Pécsi Est, 1922. január-június (17. évfolyam, 1-145. szám)
1922-05-16 / 110. szám
2. oldal Mübarátok köre Pécsett — 50 növendék lesz a müvészkolonián. — Pécs, május 15. Szombaton délután 6 órakor tartotta meg alakuló értekezletét a pécsi Mübarátok Köre, melynek célja a Pécsett felállítandó Müvészkolonia anyagi és erkölcsi támogatása. Az értekezleten Késmárky István dr., a jogakadémia igazgatója elnökölt, ki tartalmas beszédben ismertette a Mibarátok Körének nagy hivatottságát. — Ha már földrajzilag leszorítottak, kultúránkat is a Balkán nívójára akarják lesülyeszteni — mondotta többek között. Ha már erőszakkal elvették határainkat, az erőszak nem akadályozhatja meg a magyar szellem szárnyalását. A Balkán felé határváros vagyunk, a művészet itt fellobogó lángja átlobog és megerősíti bennük a vágyat: vissza az édesanyához, Magyarországhoz. Utánna Pilch Andor műépítész rámutatott azokra a körülményekre, melyek a Műbarátok Körének megalakítására késztettek. Csók István és Lyka Károlyon kívül 4—5 tanár jön le Pécsre, ezenkívül 50 növendék, akik közül 30 saját költségén, 10 féldíjas és 10 növendék ingyenes lesz. A költségvetés körülbelül 300.000 korona. Ezután megalakították a szervező bizottságot, melynek elnöke Késmárky István lett. Fővédnökül Zichy Gyula gróf megyéspüspököt, díszelnökül Fischer Ferenc dr. főispánt, Nendivich Andor polgármestert, Stenge Ferenc alispánt kérik fel. Szeptember 6-án nyílik meg a Zrínyi múzeum — Sok múzeumi tárgyat gyűjtöttek már eddig össze. — Pécs, május 13. A szomszédos, kulturális téren fejlődő Szigetvár község már évek óta akciót folytat a Zrínyi-kultusz ápolása érdekében. Egyik ilyen akciója a Zrínyi múzeum, melyet közvetlenül a háború után akartak megnyitani és a közönség rendelkezésére bocsátani, de a bekövetkezett szerb megszállás miatt nem történhetett meg. A kiürítés után a Zrínyi kultusz lelkes ápolói Busa Ernő dr. vezetésével, Perczel Győző dr., Bárvárth Gyula, Sziládi Béla és még mások agilis tevékenysége mellett már annyira haladtak a berendezkedéssel és rendbehozatallal, hogy szeptember hó 6-án, Zrínyi kirohanásának évfordulóján megnyithatják a közönség számára. A megnyitás nagy Zrinyi-ünnepély keretében fog lefolyni, melyen az ország összes múzeumának vezetősége képviseltetni fogja magát. A múzeum számára nagy mennyiségű török korabeli tárgyakat gyűjtöttek össze, hosszú éveken keresztül. Szeplője, májfoltja nem lesz ha ÉDEn-crémet használ. Egyedül kapható „Éden parfümerieben“ a színház mellett. PÉCSI EST „A magyar Európa ékessége" — Emlékünnepély Nagyvátyon. — Pécs, május 15. Meghatóan szép keretek között ünnepelte meg elesett hőseinek emlékét Nagyváty község hazafias közönsége. Az ünnepélyen megjelent a hadsereg képviseletében bádoki Soós Károly altábornagy, Gábor István százados, Berta Lajos tábori lelkész, Kibiusz Gyula főhadnagy és egy szakasz gyalogos katona. A polgári hatóság részéről jelen volt Horváth István szentlőrinci főszolgabíró. Részt vett ezenkívül az ünnepélyen a környék intelligenciája. Mintegy kétezren jelentek meg. A színtiszta magyar község díszkapuval és lovas bandériummal várta az érkező vendégeket. A díszkapunál a helybeli jegyző üdvözlőbeszédet tartott, majd utánna egy kislány csokrot nyújtott át Soós Károly altábornagynak. Az emlékoszlop ünnepély d. e. fél 12 órakor vette kezdetét a templomtéren Mányoki Sándor református lelkész könnyekig megható beszédet mondott. Akik Kárpátoktól Szibériáig elestek a honért, — mondotta többek között — azok szelleme idejár. A magyar nemzet Európa ékessége, mely a nagy megaláztatások dacára is büszkén tekint elnyomóira. Hőseink szelleme a különböző ismeretlen sírokból ide szállnak ezen emlékoszlop alá s mi képzeletünkben higyjük ezt, hogy itthon, a mi kis falunkban nyugosznak... A mindvégig megható és tartalmas beszéd után dísztüzet adott le a kivonult gyalogsági szakasz. Ezután Györgyi Domonkos ottani tanító elszavalta a „Balzsam“ c. költeményt, utánna koszorúkat helyeztek el az emlékoszlopra. Soós Károly altábornagy nagyhatású beszéde után elénekelték a Himnuszt s végük a katonaság díszmenetben elvonult a hősök emlékoszlopa előtt. Az ünnepélyt egy délutáni előadás és bankett zárta be. Kedd, 1922. május 16. Gosztonyi Gyula hatalmas programbeszéde a Vigadó nagytermében A keresztény nemzeti egyesülés pártjának nagy napja — „A legitimizmus alapján állunk“ — A munkás és tisztviselő kérdés megoldása. — Pécs, május 15. Szombaton és vasárnap nagy napja volt a keresztény nemzeti egyesülés és a szocialista pártnak Pécsett. Gosztonyi Gyula, a párt jelöltje megtartotta három helyen programmbeszédjét. Régen hallottunk Pécsett ilyen nagyvonalú s hatalmas koncepciójú programmot, melyben megtalálta minden egyes rendű és rangú ember a magáét. A nagy koncepción túl Gosztonyi Gyula ékesszavú szónoknak is mutatkozott be úgy, hogy sokszor zúgó tapsok szakították félbe beszédjét. Hallgatósága lelkében, mely mindig megtöltötte a termeket, ahol beszélt, sokáig fognak rezegni a nagy gondolatok és tettekre váltandó tervek. A nagy napról az alábbiakban számolunk be. Szombaton a keresztényszocialisták szakszervezeti dísztermében Légrády Ferenc, a párt főtitkára nyitotta meg az ülést, mely után Gosztonyi Gyula kifejtette, hogy miért lépett fel mind a két kerületben, milyen az álláspontja a kormánnyal szemben a királykérdésben, a tisztviselő kérdésben, a drágaság megakadályozásában ,milyen rendszabályokat tart szükségesnek. Majd ismét Légrády Ferenc beszélt: — Elindultunk, — mondotta, — de mielőtt útra keltünk, idejöttünk, hogy erőt merítsünk ahhoz az úthoz, mely csak a győzelemhez vezet. A mi jelöltünket mi emeltük magunk fölé. És ez fáj a magas méltóságoknak a kaszinóban. Ezért állítottak ellenjelöltet egy magas méltóság személyében. S mikor a mi jelöltünk egy lépést tett, máris megbukott a magas méltóság. S ekkor a kaszinó kirendelt egy másik urat, ráparancsolt, hogy vállalja a jelöltséget éppen mi ellenünk, a keresztény irányzat ellen. Majd Komócsy István lépett a pódiumra. — Az elvek győzelme a fontos — mondotta. Ezért levonva az első választás tanulságait, magam fölé, magunk fölé említik Gosztonyi Gyulát. Nekünk talpig jellemes férfiakra van szükségünk, akikben soha és semmiféle körülmények közt nem csalódhatunk. Ilyen Gosztonyi Gyula. Utánna Csorba György ajánlotta Gosztonyit a fizikai munkások nevében a megválasztásra. Nagygyűlés a Vigadó termében Vasárnap délelőtt a zsúfolásig megtelt Corzó mozgó helyiségében tartotta az I. kerületi választók részére programmbeszédjét Gosztonyi Gyula. A gyűlést a párt egyik alelnöke Szabó János dr. ügyvéd nyitotta meg, mely után G Gosztonyi Gyula kezdett beszélni: Mélyen tisztelt választó Polgártársaim ! Az én eltitkolni nem tudó őszinteségemmel megvallom Önöknek. ..hogy nem az én jószántomból állok itt Önök előtt, hanem tisztán csak a régi szokás alapján, amely régi szokás megadja a választóközönségnek azt a jogot, hogy a képviselőjelölttől megkívánhassa, hogy megjelenve a válastók előtt álláspontját megvilágítsa. Ezt a merész kijelentésemet a következő indokokra alapítom: Én a kenyerem javát már megettem és sok sima és küzdelemteljes választásnak voltam szemtanúja. Sajnálattal tapasztaltam nem egyszer, hogy amikor a választás kiíratott, jöttek a hivatalos és nem hivatalos jelöltek és — tisztelet a kevés kivételnek — a pódiumra állva elárasztották a választókat szónoki készségben gazdag virágos szavakkal, de még nem ez volt a legnagyobb baj, hanem az, hogy szebbnél szebb, kecsegtetőbbnél kecsegtetőbb ígéretekkel igyekeztek a választók lelkét elharácsolni.* És amikor a választók bizalmából a mandátumot a hónuk alá csapták, a szép szavak elröppentek és az ígéretek — ígéretek maradtak. Abban a meg nem becsült békés időben, amikor az ország szekere a maga rendes kerékvágásában önmagától is valahogy eldöcögött, ez nem volt olyan nagy hiba, mint ma, amikor szegény országunk megalázva, földre tiporva, megcsonkítva ezer sebből vérzik és amikor körös-körül az ellenségek mindenre képes kaján hada vicsorítja reánk fogát. Ma nem a hangzatos jelszavak, nem az üres ígéretek, hanem a komoly tettek szükségességének idejét éljük (Úgy van !) Ma nemcsak hiba, de egyenesen bűn szerintem világos szavakkal, üres ígéretekkel telle tölteni a választók lelkét, mert én ma a képviselőjelölttől nem elröppenő szép beszédeket, nem talán be sem váltható ígéreteket, hanem komoly elhatározást várok és követelek a komoly munkára, a megalkuvást nem ismerő gerinces tettekre. — De ha már itt állok Önök előtt a szokás alapján, mindenek előtt első kötelességemnek azt tartom, hogy felhívjam az Önök becses figyelmét a most lezajló választások végtelen fontosságára. Még talán, soha ez a szegény ország ilyen nehéz helyzetben nem volt és igy talán még sohasem hárult a választópolgárokra olyan súlyos feladat mint ma Most a választók kezében van letéve Magyarország sorsa, a választók helyes ítéletétől függ, hogy tovább haladunk e az anyagiakban és erkölcsiekben végromláshoz vezető úton, hogy továbbra is a forradalmak vészes szelleme lebegjen felettünk, avagy végre reátérjünk a javulás nehéz, de fokozatosan felfelé haladó útjára. Kérve kérem Önöket, de kérve kérem országunk összes választóit, hogy ebben a komoly időben, amikor a hosszú öt évre összeülő nemzetgyűlés minden tagjára egyenesen hazánk élete megmentendő súlyos és komoly munka vár, minden választó szálljon mélyen magába, tegyen félre minden hatalmi, miden egyéni érdeket és csak egyedül és kizárólag súlyos helyzetben lévő országunk sorsát tartva szem előtt gyakorolja a szavazásnál legszebb, de legfontosabb alkotmányos jogát, mert ha valamikor, akkor ma a hatalmi avagy egyéni érdekek előtérbe tolása égbekiáltó súlyos bűn, a bűn pedig előbb vagy utóbb, de biztosan megszüli jól megérdemelt büntetését. — Mélyen tisztelt választó polgártársaim 1 az a párt, a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártja és a Keresztény Szocialista párt, amelynek hivatalos jelöltjeként itt állok és amelynek minden programmpontjával a lelkem összeforrt, zászlaján a legelső helyre a keresztény szót írta. És ez a szó nem frázis, mint ahogy igen sokan kéjelegve hangoztatják, nem üres jelző, de nem is felekezeti széthúzást provokáló gyűlölet eredője, hanem mélységes tartalom, mert az Istenbe vetett hitből táplálkozva a felebaráti szeretetnek, az egymást megértő, embertársaink minden rétegét egyaránt emberként megbecsülő, az egyéni érdeket a közérdeknek feltétlen alávető és minden tettükben a vallásos erkölcs alapján álló érzés gyakorlati kivitelének gazdag külforrása. És éppen azért ma, amikor szomorú példaként áll előttünk a közelmúlt gyászos története, amikor láttuk, hogy az Istentől bűnös, de előre kiszámított célzattal elfordított embertársaink fékevesztett tombolása micsoda rombolást vitt véghez és micsoda veszélybe sodorta édes hazánkat, akkor nyíltan és bátran kijelenthetjük és ki kell jelentenünk, hogy ezt az országot még egyszer talpraállítani, ennek az országnak elvakult és sem a történelmet sem a földrajzot nem ismerő, de még a saját érdeküket is szem előtt tévesztő rövidlátók által elrabolt ezer éves határait csakis a keresztény fogalomnak fennebb részletezett, a hit és erkölcsi alapon álló mélységes tartalmára alapított komoly munka lesz csak egyedül képes visszaállítani. (Taps, éljenzés!) És hogy gyakorlati példával éljek, kérdem Mélyen tisztelt Polgártársaim, van-e még egy olyan ideális alakulat, ahol úgy, mint ebben a pártban, a társadalom minden rétege, főúrtól le a föltört kezű munkásig testvéri szeretetben és megértőleg egymásra talál ? Amely pártnak tagjai bár túlnyomó részben kenyerüket mindennapi munkájukkal keresők, az elmúlt nehéz időkben a megszálló hatalom durva kényszere és az önmagukról megfeledkezett honfitársaink kíméletlen erőszakossága ellenére, inkább nélkülöztek, szenvedtek, de nemzeti érzésük mellett törhetetlenül kitartottak, miért? mert a jogos szociális törekvések megvalósításának munkájában a helyes irányt megadó és minden félrelépést feltétlen meggátló keresztény szót nemcsak jelszóként állították szemük elé, de annak mélységes tartalmát át is érezték.