Pécsi Est, 1923. július-december (18. évfolyam, 146-295. szám)
1923-07-01 / 146. szám
2. oldal. PÉCSI ESI Pécs-egyházmegye katolikusainak ragaszkodása főpásztorához Hatalmas demonstráció Zichy Gyula gróf megyéspüspök áthelyezése ellen • A főpásztor is Pécsett kíván maradni Hónapok óta rebesgetik a városban, hogy Pécsnek köztiszteletben álló püspöke, Zichy Gyula gróf kalocsai érsek lesz. A közvélemény ezt egyrészről természetesnek találta, másrészt azonban fájdalmasnak is. Kétségtelen ugyanis, hogy ma alig van Pécsett ember, aki annyira bent volna minden rendű és minden rangbéli pécsinek becsülésében és szeretetében, mint Zichy Gyula gróf. Baranya és az egész egyházmegye együttérez Péccsel. Kormányzása nagy tervek hordozója. A Pius gimnázium és a Pius kollégium létesítésével évszázadok kulturmunkájának alapjait rakta le. Az Emericanumban intelligencia folytonos utánpótlásáról gondoskodik népünk legtehetségesebb gyermekeiből. Benső kormányzata főleg a rendszeresen végzett papi lelkigyakorlatok missiók által — egyenesen reformátor jellegű. Erélyes, ahol kell. Egyébként a megtestesült jóság és a személyes igénytelenség. A szerb megszállás alatt tanúsított viselkedése történelmi jelentőségű volt. Következetes, soha meg nem ingó, néma ellenállás. Ezt kezdetben, mint egyéniségének és intézkedéseinek némely más vonásait is, sokan félreértették. Az idő azonban mindinkább betekintést engedett terveibe és igazolta őt. Ezek után természetes volt, hogy kalocsai érsekké történő kinevezése az egész egyházmegyében fájdalmas, érzést keltene, — Pécsre és az egész egyházmegyére veszteség volna. Ennek adott kifejezést az a hatalmas tüntetés, amelynek élén a Katholikus Egyesületek Központi Választmánya a főpásztori maradásra kérte. Június 29-én, Péter Pál napján a püspök mondotta a szentmisét. Ezt használták ki a hívők. Szóbeli megegyezés és bizalmas bemondások alapján tömegesen gyülekeztek a székesegyházi téren, úgy, hogy 11 órára számuk megközelítette a négyezret. Prakatur Tamás Mohács katolikusainak képviseletében jelent meg. A templomból kijövő főpásztort éljenriadalon üdvözölte. A viharzó éljenzés közepette Gosztonyi Gyula volt kormánybiztos főispán a megyéspüspök elé lépett és könnyekig meghittó beszédet mondott: — Az emberi lélek — kezdette beszédét — olyan mint a tenger. Mig külső behatások nem érintik, nyugodt, de mint a tenger, a legkisebb behatásra vihar szánt rajta végig és sima tükre fodrokat vet. Ilyen vihar remegtedi meg Pécs és Baranya katolikus hívőit azon hírekre, hogy megyéspüspökét felsőbb parancsra el akarják vinni körünkből és másik érseki székbe ültetni. Mélységes a fájdalom, mely eltölti az egész egyházmegyét, mert megtanulták ismerni benne, az igaz főurat, a törhetetlen magyar hazafit, az önmagával se törődő áldozatkészséget, minden hívőjét egyformán szerető és magához ölelő atyát. — Nem csoda tehát, folytatta tovább beszédét — ha mindnyájunkat, egyházmegyéjének legkisebb gyermekét is fájdalom tölti el ezekre a hírekre és ide sereglett az egész egyházmegye, hogy kérje én általam, ne hagyjon itt bennünket Nagyméltóságod, maradjon továbbra is körünkben szeretett atyánk s közjótékonyságnak tündöklő példaképe. Gosztonyi Gyula ezen utolsó szavainál hangos zokogás tört fel az összegyűltek köréből, majd viharos éljenzés zúgott fel, melynek lecsillapodtával a katolikus központi választmány elnöke egy mentorandumot nyújtott át Őméltóságának kérve, hogy azt juttassa a pápa Őszentségéhez, amelyben kéri az egyházmegye , hogy gróf | Zichy Gyua megyéspüspököt hagyja meg a pécsi egyházmegye élén. | Gosztonyi Gyula szavaira gróf ! Zichy Gyula megyéspüspök rögtön válaszolt: — Mióta az isteni kegyelem a pécsi egyházmegye élére állított — mondotta többek között — mindig az volt a törekvésem, hogy állásommal megfelelő súlyos kötelességeket teljesítsem. A szeretetnek és megértésnek ma is olyan impozánsan megnyilvánuló jeleim azt mutatják, hogy feladataimnak megtudtam felelni. Soha se volt I .szándékomban Pécsről eltávozni s most is minden lehetőt el fogok követni, hogy az isteni gondviselés itt hagyjon az én olyannyira kedves egyházmegyém élén. — A jövő utjai azonban kifürkészhetetlenek. Ha feljebbvalóim parancsa minden ellentörekvésem dacára is, más helyre szólj, legyenek meggyőződve, mindig örömmel fogok visszagondolni Pécsre és arra a nagy szeretetre, mely minden lépésemnél megnyilvánul. Én azt hiszem, hogy közvetlen veszély nem fenyeget Itt maradhatok Pécsen. A memorandumot illetékes helyre fogom juttatni s ha ennek dacára is feljebbvalóm máshová rendel, úgy, nincs más hatra mint engedelmeskednem. A Péter-Pál napi gyűlésen az egyházmegye csaknem valamennyi plébániája és katholikus társadalmi köre képviselete jelen volt. Ugyanezek közös akarattal elhatározták, hogy kérésüket emlékirat formájában fölterjesztik XI. Pius Ószentségéez. Sztrájkba léptek az épitőmunkások .Pécs, jun. 30. — Az épitőmunkások bérmozgalmat indítottak és kérték órabéreiknek olyatén rendezését, hogy az ismét megfeleljen 1 kg. liszt árának. Az építőiparosok és vállalkozók, mivel az épitőérdekeltség csal 500 koronás napszámot volt hajlandó megtéríteni, elzárkózott a kívánság teljesítése elől, mire ma reggel a munkásság sztrájkba lépett. Ugyancsak bérmozgalomban állanak az asztalosmunkások is, kik 1 kg. főzőliszt árát kérik órabérül. Az asztalosiparosokban meg van a hajlandóság a megegyezésre s valószínűleg sikerülni fog a megegyezés. Addig azonban a nagyobb üzemekben a sztrájk tart. Ma van tárgyalás a DGHT és a bányamunkásság között a bérek rendezése tárgyában. Valószínűleg sikeres lesz a megegyezés. A pécsi vasmunkások együttes nagygyűlése Egy kiló kenyérárat kérik órabérül — A bér. szoc. és szoc. dem. munkásság egységes bérmozgalma — Útban a megértés felé Pécs, jun. 30. — A vasmunkások csütörtök esti nagygyűlése uj, haladásszerű lépés a munkásság szociális problémáinak megoldása felé. A keresztényszocialista munkások által annyiszor hangoztatott együttműködés terve célponthoz jutott. Beigazolódott, hogy gazdasági kérdések terén a kér. szoc. és szoc. dem. munkásságnak nemcsak lehet, de szükséges is együttműködni, mert egyformán nehéz a sorsuk — s a kér. szoc. munkások szakszervezete komolyan akarja a szociális boldogulást még akkor is, ha a szociáldemokrata vezetők minden akadályt gördítenek céljuk elé. A vasmunkások nagygyűlése országos jelentőségű. De le kell konstatálnunk, hogy a szoc. dem. vezérek távoltartották magukat innen is. Hogy miért, azt csak ők tudnak megmondani. Pedig ezúttal komolyan a munkásság kenyeréről volt szó. Az ezrekre rugó vasmunkástömeget Rippert Ádám üdvözölte. Majd Kovács János elnök megválasztása után Knauer János (kér. szoc.) szólalt fel. Ismertette a munkásság megélhetési viszonyait. A békebeli fizetések arányában hatvan százalékkal csökkent a munkásság életnívója. Bebizonyítja a munkásság indexrendszerének szükségességét. Nálunk eltörölték az indexrendszert, mert azt mondották, hogy a korona romlásához vezet. A korona leromlott az indexrendszer nélkül is. Követeli az indexrendszer visszaállítását. A mai súlyos időkben hozza meg minden társadalmi réteg az áldozatát a haza érdekében, ne csak a munkásság — mondotta Knauer. Rippert Ádám (szoc. dem.) a munkásság gazdasági téren való együttműködésének szükségességéről beszélt, majd felolvasta a határozati javaslatot, melynek főbb pontjai a következők. A nagygyűlés megállapítja, hogy a mai viszonyok mellett csakis az 1 kg. kenyérliszt mindenkori értéke felel meg egy órai bérnek; a munkásság tehát ezt kért béréül. A bér minden hét csütörtökén állapíttassák meg. A határozati javaslat egyhangú elfogadása után Wiezer Lajos (bér. szoc.) a szervezkedés szükségességéről beszélt. Kimutatta, hogy világnézeti különbségek miatt a munkásság gazdasági téren együttműködhetik, de kenyérérdek, hogy minden munkás szervezett legyen. Gröbl Rezső (kér. szoc.) a munkásság nyomoráról beszélt. Kijelentette, hogy a munkásság szereti hazáját, de becsüljék is meg a munkát. Ezután kiküldték a tárgyaló bizottságot. Két-két tagot választottak minden szakszervezetből. A bizottság már a mai nap folyamán megkezdi a tárgyalást a munkaadókkal, melynek eredményéről július hó 3-án, kedden este 7 órakor számolnak be ugyancsak nagygyűlés keretében. Hetvenöt százalék béremelést kérnek a kéményseprők Pécs, jan. 30. — A mindennap emelkedő drágulás újabb bérmozgalomra kényszeríti a kéményseprőmunkásokat, akiknek a heti fizetésük pont 14.000 koronára rúgott. Ilyen állapotok mellett a munkásság is kénytelen bérét emelni. A pécsi kéményseprőmunkások beadványt intéztek a kéményseprő mesterekhez, melyben hetvenöt százalékos bérjavítást kértek. A beadványban 24 órai határidőt tűztek ki a válaszra. A terminus már lejárt, de a kért választ a mesterek nem tudták megadni, mert úgymond Nendtvich Andor polgármester vidéken tartózkodik. Reméljük, hogy a bérmozgalom simán, eredményes lesz, mert mint értesülve vagyunk, a munkaadók is belátva a mai nehéz viszonyokat, hajlandónak mutatkoznak a kérelem teljesítésére.. Vasárnap, 1923. julius 1. HÍREK A PÉCSI EST szintén kényszerül terheinek egy részét olvasótáborára áthárítani. Nem szívesen teszi, mert tudja, hogy azoknak sem jutott bőségesen az élet javaiból, akik hozzá legközelebb állanak. És mégis meg kell tennünk, hacsak kifáradva, a félúton elmaradni nem akarunk ,a szerkesztőség és kiadóhivatal intézményesen és személyenkint így is olyan anyagi és erkölcsi áldozatokat hoz, amiről a kantászoknak fogalma sincs. A Pécsi Est bízik olvasóiban, hogy nem hagyják el és átsegítik válságain. Azt tudjuk, hogy jót, jól és gyorsan hirlapirodalmilag elsőrangút nyújtunk. Ígérjük hogy ezután is így lesz. Az az elv, amit lapunkba beleélünk, a keresztény, nemzeti Magyarország és a szociális haladás És ezt becsületesen, gerincesen képviseljük. A Pécsi Est rendes előfizetési ára 1923. július 1-étől fogva egy hónapra 1000 korona. Kedvezményes, előfizetés havi 800 korona. Példányonkint 50 korona. — ÉVZÁRÓ ÜNNEPÉLY A ZÁRDA POLGÁRI ISKOLÁJÁBAN. Lebilincselő keretek között tartotta meg a Miasszonyunk Női Rend polgári iskolájának IV. osztálya jutalomosztással egybekötött évzáró ünnepélyét. Az alkalmi beszédet, búcsúbeszédet a jó tanítónőktől és az osztályfőtől Schlachter Ilona, a kongregáció projektija és Dujmovits Ida, az IVKE elnöknője mondották. Krausz Magda, Tauberger Stefánia, Polgár Etelka, Bénits Márta szavalata, Nesz Klára szavalata, a Kontor-féle Ave Maria duett, a kar gyönyörű énekszámai zugó tapsokat arattak. A műsor után megtörtént a jutalomosztás. Sok növendék szép könyvajándékot kapott szorgalmáért. — A SZOC. MISSIÓ SZÖVETSÉG anya- és csecsemővédő szakosztálya c hó 24-én tartotta a szokásos anyák délutánját. Romaisz Katus tanítónő lélekemelő s szép előadást tartott Lisieuxi Ids Terézről, kit a jó engedelmes gyermek példaképéül állít s rámutatott arra, hogy a szülő hogy nevelje türelemmel és szeretettel gyermekeit ily szép lelki életre, mint nevelték kis Terézt az ő jó szülei. Utána a Sörház utcai Óvodások bájolták el a közönséget, a kis leánykák virágjátékot, a kis fiúk katonásdit játszottak, hazafias verseket szavaltak. E nagy élvezetet Zsabokrszky Ilma óvónénike szerezte a megjelenteknek, ki oly sok szeretettel s hozzáértéssel vezeti és oktatja a gondjaira bízott kis csemetéket s játékukban is a haza iránti nagy szeretetet neveli és ápolja a kicsinyekben. délután volt az utolsó a nyáron, a legközelebbi szeptemberben lesz; reméljük, hogy az anyák nagy számban fognak megjelenni, hol nemcsak tanulnak, hanem szórakoztatásukról is mindig gondoskodnak. — A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT NŐI REND pécsi«r. k. Szent Erzsébet leánygimnáziumában a beírások minden osztály számára junius 30-án és folytatólagosan julius 2. és 3-án -d. e. 8—12 óráig lesznek. A nm. VKM. folyó évi 65700. V. sz. rendeletének értelmében az 1923/24. tanévre a felvételi dij 5000 K., vegyes dijak 5000 K. Közalkalmazottak ezen dijaknak tiz százalékát fizetik. A beiratáshoz a tanulók hozzák magukkal a Tanulmányi Értesítőt. — 50 ÉVES TALÁLKOZÓ. Felkérjük a következő iskolatársakat: Asztalos József, Bezerédy Ernő, Böbéi Ferenc, Cserta Kálmán, Dekleva Ferenc, Dobos Ferenc, Honig Gyula, Lösch István, Ludvig Ferenc dr., Metz Géza, Toóth Miksa, hogy az 50 éves találkozó előkészítésének megbeszélésére csütörtökön, július hó 5-én délután 6 órakor a Kereskedelmi és Iparbank (Király u. 23—25.) üléstermében megjelenni szíveskedjenek. Kiss József és Szigriszt Lajos. — NAGYSZABÁSÚ KUKLI PRÉDIKÁCIÓBAN lesz részük azoknak, kik holnap, vasárnap este az „Arany János" örképzőkör kultúrestélyén részt fognak venni, ami elejétől végig a legmulatságosabb helyzetet fogja képezni. Ezenkívül lesz ének, tánc, duett, egy jassz-kuplé, költemény és magánjelenet. Tehát azok a családok, kik még nem élveztek ilyen nagyszabású kultliprédikációt, azokat tisztelettel meghívja az „Arany János" önképzőkör műkedvelő gárdája. Egyúttal tudatjuk közönségünkkel, hogy a nyáron, ez lesz az utolsó kultúrestélyünk. Kérjük a pontos megjelenést. Zdő crém, szappan, pouder, kölni víz a legjobb. Kapható mindenütt. «