Párttörténeti Közlemények, 1982. szeptember (28. évfolyam, 3. szám)

1982 / 3. szám - Közlemények - Svéd László: A Tompa utcai csata

KÖZLEMÉNYEK SVÉD LÁSZLÓ: A TOMPA UTCAI CSATA Az előadók gyakorlatból tudják, hogy az 1937-es Tompa utcai ütkö­zet ma is alaposan megmozgatja a fiatalok fantáziáját. Ugyanakkor érezhető a vele kapcsolatos irodalom keskeny műfaji skálájának káros történelemszemléleti hatása is. Igencsak itt az ideje, hogy a felhalmo­zódott ismeretanyag alapján kísérletet tegyünk a 45 év előtti bonyo­lult történeti epizód tudományos rekonstruálására. A budapesti ifjúszocialisták, ifjúkommunisták 1937. szeptember 16-án megtámadták a nyilasok déli főkerületi csoportjának a IX. kerü­leti Tompa utcában levő székházát. A támadást a magyarországi fasiszták agresszív magatartása váltotta ki. Közismert, hogy a reak­ció szélsőjobboldali szárnyának Szálasi Ferenc nyugalmazott vezér­kari őrnagy volt a legismertebb figurája. Ő alkotta meg a „hungariz­­mus”-nak elnevezett hazai nemzetiszocialista tanítást, és ő hozta létre 1935 márciusában a legjellegzetesebb magyar náci pártot, a Nemzet Akaratának Pártját (NAP). A NAP és a hozzá hasonló fasiszta pártocs­­kák főként katona- és rendőrtiszteket, hivatalnokokat, a polgárság és a diákság talaj­avesztett elemeit tömörít­ették. Az ultrafasiszta pártok a harmincas évek derekán a szervezettség kezdetleges szintjén álltak, de Hitler és az egyetemes európai reakció előretörése rövidesen kedvező lehetőséget adott fellendülésükhöz. Különösen Szálasi pártja vált ve­szélyessé, mert 1936 őszétől — német mintára — az „alsóbb néprétege­ket’­, így a munkásokat is magában foglaló tömegmozgalom szervezé­sébe kezdett. Szálasi elvetette a politikai küzdelem parlamentáris for­máit, krédójában, a „Mozgalmi harci utasításiban a baloldal elleni utcai atrocitásokat tulajdonképpen a Nemzet Akaratának Pártja hiva­talos politikájának rangjára emelte. „Szabad csatamezőn, az életben akarjuk és fogjuk a magyarság ellenségeit harcra kényszeríteni és velük véglegesen leszámolni” — olvashatjuk az első számú magyar Führer­­jelölt dörgő fenyegetését.1 1 A szélsőjobboldali pártok erőállapotáról, ténykedéséről bővebbet lásd Lackó Miklós : Nyilasok, nemzetiszocialisták, 1935—1944. Kossuth Könyvkiadó 1966.

Next