbentem, milyen hiá­nyos tudással érkeznek a hallgatók a főiskolára. Nagy részük nem hallja és nem tudja adott hangra építeni a hangközöket, nem hallja és nem ismeri a hármashangzatok szerkezetét, sokan maximum a szextakkordokig jutottak el a tanulásban, ismeretlenek számukra a szeptimek, az alterált harmóniák. Véleményem szerint a főiskolai zeneelmélet órákon a középiskolában tanultakra alapozva, támaszkodva a hallgatók harmonikus hallását kellene tovább fejleszteni, ismereteiket kiterjeszteni a reneszánsz, romantika, 20. század harmóniai fordulataira. Nagyon fontosnak tartom a kottában való gyors tájékozódásra való nevelést, a forma­tan tanítását. Szomorú tapasztalatokra tettem szert, amikor felmértem a hallgatók formatani ismereteit az első zeneelmélet órán. Legtöbben csak a triós formát és a szonáta formát ismerték. Sajnálatosnak tartom, hogy nincs érettségi zenei tárgyakból. Egészen más­ként viszonyulna a négyéves munkához a tanár és a diák egyaránt, ha a középiskolai évek végén az érettségi vizsga tényével kellene számolniuk. Az érettségi vizsga egy­fajta kontrollt jelentett. Tanulságos volt az írásbeli anyag, amelyet a minisztérium küldött, annak ellenére, hogy egyes években vitatható volt a feladatok nehézségi foka. A szóbelin pedig egy másik intézményből jött érettségi elnök előtt adhattak számot a diákok elméleti tudásukról. Ez tapasztalatcsere is volt, az érettségi elnök-kolléga bírá­latából leszűrhettük, más iskolákban milyen elvárások vannak az elméleti tárgyakkal szemben, időnként például konkrétan kiderült, milyen anyagot tanítanak szolfézsből, hogyan tanítják a formatant, stb. * A szerző a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának főiskolai adjunktusa. A Ze­neelmélet-tanítás a zeneművészeti felsőoktatásban c. konferencián (Szegedi Tudomány­­egyetem Zeneművészeti Kar, 2010. április 23.) elhangozott korreferátum írott változata. Az eseményről a 2010/4. számunkban jelent meg Gönczy László beszámolója, a szerző előadását és Komlós Katalin korreferátumának írott változatát pedig a 2010/6. számunkban tettük közzé. Jelen lapszámunk internetes kiadásában (www.parlando.hu) Szűcs Sándor korreferá­tum­a is megismerhető. A TSA.­RLJWDO 2011. évi további lapszámaiban a Konferencián elhangzott többi előadás, illetve korreferátum közzétételét a következő sorrendben tervezzük: Györffy István, Mohay Miklós, Keresztes Nóra, Olsvay Endre, S. Szabó Márta. 3

Next