Pécsi Est, 1923. január-június (18. évfolyam, 1-145. szám)

1923-03-21 / 65. szám

2. oldal. Bülényteljpst létesítenek a visegrádi Korona-erdőségben — f kormányzó 20 hold erdőséget ad a telep céljaira — Budapest, márc. 26. — Részletesen leszámoltunk a budapesti állatkert válságos helyzetéről s azokról a tervekről, amelyek ennek az Európaszerte híres kultúrintézménynek megmentését célozzák. Az állatkert helyzete iránt természetesen mindenütt a legnagyobb érdeklődés nyilvánult meg, sőt a legmagasabb helyről is indult akció az állatkert érdekében. A kormányzó arról értesítette a főváros tanácsát, hogy a kiveszőfélben levő európai bölények — ebből a bölényfajból az egész világon mindössze már 17,a budapesti állatkertben pedig, négy nőstény és egy hím van — tenyésztése céljából a visegrádi korona-erdőségből húsz holdnyi erdőséget enged, át azzal a feltétellel, hogy az ott tenyésztendő bölények közül öt darab állat mindenkor az állatkert tulajdona marad, ezenkívül két bölény az állatkertben kiállítási példányként helyeztessék el. Az állatkert mindenkori tulajdonát tevő hét bölényen kívül a szaporulat teljes mennyiségében a koronáé. Kedvezően haladt előre ezenkívül az állatkert szanálási ügye. Minden valószínűség szerint rövidesen megvalósulásra érlelődik meg az állatkert fajbaromfi és nemesített vetőmagtenyésztő telepének, valamint mintagazdaságának nagyjelentőségű felállítása is. A visegrádi bölénytelepre vonatkozóan kérdést intéztünk a budapesti állatkert igazgatóságához, ahl a következőket mondották munkatársunknak: — A kiveszőfélben levő európai bölényekből a világ különféle állatkertjeiben összesen 17 példány van életben. Egyegy ilyen állat értéke tehát horribilis összegre rúg. Ez az állatfaj azonban fogságban igen nehezen szaporodik és így néhány esztendő múlva, ha a meglévő példányok elhullanak, utánpótlásról aligha lehet szó. Elképzelhető lelkesedéssel fogadtuk tehát a kormányzó az őfőméltóságának azt az elhatározását, hogy bölényeink tenyésztésére a visegrádi koronaerdőségből húsz holdnyi területet enged át, kikötve, hogy a szaporulat a koronáé, viszont biztosítva az állatkert tulajdonjogát mindenkor a törzsállományt kitevő öt bölényre, valamint két külön kiállítási példányra. — Tudomásunk szerint a terület kihasításának előkészületei már megkezdődtek és a visegrádi várliget platóján kijelölt erdőrészt rövidesen kerítésekkel veszik körül. A bölényeknek odaszállítási költségeit — mintegy három millió koronát — öröméltósága vállalta magára, az elszállítás pedig úgy történik, hogy az állatokat Visegrádig hajóval viszik, a platóra pedig magasvasúttal. Amíg az állatok megszokják a környezetet, addig három holdas területen tartja majd őket a tenyésztő felügyelőség. A fajbaromfitenyésztő és mintagazdaság létesítéséhez szükséges terület kijelölésére vonatkozóan kérdést intéztünk Tóth János dr., az Országos Földbirtokrendező Bíróság elnökéhez, aki erről a következőkben nyilatkozott: — Az állatkert telepeinek berendezéséhez szükséges terület kijelölésére vonatkozó kérelmet mindezideig nem kaptam meg. Beérkezésekor a kérelemhez fűződő nagy nemzeti, nemzetgazdasági és kulturális jelentőségre való tekintettel a legsürgősebben és a legteljesebb jóindulattal fogom elintézni, azonnal rendelkezésre, tehát bizonyos átmeneti időre van szükség. A miniszter ezért bizalmasan felhhívja a tanügyi hatóságokat, hogy a kizárásokat a leghumánusabban hajtva végre s a kizáráshoz csak a legvégső esetben, akkor folyamodjanak, ha a betegség oly természetű vagy az erkölcsi züllés oly fokú, hogy veszélyessé lehet a többi gyerekre nézve. A rendelet végül kötelességévé teszi az illetékes hatóságoknak, hogy a kizárásra javasolt gyermekekről állandó nyilvántartást vezessenek s azt rendszeres időközben terjesszék fel a minisztériumba. Kizárják a népiskolákból a beteg gyermekeket A kultuszminiszter az iskoláztatási kötelességről szóló 1921. évi XXX. t.-c. végrehajtási utasításával kapcsolatban körrendeletet intézett valamennyi magasabb tanügyi hatósághoz. A rendelet, amely értesülésünk szerint szombaton Pécsre is megérkezett, a szervi vagy erkölcsi fogyatkozásban szenvedő gyermekeknek a nyilvános népiskolákból való kizárásával foglalkozik. Rendeletében jelzi a miniszter, hogy a betegségben, a szervi és erkölcsi fogyatkozásban szenvedő tankötelesek részére, a már meglevő gyógyítva nevelő intézetek mellett újabb, főleg olcsó és könnyen létesíthető, kisegítő-fegyelmező osztályok, iskolák szervezése iránt külön fog intézkedni. Mivel azonban ezeknek a kisegítő iskoláknak, osztályoknak szervezése az iskolafentartóktól és a társadalomtól nemcsak áldozatokat kíván, hanem a megfelelő tanerők sem állnak egyszerre és PÉCSI EST A rendőrség is azt akarja, hogy vegyék el tőle a lakáshivatalt — A kerületi főkampányság és a pécsi kapitányság vezetőinek nyilatkozata — Pécs, márc. 20. — A múlt héten egyik laptársunk komoly cikkben foglalkozott a mindinkább előtérbe kerülő lakáshivatali kérdéssel. A cikk komoly figyelmet érdemel, noha soraiból kitűnt a sugallmazottság bizonyos irányból. A cikk lényege az volt, hogy ki kell venni a rendőrség kezéből a lakáshivatal kezelését és olyan kézbe kell juttatni, amely tekintettel, van a helybeliekre, s ismerős a helyi viszonyokkal. Erre a sárkanyár mint felfogásra vonatkozólag felkerestük Vargha Lajos dr. kerületi rendőrfőkapitányt a lakásügyek miniszteri biztosát, aki a következőket mondotta munkatársunknak: “ Az a bizonyos cikk, amely azt kívánja, hogy a rendőrség kezéből vétessék ki a lakásügyek intézése, minket nem érint. Sőt, a mi felfogásunkat osztja. Azzal, hogy a mi kezünkből kiveszik a lakáshivatalt, a mi eredeti álláspontunkhoz térnénk vissza, mert mi voltunk annak idején az elsők, akik kértük a kormányt, hogy mentesítsen ez alól a funkció alól.• Mikor u. i. felmerült a gondolat, hogy ki lássa el a lakásügyeket, épen országos főkapitányi értekezlet volt, amelyen mi írásban kértük a népjóléti minisztert, hogy ne a rendőrségre ruházzo, mert ez egyáltalán nem rendőri funkció és olyan munkakör, amely teljesen hálátlan. A népjóléti miniszter azzal felelt, hogy nem ruházhatja másra. A fentiekből is látható tehát, hogy a rendőrségnek nem volt óhaja a lakásügyek intézése. Hogy nekünk mennyire terhes, azt a nyilvánosság el sem tudja képzelni. Azt csak én tudom, kinek három vármegyére kiterjed a munkaköre. A lakásügyet nem lehet közmegelégedésre elintézni. Vagy az egyik, vagy mindkét fél és a hozzátartozó stepp elégedetlen marad s rövidlátóan a rendőrséget okolja, noha a legkevesebbet okolható. Erre pedig nekünk nincs szükségünk. A rendőrség tekintélyének megóvása szempontjából is kívánatos, hogy vegyék el tőlünk ezt az egyáltalán nem rendőri funkciót. Nem is szólok arról, hogy ezzel hány és hány tisztviselőt vonnak el az eredeti hivatásától. Ezután elmondotta, hogy minden hivatal és intézmény panaszolja, hogy nem tudja létszámát kiegészíteni a lakáshiány miatt. Épen e nehéz helyzetben az igazságos út némi eltalálása szempontjából bizonyos arányban helyezik el az egyes kategóriákba tartozó lakásnélkülieket. Szavait így fejezte be: — Igaz, hogy menekülteket is elhelyeztünk bizonyos arányban. De kérdem: nem-e volt hazafias kötelességünk? Megkérdeztük Török Lajos rendőrtanácsost is, a pécsi kapitányság vezetőjét, aki a következőket mondotta munkatársunknak: “ Nagy tévedés azt hinni, hogy a rendőrség szívesen látja, hogy az ő kezében van a lakáshivatal, mely minden kézbe való, csak a rendőrségében nem, mert nem rendőri funkció. Ha a lakáshivatal kezelésétől felmentenek bennünket, azt a legnagyobb örömmel fogadom, már csak azért is, mert az ott lekötött 15 főnyi tisztviselőmet eredeti hivatásuknak tudom visszarendelni. Mindaddig, amíg a lakáshivatal bírálata személyi térre nem terelődik, nem törődünk vele. Annak megítélését, hogy kikben van nagyobb pártatlanság: az idegenből jött tisztviselőkben, akik elsősorban teljesen függetlenek minden hivatali felsőbbségtől, személyes jóviszonytól, másodsorban mint idegenek, teljesen befolyásmentesek, vagy azokban, akikben helyi ismeret van ugyan, de épen emiatt nehéz megmaradniok a pártatlanság útján? Ezt igazán a közönségre bízzuk! Msasaa>8»tMi)iBOia»iieHK!Mi^ Baranyaiak a kaposvári gazdagyülésen — Megalakítják a gazdatisztek szakosztályát — Pécs, márc. 20. — Az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara e. hó 25-én, vasárnap délelőtt 10 órakor tartja Kaposváron, a vármegyeház nagytermésében kerületi zászlóbontó gazdagyülését. A gazdagyülésen Alsódunántúl valamennyi megyéknek gazdái részt vesznek. Tekintettel arra, hogy a gazdatisztek érdekeit mélyen érintő és jövő megélhetésüket biztosító határozatokról van szó Baranya megyéből a gazdatisztek teljes számban fognak ez alkalommal összejönni, mint ahogy ezt illetékes helyen velünk közlik. Baranyaiak szempontjából annyival is inkább fontos a megjelenés, mert ez alkalommal alkalmuk nyílik a gazdatiszteknek a kaposvári lóexportvásárt megtekinteni, s ennek tanulságait a legközelebb tartandó pécsi exportvásárnál hasznosítani. A gyűlésen megalakítják az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara gazdatiszti szakosztályát. Omladoznak Pécs, márc. 20. A napokban közöltük, hogy a Petrezselyem és a Gründler-uccában összedőlt két öreg ház, mert elhanyagolták a tatarozást. A város mérnöki hivatala e két esetet alig hogy elintézte, már ma újabb bejelentéssel fordultak hozzá. Ezúttal Hermann Jakab 1. Tettyeucca 10. számú házát fenyegeti az összedőlés veszélye. A házban egy öreg asszony lakik két gyermekkel, akik rettegve várják a minden pillanatban bekövetkezhető összeomlást A mérnöki hivatal a pécsi házak megtette a szükséges intézkedéseket. Utasítást adott, hogy a házat támasszák alá. A megismétlődő esetek kapcsán a mérnöki hivataltól azt az információt nyertük, hogy az összeomlások egyik fő oka az, hogy a tulajdonosok elmulasztják házaikat tatarozni. S ezt azzal okolják, hogy nincs pénzük. Épen ezért a fenti orknál fogva a tavasszal még több ház összeomlása várható. * Szerda, 1923. március 21. Újabb eusintalálmány — Konkurrense akadt a világhírű Zsolnay-munkáknak — Az új eusin azonos a Zsolnay-féle euzinnal — Pécs, márc. 20. — A világhíréé Zsolnay-gyártmányú eusin készítési módja évtizedeken át a gyár egyedüli titka volt. A csodás szépségű munka a világ bámulatát és a csodálatát váltotta ki. Ámde a titok -secy erők. Az eusin készitésének módját már más is kitaláltavagy elleste —- ezidő szerint nem tudjuk. Nem is fontos.. . Csihalek Sándor pécsi kárpitosmester hosszú éveken át kísérletezett ez eusinnal. Már 1914-ben készitőtelepet létesített Baján, akkor azonban a háború miatt fel kellett függesztenie a munkát. Most, hogy felszabadultunk, újból hozzálátott a kisérleljezéshez és meglepő eredményre jutott. Már több eusin-tárgyat készített, ami tökéletesen azonos a Zsolnayféle eusinnal. Mint munkatársunknak, mondotta. a készítménye jóval olcsóbb lesz az eddigieknél s e héten már megkezdi árusítását. Anyagé ugyanaz. A készítmények iránt bankkörökben is nagy az érdeklődés , lehet, hogy a vállalkozást nagyobb tőkével támogatni fogják. anRsg&izissismBPffliaarassif: Egy pécsi festőművész nagy nyomora Pécs, márc. 20. — A magyar művész ritkán boldogulhat saját hazájában. Ha még olyan nagy sehetség van is benne — előbb meg kell kóstolnia a külföld keserű kenyerét s ha a külföld felkarolta, akkor hajlandó a honi közönség is felkarolni. Ősmagyar sors ez. Gyenis János festőművész pécsi fiú, ki itt végezte iskoláit, ezelőtt 21 évvel került ki Münchenbe. A világháború kitörésekor a már családos ember visszajött hazájába s bevonult a 19-ik honvég gyalogezredhez. Hősiesen végigküzdötte a háborút, kitüntetést is kapott. Amikor leszerelt, visszatért Münchenbe családjához. A Németországban beállott válságos idők válságba juttatták a művészetet is. A híres festőművész, Gyenis János mint nagyobb és nagyobb nyomorba jutott. Már annyira ment a megélhetés lejtőjén lefelé, hogy fia, templomba járt és jár most is orgonát fújtatni s a neki juttatott pár márkából tartja el szüleit. A művész nyomorához közbejött betegsége is hozzájárult. Nemrégiben levélben felkereste jó ismerőseit, Komócsy Istvánt, aki előtt feltárta szomorú helyzetét. Ugyancsak levelet írt egykori barátjának, Oberhammer Antal nemzetgyűlési képviselőnek is. A két jóismerős és barát nyomban küldött címére némi nemű segélyt, egyben megindították számára egykori iskolatársai és barátai körében a gyűjtést. Ezúton is felkérjük a nemesen, érző barátokat és ismerősöket, hogy a nyomorgó földink számára némi adományt juttassanak. Akadom árnyakat készséggel továbbitjuk. Az a terv, ha megfelelő összeg jön össze, a nagy nyomorban élő művész földjnket és családját Hazahozatjuk,