Pécsi Est, 1923. január-június (18. évfolyam, 1-145. szám)
1923-06-08 / 127. szám
2. oldal. PÉCSI EST A vidéki kisiparosok katasztrófális helyzete A kontárok ezer koronás pénzbüntetése Az általános ipari hitelügy igen fontos aktualitása napjainknak. A helyzet egyelőre az, hogy a pénzügyminiszter fokozott ígéretet adhatott a fővárosi kisiparosságnak egy szükséges arányban felosztandó százmilliós kölcsönre, amiből így a vidék teljesen lerongyolt kisiparossága nem részesül, sőt ez az összeg a fővárosi iparosok bejelentett hiteligényeihez arányítva is elenyészően kevés. Az előkészületekről és a várható állásfoglalásról megkérdeztük a Kézműiparosok és Kereskedők Országos Szövetségének ügyvezető titkárát, aki a következőkben informálta munkatársunkat: — A fővárosi kisiparosok százmillió koronás hitelt kaptak, ami azt jelenti, hogy egy kisiparos mintegy kétszázezer koronát kapott. A vidékiek viszont semmit sem kaptak. Sajnos nagyon jól tudjuk, hogy a kormánynak igen korlátolt mértékben állanak rendelkezésre a segítési eszközei, de úgy tudjuk viszont, hogy a mezőgazdasági termelés a közelmúltban 8 milliárd hitelt kapott. A két tétel semmi esetre sem áll egymással arányban. j — A kisiparosokon való segítés legegyszerűbb és leginkább célra vezető módja lenne, a közmunkák mielőbb való megkezdése. Elsősorban az állami építkezések megindítására gondolunk, mert az építő munka egész sereg iparágat juttat egyidejűleg munkához és amellett a j közre a lakásínség szempontjából is nagyjelentőségű lenne. j — Az új ipartörvény ellen is észrevéeleink vannak. Csak annyit emelek ki, hogy a törvény egyáltalán nem nyújt védelmet a kontárok ellen, akikre ezer koronás maximális büntetést rendel el. . A közalkalmazottak tűzifa kiosztása Pécs, jun. 6.— A Magyar Kostisztviselők fogyasztási szövetkezet pécsi kirendeltségének értesítése Szerint, junius 8-án, a következő igényjogosultak fogják tűzifájukat megkapni. Az utalványok átvétele végett azonban már junius 7-én jelentkezhetnek Molnár Dénes fuvarozási irodájában, Indóház utca 34. sz. a. Itt is hangsúlyozzák, hogy az utalvány és fa átvételekor a személyazonosság minden kétséget kizáró módon igazolandó. Özv. Festő Lajosné József-u. 41. Özv. Federovszky Péterné Szigeti .orsz.-u. 86. Fertőy István Petrezselyem-u. 27. Frantick Valéria Mátyás Flórián-u. 44. Fenczel Jánosné Mezőszél városi kislakás 2. Fehér Irén József-u. 42. Fischer János Kisboldogasszony-u. 21. Fenczel János Mezőszél városi kislakás 2. Gál Lenke Péter-u. 6. Gergelics László Riadóban-u. 1. Dr. Germán István Percelutca 15. Gál Jenő Péter-u. 1. Gombás Ferenc Szigeti országút 63. Györkös János Fehérvári-u. 21. Gara Istvánná Munkácsy M.-u. 25. Gővel Károlyné Hatház-u. 8. Gergács Lajos Anna-u. 21. G*eyer Oszkárné Ferenciek-u. 52. Gertii Lajos Ráth-u. 4. Gyenge Károly Dohány-u. 6. Garay Dezső Dischka Gy -u. 6. Özv. Gaál Istvánné Kálvária-u. 2. Özv. Gaertner Károlyné Bálics -dűlő 5. Özv. Gerenday Sándorné János-u. 5. Gyenis Ferenc Könyök-u. 15. Gerencsér Dávid Attila-u. 3. Gócza Károly Majláth-u. 5—7. Gergelics Istvánné Tavasz-u. 15. Gebhardt Mátyás Megye-u. 6. Greksa Etelka N. Flórián-u. 8. Gulyás József Árpád-u. 8. Gerjanacz Ádámné Barátur környék 11. Gergelics Ignác A. Puturluk 68. Gömör Mihály Kálvária-u. 58. Gaják István Tettye-u. 71. Grommer András Barátur környék 5. Györffy Júlia Kiskirály-u. 8. Gál Gyula Péter-u. 6. Götz Ede János-u. 3. Gróf Ödön Király-u. 43. Ilantai Elek II. Flórián-u. 7. Hegedűs József Rákóczi-u. 31. Heinrich Antal Mezőszél, Horváth Nándor Makár-u 11. Hrubán Ferenc Papnövelde-u. 27. Hager Károly Frühweisz völgy 1. Hubalovszky Károly Anna-u. 47. Hegedűs János Deák-u. 10. Hoffmann Ernő János-u. 1. Hall Mária János-u. 11. Hoffmann Mária János-u. 1. Hack Gé^ Percei-u. 38. Heinrich Ignácné Király-u. 36. Hauck Sándor Ágostonutca 87. Holvay Gizella Zsolnay V.utca, Horváth Sándor Bátori-u. 4. Hörnyéki György Radnics-u. 16. Hetinácz Antal János-u. 13. Haksch Lajos Irányi D.-tér 16. Hamar Károlyné Mária-U. 47. Hillebrandt Győző Vilmos-u. 29. Horváth Béla Szőlőutca 3. Falura küldik nyaralni a budapesti gyermekeket Budapest székesfőváros tanácsa elhatározta, hogy a rosszul táplált, az egészségtelen városban nehezen fejlődő budapesti gyermekek részére nyaraltatási akciót rendez, olyanformán, hogy július és augusztus hónapokban a gyermekeket falura küldi nyaraltatni. A terv szép és nemes, mert míg egyrészt meg akarja óvni a gyermekeket attól hogy elcsenevészedjenek, másrészt közelebb akarja hozni a várost a faluhoz, meg akarja teremteni azt a kapcsolatot, mely a városban és falun lakó magyar nép között feltétlenül szükséges. A háború és a forradalmak után a semleges külföld volt az, amely a magyar gyermekek ezreit magához véve, egy időre megsegítette őket. A hollandusok, a svájciak s egyéb országok polgárai milliókat áldoztak a magyar gyermekek számára. Egészen természetes tehát, hogy amikor a külföld nem zárkózik el a jótékonyságtól, nem zárkózik el attól a magyar közönség sem, mint ahogy természetes az is, hogy sem a magyar kormány, sem a székesfőváros nem akar könyörületet koldulni gyermekeink számára, hanem a magyar faluhoz fordul könyörületért. S akkor, amikor a budapesti bérkaszárnyákban a gyermekek ezrei mennek tönkre az egészségtelen levegőben, a nyaraltatási akció vezetősége kér minden falusi gazdát, aki teheti, fogadjon magához a nyárra egy-két gyermeket. Remélhető, hogy a kérés nem marad meddő s a magyar falu szeretettel siet majd a szükségben lévő város segítségére. Aki a nyári hónapokra gyermekeket óhajt magához venni, szándékát személyesen vagy levelezőlapon tudassa a gyermeknyaraltatási akció vezetőségével. (Cim: Budapest, a székesfőváros tanácsa.) Száz százalékos rendkívüli segélyt kapnak a hadirokkantat tak. A kiosztott összegek a következőképen oszlanak meg: Mohács 4.749810 K, Pécsvárad 2,043.330 K, Sásd 3304087.50 K, Sikós 1,551.165 K, Szentlőrinc 1759902.50 K és Pécs 4005825 K. Kimutattak ezenkívül 1200 K temetési pótlékot. Az igénymegállapító bizottság eddig nyolcezer hadirokkant ügyét intézte el, melynek mintegy negyven százaléka részben már nem jogosult a rokkantsegélyre, részben az évi 72 000 koronánál több jövedelmük van.. Két község rokkantjait még nem vizsgálták felül, ki a vármegyében én Pécs városán Pécs, jun. 7. — Hivatalos helyről nyert értesülés szerint a pécsi pénzügyigazgatóság a mai napon elkészítette a vármegye és Pécs város területén tartózkodó hadirokkantaik rendkívüli segélyének kiutaló rendeletét. A rendelet értelmében mindenki száz százalékos rendkívüli segélyben részesül. A rendeletit legközelebb kiadják a községnek. A 75 százaléknál súlyosabb rokkantak 200 százalékos rendkívüli segélyben részesülnek A pécsi pénzügyigazgatóság május 31-ig tizenhét millió 415. 290 korona rokkantsegélyt osztott A pályázó színigazgatók feljelentették Mariházyt a kultuszminiszternél Kilencen pályázták meg a színházat — Előértekezletet tart a szénügyi bizottság Pécs, jun. 7. ■— Talán még sosem volt olyan nagy a tülekedés a pécsi színház bérletének elnyeréséért, mint most. A pályázók mind végigtisztelegtek a színügyi bizottság tagjainál, akik —a szegények — bizonyára egész napon át nem tesznek egyebet, mint fogadják a pályázókat s mindegyiknek udvarias ígéretet tesznek. (Mit is tehetnének mást). Sajnos, Asszonyi László kivételével nem tudtuk a pályázókat részleteiben megismerni, mert ma még nem találták nyilvánosságra hozhatónak. Összesen kilencen adták be pályázatukat, és pedig a következők: Asszonyi László, a pécsi Nemzeti Színház tagja, Balla Kálmán sátoraljaújhelyi igazgató, Fabényi Sándor, a miskolci színtársulat volt titkára, Gózon Béla pécsi színművész, Heltai Hugó nyíregyházai igazgató, Kiss Árpád békéscsabai színigazgató, Kürti György író, a budapesti Nemzeti Színház tagja, Mariházy Miklós kaposvári színigazgató, Somogyi Kálmán győri színigazgató. A pályázóikat kellemetlen meglepetés érte, melynek a felsőbb fórumnál lesz folytatása. Ugyanis egy feljelentésre a színészszövetség táviratilag utasította Mariházy Miklóst, hogy vizsgálja meg a beérkezett pályázatokat, hogy nem-e forog fenn tisztességtelen versengés? Mariházy a távirattal megjelent Pécsett a polgármesternél, akinek felmutatva megbízatását, informáltatta magát. A pályázók erről értesülve, megkérdezték Mariházyt, hogy szándékozik-e pályázni? — miután ez összeférhetetlen. Mariházy a pályázóknak becsületszavát adta, hogy nem pályázza meg a színházat. Mégis, az adott becsületszó ellenére tegnap, kedden beadta pályázatát. Ezen inkorrekt eljárásról a színügyi bizottság tagjai is értesültek, akik egyhangúlag megbotránkoztak felette. A pályázók nevében pedig Somogyi igazgató személyesen felutazott Budapestre és a kultuszminisztériumban és Péntek 1923.junius &. artUUMjwawMgyy«>njr»»TP:i—Uíiin—aB— a színészegyesületnél feljelentést tett ellene. s Asszonyi László pályázatában nem kívánja 3 évre a színházat. Csupán addig, amíg a város meg van vele elégedve. A városunkban tartózkodó színigazgatókra már fogadásokat is kötnek egyes vakmerően tippelő úriemberek. Tekintettel a nagyszámú pályázókra, úgy értesülünk, hogy ma este e tárgyban előértekezlet lesz. aawasmigifflßa BBKn&BnaaH Tömeges eljárás a forgalmiadó eltitkolásáért Pécs, jun. 7. — Egy idő óte szélcsend uralkodott a forgalmiadó eljárások terén. Jóllehet azért, mert a hatóságok annál intenzívebben folytatták a forgalmi adó eltitkolások ügyében a nyomozásokat a legnagyobb titokban. Azonban egy hét óta élénk sürgés-forgás van a város forgalmiadó ügyosztályán. És nem ok nélkül. Mint bizalmas forrásból értesülünk, mintegy negyven egyén ellen folytatnak eljárást forgalmiédó eltitkolásáért. Az eltitkoltnak vélt összeg meghaladja a húsz millió koronát. Természetesen a teljes vizsgálat befejezése után lesz csak megállapítható, hogy voltaképen hányan követtek el csalást. A vizsgálat előreláthatólag egy hónap múlva nyer befejezést, mely után nyilvánosságra hozzák a konkrét adatokat. ■BEBBÍBWBasafflfflBiraWHW&Ba Egy drága rézdagó Pécs, június 5. — A napokban. Petzinger Antal szellői lakos egy rézdugót akart csináltatni a cséplőgéphez, amelyhez mintegy 25 dekagramm réz volt szükséges. Bement a Rupprecht-gyár mostani cégtulajdonosához, Rudic Ignáchoz és ott megrendelte. Mikor bejött a következő alkalommal a rézdugóért, egy 28.700 koronás számlát mutatott be neki Rudié, mint a rézcsap árát. Petzinger túl magasnak találta az árat, de azért kifizette és a számlával egyik ismerőséhez ment. Ez az ismerős szintén sokalta az árat és ajánlotta, hogy érdeklődjenek más vállalatnál is. Először a Romciszgyárba mentek, ahol 2400 koronát kértek a rézdugó elkészítéséért, egy másik öntődében pedig 3000 koronát. Mikor ismerőse a nagy különbségről így személyesen meggyőződött, elment egy műlakatos barátjához, kivel megbecsültette a munkaidőt, mely alatt egy ilyen rézdugó elkészül. Ez azt válaszolta, hogy másfél óra alatt megcsinálja. Számítást eszközölt s mivel kiderült, hogy Rudiénak a rézcsap (a 25 dekagramm réz árát számítva 600—700 K-ba és a munkadíjat óránként 300 koronába véve) mintegy 1500 koronába került, feljelentést tett a rendőrségen, ahol a számlát és a rézdugót bűnjelként lefoglalva megindította az eljárást Rudic Ignác ellen. Megkérdeztük Rudic Ignácot az ügyre vonatkozólag, aki kijelentette, hogy Petzingert előre figyelmeztette a horribilis árra. Arra vonatkozólag, hogy miért kért ennyit, kijelentette, békében egy rézdugó 30—34 koronába kerül és így még méltányos árat számított.