Párttörténeti Közlemények, 1988. június (34. évfolyam, 2. szám)

1988 / 2. szám - Közlemények - Varga Sándor: A Szikra könyvkiadó 1948-ban

hogy a lap minden cikke, minden sora a párt véleményét, állásfoglalását tükrözi. Mégpedig attól függetlenül, hogy a cikk névaláírással vagy anél­kül jelent meg. A lapban foglaltakkal vitatkozni, netán szembeszegülni, megállapításait kétségbe vonni legfeljebb a más pártbelieknek és a pár­­tonkívülieknek engedtetett meg (még egy rövid ideig), a párttagok szá­mára mintegy párthatározatként szolgált. Azt is tudni kell, hogy az effaj­ta, kíméletlen, bírálat képében jelentkező letaglózás éppenséggel nem volt ritka a lapban, csakhogy a „címzett” eleddig a barikád túlsó oldalán álló (az utóbbi időben jórészt „jobboldali szocdem”) volt. Most pedig azt kellett tapasztalni, hogy a „bírálat” olyan ember ellen irányult, aki 1920 óta vesz részt a kommunista mozgalomban, az illegalitásban igen fontos pártfunkciókat töltött be, megjárta Horthyék börtöneit, majd ti­zenegy évi emigrációs élet után másfél éve a párt könyvkiadójának az igazgatója. Amikor a recenzió napvilágot látott, a megbírált könyv szerzője be­tegen feküdt otthon, ám a Szikra dolgozói (a kötelező Szabad Nép-fél­órák keretében is) érthető izgalommal tárgyalták az igazgatójuk könyvé­ről megjelent írást: igaztalannak, méltánytalannak, kegyetlennek tartot­ták. A pártvezetőség tagjai és az üb-titkár azon melegében el is határoz­ták, hogy Rákosi Mátyáshoz fordulnak, és főnökük becsületének védel­mében „helyreigazítást” kérnek. Ilyen értelmű levelet fogalmaztak tehát, amelyet haladéktalanul eljuttattak az Akadémia utca 17-be, az MKP központjába. Legnagyobb csodálkozásukra már másnap reggel várta őket Rákosi Mátyás válasza, amelyben „tudomásul vette”, hogy a Szikra vezetői és egyes munkatársai elutasítják a párt bírálatát és szembehelyezkednek a párt központi lapjában közölt megállapításokkal. Egyben kifejezte ama reményét, hogy a tiltakozó levelük elküldésében Tamás Aladárnak nincs része, mert ha igen, ez számára súlyos következményekkel jár. Végül kö­zölte, hogy az ügyet további kivizsgálásra átadta az MKP Központi El­lenőrző Bizottságának.31 A KEB a vizsgálatot haladéktalanul meg is kezdte. A Szikra pártve­zetőségének április 17-i üléséről felvett jegyzőkönyvben erről ez olvasha­tó: „A párttitkár közli, hogy a pártvezetőség öt tagja ellen fegyelmi eljá­rás van folyamatban. A pártvezetőség elhatározza, hogy a KEB döntése után ez az öt elvtárs megfelelő formában önkritikát fog gyakorolni.”32 A KEB vizsgálata azonban nem csupán arra terjedt ki, hogy volt-e része Tamás Aladárnak a Szikra vezetői és dolgozói pártszerűtlennek mi­nősített kezdeményezésében, hanem arra is, milyen összefüggés van akö­zött, hogy Tamás Aladár Pantheonnál megjelent művével teljesen egy 31 Pálos Endre (történetünk idején - májusig - a Szikra könyvkiadó párttitkára) és Sós Iván (az üb­ titkára) szóbeli közlése. 32 Bp. PB Archívuma. 100. f. 226/1. d. MKP V. ker. Szikra-iratok.

Next