Pécsi Est, 1923. július-december (18. évfolyam, 146-295. szám)

1923-07-01 / 146. szám

2. oldal. PÉCSI ESI Pécs-egyházmegye katolikusainak ragaszkodása főpásztorához Hatalmas demonstráció Zichy Gyula gróf megyéspüspök áthelyezése ellen • A főpásztor is Pécsett kíván maradni Hónapok óta rebesgetik a városban, hogy Pécsnek köztiszteletben álló püspö­ke,­ Zichy Gyula gróf kalocsai érsek lesz. A közvélemény ezt egy­részről természe­tesnek találta, másrészt azonban fájdal­masnak is. Kétségtelen ugyanis, hogy ma alig van Pécsett ember, aki annyira bent volna minden rendű­­ és minden rangbéli pécsinek becsülésében és szeretetében, mint Zichy Gyula gróf. Baranya és az egész egyházmegye együttérez Péccsel. Kormányzása nagy tervek hordozója. A Pius gimnázium és a Pius kollégium léte­sítésével évszázadok kulturm­unkájának alapjait rakta le. Az Em­ericanumban in­telligencia folytonos utánpótlásáról gon­doskodik népünk legtehetségesebb gyer­mekeiből. Benső kormányzata főleg a rend­szeresen végzett papi lelkigyakorlatok missiók által — egyenesen reformátor­ jellegű. Erélyes, ahol kell. Egyébként a megtestesült jóság és a személyes igény­telenség. A szerb megszállás alatt tanúsított vi­selkedése történelmi jelentőségű volt. Kö­vetkezetes, soha meg nem ingó, néma el­lenállás. Ezt kezdetben, mint egyéniségé­nek és intézkedéseinek némely más voná­sait is, sokan félreértették. Az idő azon­ban mindinkább betekintést engedett ter­veibe és igazolta őt. Ezek után természetes volt, hogy kalo­csai érsekké történő kinevezése az egész egyházmegyében fájdalmas, érzést keltene, — Pécsre és az egész egyházmegyére veszteség volna. Ennek adott kifejezést az a hatalmas tüntetés, amelynek élén a Katholikus Egyesületek Központi Választ­mánya a főpásztori maradásra kérte. Jú­nius 29-én, Péter Pál napján a püspök mondotta a szent­misét. Ezt használták ki a hívők. Szóbeli megegyezés és bizal­mas bemondások alapján tömegesen gyü­lekeztek a székesegyházi téren, úgy, hogy 11 órára számuk megközelítette a négy­­ezret. Prakatur Tamás Mohács katoliku­sainak képviseletében jelent meg. A tem­plomból kijövő főpásztort éljenriadalo­n üdvözölte. A viharzó éljenzés közepette Gosztonyi Gyula volt kormánybiz­tos főispán a megyéspüspök elé lépett és könnyekig meghittó be­szédet mondott: —­ Az emberi lélek — kezdette beszédét — olyan mint a tenger. Mig külső behatások nem érintik, nyugodt, de mint a tenger, a leg­kisebb behatásra vihar szánt rajta végig és sima tükre fodrokat vet. Ilyen vihar remegtedi meg Pécs és Baranya katolikus hívőit azon hírekre, hogy megyéspüspökét felsőbb parancsra el akarják vinni körünkből és másik érseki székbe ültetni. Mélységes a fájdalom, mely eltölti az egész egyházme­gyét, mert megtanulták­­ ismerni benne, az igaz főurat, a törhetetlen magyar hazafit, az önmagával se törődő áldozatkészséget, minden hívőjét egyformán szerető és ma­gához ölelő atyát. — Nem csoda tehát, folytatta tovább beszédét — ha mindnyá­junkat, egyházmegyéjének legki­sebb gyermekét is fájdalom tölti el­ ezekre a hírekre és ide sereg­lett az egész egyházmegye, hogy kérje én általam, ne hagyjon itt bennünket Nagyméltóságod, ma­radjon továbbra is körünkben sze­retett atyánk s közjótékonyságnak tündöklő példaképe. Goszt­onyi Gyula ezen utolsó szavainál hangos zokogás tört fel az összegyűltek köréből, majd vi­haros éljenzés zúgott fel, melynek lecsillapodtával a katolikus köz­ponti választmány elnöke egy me­ntora­ndumot nyújtott át Őméltó­ságának kérve, hogy azt juttassa a pápa Őszentségéhez, amelyben kéri az egyházmegye , hogy gróf | Zichy Gyua megyéspüspököt hagy­­­­ja meg a pécsi egyházmegye élén. | Gosztonyi Gyula szavaira gróf ! Zichy Gyula megyéspüspök rögtön­­ válaszolt: — Mióta az isteni kegyelem a pécsi egyházmegye élére állított — mondotta többek között — min­dig az volt a törekvésem, hogy ál­lásommal megfelelő súlyos köte­lességeket teljesítsem. A szeretet­nek és megértésnek ma is olyan impozánsan megnyilvánuló jelei­m azt mutatják, hogy feladataimnak megtudtam felelni. Soha se volt I .szándékomban Pécsről eltávozni s most is minden lehetőt el fogok követni, hogy az isteni gondviselés itt hagyjon az én olyannyira ked­­ves egyházmegyém élén. — A jövő utjai azonban kifür­­készhetetlenek. Ha feljebbvalóim parancsa minden ellentörekvésem dacára is, más helyre szólj­, legye­nek meggyőződve, mindig­ öröm­mel fogok vissza­gondolni Pécsre és arra a nagy szeretetre, mely minden lépésemnél megnyilvánul. Én azt hiszem, hogy közvetlen ve­szély nem fenyeget Itt maradha­tok Pécsen. A memorandumot ille­tékes helyre fogom juttatni s ha en­nek dacára is feljebbvalóm másho­vá rendel, úgy, nincs más hatra mint engedelmeskednem. A Péter-Pál napi gyűlésen az egyház­megye csaknem valamennyi plébániája és katholikus társadalmi köre képviselete je­len volt. Ugyanezek közös akarattal elha­tározták, hogy kérésüket emlékirat for­májában fölterjesztik XI. Pius Ószentsé­­gé­ez. Sztrájkba léptek az épitőmunkások .Pécs, jun. 30. — Az épitőmunkások bér­­mozgalmat indítottak és kérték órabéreik­nek olyatén rendezését, hogy az ismét megfeleljen 1 kg. liszt árának. Az építő­iparosok és vállalkozók, mivel az épitő­­érdekeltség csal­ 500 koronás napszámot volt hajlandó megtéríteni, elzárkózott a kívánság teljesítése elől, mire ma reggel a munkásság sztrájkba lépett. Ugyancsak bérmozgalomban állanak az asztalosmunkások is, kik 1 kg. főzőliszt árát kérik órabérül. Az asztalosiparosok­ban meg van a hajlandóság a megegye­zésre s valószínűleg sikerülni fog a meg­egyezés. Addig azonban a nagyobb üze­mekben a sztrájk tart. Ma van tárgyalás a DGHT és a bánya­­munkásság között a bérek rendezése tár­gyában. Valószínűleg sik­e­res lesz a meg­egyezés. A pécsi vasmunkások együttes nagygyűlése Egy kiló kenyérárat kérik órabérül — A bér. szoc. és szoc. dem. munkásság egységes bérmozgalma — Útban a megértés felé Pécs, jun. 30. — A vasmunkások csü­törtök esti nagygyűlése uj, haladásszerű lépés a munkásság szociális problémáinak megoldása felé. A keresztényszocialista munkások által annyiszor hangoztatott együttműködés terve célponthoz jutott. Beigazolódott, hogy gazdasági kérdések terén a kér. szoc. és szoc. dem. munkás­ságnak nemcsak lehet, de szükséges is együttműködni, mert egyformán nehéz a sorsuk — s a kér. szoc. munkások szak­­szervezete komolyan akarja a szociális boldogulást még akkor is, ha a szociál­demokrata vezetők minden akadályt gör­dítenek céljuk elé. A vasmunkások nagy­gyűlése országos jelentőségű. De le kell konstatálnunk, hogy a szoc. dem. vezé­rek távoltartották magukat innen is. Hogy miért, azt csak ők tudnak megmondani. Pedig ezúttal komolyan a munkásság ke­nyeréről volt szó. Az ezrekre rugó vasmunkástömeget Rippert Ádám üdvözölte. Majd Kovács János elnök megválasztása után Knauer János (kér. szoc.) szólalt fel. Ismertette a munkásság megélhetési viszonyait. A békebeli fizetések arányában hatvan szá­zalékkal csökkent a munkásság életní­vója. Bebizonyítja a munkásság index­­rendszerének szükségességét. Nálunk el­törölték az indexrendszert, mert azt mon­dották, hogy a korona romlásához vezet. A korona leromlott az indexrendszer nél­kül is. Követeli az indexrendszer vissza­állítását. A mai súlyos időkben hozza meg minden társadalmi réteg az áldoza­tát a haza érdekében, ne csak a munkás­ság — mondotta Knauer. Rippert Ádám (szoc. dem.) a­­ munkás­ság gazdasági téren való együttműködésé­nek szükségességéről beszélt, majd felol­vasta a határozati javaslatot, melynek főbb pontjai a következők. A nagygyűlés megállapít­ja, hogy a mai viszonyok mellett csakis az 1 kg. kenyér­liszt mindenkori értéke felel meg egy órai bérnek; a munkásság tehát ezt kért bé­réül. A bér minden hét csütörtökén álla­píttassák meg. A határozati javaslat egyhangú elfoga­dása után Wiezer Lajos (bér. szoc.) a szervezkedés szükségességéről beszélt. Kimutatta, hogy világnézeti különbségek miatt a munkásság gazdasági téren együtt­működhetik, de kenyérérdek, hogy minden munkás szervezett legyen. Gröbl Rezső (kér. szoc.) a munkásság nyomoráról beszélt. Kijelentette, hogy a munkásság szereti hazáját, de becsüljék is meg a munkát. Ezután kiküldték a tárgyaló bizottsá­got. Két-két tagot választottak minden szakszervezetből. A bizottság már a mai nap folyamán megkezdi a tárgyalást a munkaadókkal, melynek eredményéről július hó 3-án, kedden este 7 órakor számolnak be ugyancsak nagygyűlés ke­retében. Hetvenöt százalék béreme­lést kérnek a kéményseprők Pécs, jan. 30. — A mindennap emelkedő drágulás újabb bér­mozgalomra kényszeríti a kém­ény­­seprőmunkásokat, akiknek a heti fizetésük pont 14.000 koronára rú­gott. Ilyen állapotok mellett a munkásság is kénytelen bérét emelni. A pécsi kéményseprőmunkások beadványt intéztek a kéményseprő mesterekhez, melyben hetvenöt százalékos bér­javítást kértek. A beadványban 24 órai határidőt tűztek ki a válaszra. A terminus már lejárt, de a kért választ a mesterek nem tudták megadni, mert úgymond­ Nendtvich Andor polgármester vidéken tartózkodik. Reméljük, hogy a bérmozgalom simán, eredményes lesz, mert mint értesülve vagyunk, a munka­adók is belátva a mai nehéz viszo­nyokat, hajlandónak mutatkoznak a kérelem teljesítésére.. Vasárnap, 1923. julius 1. HÍREK A PÉCSI EST szintén kényszerül terheinek egy részét olvasótáborára áthárítani. Nem szívesen teszi, mert tudja, hogy azoknak sem ju­tott bőségesen az élet javaiból, akik hozzá legközelebb állanak. És mégis meg kell tennünk, hacsak ki­fáradva, a félúton elmaradni nem akarunk ,a szerkesztőség és kiadóhivatal intézmé­nyesen és személyenkint így is olyan anyagi és erkölcsi áldozatokat hoz, ami­ről a kantászoknak fogalma sincs. A Pécsi Est bízik olvasóiban, hogy nem hagyják el és átsegítik válságain. Azt tud­juk, hogy jót, jól és gyorsan hirlapiro­­dalmilag elsőrangút nyújtunk. Ígérjük hogy ezután is így lesz. Az az elv, amit lapunkba beleélünk, a keresztény, nem­zeti Magyarország és a szociális haladás És ezt becsületesen, gerincesen képvi­seljük. A Pécsi Est rendes előfizetési ára 1923. július 1-étől fogva egy hónapra 1000 ko­rona. Kedvezményes, előfizetés havi 800 korona. Példányonkint 50 korona. — ÉVZÁRÓ ÜNNEPÉLY A ZÁRDA POLGÁRI ISKOLÁJÁBAN. Lebilincselő keretek között tartotta meg a Miasszo­nyunk Női Rend polgári iskolájának IV. osztálya jutalomosztással egybekötött év­záró ünnepélyét. Az alkalmi beszédet, bú­csúbeszédet a jó tanítónőktől és az osz­tályfőtől Schlachter Ilona, a kongregáció projektija és Dujmovits Ida, az IVKE­ elnöknője mondották. Krausz Magda, Tau­­­berger Stefánia, Polgár Etelka, Bénits Márta szavalata, Nesz Klára szavalata, a Kontor-féle Ave Maria duett, a kar gyö­nyörű énekszámai zugó tapsokat arattak. A műsor után megtörtént a jutalomosztás. Sok növendék szép könyvajándékot ka­pott szorgalmáért. — A SZOC. MISSIÓ SZÖVETSÉG anya- és csecsemővédő szakosztálya c hó 24-én tartotta a szokásos anyák délután­ját. Roma­isz Katus tanítónő lélekemelő s szép előadást tartott Lisieuxi Ids Teréz­­­ről, kit a jó engedelmes gyermek példa­képéül állít s rámutatott arra, hogy a szülő hogy nevelje türelemmel és szeretet­tel gyermekeit ily szép le­lk­i életre, mint nevelték kis Terézt az ő jó szülei. Utána a Sörház­ utcai Óvodások bájolták­­ el a közönséget, a kis leánykák virágjátékot, a kis fiúk katonásdit játszottak, hazafias verseket szavaltak. E nagy élvezetet Zsa­­bokrszky Ilma óvónénike szerezte a meg­jelenteknek, ki oly sok szeretettel s hoz­záértéssel vezeti és oktatja a gondjaira bízott kis csemetéket s játékukban is a haza iránti nagy szeretetet neveli és ápol­ja a kicsinyekben. délután volt az utol­só a nyáron, a legközelebbi szeptember­ben lesz; reméljük, hogy az anyák nagy számban fognak megjelenni, hol nemcsak­­ tanulnak, hanem szórakoztatásukról is mindig gondoskodnak. — A MIASSZONYUNKRÓL NEVE­ZETT NŐI REND pécsi«r. k. Szent Er­zsébet leánygimnáziumában a beírások minden osztály számára junius 30-án és folytatólagosan julius 2. és 3-án -d. e. 8—12 óráig lesznek. A nm. VKM. folyó évi 65700. V. sz. rendeletének értelmében az 1923/24. tanévre a felvételi dij 5000 K., vegyes dijak 5000 K. Közalkalmazottak ezen dijaknak tiz százalékát fizetik. A beiratáshoz a tanulók hozzák magukkal a Tanulmányi Értesítőt. — 50 ÉVES TALÁLKOZÓ. Felkérjük a következő iskolatársakat: Asztalos Jó­zsef, Bezerédy Ernő, Böbéi Ferenc, Cser­­ta Kálmán, Dekleva Ferenc, Dobos Fe­renc, Honig Gyula, Lösch István, Ludvig Ferenc dr., Metz Géza, Toóth Miksa, hogy az 50 éves találkozó előkészítésé­nek megbeszélésére csütörtökön, július hó 5-én délután 6 órakor a Kereskedelmi és Iparbank (Király­ u. 23­—25.) üléstermé­ben megjelenni szíveskedjenek. Kiss Jó­zsef és Szigriszt Lajos. — NAGYSZABÁSÚ KUKLI PRÉDI­KÁCIÓBAN lesz részük azoknak, kik holnap, vasárnap este az „Arany János" örképzőkör kultúrestélyén részt fognak venni, ami elejétől végig a legmulatságo­sabb helyzetet fogja képezni. Ezenkívül lesz ének, tánc, duett, egy jassz-kuplé, költemény és magánjelenet. Tehát azok a családok, kik még nem élveztek ilyen nagyszabású kultliprédikációt, azokat tisz­telettel meghívja az „Arany János" ön­képzőkör műkedvelő gárdája. Egyúttal tu­­­dat­juk közönségünkkel, hogy a nyáron, ez lesz az utolsó kultúrestélyü­nk. Kérjük a pontos megjelenést. Zd­ő crém, szappan, pouder, kölni víz a legjobb. Kapható mindenütt. «

Next