Pécsi Est, 1923. január-június (18. évfolyam, 1-145. szám)

1923-06-08 / 127. szám

2. oldal. PÉCSI EST A vidéki kisiparosok katasztrófá­lis helyzete A kontárok ezer koronás pénzbüntetése Az általános ipari hitelügy igen fontos aktualitása napjainknak. A helyzet egye­lőre az, hogy a pénzügyminiszter foko­zott ígéretet adhatott a fővárosi kis­iparosságnak egy szükséges arányban felosztandó százmilliós kölcsönre, ami­ből így a vidék teljesen lerongyolt kis­iparossága nem részesül, sőt ez az összeg a fővárosi iparosok bejelentett hiteligé­nyeihez arányítva is elenyészően kevés. Az előkészületekről és a várható ál­lásfoglalásról megkérdeztük­ a Kézmű­­iparosok és Kereskedők Országos Szövet­ségének ügyvezető titkárát, aki a követ­kezőkben informálta munkatársunkat: — A fővárosi kisiparosok százmillió koronás hitelt kaptak, ami azt jelenti, hogy egy kisiparos mintegy kétszázezer koronát kapott. A vidékiek viszont semmit sem kaptak. Sajnos nagyon jól tudjuk, hogy a kormánynak igen korlátolt mér­­­­tékben állanak rendelkezésre a segítés­i eszközei, de úgy tudjuk viszont, hogy a­­ mezőgazdasági termelés a közelmúltban­­ 8 milliárd hitelt kapott. A két tétel­­ semmi esetre sem áll egymással arányban. j — A kisiparosokon való segítés leg­­­­egyszerűbb és leginkább célra vezető­­ módja lenne, a közmunkák mielőbb való­­ megkezdése. Elsősorban az állami épít­­­­kezések megindítására gondolunk­, mert­­ az építő munka egész sereg iparágat jut­­­­tat egyidejűleg munkához és amellett a j közre a lakásínség szempontjából is­­ nagyjelentőségű lenne. j — Az új ipartörvény ellen is észrevé­­­­­eleink­ vannak. Csak annyit emelek ki,­­ hogy a törvény egyáltalán nem nyújt vé­­­­delmet a kontárok ellen, akikre ezer ko­­­­ronás maximális büntetést rendel el. . A közalkalmazottak tűzifa kiosztása Pécs, jun. 6.­— A Mag­yar Kos­tisztviselők fogyasztási szövetkezet pécsi kirendeltségének értesítése Szerint, junius 8-án, a következő igényjogosultak fogják tűzifájukat megkapni. Az utalványok át­vétele végett azonban már junius 7-én je­lentkezhetnek Molnár Dénes fuva­rozási irodájában, Indóház­ utca 34. sz. a. Itt is ha­ng­súlyozzák, hogy az utalvány és fa átvételekor a sze­mélyazonosság minden kétséget ki­záró módon igazolandó. Özv. Festő Lajosné József-u. 41. Özv. Federovszky Péterné Szigeti .orsz.-u. 86. Fertőy István Petrezse­­lyem-u. 27. Frantick Valéria Mátyás Flórián-u. 44. Fen­czel Jánosné Me­zőszél városi kislak­ás 2. Fehér Irén József-u. 42. Fischer János Kisbol­­dogasszony-u. 21. Fenczel János Me­zőszél városi kislakás 2. Gál Lenke Péter-u. 6. Gergelics László Riadó­b­a­n-u. 1. Dr. Germán István Percel­­utca 15. Gál Jenő Péter-u. 1. Gom­bás Ferenc Szigeti országút 63. Györkös János Fehérvári-u. 21. Ga­­ra Istvánná Munkácsy M.-u. 25. Gő­­vel Káro­lyné Hatház-u. 8. Gergács Lajos Anna-u. 21. G*eyer Oszkárné Ferenciek-u. 52. Gertii Lajos Ráth-u. 4. Gyenge Károly Dohány-u. 6. Ga­ray Dezső Disch­ka Gy -u. 6. Özv. Gaál Istvánné Kálvária-u. 2. Özv. Gaertner Károlyné Bálics -dűlő 5. Özv. Gerenday Sándorné János-u. 5. Gyenis Ferenc Könyök-u. 15. Ge­rencsér Dávid Attila-u. 3. Gócza Ká­roly Majláth-u. 5—7. Gergelics Ist­vánné Tavasz-u. 15. Gebhardt Má­tyás Megye-u. 6. Greksa Etelka N. Flórián-u. 8. Gulyás József Árpád-u. 8. Gerjanacz Ádámné Barátur kör­nyék 11. Gergelics Ignác A. Puturluk 68. Gömör Mihály Kálvária-u. 58. Gaják István Tettye-u. 71. Grommer András Barátur környék 5. Györffy Júlia Kiskirály-u. 8. Gál Gyula Pé­­­ter-u. 6. Götz Ede János-u. 3. Gróf Ödön Király-u. 43. Ilantai Elek II. Flórián-u. 7. Hegedűs József Rákó­­czi-u. 31. Heinrich Antal Mezőszél, Horváth Nándor Makár-u 11. Hru­­bán Ferenc Papnövelde-u. 27. Ha­ger Károly Frühweisz völgy 1. Huba­­lovszky Károly A­nna-u. 47. Hegedűs János Deák-u. 10. Hoffmann Ernő János-u. 1. Hall Mária János-u. 11. Hoffmann Mária János-u. 1. Hack Gé^ Percei-u. 38. Heinrich Ignácné Király-u. 36. Hauck Sándor Ágoston­­utca 87. Holvay Gizella Zsolnay V.­­utca, Horváth Sándor Bátori-u. 4. Hörnyéki György Radnics-u. 16. He­­tinácz Antal János-u. 13. Haksch La­jos Irányi D.-tér 16. Hamar Károly­né Mária-U. 47. Hillebrandt Győző Vilmos-u. 29. Horváth Béla Szőlő­­utca 3. Falura küldik nyaralni a budapesti gyermekeket Budapest székesfőváros tanácsa elhatá­rozta, hogy a rosszul táplált, az egész­ségtelen városban nehezen fejlődő buda­pesti gyermekek részére nyaraltatási akciót rendez, olyanformán, hogy július és augusztus hónapokban a gyermekeket falura küldi nyaraltatni. A terv szép és nemes, mert míg egyrészt meg akarja óvni a gyermekeket attól hogy elcsene­­vészedjenek, másrészt közelebb akarja hozni a várost a faluhoz, meg akarja te­remteni azt a kapcsolatot, mely a vá­rosban és falun lakó magyar nép között feltétlenül szükséges. A háború és a forradalmak után a semleges külföld volt az, amely a magyar gyermekek ezreit magához véve, egy időre megsegítette őket. A hollandusok, a sváj­ciak s egyéb országok polgárai milliókat áldoztak a magyar gyermekek számára. Egészen természetes tehát, hogy amikor a külföld nem zárkózik el a jótékonyság­tól, nem zárkózik el attól a magyar kö­zönség sem, mint ahogy természetes az is, hogy sem a magyar kormány, sem a székesfőváros nem akar könyörületet kol­dulni gyermekeink számára, hanem a magyar faluhoz fordul könyörületért. S­­ akkor, amikor a budapesti bérkaszár­­­­nyákban a gyermekek ezrei mennek­­ tönkre az egészségtelen levegőben, a nyaraltatási akció vezetősége kér minden falusi gazdát, aki teheti, fogadjon magá­hoz a nyárra egy-két gyermeket. Remélhető, hogy a kérés nem marad meddő s a magyar falu szeretettel siet majd a szükségben lévő város segítségére. Ak­i a nyári hónapokra gyermekeket óhajt magához venni, szándékát személyesen vagy levelezőlapon tudassa a gyermek­nyaraltatási akció vezetőségével. (Cim­: Budapest, a székesfőváros tanácsa.) Száz százalékos rendkívüli segélyt kapnak a hadirokkantat­ tak­. A kiosztott összegek a kö­vetkezőképen oszlanak meg: Mo­hács 4.749­810 K, Pécsvárad 2,043.330 K, Sásd 3304087.50 K, Sikós 1,551.165 K, Szentlőrinc 1759902.50 K és Pécs 4005825 K. Kimutattak ezenkívül 1200 K te­metési pótlékot. Az igény­megállapító bizottság eddig nyolcezer hadirokkant ügyét intézte el, melynek mintegy negyven százaléka részben már nem jogosult a rokkant­­segélyre, részben az évi 72 000 koronánál több jövedelmük van..­­ Két község rokkantjait még nem vizsgálták felül, ki a vármegyében én Pécs városán Pécs, jun. 7. — Hivatalos hely­ről nyert értesülés szerint a pécsi pénzügyigazgatóság a mai napon elkészítette a vármegye és Pécs vá­ros területén tartózkodó hadirok­kantaik rendkívüli segélyének ki­utaló rendeletét. A rendelet értel­mében mindenki száz százalékos rendkívüli segélyben részesül. A rendeletit legközelebb ki­adják a községnek. A 75 száza­léknál súlyosabb rokkantak 200 százalékos rendkívüli segélyben részesülnek A pécsi pénzügyigazgatóság május 31-ig tizenhét millió 415. 290 korona rokkantsegélyt osztott A pályázó színigazgatók feljelentették Mariházyt a kultuszminiszternél Kilencen pályázták meg a színházat — Előértekezletet tart a szénügyi bizottság Pécs, jun. 7. ■— Talán még so­sem volt olyan nagy a tülekedés a pécsi színház bérletének elnyeré­séért, mint most. A pályázók mind végigtisztelegtek a színügyi bizott­ság tagjainál, akik —a szegények — bizonyára egész napon át nem tesznek egyebet, mint fogadják a pályázókat s mindegyiknek udva­rias ígéretet tesznek. (Mit is tehet­nének mást). Sajnos, Asszonyi László kivételével nem tudtuk a pályázókat részleteiben megismer­ni, mert ma még nem találták nyilvánosságra hozhatónak. Ös­­­szesen kilencen adták be pályáza­tukat, és pedig a következők: Asszonyi László, a pécsi Nem­zeti Színház tagja, Balla Kálmán sátoraljaújhelyi igazgató, Fabényi Sándor, a miskolci színtársulat volt titkára, Gózon Béla pécsi szín­művész, Heltai Hugó nyíregyházai igazgató, Kiss Árpád békéscsabai színigazgató, Kürti György író, a budapesti Nemzeti Színház tagja, Mariházy Miklós kaposvári szín­igazgató, Somogyi Kálmán győri színigazgató. A pályázóikat kellemetlen meg­lepetés érte, melynek a felsőbb fórumnál lesz folytatása. Ugyanis egy feljelentésre a színészszövet­­ség táviratilag utasította Mariházy Miklóst, hogy vizsgálja meg a be­érkezett pályázatokat, hogy nem-e forog fenn tisztességtelen versen­­gés? Mariházy a távirattal megjelent Pécsett a polgármesternél, akinek felmutatva megbízatását, informál­­tatta magát. A pályázók erről érte­sülve, megkérdezték Mariházyt, hogy szándékozik-e pályázni? — miután ez összeférhetetlen. Mariházy a pályázóknak be­csületszavát adta, hogy nem pályázza meg a színházat. Mégis, az adott becsületszó elle­nére tegnap, kedden beadta pá­lyázatát. Ezen inkorrekt eljárás­ról a színügyi bizottság tagjai is értesültek, akik egyhangúlag meg­­botránkoztak felette. A pályázók nevében pedig Somogyi igazgató személyesen felutazott Budapestre és a kultuszminisztériumban és Péntek 1923.junius &. artUUMjwawMgyy«>njr»»TP­:i—U­íiin—aB— a színészegyesületnél feljelentést tett ellene. s Asszonyi László pályázatában nem kívánja 3 évre a színházat. Csupán addig, amíg a város meg van vele elégedve. A városunkban tartózkodó szín­igazgatókra már fogadásokat is kötnek egyes vakmerően tippelő úriemberek. Tekintettel a nagyszámú pályá­zókra, úgy értesülünk, hogy ma este e tárgyban előértekezlet lesz. aawasmigifflßa BBKn&BnaaH Tömeges eljárás a forgalmiadó eltitkolásáért Pécs, jun. 7. — Egy idő óte­ szélcsend uralkodott a forgalmi­­adó eljárások terén. Jól­lehet azért, mert a hatóságok annál in­tenzívebben folytatták a forgalmi­ adó eltitkolások ügyében a nyomo­zásokat a legnagyobb titokban. Azonban egy hét óta élénk sür­gés-forgás van a város forgalmi­­adó ügyosztályán. És nem ok nél­kül. Mint bizalmas forrásból érte­sülünk, mintegy negyven egyén ellen folytat­nak eljárást forgalm­i­édó el­titkolásáért.­­ Az eltitkoltnak vélt összeg meg­haladja a húsz millió koronát. Ter­mészetesen a teljes vizsgálat befe­jezése után lesz csak megállapít­ható, hogy voltaképen hányan kö­vettek el csalást. A vizsgálat előreláthatólag egy hónap múlva nyer befejezést, mely után nyilvánosságra hozzák a konkrét adatokat. ■BEBBÍBWBasafflfflBiraWHW&Ba Egy drága rézdagó Pécs, június 5. — A napokban. Petzinger Antal szellői lakos egy rézdugót akart csináltatni a cséplő­géphez, amelyhez mintegy 25 deka­gramm réz volt szükséges. Bement a Rupprecht-gyár mostani cégtulaj­donosához, Rudic Ignáchoz és ott megrendelte. Mikor bejött a követ­kező alkalommal a rézdugóért, egy 28.700 koronás számlát mutatott be neki Rudié, mint a rézcsap árát.­­ Petzinger túl magasnak találta az árat, de azért kifizette és a számlá­val egyik ismerőséhez ment. Ez az ismerős szintén sokalta az árat és ajánlotta, hogy érdeklődjenek más vállalatnál is. Először a Romcisz­­gyárba mentek, ahol 2400 koronát kértek a rézdugó elkészítéséért, egy másik öntődében pedig 3000 koro­nát. Mikor ismerőse a nagy különbség­ről így személyesen meggyőződött, elment egy műlakatos barátjához, ki­­vel megbecsültette a munkaidőt, mely alatt egy ilyen rézdugó elké­szül. Ez azt válaszolta, hogy másfél óra alatt megcsinálja. Számítást esz­közölt s mivel kiderült, hogy Rudié­nak a rézcsap (a 25 d­ekagramm réz árát számítva 600—700 K-ba és a munkadíjat óránként 300 koronába véve) mintegy 1500 koronába került, feljelentést tett a rendőrségen, ahol a számlát és a rézdugót bűnjelként lefoglalva megindította az eljárást Rudic Ignác ellen. Megkérdeztük Rudic Ignácot az ügyre vonatkozólag, aki kijelentette, hogy Petzingert előre figyelmeztette a horribilis árra. Arra vonatkozólag, hogy miért kért ennyit, kijelentette, békében egy rézdugó 30—34 koro­nába kerül és így még méltányos árat számított.

Next