Pásztortűz, 1928 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1928-01-29 / 2. szám
du Terrail, s az idősebb Dumas. Akkor jöttek divatba a tarca regények. Dévai és Montepin képesek voltak egyszerre négy lapon regényt írni. A sokszor igazi Kannám íűőszakok dúlnak egyik-másiknál, amikor csak úgy dőlnek az ötletek a kezük alól. isue pl. szinte megfullasztja a negyvenes években a betűismerő közönségét, egymásután jelennek meg kiadói munkái: Misteres de Daris (1842.) 10 k., ne fun errant (1845.) 10 k., Martin, renfant trouvé (1846.) 12 k., Des sept pecnes capitaux (1847—48.) 16 k., Des misteres au peuple (1849.) 16 k., Da faunae Joulfray (1854.) 7 k., Des secretes de l’oreiller (1858.) 7 k., 16 év alatt 78 kötet. De mindez semmi, Ponson du Terrail-hoz képest, akinek időnkint valóságos termékenységi rohamai voltak. 1858—59-ben két év alatt 63 kötetet írt össze, vagyis átlag 11 nap alatt egy kötetet. Ezt a termékenységet nem produkálta a világirodalomban senki. De hát ez tulajdonképen nem is termékenység, hanem, hogy enyhén fejezzem ki magam, közszemérem elleni kihágás, amit rendőrileg kellene üldözni, mert sem az olvasóknak, sem a múzsáknak nincs belőle semmi hasznuk. Nem is kell azt vélni, hogy itt az ihlet harmata dolgozik; nem, ez már egyszerű mechanizmus. Mert az írás mesterségét is el lehet sajátítani, sőt fokozni is lehet a gépiességig. A szerkesztőségi asztalok tanulságos adatokkal szolgálhatnak e tekintetben. Hányszor megtörtént, hogy a tárca-regény írójának egy úgynevezett jóindulato tüdőgyuladás hetekre kivette a tollat a kezéből. Azért nem lett baj belőle: a gazdasági tudósító, vagy a sport-rovat vezető folytatta helyette, anélkül, hogy valami sejtelme is lett volna a regény végső akkordjairól. A meseszövést is lehet mechanizmussá „nemesíteni“. Fennebb említettem, hogy Montepin egyszerre négy lapba is írt tárcaregényt. Hogy össze ne tévessze a helyzetet, a regénynek alakjait sakktáblákon rakta ki. Akiket aztán lesújtott a végzet keze a regény folyamán, azokat leszedte a sakktábláról s eltemette egy gyűjtőkosárba. Történt egy szép napon, hogy új inas került a házhoz s a takarításkor leverte az egyik sakktáblát s az alakok szétgurultak a szobában. Az inas — nem túlságos lelkiismeretességgel — összeszedte, akiket látott, de tudta, hogy még többen lappanghatnak a szekrény alatt, hogy baj ne legyen, előszedett egy maroknyit a gyűjtőkosárból s fölrakta a regény színpadára. Mekkora lett a közönség álmélkodása, mikor a legközelebbi napokban kocsikázni és prezsgőzni látta a rég porladozó hősöket, akikért már egyszer leadta részvéte könnyeit. Montepin aztán megtudta a dolgot, egyáltalán nem haragudott érte, sőt örvendett, mert így most meg kellett magyaráznia hosszas kitérésekkel, epizódokkal, hogy miképen támadtak fel a halottak s ez jó kötetnyivel bővítette a regényt. A termékenység tehát sokszor csak konjunktúra, amelyet mesterséges eszközökkel táplálnak, így volt ez Dumas pére-nél is. U t. i. 600 kötetet bocsátott a világ elé s mai napig ő is a legmagasabb rekordvonal az írói sporttelepen. Csakhogy erre a magassági fokra nem kizárólag saját szárnyain jutott. Tudvalevőleg Dumas nagyon szerette a víg életet, ami pedig akkor is sokba került. Hogy pénzhez juthasson, valóságos regényíró részvénytársaságot alapított. Még a közreműködők nevét is tudjuk: Anicet-Bourgeois, Gérard de Vadval Louvestre, Auguste Maipiet s mások. Szóval: Dumas nem egyedül szolgálta ki vevőit, hanem üzlettársaival. Franciaországban ez nem ritka jelenség. Sehol sincs annyi mutyi-író, mint ott. Felemlítem még a drámaírók termékenységét is, mert ez is figyelmet érdemel. Míg Szigligeti csak 109 darabot átlőtt, Kotzebue épen kétszer anynyit: 216-ot. Hardi a franciáknál (KV111. sz.) szintén meghaladta a 200- at. Heywood angol (XVI—XVII. sz.) a feljegyzések szerint 220 darabot írt (nagyobbrészt elvesztek), az olasz Goldoni (XVIII. sz.) 180-at. Megjegyzem, hogy Goldoninak is volt úgynevezett termékenységi rohama. Egyik évben 16 színműnek adott életet, közülök 4 5 a legjobb művei közé tartozik. Seribe csak a Gymnase-nál 150 színművet helyezett el, 50 operához írt szöveget, s még egy egész sor drámai mű jelzi termőképességét. De hát itt is van valaki versenyen fölül, aki csak kilométer magasságból néz le kollégáira. Ez nem más, mint a spanyol Lope de Vega. Mikor 1630-ban, 68 éves korában benézett az üzleti könyvekbe, úgy találta, hogy az aktívák 1500 darabot mutatnak, amelyekhez még hozzájárul 400 darab mystérium dráma, összesen 1900 drb. Ha ez az 1900 drb. mind csak egy felvonásos lenne, akor is 633 nagy 3 felvonásos színmű telik ki belőlük, ennek pedig még felét sem írta meg élő drámaíró. Az írói termékenység természeti adomány, csakúgy, mint minden szellemi képesség, de magyarázata nincs. Néha, csaknem azt mondhatnám, családi betegségképen jelentkezik. Ott van pl. az angol irodalomban a XVIII. sz.ban s a XIX. sz. elején a Trollope-család. Először is a mama, Trollope Francis termékeny regényíró; egyik fia, Anthony, szintén írt vagy 80 kötetet, a másik Adolf, hasonlóképpen, s hozzájuk csatlakozik még Adolf felesége hasonló szellemi képességével. Természetes, hogy az irodalmat csak az érdekli: várjon a kötetek száma arányban áll-e a kötetek értékével! Tudvalevő, hogy az oroszlán csak egyet... de az aztán oroszlán. És a múzsák is csak az oroszlánokat ügyelik . . . ——o-zéssel állítja elénk. De az a világkép, ahogyan az embert nézi, nagyon leverő. Materialista felfogása belemeríti teljesen a pesszimizmusba, minden műve az emberi fájdalom jajkiáltása. Ilyen legolvasottabb alkotása is: Tess of the D’Urbevilles: a Pure Women Faithfully Presented. (1892), egy paraszt leány története, aki csábítóját megöli és a vesztőhelyen végzi életét, pedig tudatlan ártatlansága volt egyetlen bűne. Legkitűnőbb művének tartják: The Return of the Native (1878), mely magyarra is le van fordítva. Hardy kísérletezett a színpaddal és verseket is írt, de ezekben alig emelkedett a középszerűn felül. Mégis viszszavonultsága idején egy nagy verses époszt adott ki Dinasztiák címen és a kritikusok egyhangú megállapítása szerint ez a legfőbb műve. A napóleoni időket idézi ebben vissza, úgy tüntetve föl a császárt, ahogyan angol kortársai látták. Választékos előadásával, hatalmas és nagyszerű szerkezetével, a költői versekből kitetsző gondolatának mélységével nemcsak a hőskölteménynek, — ennek a holttá nyilvánított műfajnak, —■ szerzett új becsületet, hanem az európai irodalom legnagyobb eposzaival is kiállja a versenyt. (k. e.) -------- — 48 - Thomas Hardy. 1840-1928. Januárius 11-én este meghalt az angol regényírók legöregebbje, aki még Viktória királynő dicsőséges irodalmi éveiből jött át a modern időkbe, Thomas Hardy. 1840-ben született, így 88- ik évében volt, amikor most a halál kidöntötte. Első regényét 1871-ben adta ki de a XX. században már nem írt több regényt. Csendes visszavonultságban élvezte, hogy klasszikussá nemesedett írói alakja már életében. Viktória idejében szerezték meg világhírűket a legkiválóbb és a legolvasottabb angol regényírók: Wilkie Collins szenzációs tárgyaival, Rider Haggard titokzatos, rejtelmes történeteivel, Marion Crawford kalandos, Walter Besant művészi célokat szolgáló műveivel, Meredith, Stevenson, Kipling nagyszerű alkotásaikkal. Hardy talán minden kortársánál inkább szolgálta a művészetet. Minden műve az emberi lélek nyugodt, művészi rajza. Nagyszerűen tud jellemezni, tömören komponál és a lelki fejlődést rendkívül részletes pszichológiai elem Ady-Kaliné a kolozsvári magyar színházban. A Magánalkalmazottak Szövetsége f. hó 22.-én Ady-matinét rendezett a kolozsvári magyar színházban. A mindvégig magas színvonalú műsor legkitűnőbb számai Tabéry Géza szabadelőadása, Sugár Frigyes operaénekes Ady—Keinitz interpretálása és Mihályffy László színművész Adyszavalatai voltak. Tabéry Gézának, a „Tűzmadár“ és „Szarvasbika“ nagynevű szerzőjének közvetlen előadását lélegzetvisszafojtva hallgatta a szépszámú közönség. Szavalatok, énekszámok, előadások, felolvasások és művészi táncprodukciók egészítették ki a műsort, melyet a halhatatlan magyar költő születésének ötvenedik évfordulója emlékére rendezett a Magánalkalmazottak Szövetsége. KIADJA: A KIADÓ BIZOTTSÁG szerkesztésÉRt dr.gyöggy lajos TÁVOLLÉTÉBEN FELELI GYALLAY DOMOKOS UCMIKAI SZERKESZTŐ DSIDA JENŐ SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL SIR. BAROM L POP(V. BBA33AI U.) S TELEFON OSZ nsQjenenik mindbk mA*ooi* vasArfwj» MVOMdA MIXFUVKk IRODALMI &e NYOMDAI MOlNTIZCT »T CLUJ-KOLOZSVÁR