Parnasszus, 2000 (6. évfolyam, 1-4. szám)

2000-03-01 / 1. szám

Pttolyi tevét sém mwoz, szm&A&o­ Lelkem barátja, levelet írok, Bár fogadjunk, meg sem is kapod. Mert ide jutni az embernek könnyebb, Mint a levélnek kirepülni innét. Lassú lesz itt a postajárat, Mórom, Kimondhatatlan táblabíró módon, S mert Ázsiában volnék már egészen, Magam itt szinte­ szinte otthon érzem. Amúgy is e sík puszta, rajta lágy Hó és moha, szakasztott Hortobágy. Télen kivált a kép tökéletes, Minden hasonlat rá fölösleges, S mellyel dicsekszik magyar rónaság, Akadnak itt is farkasok s kutyák Szép számmal, s még farkcsóválóbb az eb, A farkas pedig százszor mérgesebb — Hazánkból is honosítnak ide. De másért kelt barátod levele... (In: Petőfi Sándor kiadatlan költeményei, melyeket Szibériában írt. Petropawlowsk, 1871. Kiadva: Bartók Lajos: Őrtüzek. Költemények, Budapest, 1877. 97-109. l. )

Next