Pécsi Est, 1922. július-december (17. évfolyam, 146-297. szám)

1922-09-27 / 219. szám

2. Háziipari tanfolyamok mellék­és főfoglalkozásra — A postások tanfolyamai elkezdőd­tek — Más tisztviselők, sőt munkások női családtagjainak is lesz — Pécs, szept. 26. A n­ehéz megélhe­tési viszonyok s az a körülmény, hogy az állam nem képes a tiszt­viselőinek nagyobb fizetést adni, eszünkbe juttatja a gyakorlati gon­dolkodású tisztviselőknek ezt a régi igazságot: „Segíts magadon, az Isten is megsegít!“ Ez a gondolat több alakban pró­bál testet ölteni Pécsett is. Az első már részben meg is valósult a postás tisztviselőnők között. Mayer József dr. posta- és táv. főigazgató és Grekscha Etelka p. és t. főfel­ügyelő kezdeményezésére párhuza­mosan két tanfolyam nyílt meg a főpostán: egyik a raffia- és kukorica­­hajfonás, a másik a női kalapok alakításának művészetébe vezeti be a tanfolyam tanulóit. A raffia fonásnak láttuk néhány szép produktumát: házi cipőket, papucsokat. ízléses, könnyű, állítólag igen tartós, úgy látszik jó meleg és egész biztosan olcsó dolgok.­­ Egy pár jó raffia-házicipőt, erős puha sarokkal átlag 5 óra alatt lehet elkészíteni — így adják a fel­világosítást. Egy kilogramm raffiából 4 párt lehet előállítani; egy pár cipőt 3—400 K-ért lehet értékesíteni (s ezt meg is éri). Ilyenformán az anyagárat leszámítva ezzel a könnyű mellékfoglalkozással óránként 50—60 K-át lehet megkeresni. — A jelenlegi maffia- szükségletről kitűnő összeköttetéseivel Mayer József dr. főigazgató gondoskodott igen olcsó áron. — Kukoricahéjból igen ízléses és tartós kosárkákat készítünk, amilye­neket olasz fogságból hoztak kato­náink. Egy kolléganőnk kiment vi­dékre s ilyen olasz­ fogoly magyar katonáktól megtanulta a készítés­­módot. Meg vagyok győződve, hogy nagyon kelendő cikk lesz, — mondja Grekscha Etelka. — Új kalapra tisztviselőnőnek nem teltik, a régi posztó, velour- és bár­sonykalapok átalakítása is óriási ös­­­szegekre, 5—6—800 koronára rúg. Tanfolyamunkon megtanulható, hogy miként készítheti el az ily munkát bárki jól, mint bármely kalapszalon. Ezzel is szépen lehet nemcsak meg­takarítani, hanem még keresni. — Ezek a tanfolyamok még csak kezdet, vannak terveink a további többoldali fejlesztésre is. Valószínű­leg be fogunk olvadni a közeljövő­ben megalakuló Ma.Ti.H.Sz.-ba. (Ma­gyar Tisztviselők Háziipari Szövet­kezetébe, amely központilag fogja értékesíteni a különféle háziipari ter­mékeket (fehérnemű, posztó, textíliák, vessző, szalma- és „­ííiafonás, kefe, és seprőkészítés, fa-, bőr és fém­munkák, szövés, h­ stb. melyek készítésére megta eszközt és anyagot kölcsönöz Ma. Ti. H. Sz. Ennek létrehozásai . >. a tisztvi­selők, a segédszer és család­tagjaikon való sr jgy munká­ját Gosztonyi Gy -és Koháríts tanácsos ur vettél .... Magunk részéről reménny­deklődéssel nézzük a fejlemé Illetékes helye ’ zt a felvilá­gosítást kaptul tisztességes munkások felest­­nyait is szí­vesen látják a í. Icon. PÉCSI EST A megszállás történeténetének megírását Szőnyi Ottó vállalta Pécs, szept. 26. Említettük, hogy néhány hét előtt egy magát a nyil­vánosság számára egyenlőre megne­vezni nem akaró pécsi úr felkereste Komócsy István tb. kanonokot, az Emerekánum igazgatóját és kijelen­tette, hogy 30000 K-t szánt Pécs és Baranya szerb megszállás a,atti törté­netének megírására, illetve kiadására s felkérte Komócsy Istvánt, hogy vál­laljon szerepet a munkában. Komócsy István és a szintén megkért Ober­­hammer nemzetgyűlési képviselő és Fischer Béla vármegyei főjegyző köz­séggel vállalkoztak, de kiegészítették magukat azzal a 9 tagú bizottsággal, amely a megszállás alatt névtelenül irányította Pécs és Baranya társa­dalmi, gazdasági és politikai ellen­állását. Az így megalakult bizottság­­ aztán felkérte neves földjnket, Szőnyi Ottó dr.-t, a Műemlékek Orsz. Bizottságá­nak előadóját, hogy a megszállás alatt készített jegyzetei alapján vál­lalja a történeti munka megírását, illetve irányítását. Szőnyi Ottó dr. ma a következő levélben válaszolt Komócsy Istvánnak: Tanulmányi utazásomról vissza­térve, csak most válaszolhatok meg­tisztelő szíves soraidra. Köszönettel­­ nyugtázom azt a bizalmat, mellyel a­­ szerb megszállás történetének tervbe­vett megírása ügyében felém fordul­tatok. Szívesen vállalom Legalább óriási naplómnak valami haszna lesz. Természetesen szives támogatáso­tokra építek, mert sok oly dolog van a történelemben, amit én, mint privát szemlélője az eseményeknek, nem tudok, vagy ha tudok is, a belső rugókat nem ismerem. Minthogy azonban ha valali teendő­im tengernyi sokaságaink és két könyv megírásával vagyok megbízva a Műemlékek Orsz. Bizottsága ré­széről, melynek még a tél folyamán kell elkészülniük, azért a munkához csak január 1 -e után foghatok, de akkor azután gőzerővel. A szorga­lom nem fog hiányozni nálam, a tárgyért való lelkesedés pedig meg­van és hajt. Alkalomadtán, ha Pécsre jövök, fel foglak keresni és akkor megbeszélhetjük a részleteket. Ismételten köszönve bizalmatokat, szeretettel ölellek. Budapest, 1922. szept. 25. Szőnyi. Szőnyi Ottó dr. személye, tudása, hisztérikus érzéke biztosíték arra, hogy a tervezett mű­ nagyértékü munka fog lenni. A megyéspüspök 50 ezer koronát adott a tisztviselők háziipari szövetkezetének Pécs, szept. 26. Hírt adtunk arról, hogy Pécsett is megalakulóban van Magyar Tisztviselők Háziipari Szö­vetkezete, amelynek célja az, hogy a tisztviselő osztály önmagán segítsen. Ebben a Szövetségben az összes háziipari cikkek gyártására műhelye­ket létesítenek. A műhelyek tan­folyam erejével bírnak s ezekben díjmentesen kioktatják a tisztviselő­ket. Minden egyes műhelynek bél­és külmunkásai lesznek. A belm­un­­kások a szövetkezeti műhelyekben dolgoznak, míg a külmunkások a műhelytől átvett nyersanyagot saját otthonában, de műhely által kiszol­gáltatott minták alapján feldolgozza és a kész árut a műhelynek be­szolgáltatja. A bel- és külmunkások díjazása, illetve az általuk készített áruk árá­­­nak megállapítása időszakonként, esetről-esetre történik. A megállapí­tott árat az áru beszolgáltatásakor azonnal kifizetik, fennmaradván a tisztviselő munkásnak a nyereségből való részesedési igénye. Úgy a bel-, mint a külmunkások kizárólag csak tisztviselők és azok családtagjai lehetnek. Legközelebb Pécsett is gyűlés lesz és azon ismertetik a Szövetkezet célját és hasznát. A Szövetkezet alaptőkéjét gyűjtés útján gyűjtik össze. Már eddig je­lentős jegyzések történtek így a Pénzintézeti Központ 100 ezer ko­ronát, a pannonhalmi főapátság 50 ezer K-t, a Kereskedelmi Bank 10 ezer K­. Pécsről első helyen a me­gyés püspök jegyzett 50 ezer koronát A gazdák nemtörődömsége miatt gyenge az állatállományunk - Grubanovich Ákos molványhidi földbirtokos nyilatkozata — Pécs, szept. 26. A nemrégiben oly­an szép sikkerrel lefolyt pécsi sportversenyekkel kapcsolatban Gru­­bánovich Ákos szép hóállományáról közismert, molványhidi földbirtokos, a következőket mondotta munka­társunknak a magyar állatállomány fejlesztéséről: — Magyarországon az utóbbi év­tized alatt — sajnos — a magyar kis- és nagygazdák, hogy úgymond­­jam elhanyagolták az ország állat­­állományának fejlesztését, pedig egy kis intenzív gazdálkodás mellett — Rendelet a tej tiszta ke­zeléséről. A földmivelésügyi mi­niszter a napokban rendeletet adott ki, amelyben felhívja a hatóságokat,­­ a tej tisztán kezelésének ellenőrizé­sére. A rendelet amely intézkedik a tej hűtésének, fejésének módozatairól­­­­ Európában nekünk lehetne a legtekin­télyesebb állatállományunk, mert a­­ külföldön is elismert jó tenyészálla­taink vannak. — Különösen a fajlovak tenyész­tése terén érhetnénk el olyan sike­­kereket, ami által letört gazdasági életünket nagyban elősegíthetnénk a talpraállításhoz. Azonkívül szakszerű kezelés mellett a tenyésztőnek is­­ szép anyagi előnyt jelentene. Én már régóta foglalkozom a lóállomány fej­­­­lesztésével s kielégítő eredményt­­ értem el. — egyben szigorú büntetést helyez kilátásba a felvizelt tej árusítóinak. A rendelet nyomtatott szövegét min­den termelő és árusító a földmivelés­­ügyi minisztérium könyvtárából meg­rendelni és árusító helyén kifüg­geszteni köteles. Szerda, 1922. szeptember 27. Pécsi őrszem HA VALAKI CSODÁLKOZIK azon, hogy ezen a Csonka Magyarorszá­gon napról-napra nő az antiszemitiz­mus, az rögtön megkapja a fölvilá­­gosítást a legújabban leleplezett kom­munista mozgalom híreiben. A sejt­rendszer intézője, egy a moszkvai szovjet által fizetett budapesti orvos­tanhallgató: Singer Ernő 24 éves szemita, társa pedig két Greiner, Katzburg, Bruchstein stb. szintén zsidófalu „magánhivatalnokok“. Fő­intézőjük pedig a Bécsbe szökött Landler elvtárs, az egykori belügyi és vasúti népbiztos, aki egymaga okozója nagy nemzeti vagyon pusz­tulásának. És ezek a nemzetrontók mind zsidók, de azért szeressük őket, legyünk megértők... Valóban fel­háborító a feledékenységünk és a nagylelkűségünk ezekkel a szemér­metlenségekkel szemben. AZ ÚJABB KOMMUNISTA moz­galom felderítése után másnap ke­restük, várjon mit is ír róla a sza­badkőművesek budapesti főlapja, mely minden alkalmat felhasznál, hogy minden keresztény és nemzeti mozgalmat egyéni akciónak és az országra veszedelmesnek bélyegez­zen. Hát még egy sor sem volt róla. Talán rosszak a tudósítói! Dehogy. Ez a lap, mely azzal kérkedik, hogy a papírhiány dacára is a közönséget a legpontosabban szolgálja ki, két okból hallgat. Mert fajtestvéreiről van szó és mert a szabadkőművesség volt hazánkban a kommunizmus me­legágya, hát most sem tagadja meg magát.* SINGER ERNŐ legújabb kom­munista alvezér, aki a numerus klau­­zus idejében budapesti orvostanhall­gató, Budapesten hat lakással ren­delkezett ... Ti szegény, nélkülöző tüdővészes és vérszegény keresztény egyetemi hallgatók, közületek hány­nak nincsen lakása. Ti dolgoztok a hazáért, azok pedig elárulják a hazát, de azért mégis ti vagytok a „jog­rend“ megbontói, ellenben ők, a fel­sőbb rendű faj“ lovagjai — Kassai és társai szerint — az ország kul­túrájának a mesterei. Igazatok van, mikor azt mondjátok, mindent föl kell írni. * A FENEGYEREKESKEDŐ kis­­antant egy-két nap óta lágy húrokat penget. Szerbia, amely évszázados gyűlölködésben él Törökországgal, még nemrégen, — amikor Kemal még messze benn volt Kisázsiában, — azt hangoztatta, hogy a töröknek nem szabad visszatérni Európába; most már engedékenyebb s azt mondja, hogy neki a török, vagy görög — mindegy, nincs oka a tö­rökkel háborúzni. Erre a csehek sietve kijelentik, hogy ők érdektele­nek és Szerbiára, meg az oláhokra bízzák Keletet. Az oláhok azonban szintén nem veszik­­ tudomásul ezt a cseh kínálást... A végén kitűnik, hogy senki se haragszik a törökre, mert hiszen a nagyantant oly ked­ves figyelmet tanúsít Kemal iránt, hogy ha Kemal nem tudna a kívá­natos konferenciára Európába jönni, hát inkább az antant követek jön­nek őhozzá, csak álljon már meg egy szóra, ne haragudjon és ne lövöldözzön. Csonkamagyarország nem ország Egész Magyarország Menyország

Next