Pécsi Est, 1923. január-június (18. évfolyam, 1-145. szám)

1923-03-23 / 67. szám

2. oldal. Tallózás­­ a­ milliárdos költségvetésben — f­ népjóléti minisztérium 7 l­ milliárdja — A „Pécsi Est“-nek sikerült megszerez­ni a költségvetés ismertetéséről szóló munkát. Cikksorozat keretében így rámu­tathatunk egyes tárcák költségvetésére. Álljon itt elsőnek a népjóléti miniszté­rium költségvetéséről szóló ismertetés. * A népjóléti és munkaügyi minisztérium költségvetését a legjobban jellemzi, hogy a budget közel 7 és fél milliárdra elő­irányzott kiadásából a központi igazga­tásra fordított 161 millió koronával szemben a közegészségügy kiadásait kö­zel negyedfél mellárában, az egészségügyi intézmények kiadásait közel egy milliárd­­ban, a gyermekvédelem kiadásait egy mil­­liárdnál többen, a munkásbiztosítás ki­adásait 50 millióban, a közjótékonyság és emberbaráti intézmények kiadásait 780 millió koronában állapította meg. Olyan mély szociális gondolkodást árulnak el ezek a számok, hogy nyugodt lélekkel mondhatjuk, Csonka-Magyarország sze­gényes eszközeit teljesen kimeríti népjó­léti intézményeink fejlesztésére. A közegészségügyi kiadások legnagyobb részét a kórházi ápolási díjak és a gyógy­szerek­ beszerzése emésztik fel. A köz­egészségügyi kiadások alá tartozik a há­ború áldozatairól való gondoskodás, amely célra, ezeknek a kiadásoknak keretén be­lül, fél milliárdnál nagyobb összeget irá­nyoz e­z a költségvetés. A népgondozó kirendeltségek, amelyek a megszüntetett népirodák helyett a nem hivatásos állo­mányból származó hadirokkantak újból való felülvizsgálatával és rokkantsági fo­kuk megállapításával, valamint ezek és a hadiözvegyek és árvák ellátásra való igényeinek megállapításával foglalkoznak, kétszáz millió koronánál többe kerülnek. A háború áldozatainak gondozását szol­gáló intézetek költségei 80 millió koro­nánál többre vannak előirányozva, míg a hadiárvák gondozása közel 220 millió ko­ronát emészt fel. Negyvenhárom millió koronára rúgnak az állami művégtaggyár költségei. Igen jelentős kiadást képvisel­nek nem állami kórházak karba helyezé­­sére és a tüdőbeteg-gondozó intézetek segélyezésére szolgáló összegek, amelyek a németvölgyi tüdőbeteg gyógyintézet fel­­szerelési és a hadirokkant otthon és hadi­árva intézetek átalakítási költségeivel együtt közel 350 millió koronát tesznek ki. Itt kell felemlíteni, hogy a háború és annak következményei által sújtottak se­­gélyezésére 40 millió korona vétetett fel a költségvetésbe. Az egészségügyi intéz­mények költségeire szolgáló közel 1 mil­liárd korona az állami kórházak szükség­leteit fedezi és ebben igen jelentős sze­repet játszanak a beruházások költsé­gei is. A gyermekvédelem igen nagy jelentő­ségű feladatainak megoldására közel egy milliárd korona vétetett fel a költségve­tésbe, amelyből az általános gyermekvé­delemre közel 40 millió, az anya és cse­csemővédelemre 44 millió, az állami gyer­­mekmenhelyekre 780 millió, beruházásokr­a és tatarozásokra 15 millió korona esik. A közjótékonyság és emberbaráti intéz­mények költségei háromnegyed milliárdra rúgnak. Végül igen nevezetes ennek a té­telnek az a hétszáz millió koronát kitevő része, amely a városi lakosság tömegnyo­morának enyhítésére szolgál. Az indoko­lásban a miniszter kijelenti, hogy a mun­ka és keresetképtelen szegény városi la­kosság részére népkonyhák útján, továbbá a rászorult iskolás gyermekek részére, az iskolák útján, különösen a téli hónapok­ban, részben ingyen, részben olcsó áron tápláló ebédet, végül a szegény szopta­tós és terhes anyák, továbbá a csecsemők részére már megkezdett tejkiosztás, to­vább folytatni szándékozik. Ezenkívül a polgári osztályhoz tartozó kis családok részére polgári konyhákat állítanak fel, a nagyobb családok részére pedig olcsó élelmiszerárusítást terveznek. A rászorult egyéneket ezenfelül részben ingyen, rész­ben olcsó áron ruházati cikkekkel látják el és ezek tüzelőanyagot is kapnak. con éfe szolidaritást vállaltak bu­dapesti kollegáikkal és legerélye­sebb tiltakozásukat fejezték ki az ifjúságot ért sérelmek miatt. Egyedül Pécsett volt csendes minden kerek. Már innen-onnan tíz napja, hogy Budapesten az is­mert események lezajlottak, de Pécs m­ég nem mozdult. Hallgatá­sukat bizonyos mértékben sokan furcsának tartották. S ezért kér­dést intéztünk egyik ifjúsági veze­tőhöz aki a következőket mon­dotta : — A pécsi jogászif­juság nagyobb része ma katona. Ezek nem igen vehetnek részt semmiféle mozga­lomban. A ,,Nagy Lajos“ bajtársi szö­vetség vezetősége azonban elha­tározta, hogy pénteken este ülést hív össze, amelyen a március 15-iki eseményekkel foglalkozik.­­ Szolidaritást vállal a budapesti egyetemi polgársággal és elégté­telt követel a rajtuk elkövetett sérelemért. A pécsi jogászság szolidaritást vállal a buda­pesti egyetemi hallgatókkal Pécs, márc. 22. — A március 1S-iki események Budapesten az egész ifjúságot sorompóba állítot­­­ták. Egymásután mozdultak meg a főiskolák Szegeden, Debrecenben, Sopronban, Kecskeméten, Miskol­ PÉCSI EST Péntek, 1923. március 23. Csak átmeneti rendszabályokkal lehet a drágaságot letörni — Egy pécsi bankigazgató nyilatkozata a drágaságról — Pécs, márc. 22. — A koronának az utóbbi napokban történt zuha­nása és az árak emelkedése egész közgazdasági életünkben nagy ria­dalmat okozott. Munkatársunk teg­nap felkereste egy nagy pécsi pénz­intézet vezérigazgatóját, aki a kö­vetkezőket mondotta a korona zuha­násáról, az árak emelkedéséről és a gazdasági kibontakozásról: — A korona zuhanásának okát abban látom, hogy egyes külföldi érdekcsoportok nagy mennyiségű magyar koronát dobtak a nemzet­közi piacra. Ez szorította le átme­netileg a koronát. A korona ki fog­ja állani ezt a depressziót és rövidesen ismét emelkedni fog.­­ A kereskedelmi körök a ko­rona zuhanásával indokolják a kü­lönböző áruk és élelmicikkek roha­mos emelkedését, holott az össze­függés csak látszólagos, annyira, amennyire a kereskedők erővel összefüggésbe hozzák. — így például a kenyér, a zsír stb. élelmi cikkek nem szorultak im­portra. Sőt! Exportálnak belőle. Tehát nem kell értük külföldi va­lutát adni, így a reggel, délben, este történő áremelkedés igazán indokolatlan ezen a téren. Itt az a baj, hogy megengedik a gabonával és húsneművel való üzérkedést. Az üzérek pedig Zürichre néznek, mi­előtt eladnak.­­ A krízist csak radikális, az egész nemzetet megmentő eszközzel lehet eloszlatni. Átmeneti, erélyes rendszabá­lyokra és áldozatokra van szük­ség, hogy a drágaságot letör­jük. — Szerintem legalább két-három hónapra be kell tiltani a behozatalt. Asszonyainknak, férfiainknak nél­külözniük kell a külföldi pipere-cikkeket. Hasonlóképen minden más külföldi cikket is. Ez a rend­szabály — természetesen — meg­bénítaná erre az időre a kereske­delmet, de a kereskedők ilyen rö­vid időre elbírják viselni. Ezzel el­érhetnék azt, hogy nem dobnák a magyar koronát külföldi valutáért. — Ugyancsak két-három hónapra meg kell tiltani az élelmicikkek kivitelét. Ez az intézkedés ugyan a spekuláció rovására történne, de az állam érdeke mindenekfölött való. Ezzel megszűnne az árfelhajtás. Állataink és gabonaneműink —­­hogy úgy mondjam — a nyakunkon maradnak, de hisz ez kellene ne­künk! Attól én nem tartok, hogy nem kerül piacra. Soha nem volt olyan nagy a pénzszűke, mint most, tehát a cikkeket piacra kényszerülnek dobni. — És inkább mi fulladjunk meg a saját zsírunkban, mintsem nélkü­lözzünk. —1 Minden néven nevezendő ke­reskedelmi cikket szigorú kormány­­ellenőrzés alá kell venni. Rendkí­vüli viszonyok rendkívüli intézke­déseket követelnek. Főképen szi­gorúan ellenőrizendők az áruk árai. Számlával legyen igazolandó minden cikk vásárlási ára. Aki a zürichi korona­ kurzus szerint vál­toztatja árait, mint árdrágító, szi­gorúan büntettessék meg. — Merem állítani, a drágasági folyamat megállna. * Eddig a nyilatkozat. Szerintünk azonban a vezérigazgató úr elfelej­tett valamit. Ezek a rendszabályok csak félrendszabályok lennének a tőzsde megrendszabályozása nélkül, l­egszemérmetlenebbül ott drágíta­nak. Tehát erre a három hónapra azt is be kell csukni, megállapítani teljességgel lehetet­len. Hosszúhetény község közbirto­kossága is megmozdult. E typ. 18-án tartott közgyűlésén Klöszl János­­ elnök előterjesztésére és Peltz J. Árpád plébános lelkes fe­hívásá j­a­l egyhangúlag elhatározta, hogy a­­ világháborúban elesett hőseinek­­ emlékét megörökíti és ezen nemes célra, fél millió koronát szavazott­­ meg.­­ Mint értesülünk, a Központi Em­­l­lék­mű-biz­ottság­­ április közepén a­­ szokott fénnyel megkezdi az em­­­­lékművek leleplezését Zadravecz í István tábori püspök Pécsett jár­­t takor megígérte, hogy több emlék­oszlop leleplezésen részt vesz. Áprilisban megkezdik Baranyában a hősök emlékoszlopainak leleplezését — Számos leleplezés lesz — P. Zadravec tábori püspök a leleplezéseken — Egy buzdító példa — Pécs, márc. 22. — Az elmúlt év­ben felszabadult Baranya minden kisebb-nagyobb valamire való fa­luja, községe és városa oszlopot állított a háborúban elesett hősök emlékére. E körül igen nemes ver­seny indult meg a vármegye köz­ségei között, melyben főérdeme van elsősorban bádoki Soós Ká­roly altábornagynak és a pécsi dandárparancsnokságnak. A statisz­tikák összeállítása után kitűnt, hogy az elmúlt évben annylag több emlékoszlopot állítottak fel a fel­­szabadult területen, mint az ország többi részében. Ez évben is számos felszabadult faluban és városban lesz szoborle­­leplez­és. A tavasszal állítják fel többek között a szigetvári hő­sök emlékoszlopát, mely egyike a legszebbeknek. Ugyancsak leleplezés lesz Mecsekszabolcson, Szentlőrincen s valami 20—25 községben. Ez évben fog hozzá Pécs városa is a szoborgyüjtéshez. A felállítás idejét persze előre ! Bagoly János szomorú vége ! — Letartóztatták sikkasztásért —­ ­ Pécs, márc. 22. — Az októberi­­ forradalom Pécsett és Baranyában ■ igen sok olyan férfiút vetett a köz­élet porondjára, aki egyedül „aka­­ratának"­, köszönhette érvényesük­­­lését a könyökén kívül. Ezek kö­­­­zül a férfiak közül talán egyike­­ volt a legérdekesebb egyéniségek­­­­nek Bagoly János. De míg mások­­­­nak kedvezett a szerencse, addig a Bagoly túlfűtött temperamentuma­i nem fölfelé emelte, hanem­­ az­t ügyészségi fogdába juttatta. Kétségtelen, hogy volt benne bizonyos fokig intuíció. S kálvinis­ta nyákassággal megindult ez után a lelki ösztön után. Ennek köszön­hette kezdetleges sikereit s azt, hogy szükebb hazáj­ban komolyan kezdték venni. Megindította a­­ „Kisgazdák Lapját“, mely most a vármegyeszerte nagy népszerű­ségnek örvend. Sokat dolgozott a kisgazdapárt megteremtésén is. Hoffmann Ottó dr.. második ’ Nagyatádinak nevezte. Sokat tar­tott felőle s ezzel bizonyos súlyt adott egyéniségének. De kisgazda társainak érvényesülése és kari­­erje, amely neki nem jutott osz­tályrészül falánkot hagyott szivé­ben és mind végzetesebb és végze­tesebb útra sodorta. Úgy, hogy a magyar impérium átvételekor Hoff­­mannal együtt különböző politikai vétségekért letartóztatták. Mivel ezekért két éven aluli büntetés járt volna, az amnesztiarendelet értel­mében szabadon bocsátották. Ez a „vélt“ sérelem, még tovább sodor­ta végzetes útján lefelé. Faluról-falura járt és izgatott a magyar állam­eszme ellen, különösen a demarkációs vo­nal mentén. Itt is — ott is kölcsönöket vett fel, melyeket ez az „agitáció“ fel­emésztett. Vesztét azonban mé­g sem ez okozta, hanem sikkasztás. Bagoly József nagypeterdi lakos­tól 60 ezer koronát kapott, hogy egy üzletet bonyolítson le Somogy­ban. A pénzzel azonban ismét „agitációs“ körútra indult, ahe­lyett, hogy elintézte volna a rábí­­zottakat. Elfogták s ekkor kiderült egyéb turpissága is. Bagoly eleinte mindent tagadott. Erre a csendő­rök faluról-falura kisérték, hol a lakosság szemébe mondotta a vá­dakat. A kétségtelen bizonyítékok súlya alatt megroppant s most az ügyészség fogházában gond­olko­d­­hatik a szerencse múlandóság­­a és politikai baklövései felett. .ww*%ravi»i<«^H»««<OT«waatMW»Bo<­K»ttB<>aeaee<»oe<>›»eoaaeaeao<»g>cii

Next