Pécsi Est, 1922. január-június (17. évfolyam, 1-145. szám)

1922-06-24 / 141. szám

2. oldal A nemzetgyűlés Budapest, június 23. A nemzet­gyűlés csütörtöki ülése azzal kezdő­dött, hogy a Kassai-párti Nagy Ernő kénytelen volt a Házat megkövetni az előző nap használt inparlamentá­ris kifejezéséért. Az állandó igazoló bizottságokba beválasztották a bara­nyai képviselők közül Muszty Istvánt és Szily Tamást. A bemutatott és megvizsgált 243 mandátum közül igazoltak 23- et, kifogás alá esett­­. Az elnökválasztásnál a leadott 185 szavazat közül 145-öt kapott Gaál Gaszton, aki ezzel már harmadszor ott a nemzetgyűlés elnöke. Alelnökök ettek Szcitovszky Tibor és Huszár Károly. — A megválasztott jegyzők között van a kér. szoc. Bartos János s, Baranyából pedig Perlaki György. Gaál Gaszton elnöki székfoglaló­jában kijelenti, hogy a tanácskozá­sokat az 1908. házszabályok szerint fogja vezetni. A rendzavarásokkal szemben Návay Lajos v. elnök értel­mezése szerint fog eljárni. Ezután Gaál elnök az elhunyt IV. Károly királyról emlékezik meg, amire az egész nemzetgyűlés és a közönség feláll: — Tisztelt nemzetgyűlés ! Gyász­esemény sújtotta nemzetünket. A Min­denható kifürkészhetetlen­­ akaratából fiatal korában idegen földön a halál kiragadta az élők sorából IV. Károly őfelségét. Tragikus és emberileg mé­lyen megindító sorsát tárgyilagosan méltatni a későbbi kor feladata lesz. Kötelességünk megragadni az első alkalmat arra, hogy a gyászba borult családnak a nemzetgyűlés őszinte mély részvétét fejezzük ki. Javaslom, hogy a nemzetgyűlés IV. Károly őfelségé­nek elhunyta felett érzett gyászának közvetlen adjon kifejezést és bízza meg az elnököt, hogy erről őszinte mély részvétünk nyilvánítása mel­lett gondoskodjék. (Élénk helyeslés.) Az indítványt elfogadják. Az ülés fél 2 órakor ért véget. .­­^»»♦ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]»■'»♦ [UNK] [UNK] [UNK]»^ Tanítógyűlés fiimesházán himesháza, jun. 23. A máriaké­­mé­ndi espereskerület tanítósága f. hó 14-én tartotta — négy évi meg­szakítás után első tavaszi gyűlését. Mivel ezen gyűlés a szokott egy­formaság keretein kívül mozgott, — mennyiben a mostohaság jegyében vajúdó oktatásüggyel kapcsolatos tudni- és tennivalókon kívül másról is szó esett, — megérdemli, hogy a nyilvánosság előtt is ismeretessé váljék. Őszinte melegséggel ünnepelte a tanítóság egyik kartársát, Hesz Máriát, a „Pro Ecclesia et Ponti­­fice“ pápai rendjellel kitüntetett fe­­kedi tanítónőt. Benső hittől felma­gasztosult ideális élet és életre kihatás ugyancsak eszményített vo­natkozásokra indító jutalma ... Jelentőséget kölcsönöz eme nem mindennapi kitüntetés értékelésének azon tény, hogy amidőn a tanítóság őszinte örömének és lelkes felbuz­dulásának adott ezen alkalommal kifejezést, — kétséget kizáró módon bizonyságot tett arról, hogy a ma divatos szertelenség a társadalmi betegségek hangos kiabálással való gyógyításának nem barátja, hanem ahhoz a társadalomhoz, melynek egyik legelhagyottabb tagja, azt kiáltja: csillapuljunk! — és mun­káljuk öntudatosan és saját ma­gunkon keresztül­­ az anyagi javak értékelésének visszaszorítását, mint névtelenül kínos és gyötrő szociális bajaink egyedüli megszüntetését. PÉCSI EST Újból felvetődött a koridor gondolata Nyugatmagyarországon át — Cseh hivatalnokok Nyugatmagyarországon — Nyugat­­magyarország az ára a Németországhoz való csatlakozásnak ? — Pécs, jun. 23 A napokban Pé­csett tartózkodott W. A. Nyugat­­magyarország egyik osztrák meg­szállás alatt is ott maradt vezető embere, kivel lapunk munkatársának alkalma volt a Nyugatmagyarországi viszonyokról hosszasabban beszélni. Az érdekes beszélgetésből a követ­kezők közléséhez járult hozzá W. A.: — Magyarországtól való elszaki­­tásunk óta soha izgalmasabb napo­kat nem éltünk mint most. Azok a belső válságok, melyek Ausztriát a tönk szélére sodorták, természetsze­rűleg Nyugatmagyarországon is lá­bat vetettek és senki se tudja, mi lesz a vége. Az izgalmakat még fokozza az, hogy az utolsó napok­ban sok cseh származású hivatal­nokot helyeztek el Nyugatmagyar­­országon, akik ugyan tudnak németül is, de úgy látszik politikai exponensei a cseheknek. Ezek a hivatalnokok nyíl­tan hirdetik, hogy Nyu­­gatmagyarországot rövi­desen Csehszlovákiához csatolják. Szerintük Bauer és a szociál­demokraták paktumot kötöttek, hogy abban az esetben, ha Ausztria Né­metországhoz csatlakozna, Nyugat­­magyarország egy részét a csehek, másik részét a jugoszlávok szállnák meg. Benes erre az esetre, mint vezető politikai körökből tudom, garantálta, hogy az antant hatal­maknál keresztül viszi Ausztriának Németországhoz való csatlakozását, illetve nem fog vétóval élni ellene.­­ Hogy ezek a tervek felmerül­tek, mutatja, milyen rettenetes vi­szonyok között él Ausztria és hogy az osztrák államférfiak egyedüli törekvése most már, hogy Ausztriá­nak Németországhoz való csatlako­zását minél előbb keresztülvigyék. — Ausztria összeomlása és Német­országhoz való csatlakozása lesz az a pillanat, amikor a középeurópai hely­zetben Magyarország ismét fontos szerephez jut s ha energikusan köz­belép az elveszett országrészek jó ré­szét visszaszerezheti. Frigyes főherceg a cseh­ektől magyar nyelvű levelezést követelt Bécs, jun. 23. (MTI, magánjelentése) Prágából jelentik: Frigyes főherceg­nek zidlochovoi nagy­birtokát és a tesseni főhercegi kamarát eddig még a cseh köztársaság telekkönyvébe nem vezették be. Az állam gazdál­kodik ezeken a nagy­birtokokon, jól­lehet megállapították, hogy Frigyes főherceg eladta ezeket egy amerikai érdekeltségnek. A cseh államnak a telekkönyvbe való bekebelezésére való igénye nyomban aktuálissá válik, mihelyt a saint-germaini szer­ződés szellemében megállapítják, hogy Frigyes főherceget a volt csá­­♦ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] *»<»♦ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]»♦ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]»< szári ház tagjának kell tekinteni. Ez a megállapítás néhány nappal ez előtt megtörtént. A cseh köztársaság most bevárja, hogy váljon a főherceg a kényszer­gazdálkodás ellen felle­­bez-e a közigazgatási bírósághoz. A főherceg minden valószínűség szerint panaszt fog benyújtani, mert már kisebb jelentőségű esetekben is pa­naszt emelt a cseh állam eljárása ellen. A közel­múltban is egyik pozsonyi ügyvéd közvetítésével azt a követelést támasztotta, hogy a cseh kormány ne cseh nyelven, ha­nem magyar nyelven levelezzen vele. „A Felvidék, nem ország, hanem gyarmat“ — Juriga felszólalása Prága, jún. 23. (MTI, magán­­jelentés.) A cseh képviselőház teg­nap tárgyalta a felvidéki ruténföldi földhitelintézetek hatáskörének kibő­vítéséről szóló törvényt. Az előadó után Juriga képviselő szólalt fel, aki ez alkalommal is rámutatott a fel­vidéki tótokkal szemben használt mostoha bánásmódra, miközben dr. Micsura miniszter magatartását is cseh parlamentben­­ kritizálta. Szerinte a felvidéki telj­hatalmú miniszternek sem hatalma sem joga nincsen.­­— A Felvidék fejezte be Juriga beszédét — nem ország, hanem olyan valami, mint Bosznia, olyan gyarmat­féle. Mi a törvény ellen fogunk szavazni. A törvényt végül mégis elfogadták. Pécsett három és fél vagon je­get gyártanak naponta Pécs, jan. 23. Mint illetékes hely­ről értesülünk, Pécs nyári jégszük­séglete három és fél vagon. Ennek tekintélyes részét iparosok és ven­déglősök használják fel, kik­­ tud­valevőleg télen nem tesznek el je­get a drága fuvar miatt. A jéggyár dacára a szénárak folytonos emelkedésének a mind­mai napig megmaradt a 17 koronás ár mellett. Amint értesülünk, ha a szén árát újból emelik, úgy nem tudnak kitérni a jég árának feleme­lése elől. Harcok Illinoisban, London, jún. 23. (MTI.) Reuter: Illinoisban 5000 sztrájkoló munkás megtámadta a­ szénbányatársaság épületét, 15 ember meghalt és 20 megsebesült. A halottak legnagyobb része bányaőr, ezer főnél nagyobb tömeg, köztük számosan felfegy­verkezve a zavargás színhelyére ment. Balkáni csendélet, Róma, jun. 23. (MTI) Mint Szó­jából jelentik: A bolgár kormány a népszövetségnél tiltakozott az el­len a határsértés ellen, amelyet gö­rög, román és jugoszláv csapatok bolgár területre való bevonulással követtek el. Szombat, 1922. junius 24. Három délig lesz Pécs kör­nyékén az ellenőrző bizottság • Pécsről rándulnak ki Somogyba és Tolnába Pécs, jun. 23. Tegnapi számunk­ban közöltük, hogy az antant ellen­őrző bizottság a jövő hét folyamán látogat le­ Baranyába. Mint a bu­dapesti tudósítónk velünk közli, három hétre tervezik a baranyai látogasókat, ha csak az őket megillető fogadtatás el nem veszi ke­d­vü­ket az ittmar­adástól! Úgy tudjuk, hogy Pécs lesz az állo­máshelyük és innen rendezik majd kirándulásaikat egy magyar össze­­kötőtiszt s egy ügyészi megbízott kísé­retében. Figyelmeztetjük a közönséget, hogy az ügyészi megbízott nem végez ku­tatást, az ő, valamint a magyar ös­­­szekötőtiszt jelenléte ne befolyásoljon bennünket. A trianoni szerződést az ántánt, a kormánnyal kötötte, de nem velünk. Elég szomorú dolog, hogy a kormány még ügyészi megbízottat is rendel ki melléjük, kinek abszolúte semmi beleszólása nincsen a kutatá­sokba. Nyomatékosan figyelmeztetjük a falusi polgárokat, hogy ezek az urak gyakran megteszik, hogy magyar összekötő tiszt nélkül jelennek meg és nincsen kizárva, hogy fegyver­kutatás ürügye alatt kémkednek. Ha ilyenekkel találkozunk, páholjuk el őket amúgy istenigazában és adjuk át a legközelebbi hatóságnak. Az ellenőrző bizottság Pécsről rándul ki Tolna megyébe, Somogyba és a bajai vidékre. Most már csak olyan helyeken mernek megjelenni, hol katonaság, vagy legalább­is csendőr­ség van. Mi tiszteljük a kormány lovagias érzékét, de a kormány is inkább másra ügyeljen, mint ezeknek a cseppet sem lovagias „győzőknek“ az épségére.♦ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] »♦ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]« Naponta 30 ezer koronát söröz­nek el Pécsett és környékén — 30 hektóliter az átlagos fogyasztás — Pécs, junius 23. A nap heve izzasztja homlokunkat, szárítja torkunkat és hogy egy öt perezre is felüdítsük magunkat, be-betérünk egy vendég­lőbe s csak úgy hamarjában meg-, iszunk egy pohár világost vagy barnát. Ezt teszi a bankár, a tisztviselő, a munkás. Megiszunk egy nap két­­három pohárral, néha többet is. Attól függ, kinek hogy bírja a gyomra és az erszénye. Hogy a pécsi és környékbeli kö­zönség milyen jó sörivó, azt legjobban a helybeli sörgyár tudná bizonyítani. Érdeklődtünk ugyanis a helybeli sörgyár vezérigazgatójánál, akitől nyert szíves információja szerint naponta átlag harmincz hektóliter sör fogy el. Nagyon természetes, hogy hűvösebb időben kevesebb, melegebb időben több sör fogy el. Harminc hektóliter az átlagos fogyasztás. Ezen fogyasz­tott mennyiség átszámított értéke 30.000 korona. Nincs beszámítva az idegen gyártmányú sörfogyasztás. Ha ezt a mennyiséget száz napra ves­­­szük számításba, akkor három millió koronára emelkedik. Mondanunk sem kell, hogy ezzel szemben a fogyasztás minimális.

Next