Pécsi Est, 1922. január-június (17. évfolyam, 1-145. szám)

1922-01-15 / 12. szám

XVII évfolyam — 12. sz. Előfizetési árak: Egész évre , 440 K Félévre ... 220 K Negyedévre 110 K Egy hónapra 40 K Vasárnap „Elvi alapon“ folytatják le a választásokat? Budapest, jan. 14. (MTI, magán­jelentése.) A kisgazdapártban m­a este a nemzetgyűlés feloszlatásának kér­désével foglalkoztak. — A pártban általános az a vélemény, hogy a nemzetgyűlésnek február 16-án meg­szűnik a mandátuma. Gaál Gaszton elnök, mint ismeretes már leszögezte álláspontját, hogy február 16-án túl nem fog elnökölni, de amint értesü­lünk, az egyik alelnök hajlandónak nyilatkozott arra, hogy amennyiben a választójogi törvényjavaslatot a kam­pány beterjeszti és azt február 16-ikáig nem tárgyalhatná le a Ház, egy-két hétig még febr. 16-án túl is vezeti a tanácskozásokat. Ha ezt a törvényjavaslatot a Ház nem tárgyalhatná le 16-ig, akkor a párt­ban azt a megoldást gondolják, hogy a kormány egy-egy sza­kaszos törvényjavaslatot terjeszt a Ház elé, amelyben felhatalmazást kér, hogy a választásokat a benyúj­tott választójogi törvény elvi alapján folytathassa le. A pártban egyébként az a vélemény, hogy a képviselők mandátuma febr. 16-án lejár. Mindenesetre a választójogi tör­vényjavaslatot a törvényhozásnak meg kell szavaznia, mert hiszen az 1920. I. tc. értelmében ezt a nemzetgyű­lést két­kamarás törvényhozásnak kell követnie. Ezért a kormány a főrendiházi javaslatot is be fogja terjeszteni a Ház elé tárgyalás végett. Hogy miképen alakulnak a parla­menti viszonyok a nemzetgyűlés legközelebbi üléseiben, az még nem tudható. De tény az, hogy a már szokássá vált obstrkciót a kormányt támogató pártok le fogják törni. Erre szolgál ma az indemnitás vitá­jában benyújtott és a 8 órás ülé­sezést kért indítvány, amely felett holnap dönt a nemzetgyűlés, úgy, hogy hétfőn már 8 órás ülésben tárgyalják az indemnitást. Ez eset­ben rövidesen végeznek a javaslat­tal, annál is inkább, mert, Bethlen tanácskozásai után a kormányt támo­gató pártok szónokai le fognak iratkozni a vitából.­­ A keresztény pártban ma este Budaváry László levél útján bejelentette a párból való kilépését. A levélben hangsúlyozza, hogy a párt többsége legitimista. 5 felekezeti béke szükségességét nemcsak hirdetni,ha­nem szolgálni is kell. Főként a kü­lönböző keresztény irányzatok kö­zött. Az évszázadokon át mestersé­gesen is túlérzékennyé nevelt pro­­testálási hajlamot nem szabad az országnak ebben a válságos helyze­tében is mondva csinált ürügyekkel táplálni. Ez nemcsak a keresztény, hanem a keresztyén irányzatra is káros. A nemzetgyűlésen szóvátették, hogy a pécsi püspök a református fő­pásztor bejelentett látogatása elől eltávozott hazulról, ami „a feleke­zeti ellentéteknek szomorú tünete... és a . . . reformátusság ebben az ügyben semmi megnyugtató « választ nem kapott.“ Az alábbi történetből kitűnik, hogy könyen lehetett volna kapni. A történet ott kezdődik, hogy a pécsi katholikus főpásztornak egy régi kedves uradalmi tisztje a há­ború alatt fogadalmat tett az Isten­nek, hogy ha fiai szerencsésen ha­zatérnek a harctérről, hálából egyik uradalomban egy kőkeresztet fog ál­líttatni s a főpásztort fogja megkérni a keresztszentelésre. A kereszt elké­szült s egy hónappal előbb kitűzték a szentelés napját, amelyre nagy társaság is volt hivatalos. Amikor a történt érdeklődésre az illető pécsi reformátusok azt a vá­laszt kapták, hogy a megyés püs­pök szívesen látja és viszonozza a református főpásztor látogatását, ak­kor a püspöki székházban nem gon­doltak arra, hogy ez a látogatás a keresztszentelés idejére fog esni. Így történt ... Ezt az ügyet tették szó­vá a nemzetgyűlésen. Már most váljon ez a gyerekes, vagy célzatos sértődés legyen-e pél­da és figyelmeztetés a felekezeti béke ápolására azon katolikusokkal szemben, akik a nemzetgyűlésen nem tették szóvá azt, hogy a katolikus­ többségű Magyarországnak reformá­tus a kormányzója, tíz minisztere közül hét, a vitézi rendnek ötszáz­­hatvan tagja közül négyszáz az újonnan kinevezett hat tábornok közül vala­mennyi protestáns . . . Hogy mit tennének hasonló esetben a protes­tánsok, akik az országnak csak 27 százalékát alkotják, mutatja az, hogy amikor a protestáns többségű Deb­recen egyszer katholikus főispánt kapott, Balthazár református püs­pök vezetésével intéztek hajszát el­lene, amire Zichy katolikus püspök nem lenne kapható, a katolikus több­ségű Pécs protestáns polgármeste­rével szemben . . . Mi tudjuk azt, hogy az ország kormányzójának és a kormánynak gondja van rá, hogy az országépítő munkát ne zavarják a keresztény fe­lekezetek közötti súrlódások. De nem elég csak az ő jóakaratuk; vigyázni kell, hogy az ő nemes szándékú fá­radságos munkájuk által megkezdett épületet alá ne ássák törpe lelkű, mindent megrágó gonosz, vagy os­toba patkányok. Az országnak, a nemzetnek, sőt magának a kereszténységnek és ke­­resztyénségnek is kártevő dúvabja az, aki ma ellentéteket keres és fe­szeget. Egymás templomába nem kell eljárnunk, de a társadalmi élet sebeinek gyógyításában, a szociális kérdések oldozgatásában, az ország talpraállításában össze lehet és kell is fogni minden felekezetű keresztény­nek ! •*-. Ésekig eltart a határmegállapítás munkája — Quentin francia százados nyilatkozata. — Eszék, január 14. Cholak-Antics ezredes a napok­ban Eszékre érkezett, hogy a Ma­gyarország és SHS­ állam közötti határkiigazítási munkálatokban részt vegyen. A jugoszláv sajtó február elsejére teszi a megkezdendő munka­idejét.. Az Eszéken megjelenő Magyar Újság munkatársa beszélgetést foly­tatott Quentin francia századossal, a határmegállapító bizottság egyik tag­jával, ki a következő nyilatkozatot tette: — Tudvalevő, hogy a versaillesi és a trianoni békeszerződésnek a ha­­tármegállapításra vonatkozó intézke­dései nem azonosak, hanem lényege­sen eltérők. Míg a versaillesi béke­­szerződés alapján működő bizottsá­gok szigorúan kötelesek magukat tartani a békeszerződésben meghú­zott határvonalhoz, amelyből csak olyan lényegtelen eltéréseket eszkö­zölhetnek, melyeket geográfiai szem­pontok, vagy szükségességek írnak elő, addig a trianoni békeszerződés alapján dolgozó bizottságoknak más a dolguk.­­ A bizottságok a békeszerző­désben meghúzott vonal követelésé­vel csak ott húzzák meg a végleges határt, ahol sem az SKS­ állam, sem Magyarország nem emel ellenvetést, vagy a trianoni vonal meghúzá­sánál tévedés vagy igaz­­ságtalanság történt. A na­gyobb határkiigazítások felett a nagy­követek ta­nácsa dönt. A bizottság azonban nem változtat­hatja meg a békeszerződés által elő­írt határt, hanem ha az SHS, vagy Magyarország ellenvetést tesz, hogy tévedés vagy igazságtalanság történt, akkor a bizottság szabályszerű eljá­rást folytat le, hogy az ellenvetésben felhozott bizonyítékok mennyiben fe­lelnek meg a valóságnak és erről jelentést tesz a legfelsőbb tanácsnak, amely a Népszövetség közbejöttével döntést provokál. Míg az összes munkála­tokat elvégezzük, abba évek is eltelnek. Egy szociális törvényjavaslat Budapest, jan. 14. A keresk. mi­nisztériumban ismét elkészült egy szociális törvényjavaslat, mely az éjjeli munkát szabályozza. Hogy azonban a nemzetgyűlésnek szemé­lyeskedő és közjogi birkózásai kö­zött mikor lesz a javaslatból törvény,­­ nem tudható. 1921. január lg Szerkesztőség: Munkácsy Mihály­ u. Kiadó­iv­tál: Munkácsy M.­utca 9. Telefon­szám 54. Egészségügyi vándorkiállítás Pécsett Pécs, jan. 14. A népjóléti minisztérium azzal a nemes tervvel foglalkozik, hogy rö­vid időn belül •» egészségügyi vá­ndorkiál­­lítást rendez. A kiállítás három főcsoportra osz­lik. A csoportok a következők: 1. Közegészségügyi, ahol különö­sen az emberiség legnagyobb ellen­ségeinek, a tüdővész, alkohol és vérbaj tünetei vannak feltüntetve. 2. Faluszövetség kiállítása, mely­ben az egészséges népélet van bemutatva. 3. Propaganda plakátok kiállítása, melyek gyönyörű művészi kivitelűek. Az egész kiállítás igen érdekes és tanulságos lesz. Nincs a városban egyetlen ember akinek számára ne lenne tanulságos és a tapasztalat mutatta, hogy más városokban, hol már volt ez a kiállítás, a legtöbb látogató többször is megtekintette a kiállítást. A kiállítás felszerelése több vonat­ból áll, melynek három osztálya kü­lön-külön helyiségekbe lesz el­helyezve. A kiállítás érkezéséről már hivatalos köröknek van is tudomásuk. Rém kötünk politikai egyez­ményt az osztrákokkal. — Bethlen visszaérkezett Budapestre. — Bécs, január 14. (M. T. I.) Bethlen István gróf miniszterelnök tegnap este 11 órakor visszautazott Buda­peste. Bucsuzásra a pályaudvaron megjelentek dr. Schober szövetségi kancellár, Durek a külü­gyministerium elnöki osztályának vezetője, Ludwig udvari tanácsos, a külügyministerium sajtóosztályának vezetője és Psenitzka a keleti pályaudvar rendőri kiren­deltségének vezetője. Bécs, január 14. (MTI.) Mint a Neues Wiener Abendblattnak közük, azok a politikai megbeszélések, ame­lyek Schober dr. szövetségi kancel­lár és Bethlen miniszterelnök között lefolytak, csak általános természetűek voltak. Sem az osztrákok, sem a magyarok részéről ebben a pilla­natban nem hajlandóak politikai egyezmény megkötésére. Az ezzel ellenkező híreket úgy osztják, mint magyar illetékes helyen megcáfolják. Tőzsde- Zürichi nyitás: Zürich, 1922. jan. 14. Berlin 272­5, Newyork 515, Milano 2245, Prága 840, Budapest 825, Zágráb 165, Varsó 17, Bécs 17, Osztr. bélyeg­eit 9. Budapesti magénforgalom. * Budapest, 1922. jan. 14. Dollár 63­5, Márka 350—53, Szokol 10­08, Dinár 8­50, Ezüst korona 37—37*5, Forint 98. Másban kötés nincsen.

Next