Pécsi Est, 1921. augusztus-december (14. évfolyam, 1-109. szám)

1921-08-23 / 1. szám

XIV évfolyam —• 1. sz. Egész évre Félévre • Előfizetési árak: Eccsi évre • • • K I Negyedévre ... K SESL . ... K I Egy hónapra . . . Kedd Felelős szerkesztő: HORVÁTH KÁZMÉR Főmunkatárs: PERR VIKTOR Szerkesztőség: Munkácsy Mihály­ utca 9. Telefon­szám 54. Kiadóhivatal: Lyceum utca 4. szám. Telefon­szám 2­2. Harm­adf­éléve, hogy egy ködös novemberi napon bi­lincset raktak Pécs karjaira s másfél éve, hogy egy téli estén a „Pécsi Est“-be a magyar akarat és a mai gyár jövő akkoriban egyedüli prófé­tájába Baranya, Somogy, Tolna kerü­letén belefojtották a szót. Vérvörös rongyokba burkolták a szerbek a vá­rost, hogy ne hallhassa szülőanyja, Magyarország szive dobbanását, elné­­mitották az igazságot, hogy ne kiált­hasson az egekig s m­a mégis feltá­madt a város és a „Pécsi Est“, újra bevonul az olvasók táborába, hogy velük együtt küzdjön egy szebb jö­vőért. Mindketten: a város is és mi is, meghajtjuk lobogónkat azok előtti, akik a Mecsek felől a szabadulást és a feltámadást hozták. A nemzeti had­sereg bevonulása Pécsre biztos zálo­ga egy szebb jövendőnek, egy uj kor­szaknak. A Károlyi-for­radalom és a kommun alatt csak folyton veszitek ez az ország. Demarkációk nyíltak a nemzet ép testén, erőszakosan téptek le egyes d­agokat, becsületes magyar embereket hurcoltak vérpadra ,és mindenki szabadabb volt ez ország­ban, mint a magyar. Károlyi és huli­gánjai nem elégedtek meg azzal, hogy elárulták hazánkat, de védte­lenné tették, kifosztották s amit ők nem vittek el, elvitte az oláh, mely előtt szélesre tárták az ajtót. És mégis talpraálltunk, mióta az ország élére Horthy került, az az ember, kit mindennel megvádolnak ellenségeink az országon kívül és akinek mégis mindent köszön az or­szág népe. A béke balkanizálta Kö­­zépeurópát, de ebben a Középeuró­­pában Magyar­ország a legkonszoli­­dáltabb állam. S ezt annak a céltuda­tos munkának köszönhetjük, amelyet a nemzet végez a kommün­ bukása óta. Sokat beszéltek a pécsi lapok az úgynevezett fehér terrorról. Ma már külföldön is mindenki mosolyog rajta. Volt a népharagnak áldozata, de hová törpül ezek száma a finnek és bajo­rok energikus leszámolásához?! Pe­d­ig azok kevesebbet szenvedtek mint­ mi. És ki majd bosszút akar látni, nézzen Oroszország felé, hol már előreveti árnyékát az orosz nép ha­ragjának tisztító tüze a Volgsm­ent- síkságokon. A bolsevizmusnak és a Károlyi­­forradalom­nak köszönhetjük ,azt­­ is, hogy kénytelenek voltunk a trianoni­­ béke alapjára helyezkedni. Nemcsak fegyverünket vitték el az oláhok, de A felszabaduló területek népéhez­ Magyarország kormányzója, a magyar nemzeti hadsereg hadura, HORTHY MIKLÓS Ofőméltósága és a magyar királyi kormány nevében a magyar nemzeti hadsereg csapatai újra kitűzik a nemzeti zászlót e részeken, melyek ős­idők óta Szent István koronájá­hoz tartoztak. Visszahozza ezzel a hadsereg hazánk nyelvét és a törvényes rendet — visszahozza e földre, mely mindig ízig vérig magyar volt és amelyhez dicsőségnek, gyásznak emléke is fűződik. Hadi erényünket hirdeti SZIGETVÁR, MOHÁCS a meghasonlás vég­zetes veszedelmét, — de azt is, hogy a magyar nemzet a leg­borzalmasabb után is talpra áll, ha Istent és Hazát tisztelve,­­erejében összetart Honfitársak! • Három évet sínylődtetek idegen uralom alatt, mégis híven ki­tartott a lakosság zöme minden­­ sanyargatás dacára a magyar hazához való hűségében és vágyódó honszeretettel sóvárgott a felszabadulás után. Íme elérkezett a megváltás napja! Meleg szeretettel üdvözlöm a KORMÁNYZÓ Úr és a MAGYAR KORMÁNY nevében e földnek minden hazafias lako­sát, polgárt, földművest, iparost, munkást egyaránt! Édes Hazánk mindnyájatokat keblére ölel. Könnyet letörülni, nyomort megváltani, nehéz sebeket gyó­gyítani jöttünk. Kiengesztelő, megértő szívvel testvéri szeretetet hozunk még azoknak is, akiket lelketlen felbujtók megtévesztettek, pillanatra megtántorítottak. Csak a felbujtók azok, kiket a törvény szigora el fog érni. A magyar nemzeti hadsereg fegyverei nyugalmat, jogrendet hoznak és oltalmat a minél előbb meginduló nemzeti keresztény újjáépítés munkájának. Aki vakmerő kézzel e munkát, a törvényes rend visszaállítá­sát meg merné zavarni, arra lecsap kíméletlenül a nemzeti had­sereg erős keze. Szent István napjának jegyében indul meg fel­szabadító utunk! Vezérel Istenbe vetett hitünk és a hazaszeretet! 1921. augusztus havában. bádoki SOÓS KÁROLY s. k. m. kir. altábornagy, a déli végeken vezénylő tábornok, a két forradalom még nemzeti becsü­letünket is besározta. Lassú céltuda­tos munkával lehetett­ csak az ország hírnevét helyreállítani, a viszonyokat konszolidálni. Ma már ott állunk, hogy külföldi államok, nagy orszá­gok keresik az érintkezést velünk és ellenségeink köröskörül riadt­ sze­mekkel néznek a királyi palota felé Budára, ahonnan szent madarunk, a Turul próbálgatja szárnyait, jelentve azt, hogy sebeink gyógyu­lóban, rö­videsen ismét hasíthatjuk szárnyaink­kal a végtelenséget­ és hirdethetjük, nem, kiküzdjük magunknak a szebb magyar jövőt! Ára 3 korona. 1921. augusztus 23 Kik vonultak be Pécsre. Soós altábornagy rövid életrajza. Kik jöttek a mi szomorú, bus szülő városunkba, hogy vigaszt nyújtsanak kik ők? Különös öröm tölt el mikor róluk írok, szinte szivem dobban, mi­kor írom. Hányan vágyakoztak, de hányan hogy megérjék ezt a napot. Hánya dolgoztak, hogy végre felszabaduljc az öttornyu város! Most itt­­ ugyan! Pécs városa, melyből oly számosan számkivetve voltunk, feltárta kapui és szivére szorított bennünket. Sok virág, könny fogadta őket és zúgva zakták a hegyek, völgyek és rengeteg jei viharos éljent. A felszabadulandó területekre be­vonuló csapatok parancsnoka bádori Soós Károly altábornagy. Mag­­ősrégi székely család hajtása, Nagy­szebenben született 1869-ben. Gimná­ziumi­­ tanulmányait Nagyszebenb­e' végezt­e. 1887-ben Bécsújhelyen át­került a katonai akadémiára. 189- ben minit hadnagy került ki onnal. 1894-ben a hadiiskolába vették fe melyet 1896-ban jeles eredménny végzett, másfél év után századost, léptették elő. 2 évet teljesít csapat­szolgálatban, majd Krakkóban hadtest parancsnokságnál, Bécsben Operation Bureau-ban dolgozik; a déli hatá Olaszország elleni terveit dolgozza ki 1911-ben alezredes lesz és tiroli vadá­szoknál Insbruckban csapatszolgálato teljesit. 1912-ben Bécsben van, a tisi tanfolyam vezetője, aztán ezredes. A háborúban a IV. hadsereg parancsnok­ságához kerül, mint a vezérkari osztály főnöke. Ez által a IV. hadsereg veze­tésének irányító lelke, tevékenységének fénypontja a komarovi csata, mely al­kalommal 30000 fogoly és nagy zsák­mány köztük 50 ágyú marad kezünkben 1914. őszén Pflanzer Baltin hadse­regének vezérkari főnöke, vele Erdélyb kerül, ahol megszervezik a világhírű hadsereget. 10 nap alatt négy hadosz­tályt állít össze. Vezérkari főnöksége alatt a Pflanze hadsereg kiveri az oroszokat márma­rosszigetről és Bukovinából. 1915. év­­első napjaiban győzelmesen ég és Sztaniszlazig veri az oroszokat. 1911 ben átveszi az első vadászezred pa­rancsnokságát s mint ezredparancsnok részt vesz a gorlicei áttörésben már ugyanez év júliusának végén lekerül az olasz frontra s átveszi 33-ik dan­dár parancsnokságot. Mint dandár­parancsnok a 39. és 61. ezredben végig küzdi 3, 4, 5-ik isonzói csatát. 1911-ban Tirolban a 11-ik hadsereg vezérkari főnöke, 1917. késő ősszel, mikor 11-ik isonzói csata után a pia­­veig üldözték az olaszokat az ő tervei szerint megindul Tirolból a 11-ik had­sereg az olaszok hada ellen, roham­mal beveszi az 1800 m­ magas Meletta hegycsoportot és a magas hó dacára a Bassanot uraló hegyekig (Coldsport) 1918-ban megint a 33-ik dandár pa­rancsnoka, és mint ilyen a piavei nagy csatában a 39. és 46-ik gyalogezredet a Piaven át győztes támadásban a

Next