Párttörténeti Közlemények, 1964. szeptember (10. évfolyam, 3. szám)

1964 / 3. szám - Tanulmányok - Gábor Sándorné: Az 1919-es bécsi magyar ellenforradalmi emigrációról

reakciósok bíztak Batthyányban, akit még abból az időből jól is­mertek, amikor a király személye körüli miniszter volt. Hajós valóban elment Batthyányhoz, aki előbb más úton próbál­kozott a pénz megszerzésével. Beszélt a vele egy szállodában lakó Segré tábornokkal, az olasz katonai misszió vezetőjével és kérte, hogy az antant foglalja le a pénzt. Ilyen ügyeket az antant termé­szetesen nem vállalt. Batthyány ezután Hajóssal együtt elment egy „osztrák előkelőséghez” is, akitől ugyanezt kérte, de a vele folyta­tott tanácskozásról Batthyány nem volt hajlandó nyilatkozni.52 Batthyány a sikertelen próbálkozások után hozzájárult, hogy Hajósék betörjenek a követek magánlakásába és elrabolják a pénzt. Hajóst egy bécsi keresztény szocialista lakatos tanította a betörés mesterségére, de mégsem sikerült minden ajtót felnyitnia. Május 2-án reggel Magurányival más úton próbálták céljukat elérni. A követek új szolgáját, egy volt urasági inast 10 000 korona és biztos elhelyezés ígéretével megvesztegették, aki beengedte őket Fenyő Andor szobájába. Két táskát találtak a ruhásszekrényben, de csak az egyiket sikerült felnyitniuk. Ebben 10 000 koronásokban több mint 100 millió volt. A táskák elszállításában és a további munká­ban Magurányi már nem vett részt. Hajós a követség egyik altiszt­jével és osztrák barátjával végezte el a további feladatot. A két tás­kát autóval egy Bécs környéki villába vitték. Az osztrák barát, hogy a gyanút magára terelje, a villából két hasonló külsejű koffer­rel autóján Grác felé indult. Délután két személy, többszöri kocsi­váltással vitte el külön-külön a pénzzel telt táskákat Déry Frigyes kereskedelmi tanácsos, műgyűjtő Mariahilferstrasse 82. sz. alatti lakására.53 Hajós jelentette Batthyánynak, hogy a pénzt biztonságba helyez­ték, aki azonnal közölte Szmrecsányival a jó hírt. A Sacher szállo­dában Szmrecsányi, Sigray, Pallavicini, Boroviczeny és Bartlett pezsgővel ünnepelte meg a sikert, majd tanácskozásra ültek ösz­­sze. Mindenképpen meg akarták akadályozni, hogy a követek visz­­szaérkezésük után azonnal nyomozást indíttathassanak a pénz után. 52 Batthyány id. mű, 296—298. old. — A diplomáciai életben jártas Hajós is diszkrétebb, mint Kerecseny. ö Schumpeterről „Arnold” álnéven ír, de egyéb­ként azonos módon. Támogatóiknak azonban szélesebb körét említi: „Ezen munkánkban óriási segítségünkre volt az osztrák előkelő társaságnak, az osztrák papságnak és az osztrák hivatali karnak néhány tagja ...” (Pl Archí­vum. EKV.-gy. 31.) A továbbiakban a követség kirablásával kapcsolatos események leírása az eddig felsorolt anyagokon kívül a következő forrásokon alapul: Pl Archívum. Budapesti tszk. 1920—9389/2. Boroviczeny Aladár tanúkihallgatási jegyző­könyve; Ashmead, Bartlett id. mű; Kerecseny János: A magyar Dreyfus-pör. Bp. 1925. Pápai főiskolai kny. 53 A „Reggeli Üjság”-ban, Batthyány halála alkalmával 1931. február 3-án megjelent nekrológ szerint „A bankgasse-i milliókat Hajós Jenő követségi tit­kár az ő [Batthyány] erkölcsi felelőssége mellett helyezte letétbe Déry Fri­gyesnél.” Ö Párttörténeti Közlemények 129

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék