Pécsi Est, 1922. január-június (17. évfolyam, 1-145. szám)

1922-05-16 / 110. szám

2. oldal Mübarátok köre Pécsett — 50 növendék lesz a müvész­kolonián. — Pécs, május 15. Szombaton dél­után 6 órakor tartotta meg alakuló értekezletét a pécsi Mübarátok Köre, melynek célja a Pécsett felállítandó Müvészkolonia anyagi és erkölcsi támogatása. Az értekezleten Késmárky István dr., a jogakadémia igazgatója el­nökölt, ki tartalmas beszédben is­mertette a M­ibarátok Köré­nek nagy hivatottságát. — Ha már földrajzilag leszorítot­tak, kultúránkat is a Balkán nívó­jára akarják lesülyeszteni — mon­dotta többek között. Ha már erő­szakkal elvették határainkat, az erő­szak nem akadályozhatja meg a magyar szellem szárnyalását. A Balkán felé határváros vagyunk, a művészet itt fellobogó lángja át­lobog és megerősíti bennük a vágyat: vissza az édes­anyához, Magyarországhoz. Utánna Pilch Andor műépítész rámutatott azokra a körülményekre, melyek a Műbarátok Körének meg­alakítására késztettek. Csók István és Lyka Károlyon kívül 4—5 tanár jön le Pécsre, ezenkívül 50 növen­dék, akik közül 30 saját költségén, 10 féldíjas és 10 növendék ingye­nes lesz. A költségvetés körülbelül 300.000 korona. Ezután megalakították a szervező bizottságot, melynek elnöke Kés­márky István lett. Fővédnökül Zichy Gyula gróf megyéspüspököt, dísz­­elnökül Fischer Ferenc dr. főispánt, Nendivich Andor polgármestert, Stenge Ferenc alispánt kérik fel. Szeptember 6-án nyílik meg a Zrínyi múzeum — Sok múzeumi tárgyat gyűj­töttek már eddig össze. — Pécs, május 13. A szomszédos, kulturális téren fejlődő Szigetvár község már évek óta akciót folytat a Zrínyi-kultusz ápolása érdekében. Egyik ilyen akciója a Zrínyi múzeum, melyet közvetlenül a háború után akartak megnyitani és a közönség rendelkezésére bocsátani, de a be­következett szerb megszállás miatt nem történhetett meg. A kiürítés után a Zrínyi kultusz lelkes ápolói Busa Ernő dr. veze­tésével, Perczel Győző dr., Bárvárth Gyula, Sziládi Béla és még mások agilis tevékenysége mellett már annyira haladtak a berendezkedéssel és rendbehozatallal, hogy szeptem­ber hó 6-án, Zrínyi kirohanásának évfordulóján megnyithatják a kö­zönség számára. A megnyitás nagy Zrinyi-ünnepély keretében fog le­folyni, melyen az ország összes múzeumának vezetősége képviseltetni fogja magát. A múzeum számára nagy men­­­nyiségű török korabeli tárgyakat gyűjtöttek össze, hosszú éveken keresztül. Szeplője, májfoltja nem lesz ha ÉDEn-crémet használ. Egyedül kapható „Éden parfümerieben“ a színház mellett. PÉCSI EST „A magyar Európa ékessége" — Emlékünnepély Nagyvátyon. — Pécs, május 15. Meghatóan szép keretek között ünnepelte meg el­esett hőseinek emlékét Nagyváty község hazafias közönsége. Az ün­nepélyen megjelent a hadsereg képviseletében bádoki Soós Károly altábornagy, Gábor István százados, Berta Lajos tábori lelkész, Kibiusz Gyula főhadnagy és egy szakasz gyalogos katona. A polgári hatóság részéről jelen volt Horváth István szentlőrinci főszolgabíró. Részt vett ezenkívül az ünnepélyen a környék intelligenciája. Mintegy kétezren je­lentek meg. A színtiszta magyar község dísz­kapuval és lovas bandériummal várta az érkező vendégeket. A dísz­kapunál a helybeli jegyző üdvözlő­beszédet tartott, majd utánna egy kislány csokrot nyújtott át Soós Károly altábornagynak. Az emlékoszlop ünnepély d. e.­­ fél 12 órakor vette kezdetét a templomtéren Mányoki Sándor refor­mátus lelkész könnyekig megható beszédet mondott. Akik Kárpátoktól Szibériáig eles­tek a honért, — mondotta többek között — azok szelleme idejár. A magyar nemzet Európa ékessége, mely a nagy megaláztatások dacára is büszkén tekint elnyomóira. Hő­seink szelleme a különböző isme­retlen sírokból ide szállnak ezen emlékoszlop alá s mi képzeletünk­ben higyjük ezt, hogy itthon, a mi kis falunkban nyugosznak... A mindvégig megható és tartal­mas beszéd után dísztüzet adott le a kivonult gyalogsági szakasz. Ez­után Györgyi Domonkos ottani ta­nító elszavalta a „Balzsam“ c. köl­teményt, utánna koszorúkat helyeztek el az emlékoszlopra. Soós Károly altábornagy nagyhatású beszéde után elénekelték a Himnuszt s végük a katonaság díszmenetben elvonult a hősök emlékoszlopa előtt. Az ünnepélyt egy délutáni elő­adás és bankett zárta be. Kedd, 1922. május 16. Gosztonyi Gyula hatalmas programbeszéde a Vigadó nagytermében A keresztény nemzeti egyesülés pártjának nagy napja — „A legitimizmus alapján állunk“ — A munkás és tisztviselő kérdés megoldása. — Pécs, május 15. Szombaton és va­sárnap nagy napja volt a keresztény nemzeti egyesülés és­ a szocialista pártnak Pécsett. Gosztonyi Gyula, a párt jelöltje megtartotta három he­lyen programmbeszédjét. Régen hal­lottunk Pécsett ilyen nagyvonalú s hatalmas koncepciójú programmot, melyben megtalálta minden egyes rendű és rangú ember a magáét. A nagy koncepción túl Gosztonyi Gyula ékesszavú szónoknak is mutatkozott be úgy, hogy sokszor zúgó tapsok szakították félbe beszédjét. Hallgató­sága lelkében, mely mindig megtöl­tötte a termeket, ahol beszélt, sokáig fognak rezegni a nagy gondolatok és tettekre váltandó tervek. A nagy napról az alábbiakban számolunk be. Szombaton a keresztény­­szocialisták szakszerve­zeti dísztermében Légrády Ferenc, a párt főtitkára nyi­totta meg az ülést, mely után Gosz­tonyi Gyula kifejtette, hogy miért lépett fel mind a két kerületben, mi­lyen az álláspontja a kormánnyal szemben a királykérdésben, a tiszt­viselő kérdésben, a drágaság meg­akadályozásában ,milyen rendszabá­lyokat tart szükségesnek. Majd is­mét Légrády Ferenc beszélt: — Elindultunk, — mondotta, — de mielőtt útra keltünk, idejöttünk, hogy erőt merítsünk ahhoz az úthoz, mely csak a győzelemhez vezet. A mi jelöltünket mi emeltük magunk fölé. És ez fáj a magas méltóságok­nak a kaszinóban. Ezért állítottak ellenjelöltet egy magas méltóság sze­mélyében. S mikor a mi jelöltünk egy lépést tett, már­is megbukott a magas méltóság. S ekkor a kaszinó kirendelt egy másik urat, ráparan­csolt, hogy vállalja a jelöltséget ép­pen mi ellenünk, a keresztény irány­zat ellen. Majd Komócsy István lépett a pó­diumra. — Az elvek győzelme a fontos — mondotta. Ezért levonva az első vá­lasztás tanulságait, magam fölé, magunk fölé említik Gosztonyi Gyu­lát. Nekünk talpig jellemes férfiakra van szükségünk, akikben soha és semmiféle körülmények közt nem csalódhatunk. Ilyen Gosztonyi Gyula. Utánna Csorba György aján­lotta Gosztonyit a fizikai munkások nevében a megválasztásra. Nagygyűlés a Vigadó termében Vasárnap délelőtt a zsúfolásig megtelt Corzó­ mozgó helyiségében tartotta az I. kerületi választók ré­szére programmbeszédjét Gosztonyi Gyula. A gyűlést a párt egyik al­­elnöke Szabó János dr. ügyvéd nyi­totta meg, mely után­ G Gosztonyi Gyula kezdett beszélni: Mélyen tisztelt választó Polgártársaim ! Az én eltitkolni nem tudó őszintesé­gemmel megvallom Önöknek. ..hogy nem az én jószántomból állok itt Önök előtt, hanem tisztán csak a régi szokás alapján, a­mely régi szokás megadja a választóközön­ségnek azt a jogot, hogy a képviselőjelölttől megkívánhassa, hogy megjelenve a vála­stók előtt álláspontját megvilágítsa. Ezt a merész kijelentésemet a következő indokokra ala­pítom: Én a kenyerem javát már meget­tem és sok sima és küzdelemteljes válasz­tásnak voltam szemtanúja. Sajnálattal ta­pasztaltam nem egyszer, hogy amikor a választás kiíratott, jöttek a hivatalos és nem hivatalos jelöltek és — tisztelet a kevés kivételnek — a pódiumra állva el­árasztották a választókat szónoki készségben gazdag virágos szavakkal, de még nem ez volt a legnagyobb baj, hanem az, hogy szebbnél szebb, kecsegtetőbbnél kecsegtetőbb ígéretekkel igyekeztek a választók lelkét elharácsolni.* És amikor a választók bizalmából a mandátumot a hónuk alá csapták, a szép szavak elröppen­tek és az ígéretek — ígéretek maradtak. Ab­ban a meg nem becsült békés időben, amikor az ország szekere a maga rendes kerékvágásában önmagától is valahogy eldöcögött, ez nem volt olyan nagy hiba, mint ma, amikor szegény országunk meg­alázva, földre tiporva, megcsonkítva ezer sebből vérzik és amikor körös-körül az ellenségek mindenre képes kaján hada vicsorítja reánk fogát. Ma nem a hangzatos jelszavak, nem az üres ígéretek, hanem a komoly tettek szükségességének idejét éljük (Úgy van !) Ma nemcsak hiba, de egyenesen bűn sze­rintem világos szavakkal, üres ígéretekkel telle tölteni a választók lelkét, mert én ma a képviselőjelölttől nem elröppenő szép beszédeket, nem talán be sem vált­ható ígéreteket, hanem komoly elhatá­rozást várok és követelek a komoly mun­kára, a megalkuvást nem ismerő gerinces tettekre. — De ha már itt állok Önök előtt a­ szokás alapján, mindenek előtt első kötelességemnek azt tartom, hogy felhívjam az Önök becses fi­gyelmét a most lezajló választások végtelen fontosságára. Még talán, soha ez a szegény ország ilyen ne­héz helyzetben nem volt és igy talán még sohasem hárult a választópol­gárokra olyan súlyos feladat mint ma Most a választók kezében va­n le­téve Magyarország sorsa, a válasz­tók helyes ítéletétől függ, hogy tovább halad­unk e az anyagiakban és erköl­csiekben végromláshoz vezető úton, hogy továbbra is a forradalmak vé­szes szelleme lebegjen felettünk, avagy végre reá­térjünk a javulás nehéz, de fokozatosan felfelé haladó­­ útjára. Kérve kérem Önöket, de kérve ké­rem országunk összes választóit, hogy ebben a komoly időben, ami­kor a hosszú öt évre összeülő nem­zetgyűlés minden tagjára egyenesen hazánk élete megmentendő súlyos és komoly munka vár, minden vá­lasztó szálljon­ mélyen magába, te­gyen félre minden hatalmi, miden egyéni érdeket és csak egyedül és kizárólag súlyos helyzetben lévő or­szágunk sorsát tartva szem előtt gyakorolja a szavazásnál legszebb, de legfontosabb alkotmányos jogát, mert ha valamikor, akkor ma a ha­talmi avagy egyéni érdekek előtérbe tolása égbekiáltó súlyos bűn, a bűn pedig előbb vagy utóbb, de biztosan megszüli jól megérdemelt büntetését. — Mélyen tisztelt választó polgártár­saim 1 az a párt, a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártja és a Keresztény Szoci­alista párt, amelynek hivatalos jelöltjeként itt állok és amelynek minden programm­­pontjával a lelkem összeforrt, zászlaján a legelső helyre a keresztény szót írta. És ez a szó nem frázis, mint ahogy igen so­kan kéjelegve hangoztatják, nem üres jelző, de nem is felekezeti széthúzást provokáló gyűlölet eredője, hanem mélysé­ges tartalom, mert az Istenbe vetett hitből táplálkozva a felebaráti szeretetnek, az egymást megértő, embertársaink minden rétegét egyaránt emberként megbecsülő, az egyéni érdeket a közérdeknek feltétlen alávető és minden tettükben a vallásos erkölcs alapján álló érzés gyakorlati kivi­telének gazdag külforrása. És éppen azért ma, amikor szomorú példaként áll előt­tünk a közelmúlt gyászos története, ami­kor láttuk, hogy az Istentől bűnös, de előre kiszámított célzattal elfordított em­bertársaink fékevesztett tombolása micsoda rombolást vitt véghez és micsoda veszélybe sodorta édes hazánkat, akkor nyíltan és bátran kijelenthetjük és ki kell jelentenünk, hogy ezt az országot még egyszer talpraállí­tani, ennek az országnak elvakult és sem a történelmet sem a földrajzot nem ismerő, de még a saját érdeküket is szem előtt tévesztő rövidlátók által elrabolt ezer éves határait csak­is a keresztény fogalomnak fennebb részlete­zett, a hit és erkölcsi alapon álló mélységes tartalmára alapított komoly munka lesz csak egyedül képes visszaállítani. (Taps, éljenzés!) És hogy gyakorlati példával éljek, kérdem Mélyen tisztelt Polgártársaim, van-e még egy olyan ideális alakulat, ahol úgy, mint ebben a pártban, a társadalom minden rétege, főúrtól le a föltört kezű munkásig testvéri szeretetben és megértőleg egymásra talál ? Amely pártnak tagjai bár túlnyomó részben kenyerüket mindennapi munkájuk­kal keresők, az elmúlt nehéz időkben a megszálló hatalom durva kényszere és az önmagukról megfeledkezett honfitársaink kíméletlen erőszakossága ellenére, inkább nélkülöztek, szenvedtek, de nemzeti érzé­sük mellett törhetetlenül kitartottak, miért? mert a jogos szociális törekvések meg­valósításának munkájában a helyes irányt megadó és minden félrelépést feltétlen meggátló keresztény szót nemcsak jelszó­ként állították szemük elé, de annak mély­séges tartalmát át is érezték.

Next