A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1893-94. tanévről

† Dr. Gerecze Péter: Irinyi Sándor. Nekrolog

Született 1840. január 27-én, meghalt 1893. deczember 6-án. IRINYI SÁNDOR A pécsi áll. főreáliskolát a tanév folyamában érzékeny gyász érte, mert elvesztette Irinyi Sándort, a kiválóan buzgó tanárt és jeles művészt, ki nemcsak huszonkét évi fáradhatatlan tanárkodása által irta nevét tan­ügyünk történetének lapjaira, hanem egyszersmind festőművészeti alkotásai által is maradandó nevet szerzett magának. Mint tősgyökeres magyar származású, ev. ref. vall. szülők gyermeke 1840- ben látta meg először a napvilágot Esztáron, Biharmegyében, s igy tevékeny­sége délpontján kellett pályáját és művészetét félbeszakítania, melyekért szive egész melegével lelkesedett. Már mint gyermek elhagyta a szülői házat, hogy tanulmányait a debreceni kollégiumban folytassa, s mikor a tanfolyamokat kiváló sikerrel elvégezte, ideális hajlamainál fogva nem követte atyja taná­csát, ki őt pappá szerette volna nevelni, hanem elment Pestre, hol magát kizáróan a műfestésre adta; két év múlva pedig Nagy-Váradon, Debreczen­­ben, majd még N.-Szalontán mint arczképfestő működött. De ambitióját ez sem elégítette ki, hanem mint huszonkét éves ifjú, egyedül saját erejére támaszkodva a nürnbergi festőakadémiára ment. Itt folytatta tanulmányait 1862. és 1863-ban Kaulbach és Schlotthauer vezetése alatt , de visszatérvén hazájába, ismét csak arczképfestésre szorult. A koronázás évében meghívta őt a nagykőrösi ref. kollégium rajztanárnak, s ő ezen meghívást el is fogadta, de itt is csak­ két évig működött, mert midőn az Eötvös J. dr. által alapított három 600 frtos művészi ösztöndíj egyikét megnyerte, elbocsátta­­tását kérte az intézettől s igen hízelgő bizonyitványnyal felszerelve egy évre ismét Nürnbergbe ment, a következő két évet pedig a müncheni festő­akadémián töltötte. Művész-tanárai mindenütt hízelgő kifejezésekben ismerték el kiváló tehetségét, szorgalmát és komoly törekvésének szép eredményeit, s kiemelték, milyen kiváló előmenetelt tett a természet utáni tanulmányai­ban. Visszatérvén hazájába, a szegedi állami főreáliskolához jutott mint rendes rajztanár, a­hol az 1879-ik évi árvízig igen buzgó működést fejtett ki Szeged nagy veszedelme őt is súlyosan érintette s ezért Pécsre helyez­tette magát, hol haláláig működött. Itt is, Szegeden is mint tanárt és mint társadalmi embert közszeretet övezte. Tanítványai előtt mint a pontosság

Next