Pécsi Est, 1919. július-december (13. évfolyam, 87-231. szám)
1919-07-03 / 87. szám
XIII. évfolyam — 87. s*. fl^0^fkÉHfeMNftá jty ali * aw?“ ítiw**rns Csütörtök FataWe eparkaette: HOmtáTH KáBWH. Ki dAlv.U.: Munkaney IIF.bály-istes 9. Lyawuu-utca 4. szám. Talafon szám 54. TelaH* szám 222 a nevelőmunkások szakszervezetének és pártszervezetének két vezérétől olvastunk cikket a szovjet magyarországi ,Néptanítók Lapjának egyik múlthavi számában. Az ember nem tud eléggé megdöbbenni azon, hogy a szocáldemokrata politika hullámai milyen kétségbeejtően pedagógiában alakokat sodornak a tanügy élére. Szinte ehetetlen elfojtani egy megkönnyebbitő sóhajt: hála Istennek, hogy nem ér idáig a kezük, nem teszik szerencsétlenné a mi gyermekeinket is-Mert csak szerencsétlensége lehet a tanügyek és az ifjuságnak, ha a tanítónevelést olyanok irányítják, akik elsősorban nem nevelők, nem pedagógusok, hanem politikusok.Akik fanatikus elvakultságukban így írnak: „Nem vagyunk hajlandók többé azokkal együtt dolgozni, akik a szakegyesületben velünk együtt harcolna, a politikai életben azonban szemben állnak velünk ... Hát kérdem.. . . hajlandó volna-e valaki ezekkel... egy asztalhoz ülni és velük együtt békésen dolgozni. Nem, nem, soha!.. Illy hangon pedagógus nem írhat. Egy nevelő munkásnak főgondját a nevelésnek kellene képezni és „szak‘‘ kérdésekben igenis „békésen együtt kell dogoznia" a más politikai meggyőződésű szaktársakkal is, mert az ellenkező eljárás a tanyevnek, gyermekeink haladásának rovására menne. Sajnos, ha az irányító kezek nem is, de ez a szellem elér hozzánk is. Itt is hallatszottak ily hangok, sőt a más meggyőződésüek elleni fenyegetések is. Kevés vigasztalást nyújt ezen ténnyel szemben az, hogy ezekre nevelő (?) munkásokra (?) is állnának Wertner Jakab sorai: .. . í a régi rendszer tehetségtelen alakjai, akik alkalmazkodtak a viszonyokhoz, akik szájaskodnak és a proletárdiktatúra lelkei? híresnek mondják magukat, — .vezető szerephez jutnak, míg a komoly, tehetséges embereket, akik nem tudnak handabandázni, üldözik." (Az Ember, jún. 12.) Sajátságos, hogy ezen „szájaskodó és handabandázó" kisebbség álltal engedi magát a s komoly többség nemcsak a szakszervezetekbe, hanem még a szociáldemokrata pártba is beterrorizálni, mikor pedig ez a „terror" igazán csak „szájaskodásban és handabandázásban" merül ki. A szovjet Magyarországon igazán van terror és mégis maga Zigány Zoltán kénytelen megállapítani (,.N. L.* 1919. jtm. 5. sz. 10. 1.) elvtársairól, hogy „fájdalom, nem egészen bizonyos, hogy többségben vannak." Szeretnék, ha a tanítóság komoly tbbsége a jövő tanévben már nem engedné magát a fenn jellemzett ki etrü, Pécs, július 2 Egy teljesen megbízható hivatalos jelentésből vesszük az alábbi adatokját, amelyek a Dunántúlon lejátszódott vasúti sztrájk és ellenforradalmi mozgalmak történetébe világítanak. A vasutas sztrák kitörésekor úgy a déli vasút, mint a börckenfurti vasút összes alkalmazottai sztrájkba léptek a tanácskormány ellen és elhatározták, hogy a munkát csak abban az esetben veszik fel, ha a bolsevik kormány lemond és átadja a helyét a polgári kormánynak. Hamarosan csatlakoztak a vasutasokhoz Sopron vármegye postásai. Sopron város tanítói s tanárai, az összes hivatalnokok és a villamos vasúti alkalmazottak. A sztrájk hírére Sopron vármegye parasztjai tisztek vezetése alatt fegyvert fogtak a vörösök ellen, akikkel Kópháza és Nagyczenk községek mellett fölvették a harcot. Budapestről azonban nemsokára megérkezett Samuely Tibor terrorcsapata és rövid harc után szétverte a parasztokat. A menekültek elbeszélése szerint Kópházát a vörösek felgyújtották, a lakosságot legyilkolták, nem kimélve a csecsemőket és az asszonyokat se A papot a lakásából kihurcolták és a templom falára felfeszítették. Az ottani földbirtokos huszárfőhadnagy fiát, kinek semmi része se volt az ellenforradalomban, lefogták, puskatussal fejbeverték és felszasztották. Klár Miklós lajtaujfalusi vasutas elbeszélése szerint, ki mint halálraítélt, családjával kimenekült, Samuelly Tibor a parasztokat és a vasutasokat összefogdostatta és minden kihallgatás nélkül főbe lövette, illetve felakasztatta. Ugyancsak Klár szerint a kivégzetteknek száma Sopron vármegyében több mint 150. A terrorcsapatok Samuelly parancsára a községeket megrohanták és a parasztokat teljesen kifosztották s ha valaki ellenállt, azt kiméletlenüll legyilkolták. A Soproni őrös Újság szerint a kormány mindazon községekre, amelyek az ellenforradalomban részt vettek, egy és fél millió korona hadisarcot vetett ki, amit 48 óra leforgása alatt ki kellett fizetni. ég által terrorizáltatni ermekeink nevelését veszélyez OBCPBCBCPBCDBCaaCPaCDBCBCDBCbCPHCDBCDlCDbCPBCDWO A „magyar“ szovjet rémuralma. ft vasutas-sztrájk történetéhez. ^mnmmnnmammmanawBaaoqBnooaQoeoooo+oeooooqooooooooooc' Ahol a békét aláírták. A lükßrterem berendezése. Pécs, július 2. (Ar*a$ m +a*a*M.) A franciák hatalmas előkészületeket tettek a béke aláírására. Az aláírás napjára teljesen megváltozott a Versailles palota képe. A tükör terem is nagy változáson megy végbe. Olyan fényt és pompát fejtettek ki ezen alkalommal, mely párját ritkítja a történelemben. Ezzel is jelezni akarják a franciák a győzelem nagyságát. A szövetségesek egész más után mentek a tükörterembe, mint a németek. A legszebb folyosón, a márvány folyosón keresztül vitt útjuk a tükörterem felé. A tükörteremben gyönyörű székeik várják, melyek Mária Antónia egyik legszebb asztala előtt állnak. A méretek a belső teremben ,fából készült vestibuT’-ön keresztül mennek. Ez éppen az ellenkező oldalon van. A tükörteremben mind a két oldalon padok álltak az újságíróik részére. Itt foglaltak helyet a semleges államok meghívottai is. Ezekkel szemben kilátás nyílik a narancs ligetekre. A terem középső részét 30 centiméterrel emelték fel. Az asztal, amely mellett a szövetségesek ülték patkó alakban húzódik, melynek egyik szára hiányzik. A titkárok a patkóalak rövidebb oldalán ülnek. A hiányzó patkószár helyén egy másik asztal is van. A patkóalak közepén egy gyönyörű asztalkán állt a békeszerződés két példánya, mely aláírásra várt. Az összes asztalok körül körülbelül 200 kisebb nagyobb széket helyeztek el. Ezeken ültek a meghatalmazottak). A terem minden egyes bútordarabja muzeális értékű. Az a kis asztalka, amelyen a békét aláírták a Loureból való. A nagyhatalmak meghatalmazottjai, a „négyek tanácsa" az asztal közepét foglalták el. Szemléik előtt bontakozik ki a gyönyörű park Efgyas smám ársi 2d füllé?» 1919. julius 3. halastavaival, a nagy csatornával és a maga szépségének teljességében, felséges kertjeivel, kilátás impozáns volt. A terem festményei XIV. Lajos dicsőséges uralkodását jelképezik. Több festmény éppen olyan jelenetet ábrázol, amikor Franciaországtól a legyőzött eliten békét kér. Azon hely fölött, hol Clemenceau ült ezek a szavak állanak arany betűikkel: „Le Roy gouverne par lui merne". (A király önmaga álltal kormányoz.)* Budapest, julius 1. (Szikratávirat.) — A német békeszerződést szombaton délután 3 és 4 óra között ütötték nyélbe Versail- 1 ősben szertartásos külsőségek mellett, amelyeknek valóságos ünnepi jellegük volt. Párisból rengeteg ember ment ki Versaillesbe a világtörténelmi nevezetességű eseményhez. A békeszerződés aláírása a Versailles kastély tükörtermében ment végbe, ahol a munkásság is képviselve vot. A tükrörteremmel kapcsolatos egyik helyiségben a világsajtó képviselői foglaltak helyet, egy másik mellékhelyiségben az amerikai újságírók részére külön távíró vezeték volt, amelyen a szerződés aláírását rögtön megkábelezték a tengerentúlra. A szerződést elsőnek fél 4 órakor Wilson írta alá, utána az első német megbízott, majd Lloyd George és Clemenceau következtek. A ceremónia háromnegyed 4 órakor ért véget, a németek azonnal elhagyták a termet és Clemenceau kijelentette: A békefeltételekből ezzel aláírt béke lett. oiosoioioioioioic SE MMini Előadás 9 katolikus körben. Pécs, július 2. (A Péts Ért tudósítójAHL) Tegnap a katolikus kör zsúfolt nagytermében élénk érdeklődés mellett folyt le a nők vitadélutánja. A előadó és a felszólalók magas nívójú vitát produkáltak. Az előadó, Fuchsné Futima Sarolta polgáriskolai tanárnő volt. A nőnek a helyzetét a családban és a társadalomban fejtegette A mai szomorú időkből kiindulva, rámutatott a nő helyzetére, annak lélektani mozzanataira. Kimutatta, hogy a női képességek csaknem ugyanolyanok, mint a férfiaké. Sokaknak meg is van a rátermettségük azokra az életpályákra, mint a férfiaknak. Azok a hatalmas átalakulások, melyek most az emberiséget a jövő felé viszik, eltolódásokat fognak teremteni úgy a családi, mint társadalmi életben, főleg a gyermekek nevelése körül. De azért ezektől megijednünk nem szabad. Akárhogy is változzanak meg a viszo-