Párttörténeti Közlemények, 1973. szeptember (19. évfolyam, 3. szám)
1973 / 3. szám - Tanulmányok - Arató Endre: Magyar-csehszlovák demokratikus és munkásmozgalmi kapcsolatok a második világháború előtt: új adatok az 1937-es esztendő mozgalmaiból
amelyekben a községi képviselőtestület kifejezi harckészségét a köztársaság megvédésére és messzemenően egyetért a Franciaországgal és a Szovjetunióval kötött szerződéssel. Ugyanakkor fontosnak tartotta a kommunista párt további építését, és felszólította a párt tagságát: „Menjetek el valamennyi községbe, alapítsatok osztályharcos szervezeteket, amelyek bástyái és ellensúlyozói legyenek a reakciónak.”11 Ez utóbbira került sor a többi között Pozsony-Ligetfalun, ahol a CSKP jelentős pozíciókkal rendelkezett. E munkások által lakott helységben 1937. november 7-én ült össze a Haladás egyesület alakuló, alapszabályokat jóváhagyó közgyűlése, amelyen 60 kommunista, illetve a párttal szimpatizáló munkás vett részt. E kulturális-társadalmi szervezet mindenekelőtt a gyermekek nevelését tűzte ki feladatául. Olvasóterem és könyvtár megalapítását is tervbe vették. A rendőri jelentés szerint a Haladás szervezetbe tömörülő munkások nehéz körülmények között éltek, nagy részük hosszabb-rövidebb ideig munkanélküli segélyből tengette életét, de mindent elkövettek, hogy gyermekeiknek a közösség összefogásával kedvezőbb körülményeket biztosítsanak. A Haladás tehát nem volt más, mint a napközi otthonok elődje, amelyet saját filléreikből társadalmilag tartottak fenn (s ebben a rendőri jelentést olvasva aligha kételkedhetünk) szocialista szellemben a polgári demokratikus Csehszlovákiában. Kár, hogy a Haladás pedagógiai tevékenységéről jóformán semmit sem tudunk. Ez nem utolsósorban azzal magyarázható, hogy a szlovákiai Országos Hivatal két hónappal München, tehát az első köztársaság szétverése előtt, 1938. február 25-én hagyta jóvá a szervezet alapszabályait. A foglalkozásokat — s a rendőri jelentés alapján ez is megállapítható — minden bizonnyal jórészt magyarul tartották: a Haladást megalapító munkások „kommunista és magyar gondolkodásúak” voltak, akik azért is hozták létre ezt a szervezetet, hogy már a gyermekek között magyar nyelven terjesszék a kommunista eszmét.12 Szintén 1937. november 7-én alakult meg ugyancsak Pozsony-Ligetfalun a Haladó Magyar Ifjúság Köre. Az alapszabályokat jóváhagyó első közgyűlésen Szabó István játszott vezető szerepet. Az ő személye is jól mutatja az összefüggést 1937 mozgalmai, s az ekkor létrejött magyar szervezetek között. A kör a ligetfalui munkásifjúság kulturális érdeklődését akarta felkelteni, gazdasági-politikai ismereteit bővíteni. Szabó István hangsúlyozta, hogy a szervezetnek nem az a feladata, hogy a ligetfalui hasonló munkásegyesületekkel versenyezzen, hanem éppen ellenkezőleg, az, hogy a magyar, a szlovák, a német ifjúság a demokrácia érdekében együttműködjön velük. A szervezet hivatalos 11 SSUA. Kft. P. IV. kom. 193. fasc. 59 937. sz. 12 SSUA. Policajné Riaditel’stvo (Pozsonyi Rendőrigazgatóság elnöksége. A továbbiakban: PR. prez.) 1937. 84. fasc. 15/93. sz.