Pécsi Est, 1923. január-június (18. évfolyam, 1-145. szám)

1923-03-16 / 61. szám

XVIlf.­­évfolyam — 6L «z. rsentres eHSíísen­s Egy hónapra .240 K negyedévre «720 K ■Kedvezményes­­ Dió­­fizetés Egy hónapmt —íü Negye­dév ts­e — & &r*. Ili K. Péntek lf?23. március 16. Kiadóhivatal: József-utca 13. se. Telefon­szám S-77. Szerkesztőség: Józseí - utca 15. sa Telefoni 2-99. Ára 10 ne. Pécs városa a szabadságharc ünnepén __ A 75-ik évforduló Lobigodiszben a város — Hatóságok, iskolák és intézetek ünnepe — Hagy ünneplő tömeg a Kossuth-szobor előtt — „A mai március 15-ike az az internacionális tombolás tükre“ — Ma, 75 év során ép olyan meleg­séggel és szeretettel, tele lelkese­déssel üli az ifjúság és egés­sz Ma­gyarország március 15-ét, mint 1848-b­an. Sokkal nagyobb lelkese­déssel, mint április 11-ét, amelynek megülését az iskolai szabályok elő­írták s melyen évtizedeken keresz­tül szünetelt a tanítás. Talán, egy nemzet ifjúságának sincs ilyen ünnepe. Legalább nem igen tudunk, kivéve a japán­ ifjú­ságét, május 11-ét, amikor Nipgaon Már tegnap este egymás után je­lentek meg a zászlók az egyes épü­leteken. Ma hajnalra zászlódíszbe borult az egész város. A kirakatok­ban széles nemzetiszínű szallagok futnak egyik saroktól a másikig, középütt hatalmas kokárdákkal, a­­ kirakott tárgyak között a 40-as évekből fennmaradt emlékekkel, Kossuth, Petőfi stb. arcképével. Sok bámulaja akadt a Nowotarsky­­cég kirakatában az ifjúság hatalmas babérkoszorújának. Az egész városon már a reggeli órákban ünnepélyes a hangulat, pedig az ünnepségek csak­ délután veszik kezdetüket. Délelőtt csak a 48-as asztaltársaság helyezi el ko­szorúját a Kossuth-szoborra. Istentisztelet a székes­egyházban Kilenc órakor volt a székesegy­házban az ünnepi istentisztelet, melyen a helyőrség tisztikara és le­génysége, továbbá a polgári ható­ságok vezetői: Fischer Ferenc dr. főispán, a vármegye képviseletében Stenge Ferenc alispán, Kosztts Ákos vm. főjegyző, Nagy Ernő ár­­vaszéki elnök, a város képviseleté­­ben Nendtvich Andor polgármes­ter, Pintér Ferenc polgm. helyettes, a rendőrség részéről Vargha Lajos főkapitány, Török Lajos rendőrta­­nácsos. A kír. tábla képviseletében Félix Antal, Imreffy Imre tábla­­bíró, a törvényszék részéről Klie Lajos elnök, Paítler Imre tanácsel­nök, a postaigazgatóság részéről Mayer József pt. főigazgató, a pénzügyigazgatóságtól Kertész Fe­­­­renc dr. és Kozma titkárok, Szuly János és Szabó János a kat. kör képviseletében. A misét Klinkovics tábori esperes mondotta. Iskolai ünnepségek Ma délelőtt az összes intézetek­ben hazafias ünnepségeket tartot­tak, így a pécsi állami főreálisko­lában, a cisztercita és Pius gimná­ziumban, a felsőkereskedelmi, pol­gári fiú és leányiskolában, a tanító­képző intézetben, az összes elemi iskolákban. A zárdában nemcsak délelőtt, de délután is folynak az ünnepségek: országának minden L a születés­napját ünnepli, május­­­1-ét, Jött lé­gyen a világra január 1-én, vagy december 31-én. A magyar diák­ság ünnepnapja azonban kereteiben messze túlszárnyalja ezt is. De nemcsak kereteiben, hanem tartal­mában is. Ma, március 15-ike je­lenti egész 1848/49. minden dicső­ségét és fájdalmát. Az"ifjúság­"ünnepét magáévá tette az­­ egész nemzet és mikor ma Pécs városa ünnepel, ugyanezt teszi. — Március idusa a tanitónőkép­­zőben. Az iskolai ünnepélyek kere­tét messze fölülmúlta az a hazafias ünnepély, melyet a tanitónőképző növendékei március 14-én d. u. .5 órakor rendeztek. A. Hiszekegy el­­éneklése után Muszil Magda IV. é. tnj. mondott mély gondolatokkal teli ünnepi beszédet. A magyarság története nem egyéb, mint a sza­badságért való küzdelmek szaka­datlan láncolata. Ez a szabadság 1848. márc. 15-én kivirágzott és 70 év után az átkos Trianon begázolta azt. Ha lesznek hazájukért élni, dolgozni és halni tudó magyar taní­tók, akkor ronggyá tépjük Trianon békepapírját. Az ünnepi beszédet igen szép műsor követte. Az ének­kar a „Nemzeti dal“-t, majd ké­sőbb a „Nem, nem, soha!“ c. irre­denta dalt adta elő tűzzel és lelke­sedéssel. Kisebb kor irredenta nó­tákat énekelt. Egyik fénypontja volt az ünnepélynek az „Egri nők“ c. daljáték, mely mint a konferáló Decleva Ilona III. é. tnj. kedvesen mondotta, nagyszerűen illeszkedik a márc. 15-iki hangulatba. Szekeres Ilona, Thémes Irén és Vargha Jan­ka IV. é. tnj.-ek mint egri asszo­nyok, Makk Mária III. é. tnj. és Hecskó Gizus I. é. tnj. mint egri lányok, végül Simon Böske IV. é. tnj. mint Nótás Gergely, meglepő ügyességgel, finom színezéssel éne­kelték a daljáték szóló részeit. A kar együttese rendkívül telt és ha­tásos volt. Növendékektől ritkán hall az ember ilyen előadást. Di­cséretet érdemel Madarász Margit III. é. tnj., ki a daljátékot, vala­mint az összes énekszámokat zon­gorán kísérte kiváló alkalmazko­dással. Vargha Janka IV. é. tnj., Váncsa Jolán és Makk Mária III. évesek, valamint a kis gyakorló is­kolások alkalmi szavalatai emelték a közönség lelkes hangulatát. Vé­gül a múlt, jelen és jövőt három gyönyörű élőképben mutatták be a növendékek. A múlt: Magyarok Nagyasszonyának hódoló szentek; a jelen: a széttépett és bilincsekbe vert Magyarország; a jövő: a dia­dalmaskodó Hungária gyönyörű ké­pei meghatották és elragadták a szép számú közönséget. Az utolsó élőképpel kapcsolatban a Hymnusz a színes, meleg szavai zárták be ünnepélyt. s. e .4 pécs-belvárosi fiúiskola ki­csi gyermekserege is méltóképen Ma délelőtt a 48-as asztaltársa­ság tartotta 11 órakor rendes ün­nepségét. Ott láttuk a város, a rend­őrség, az Iparos Szövetség és az Ipartestület képviseletét. Az­ asz­taltársaság zászló alatt vonult fel és a szobor előtt foglalt helyet. Barankay Lajos di­. beszéde Az ünnepséget a Daloskor nyi­totta meg a Hiszekegy eléneklésé­­vel. Utánna Barankay L. dr. keres­kedelmi iskolai tanár tartott ünnepi beszédet. Többek között a követke­zőket mondotta: Március 15-ike nekünk ma nem örömünnep, Petőfi nem az ujjongó feltámadás ihletett dalnoka és Kos­suth «nem a törhetetlen nemzeti erő szózatos apostola! Március 15-ének fénye nekünk ma egy mélységesen szomorú szemrehányás, Petőfi köl­tészete a tunyaságunkat, bűneinket ostorozó büntetés, Kossuth lángoló beszéde a szégyenünk pírját ar­cunkba kergető önvád. Ilyen körül­mények közt van-e okunk örülni? Nem kell-e hamut hinteni fejünk­re s nem kell-e március 15-ében a nemzeti tanulságok szigorú és kér­lelhetetlen napját akaratlanul is meglátnunk? A negyvennyolcadiki március fél­százados kultur­küzdelem koroná­ja volt, a mai március az alig egy­két évtizedes internacionalista rom­bolás tükre. Akkor az idealizmus bevitette, ma az anyagiasság békái nyűgözik le a lelkeket. A régi március fényé­ben megdöbbenve látjuk, mivé l et­Csak a nemzeti alap az, amelyen egy nép erényeinek tisztaságát s hazája földjét megvédelmezheti és csak a nemzeti alap az, amelyen egy nép lelki és politikai integritá­sát visszaszerezheti. A nagy éljenzéssel fogadott be­széd után Ihar Ferenc tárogatózott az Irgalmasok palotájának egyik ablakából. Majd Nagy István ny. ünnepelte meg március idusának e nagy napját. A megnyitót, vala­mint a záróbeszédet Magyar Ká­roly igazgató tartotta, aki gyermeki szívhez szóló beszédében mintául állította oda a 48-as szabadsághő­sök hitét és hazaszeretetét. Az ün­nepi beszédet Thán Ede áll. tanító tartotta. Beszédét az irredentizmus és a hazaszeretet tüze járta át. A műsoron tanulók szerepeltek, es­tünk ma. A régi nagyság mellett brutálisan főbe kólint bennünket mai törpeségünk s annál súlyosabb az önvád, mert először is, másod­szor is és harmadszor is csak ma­gunk voltunk okozói erkölcsi és fizikai leromlásunknak. Nem az el­lenség győzött le bennünket, de mi szolgáltattuk ki magunkat kényére­­kedvére. S ebből az erkölcsi és anyagi rabságból nincs más kiveze­tő út, mint visszatérni Petőfi Kossuth nemesen egyszerű és gyö­nyörűen magyar világ­szemléleté­hez. Mi rajtunk nem az internaciona­lizmus, nem a francia vagy német orientálódás fog segíteni, hanem csak­ az, ha újra felfedezzük önma­gunkat, csak az, ha megtaláljuk szívünkben, agyunkban azt a becsü­letes magyar energiát, amely Pe­tőfi és Kossuth nemzedékét egy egész világ bámulatára tette mél­tóvá. — Nem mondom én azt, tisztelt polgártársaim, hogy ne tanuljuk meg más nemzetek nyelvét, idegen irodalmak magasztos gondolatait, idegen tudományok és művészetek vívmányait, de ne fogadjunk el semmit vakon, meggyőződés nél­kül és kritikátlanul, mert kritika nélkül elfogadva mindent, ami ide­gen, csak azért, mert nem magyar, annyit jelent, mint kirúgni lábunk alól a hazai talajt, levetni nemzeti sajátosságainkat. S aki egyszer fel­áldozza magyarságát a nemzetközi­ségnek, az előbb-utóbb, amint a példa mutatja, színművész szavalta el nagy hatás­sal Ábrányi Emil „Fásult nemzet“ és Petőfi a Nemzethez c. költemé­nyét a tőle megszokott átérzéssel. Az ünnepélyt a Daloskor két gyö­nyörű éneke, melyet a tőlük meg­szokott kiváló gondos kidolgozás­ban adtak elő és a Hymnusz zár­ta le. Zászlódíszben áll a város A 11 órai ünnepély könnyen odadobja hazája földjét is az idegen járomnak OBCD*CDNICOSSONICDBCDECUiCDaOüCDSCU8CDBCZ­BCO o dolc szagban 40 kémkedési esetet ""lep­leztek le, több mint 50 részvevővel, aCftCSOCOCCOfiiOOQOWi BWWWWWW Németországban francia kémirodák vannak Berlin, márc. 15. — (Bód. Tud. táv.) A Lokalanzeiger szerint Mainz­ban francia kémkedési irodát tarta­nak fenn, amely működését az egész német birodalom területére kiter­jesztette és mindenfelé ügynököket igyekszik megnyerni, főleg azok közül, akik idegen légióban jelent­keznek. Ez év eleje óta Németor­ Tőzsde Zürich, márc. 15. — (Nyitás.) Berlin 2B/g, Newyork 53714» Lon­don 2524, Páris 32771/««, Milano­­ 2570, Prága 1595, Budapest 17^4, Belgrád 550, Varsó P/8I Bécs 75, 0. bélyegzett 75-

Next