Pécsi Est, 1923. január-június (18. évfolyam, 1-145. szám)
1923-03-23 / 67. szám
2. oldal. Tallózás a milliárdos költségvetésben — f népjóléti minisztérium 7 l milliárdja — A „Pécsi Est“-nek sikerült megszerezni a költségvetés ismertetéséről szóló munkát. Cikksorozat keretében így rámutathatunk egyes tárcák költségvetésére. Álljon itt elsőnek a népjóléti minisztérium költségvetéséről szóló ismertetés. * A népjóléti és munkaügyi minisztérium költségvetését a legjobban jellemzi, hogy a budget közel 7 és fél milliárdra előirányzott kiadásából a központi igazgatásra fordított 161 millió koronával szemben a közegészségügy kiadásait közel negyedfél mellárában, az egészségügyi intézmények kiadásait közel egy milliárdban, a gyermekvédelem kiadásait egy milliárdnál többen, a munkásbiztosítás kiadásait 50 millióban, a közjótékonyság és emberbaráti intézmények kiadásait 780 millió koronában állapította meg. Olyan mély szociális gondolkodást árulnak el ezek a számok, hogy nyugodt lélekkel mondhatjuk, Csonka-Magyarország szegényes eszközeit teljesen kimeríti népjóléti intézményeink fejlesztésére. A közegészségügyi kiadások legnagyobb részét a kórházi ápolási díjak és a gyógyszerek beszerzése emésztik fel. A közegészségügyi kiadások alá tartozik a háború áldozatairól való gondoskodás, amely célra, ezeknek a kiadásoknak keretén belül, fél milliárdnál nagyobb összeget irányoz ez a költségvetés. A népgondozó kirendeltségek, amelyek a megszüntetett népirodák helyett a nem hivatásos állományból származó hadirokkantak újból való felülvizsgálatával és rokkantsági fokuk megállapításával, valamint ezek és a hadiözvegyek és árvák ellátásra való igényeinek megállapításával foglalkoznak, kétszáz millió koronánál többe kerülnek. A háború áldozatainak gondozását szolgáló intézetek költségei 80 millió koronánál többre vannak előirányozva, míg a hadiárvák gondozása közel 220 millió koronát emészt fel. Negyvenhárom millió koronára rúgnak az állami művégtaggyár költségei. Igen jelentős kiadást képviselnek nem állami kórházak karba helyezésére és a tüdőbeteg-gondozó intézetek segélyezésére szolgáló összegek, amelyek a németvölgyi tüdőbeteg gyógyintézet felszerelési és a hadirokkant otthon és hadiárva intézetek átalakítási költségeivel együtt közel 350 millió koronát tesznek ki. Itt kell felemlíteni, hogy a háború és annak következményei által sújtottak segélyezésére 40 millió korona vétetett fel a költségvetésbe. Az egészségügyi intézmények költségeire szolgáló közel 1 milliárd korona az állami kórházak szükségleteit fedezi és ebben igen jelentős szerepet játszanak a beruházások költségei is. A gyermekvédelem igen nagy jelentőségű feladatainak megoldására közel egy milliárd korona vétetett fel a költségvetésbe, amelyből az általános gyermekvédelemre közel 40 millió, az anya és csecsemővédelemre 44 millió, az állami gyermekmenhelyekre 780 millió, beruházásokra és tatarozásokra 15 millió korona esik. A közjótékonyság és emberbaráti intézmények költségei háromnegyed milliárdra rúgnak. Végül igen nevezetes ennek a tételnek az a hétszáz millió koronát kitevő része, amely a városi lakosság tömegnyomorának enyhítésére szolgál. Az indokolásban a miniszter kijelenti, hogy a munka és keresetképtelen szegény városi lakosság részére népkonyhák útján, továbbá a rászorult iskolás gyermekek részére, az iskolák útján, különösen a téli hónapokban, részben ingyen, részben olcsó áron tápláló ebédet, végül a szegény szoptatós és terhes anyák, továbbá a csecsemők részére már megkezdett tejkiosztás, tovább folytatni szándékozik. Ezenkívül a polgári osztályhoz tartozó kis családok részére polgári konyhákat állítanak fel, a nagyobb családok részére pedig olcsó élelmiszerárusítást terveznek. A rászorult egyéneket ezenfelül részben ingyen, részben olcsó áron ruházati cikkekkel látják el és ezek tüzelőanyagot is kapnak. con éfe szolidaritást vállaltak budapesti kollegáikkal és legerélyesebb tiltakozásukat fejezték ki az ifjúságot ért sérelmek miatt. Egyedül Pécsett volt csendes minden kerek. Már innen-onnan tíz napja, hogy Budapesten az ismert események lezajlottak, de Pécs még nem mozdult. Hallgatásukat bizonyos mértékben sokan furcsának tartották. S ezért kérdést intéztünk egyik ifjúsági vezetőhöz aki a következőket mondotta : — A pécsi jogászifjuság nagyobb része ma katona. Ezek nem igen vehetnek részt semmiféle mozgalomban. A ,,Nagy Lajos“ bajtársi szövetség vezetősége azonban elhatározta, hogy pénteken este ülést hív össze, amelyen a március 15-iki eseményekkel foglalkozik. Szolidaritást vállal a budapesti egyetemi polgársággal és elégtételt követel a rajtuk elkövetett sérelemért. A pécsi jogászság szolidaritást vállal a budapesti egyetemi hallgatókkal Pécs, márc. 22. — A március 1S-iki események Budapesten az egész ifjúságot sorompóba állították. Egymásután mozdultak meg a főiskolák Szegeden, Debrecenben, Sopronban, Kecskeméten, Miskol PÉCSI EST Péntek, 1923. március 23. Csak átmeneti rendszabályokkal lehet a drágaságot letörni — Egy pécsi bankigazgató nyilatkozata a drágaságról — Pécs, márc. 22. — A koronának az utóbbi napokban történt zuhanása és az árak emelkedése egész közgazdasági életünkben nagy riadalmat okozott. Munkatársunk tegnap felkereste egy nagy pécsi pénzintézet vezérigazgatóját, aki a következőket mondotta a korona zuhanásáról, az árak emelkedéséről és a gazdasági kibontakozásról: — A korona zuhanásának okát abban látom, hogy egyes külföldi érdekcsoportok nagy mennyiségű magyar koronát dobtak a nemzetközi piacra. Ez szorította le átmenetileg a koronát. A korona ki fogja állani ezt a depressziót és rövidesen ismét emelkedni fog. A kereskedelmi körök a korona zuhanásával indokolják a különböző áruk és élelmicikkek rohamos emelkedését, holott az összefüggés csak látszólagos, annyira, amennyire a kereskedők erővel összefüggésbe hozzák. — így például a kenyér, a zsír stb. élelmi cikkek nem szorultak importra. Sőt! Exportálnak belőle. Tehát nem kell értük külföldi valutát adni, így a reggel, délben, este történő áremelkedés igazán indokolatlan ezen a téren. Itt az a baj, hogy megengedik a gabonával és húsneművel való üzérkedést. Az üzérek pedig Zürichre néznek, mielőtt eladnak. A krízist csak radikális, az egész nemzetet megmentő eszközzel lehet eloszlatni. Átmeneti, erélyes rendszabályokra és áldozatokra van szükség, hogy a drágaságot letörjük. — Szerintem legalább két-három hónapra be kell tiltani a behozatalt. Asszonyainknak, férfiainknak nélkülözniük kell a külföldi pipere-cikkeket. Hasonlóképen minden más külföldi cikket is. Ez a rendszabály — természetesen — megbénítaná erre az időre a kereskedelmet, de a kereskedők ilyen rövid időre elbírják viselni. Ezzel elérhetnék azt, hogy nem dobnák a magyar koronát külföldi valutáért. — Ugyancsak két-három hónapra meg kell tiltani az élelmicikkek kivitelét. Ez az intézkedés ugyan a spekuláció rovására történne, de az állam érdeke mindenekfölött való. Ezzel megszűnne az árfelhajtás. Állataink és gabonaneműink —hogy úgy mondjam — a nyakunkon maradnak, de hisz ez kellene nekünk! Attól én nem tartok, hogy nem kerül piacra. Soha nem volt olyan nagy a pénzszűke, mint most, tehát a cikkeket piacra kényszerülnek dobni. — És inkább mi fulladjunk meg a saját zsírunkban, mintsem nélkülözzünk. —1 Minden néven nevezendő kereskedelmi cikket szigorú kormányellenőrzés alá kell venni. Rendkívüli viszonyok rendkívüli intézkedéseket követelnek. Főképen szigorúan ellenőrizendők az áruk árai. Számlával legyen igazolandó minden cikk vásárlási ára. Aki a zürichi korona kurzus szerint változtatja árait, mint árdrágító, szigorúan büntettessék meg. — Merem állítani, a drágasági folyamat megállna. * Eddig a nyilatkozat. Szerintünk azonban a vezérigazgató úr elfelejtett valamit. Ezek a rendszabályok csak félrendszabályok lennének a tőzsde megrendszabályozása nélkül, legszemérmetlenebbül ott drágítanak. Tehát erre a három hónapra azt is be kell csukni, megállapítani teljességgel lehetetlen. Hosszúhetény község közbirtokossága is megmozdult. E typ. 18-án tartott közgyűlésén Klöszl János elnök előterjesztésére és Peltz J. Árpád plébános lelkes fehívásá jal egyhangúlag elhatározta, hogy a világháborúban elesett hőseinek emlékét megörökíti és ezen nemes célra, fél millió koronát szavazott meg. Mint értesülünk, a Központi Emllékmű-bizottság április közepén a szokott fénnyel megkezdi az emlékművek leleplezését Zadravecz í István tábori püspök Pécsett járt takor megígérte, hogy több emlékoszlop leleplezésen részt vesz. Áprilisban megkezdik Baranyában a hősök emlékoszlopainak leleplezését — Számos leleplezés lesz — P. Zadravec tábori püspök a leleplezéseken — Egy buzdító példa — Pécs, márc. 22. — Az elmúlt évben felszabadult Baranya minden kisebb-nagyobb valamire való faluja, községe és városa oszlopot állított a háborúban elesett hősök emlékére. E körül igen nemes verseny indult meg a vármegye községei között, melyben főérdeme van elsősorban bádoki Soós Károly altábornagynak és a pécsi dandárparancsnokságnak. A statisztikák összeállítása után kitűnt, hogy az elmúlt évben annylag több emlékoszlopot állítottak fel a felszabadult területen, mint az ország többi részében. Ez évben is számos felszabadult faluban és városban lesz szoborleleplezés. A tavasszal állítják fel többek között a szigetvári hősök emlékoszlopát, mely egyike a legszebbeknek. Ugyancsak leleplezés lesz Mecsekszabolcson, Szentlőrincen s valami 20—25 községben. Ez évben fog hozzá Pécs városa is a szoborgyüjtéshez. A felállítás idejét persze előre ! Bagoly János szomorú vége ! — Letartóztatták sikkasztásért — Pécs, márc. 22. — Az októberi forradalom Pécsett és Baranyában ■ igen sok olyan férfiút vetett a közélet porondjára, aki egyedül „akaratának", köszönhette érvényesüklését a könyökén kívül. Ezek közül a férfiak közül talán egyike volt a legérdekesebb egyéniségeknek Bagoly János. De míg másoknak kedvezett a szerencse, addig a Bagoly túlfűtött temperamentumai nem fölfelé emelte, hanem azt ügyészségi fogdába juttatta. Kétségtelen, hogy volt benne bizonyos fokig intuíció. S kálvinista nyákassággal megindult ez után a lelki ösztön után. Ennek köszönhette kezdetleges sikereit s azt, hogy szükebb hazájban komolyan kezdték venni. Megindította a „Kisgazdák Lapját“, mely most a vármegyeszerte nagy népszerűségnek örvend. Sokat dolgozott a kisgazdapárt megteremtésén is. Hoffmann Ottó dr.. második ’ Nagyatádinak nevezte. Sokat tartott felőle s ezzel bizonyos súlyt adott egyéniségének. De kisgazda társainak érvényesülése és karierje, amely neki nem jutott osztályrészül falánkot hagyott szivében és mind végzetesebb és végzetesebb útra sodorta. Úgy, hogy a magyar impérium átvételekor Hoffmannal együtt különböző politikai vétségekért letartóztatták. Mivel ezekért két éven aluli büntetés járt volna, az amnesztiarendelet értelmében szabadon bocsátották. Ez a „vélt“ sérelem, még tovább sodorta végzetes útján lefelé. Faluról-falura járt és izgatott a magyar állameszme ellen, különösen a demarkációs vonal mentén. Itt is — ott is kölcsönöket vett fel, melyeket ez az „agitáció“ felemésztett. Vesztét azonban még sem ez okozta, hanem sikkasztás. Bagoly József nagypeterdi lakostól 60 ezer koronát kapott, hogy egy üzletet bonyolítson le Somogyban. A pénzzel azonban ismét „agitációs“ körútra indult, ahelyett, hogy elintézte volna a rábízottakat. Elfogták s ekkor kiderült egyéb turpissága is. Bagoly eleinte mindent tagadott. Erre a csendőrök faluról-falura kisérték, hol a lakosság szemébe mondotta a vádakat. A kétségtelen bizonyítékok súlya alatt megroppant s most az ügyészség fogházában gondolkodhatik a szerencse múlandósága és politikai baklövései felett. .ww*%ravi»i<«^H»««<OT«waatMW»Bo<K»ttB<>aeaee<»oe<>›»eoaaeaeao<»g>cii