Pécsi Est, 1921. augusztus-december (14. évfolyam, 1-109. szám)

1921-11-26 / 81. szám

— 81. mu Bioddla) fSHWH-etési «crato glyter ávfu . 360 K f3téw* . . 181> K Segyedéne 90 K Sgr fcénapra 30 K IMI. november 26 SaakísztóBég; Munkács; Mihály­ u. Ik, Telefon szám 54, Kiaáchivatail: i^yaeuiD­ntoa •». szán; Telefon swim 2,:* ­­nil­atafetyfi «tagunknak is meg­van a vélemé­nyünk, de talán célszerűbb, ha e helyett azt az interpellációt idéz­zük, amely a nemzetgyűlésen hang­zott el a­­ cenzúráról. Talán ez alkalommal nekünk is szabad lesz megírni, amit a fővárosi lapok kö­zöltek. Tehát:­­D­rózdy Győző: A sajtó a Bach­­korszakban sem volt annyira gúzs­­ira kötve, mint most­. Azzal csilla­pították az elégedetleneket, hogy majd elkészül az új sajtótörvény és fölöslegessé válik a cenzúra. A törvényjavaslatot meg is fogalmaz­ta Kun Béla kodifikátora, Tomcsá­­nyi Pál (kisgazdapárti) igazság­­ügym­iniszter. — A cenzorok nem elég műveltek. Még a közgaz­dasági rovatot is be kell mutatni (Pécsett néha még a hirdetéseket is.) A cenzorok egy része nem csi­nál lelkiismereti kérdést abból, hogy milyen fontos nemzeti érde­keket és gondolatokat rombolnak szét. A cenzúránál valóságos divat a lapok elosztatása. Kétszeres cen­zúra van, (Pécsett háromféle). Hogy párt­szempontok érvé­nyesülnek a cenzúránál, az kétségtelen. Még a Magyar Távirati Iroda közleményeit is cenzúrázzák Friedrich István: A kamarilla kiadványait és közleményeit enge­délyezik, de a kormányét nem. Drózdy Győző: A cenzúrának nincs egy szava sem az ellen, hogy egyes lapok az atrocitásokat di­csőítik A cenzúra az egész ország szellemi életét kibérelte. Pártkü­­­lönbség nélkül szembe kell szállnia a nemzetgyűlésnek a cenzúra ellen, hogy a nemzeti élet m­egelőjét tö­röljék el. Interpellációja végén kérdezi a miniszterelnököt, hajlandó-e a saj­tószabadságot helyreállítani.­.* Ezt az interpellációt, sajnos, majdnem teljes egészében magun­kévá kell tennünk. Némely tekin­tetben m­ég többet kellene monda­ttunk. De meg sem kíséreljük min­dent megírni a közelmúltban szer­zett tapasztalatainkból. Ha azon­ban szabad a fővárosi lapoknak kö­zölni azt, hogy a cenzúra a nemzeti élet megölője, akkor talán mi is tehetünk némi megjegyzést. őszintén megvallva rösteljük, hogy Drózdyval valamiben is egy véleményen kell lennünk, de ennek nem mi vagyunk az oka, hanem az, aki a helyi cenzúrának az utasítá­sokat adja. Erről bővebben majd máskor. Most még csak annyit, hogy félő, miszerint a hatalomnak ez a gyakorlása még más tekintet­ben is a drózdiak táborába tereli a szélesebb társadalmi rétegeket. A cenzúrának ily irányítása és a hatalomnak ilyen gyakorlása nem az igazi keresztény irányzatot szol­gálja, hanem csak a­­ kurzust. Ez pedig jó lehet a liberális nagytőké­nek és a destruktiónak, de nem fő a kisembereimet. Bethlen miniszterelnök tárgyaljai Budapest, nov. 25. (MTI­) — Bethlen István gróf miniszterelnök meghívására megjelentek a minisz­terelnökségen a kisgazdapárt veze­tő politikusai és pedig nagyatádi Szabó István, Rubinek Gyula, Tom­­csányi Vilmos Pál, Gaál Gaszton és Mayer János. A kisgazdapárt vezető politikusai a miniszterel­nöktől a pártba mentek és bizalmas megbeszélést tartottak a párt tag­jaival. A megbeszélésen nagyatádi Szabó István ismertette a minisz­terelnökségen lefolyt tanácskozás­nak főbb pontjait. Kijelentette nagyatádi Szabó István, hogy nem tudják, a miniszterelnök egységes pártot vagy többségi pártot tart-e szükségesnek. A kisgadapártban a bizalmas megbeszélés este 10 óráig tartott. A megbeszélésből kifolyó­lag szombaton este 6 órakor párt­értekezletet tartanak, melyen meg­jelenik Bethlen István gróf minisz­terelnök is és ki fogja fejteni Pro­gramm­j­át. Tegnap este Bethlen meghívásá­ra megjelentek a miniszterelnöksé­gen Haller István, Huszár Károly, Emnszt Sándor, továbbá Vass Jó­zsef és Bernolák Nándor miniszte­rek, akikkel a miniszterelnök 10 óráig tárgyalt. A Keresztény Nem­zeti Egyesülés Pártjának vezető politikusai után a disszidensek je­lentek meg a miniszterelnöknél és pedig Klebelsberg Kuno gróf, báró Korányi Frigyes, Gyömörey György és Fáy Gyula nemzetgyű­lési képviselők. A tanácskozások­ról közelebbi részlet még nem szi­várgott ki. Bethlen a designért miniszterelnök Budapest, nov. 25. (MTI.) —* Horthy Miklós kormányzó Bethlen István grófot miniszterelnökké de­­zignálta és felkérte, hogy kabinet­­alakítás iránti elő­erjesztést te­gyen. A miniszterelnök ma délután már meg is kezdte a pártok veze­tőivel való tanácskozásait és fél 6 órakor a kisgazdapárt képviselői­vel, 7 órakor a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának vezetőivel, ez után pedig a disszidensek képvise­lőivel tárgyalt. A megbeszélések este 11 óráig tartottak és holnap folytatódnak. — , r _ Prohászka a helyzetről Budapest, nov. 25. — A Szózat írja: Prohászka Ottokár a mai helyzetet a következőkben ismer­tette: —A két irányzatnak, a katoli­cizmusnak és a protestantizmusnak van egy közös ellensége, amely kö­zös ellenség folyton fenyegetődzik, feleket int, mintha figyelmeztetni akarna a föld alól is, hogy — vi­gyázz ! — Legszerencsétlenebb a király­kérdésnek olyan kiszínezése, mint ha a szabad királyválasztással szemben az ellenzéki pártfoglalás a katolicizmus érdekeit jelentené. Az utolsó alkalommal az egyik pártnak, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának két vezéralak­ja szerepelt, de senki sem mond­­­­hatja, hogy a katolicizmus azonos a Keresztény Egyesülés pártjával, vagy épen az illető vezéralakja el­járásával. — Égető szükség van arra ke­resztény sajtóra, amelyet a nem­zeti élet ösztöne kívánt és megte­remtett, mivel a destrukcióval meg egyáltalában nem végeztünk, a konstrukciónak pedig igazában csak néhány alapkövét hengeritet­­tük ide. Bethlen István grófról azt mond­hatom, hogy ember, olyan ember aki sehol sem tagadja a nagy elvek és eszmék létjogosultságát, csak a nagy reális veszedelmektől elte­kintve, a részletérdekeket kielégí­teni nem­ hajlandó. A kormányzó méltán elvárhatja, hogy megértés­sel, ragaszkodással és nagyrabe­csüléssel megkönnyítsük az ő ne­héz és sokszor keserves helyzetét. Ha összefogunk, ha testvérekként egyek vagyunk, mint az egyik olasz lap, az Idea Nationale nemrégiben, írta, szilárdan hiszem, hogy tegna­pok hajnala virrad reánk. A királykérdésről ne vitatkozzunk Budapest, nov. 25. — A Szózat írja: A nemzeti szövetség nagy vá­lasztmányának ülésén Perényi Zsigmond báró elnök a következő­ket mondotta: A királykérdés nincs megoldva, de ne vitatkozzunk erről, azt csak akkor és úgy kell megoldani ahogy a sír szélén álló nemzetünk létérdeke megkívánja. Budapest, nov. 25. — A Szózat írja: A külföldi lapok Nyugatma­­gyarországon tartózkodó tudósítói Falliér tábornoktól a francia missió vezetőjétől a következőket tudták meg az októberi király­ puccsról: A karlisták a maguk terveit tőlünk nem messze beszélték meg. Itt ta­nácskoztak ebben a házban. Mi a készülődés minden részleteiről ki­merítően értesültünk. A titkos ta­­nácsokzásokon a herceg és herceg­né vitték a szót, továbbá Sigray Antal gróf és Osztenburg őrnagy. Mindenekelőtt arról volt szó, hogy Osztenburgot rávegyék arra, hogy a királyt támogassa és csapataival Gratulálnak egymásnak Prága, nov. 25. (MTI­) — Benes dr. miniszterelnök Take Jonescu román külügyminiszterhez távira­tot intézett, amelyben nagy meg­elégedéssel emlékszik meg arról, hogy a két államnak a Habsburg kérdésben való együttes akciója eredménnyel járt. Take Ionescu válaszában kijelentette, hogy a kisantant büszke lehet rá, hogy a válság gyors és végleges megoldá­sát előmozdította. Tizenkétezer kommunista kapott amnesztiát Budapest, nov. 25. (MTI.) — Az ellenzék támadta a kormányt, hogy az amnesztiarendeletet úgy állítot­ta be, mintha egyedül az ellenfor­radalmároknak készült volna. Ez­zel szemben az a tény, hogy az eddigi statisztikai adatok szerint a kommunista internáltak közül ti­zenkétezren kaptak amnesztiát, m­íg az ellenforradalmárokra .> rendeletet nem alkalmazták, kivé­ve a nyugatmagyarországi esetet, a­hol az osztrákokkal közös megálla­podás alapján jártak el. Horthy Miklós kormányzó ellen foglaljon állást A királynak Svájc­ból való elutazása tervéről néhány nappal előbb értesítést kaptunk. A kudarc után a herceg és a hercegné szökésre határozták el magukat. Simán fog menni Nyugatmagyar­­ország megszállása Pécs, nov. 25. (MTI.) — Parla­menti körökben úgy tudják, hogy az elmúlt napokban gondos készü­lődés történt az Ausztriának ítélt nyugatmagyarországi terület déli részének megszállására Azt hi­szik, hogy ez a megszállás simán fog végbemenni és ellenállásra nem fog találni. Sándor király lemondásáról elter­jedt hírek alaptalanok Paris, nov. 25. (MTI­) — Havas­ Associated Presse belgrádi tudósí­tója m­egintervjúvolta Sándor ki­rályt, aki kijelentette, hogy azok a híresztelések, amelyek arról szól­nak, hogy a trónról esetleg lemon­dani szándékozik, teljesen légből­­kapottak. A király az intervjú fo­lyamán elmondta még, hogy a ju­goszlávokat kellemetlenül lepte meg a nagykövetek tanácsának al­bániai döntése és azt a reményét fejezte ki, hogy a tanács, miután meghallgatja az albán helyzetről szóló pontos jelentést, módosítja a megállapított határokat. Pasics lemondott Gracz, nov. 25. (MTI­) — A Ta­gespost belgrádi híradása szerint a radikális párt mai ülése rövid volt, de igen viharos. A párt Pasicsot felszólította, terjessze a király elé az egész kormány lemondását Pa­sics nyomban felkereste a királyt és előterjesztette a lemondást, a­melyet a király elfogadott. «•4M ' Ára 2 magyar korona.

Next