Párttörténeti Közlemények, 1973. szeptember (19. évfolyam, 3. szám)
1973 / 3. szám - Tanulmányok - Arató Endre: Magyar-csehszlovák demokratikus és munkásmozgalmi kapcsolatok a második világháború előtt: új adatok az 1937-es esztendő mozgalmaiból
A pozsonyi rendőrigazgatóság iratai végül arról tudósítanak, hogy a Petőfi Kör nem nagyszámú, de a ligetfalui munkásosztály körében annál tevékenyebb tagsága (kb. 30-án) utolsó, rendkívüli közgyűlését 1938. szeptember 8-án tartotta, s az egyesület néhány belső ügyét, valamint zászlószentelési ünnepségének előkészítését tárgyalta, amelyet Pozsony és Ligetfalu kommunista és szociáldemokrata városatyáinak részvételével kívánt megrendezni. Hogy a München előtt 11 nappal (szeptember 18-án) tervezett ünnepség lezajlott-e, arról nem szólnak a pozsonyi rendőrigazgatóság elsárgult lapjai. Minden bizonnyal erre már nem került sor.14 Pozsony-Ligetfalun tehát az első köztársaság szétverését közvetlenül megelőzően a fasiszta veszély elhárítására három egyesület jött létre, egy gyermek-, egy ifjúsági és egy felnőttszervezet. Ne gondoljuk azonban, hogy a ligetfalui munkások csak ezekben a szervezetekben tevékenykedtek. Nagyobb tömegeket mozgatott Pozsonyban és Ligetfalun a Vörös Barátság Proletár Testedző Egyesület,15 amelynek helyi szervezete már a húszas évek végén elkezdte munkáját, és az első köztársaság szétdarabolásáig méltó ellensúlya volt a jobboldali polgári pártok által alapított pozsonyi Munkás Testgyakorló Egyesületnek,16 amely a szlovák állam idején is fennállt. A három ligetfalui egyesület — bár az iratok igen szűkszavúak, mégis megállapíthatjuk — a szlovákiai magyar progresszió történetének feljegyzésre méltó részletét alkotja. Mi sem természetesebb, hogy a három szervezet (hisz azonos városban, azonos világnézettel és céllal hozták létre) vezetőségében és az egyesület tevékenységében ugyanazokkal a személyekkel találkozunk. Mégis azt mondhatjuk — és ezt a rendelkezésre álló jelenléti ívek egybevetése igazolja —, hogy a háromféle szervezet tagsága a ligetfalui munkáslakosság más és más rétegeire terjedt ki és kb. 120 fős aktív magot alkotott. Ez pedig nem is volt csekély, ha tekintetbe vesszük, hogy az ilyen létszámú aktív tagság köré már tevékeny tömegszervezeteket lehetett kiépíteni. A fasizmus előretörése, a kedvezőtlen nemzetközi viszonyok azonban már e kitűzött cél megvalósítását megakadályozták. A több mint három és fél évtizeddel ezelőtt történt események azt tanúsítják, hogy a CSKP nagy figyelemmel fordult a magyar lakosság speciális problémái felé, s a lakosság is tevékenyen közreműködött a párt soraiban, valamint az általa szervezett megmozdulásokban. A magyar kívánságok és figyelembevételük helyes nemzetiségi politikáról, valamint az osztályharcos követelések, a nemzeti és nemzetközi érdekek összhangjáról tanúskodtak. SSUA. PR. prez. 1937—1938. 84. fasc. 15/95. sz. 15 SSUA. PR. prez. 107. fasc. 19/4., 7. sz. 16 SSUA. PR. prez. 107. fasc. 19/13. sz.