Pécsi Est, 1925. január-március (20. évfolyam, 1-67. szám)

1925-01-01 / 1. szám

A­ hadikölcsönkötvények fel­­valorizálásához — Mikor valorizáltatnak fel a hadi­­kölcsönök kamatai ?*) — I. Jól tudjuk, hogy a világháború alatt a falu legszegényebb néprétege is: az egy­negyedtelkes kisgazda, kisházas, kisiparos és napszámos épp úgy, mint a tisztviselői és ipari munkástábor minden garasát, még a nélkülözhetetlent is hadikölcsönre adta. A falu lelkésze, jegyzője, tanítója minden befolyását latba vetette, a végső­kig fáradozott a hadikölcsönjegyzések si­kerén ! A tűzvonalban küzdő katonáink legszegényebbjei is csak úgy kaptak pár napi szabadságot, ha megfelelő összegű hadikölcsönt jegyeztek. Jól tudjuk, hogy igen sokan, nagyon is sokan egész va­gyonukat eladva, teljesen hadikölcsönbe fektették s ezek közül, sajnos, már szá­mosan ínséges, koldusbotra engedett hely­zetükben, a kamatok fel nem valorizá­lása szülte kétségbeesésükben öngyilko­sok lettek! Annak idején a kormány intézkedésére az árváknak az adóhivatalokban, mint­­ árvatárakban gyümölcsözőleg elhelyezett készpénzbetéteinek igen nagy részét hadi­kölcsönökre fordíttatta s most, ha vala­mely kiskorú árva nagykorúvá vál, egy­szerűen az annak idején jó pénzben be­fizetett tőkéje helyett a hadikölcsön kötvé­­nyét és tetejében még készpénztőke mara­­dékát is felvalorizálatlanul kapja . A le­járó, vagy haláleset folytán kifizetésre ke­rülő életbiztosítási tőkéket, sőt még az egyszerre nagy tőkékért megváltott élet­­járadékbiztositásokra kijáró járadékrészle­teket (nyugdíjbiztositásokat) is felvatori­­zálatlanul akarják még a leggazdagabb, nagy biztositó vállalatok is kifizetni, bárha az ügyfeleik jó pénzben fizették le a díjakat, mert a biztositó vállalatok is kisebb-nagyobb mérvben érdekelve van­nak a hadikölcsönökben. Csodálatosképpen nagyon sokan abban a tévhitben vannak, hogy a falu népénél már alig vannak hadikölcsönkötvények. Fájdalom, ennek éppen az ellenkezője áll! Tény az, hogy a vagyonváltság ré­vén nagyon sok nosztrifikált hadikölcsön­­kötvény jutott vissza államkincstárunk birtokába, jó lehet, jóval több, mint az összes nosztrifikált hadikölcsönkötvények névértékének fele, de ezek a nagybirtoko­sok és a módosabb kisbirtokosok által adattak le, viszont a még kinn levő rész úgyszólván teljes egészében tömegdarab­­számban igen­is a falu legszegényebb egynegyedtelkes kisgazdáinál, kisházasok­­nál, kisiparosoknál, napszámosoknál, a falu szatócsainál, valamint tisztviselőknél, özvegyeknél, árváknál és — ne felejtsük el — azoknál vannak, akik egész vagyo­nukat, mindenüket eladva, azt teljesen hadikölcsönbe fektették. Nagyon is ki­csiny összeg van aránylag pénzintézetek­­bankoknál és a biztosító társaságoknál. A felsorolt tömegnéprétegek sok-sok százezrei, nagyon helyesen és érthetőleg görcsösen ragaszkodnak legtöbb esetben exisztenciájukat jelentő címleteikhez, mert a kigondolható mindenféle új és régi adók felvalorizálása következtében az ál­lamnak ezen nyomorgó hitelezői joggal elvárhatják és el is várják, hogy hadi­­kölcsöneiknek kamatai azonnal becsület­tel felvalorizáltassanak. Már az 1924. év nyarán egyes fővá­rosi lapok ezen szegény, jó hazafiak ki­mondhatatlan nagy örömére azt a kor­mány részről meg nem cáfolt hírt hozták, miszerint a minisztertanács elhatározta, hogy a hadikölcsönök kamatait 1924. november 1-től kezdődőleg első kezdő­lépésként félaranyra felvalorizálva fizeti, mely hirt néhány kisgazdapárti képviselő is terjesztette kerületében. Annál nagyobb volt ezen szegény nép­tömegek elkeseredése, amikor Nagyatádi Szabó elhalálozása után semmi sem lett ezen kamatfelvalorizálásból s most a nép szidja papjainkat, jegyzőinket és mind­azokat, akik annak idején a jegyzési mozgalmat sikerre vezették! Szidja a csizmás kisgazdapárti képviselőket ép úgy, mint a kormányt s erősen fogad­­kozik, hogy többé soha hadikölcsönt nem ad, még kényszerkölcsön, vagy adó alakjában sem. Tudok itt, a dunántúli vidéken jó néhány községet, hol az üd­vös testnevelési intézménytől voltaképen azért vonják el a hadviselt atyák a falu­t *) Lapunk terjedelme miatt csak rész­letekben hozhatjuk a föntebb megkezdett, rendkívül érdekes gyakorlati cikket, serdülő ifjúságát, mert a hadikölcsön kamatainak fel nem valorizálása folytán igen sokan nyomorognak, többen teljesen koldusbotra kerültek, a nép becsapva érzi magát! A puszta ígérgetés, haloga­tás és vigasztalás, sajnos, ma már nem­csak, hogy nem használ, hanem főleg ily helyeken csak olaj a tűzre s köz­állapotaink nem is javulhatnak addig és az egész szép testnevelési intézmény cél­ját tévesztetté válik, ha a hadikölcsön­kötvények kamatai soronkívüli sürgős­séggel fel nem valorizáltatnak, mert hisz sorrendben ennek kellett volna termé­szetszerűleg legelőször bekövetkeznie, leg­később a nemzetgyűlésnek 1924. évi három hónapos nyári nagy vakációja után azonnal. A legszegényebb néprétegeknek oly hatalmas nagy része van sújtva a hadikölcsönök kamatai felvalorizálásának könnyed elodázása által, hogy erről az igen tisztelt honatyáinknak halvány sej­1487. Mátyás király Polnár Márk pécsi kanonokot jelöli ki a székesegy­ház melletti szt. András kápolna kormányzójává. Előde Erdődi Tamás győri püspök lett. 1898. Hettyey Sámuel pécsi püspököt a mai napon szentelte püspökké Vaszary Kolos hercegprímás. 1919. A szerbek által megszállott terü­leten, igy Pécsett is a levélposta és távirat a mai naptól kezdve cenzúra alá esik. A leveleket csak nyitva lehet feladni. A pécsi posta egy „Tudnivalók“-at adott ki. — Pappá szentelés. Gróf Zichy Gyula megyéspüspök holnap Újév napján szenteli pappá Reil Antal szerpapot. — Uj róm. kath. jellegű iskola a Pécsegyházmegyében. Gróf Bolz­a Pál, földbirtokos az általa Riticspusztán fen­­tartott elemi népiskolát r. kath. jellegű­nek nyilvánitotta s az erre vonatkozó iratok alapján Megyéspüspök Ur Ö Nagy­méltósága az iskolafentartó gróf ur óha­jának megfelelőleg szóban forgó iskolára vonatkozólag az egyházmegyei Főható­sági felügyeletet vállalta s ez alapon már Nagy Károly ottani tanítót jelenlegi ál­lásában egyházhatóságilag is megerősí­tette. — Missziós napok. Karácsony másodnapján december 26-án, 27-én, 28 án tartott háromnapos missziót Kisasszonyfa község hit­buzgó katolikussága. Szentbeszé­­det páter Osiló és páter Alfonz Szent Ferencrenei házfőnök és szerzetes mondották. A misszió folyamán körülbelül ötszázan ál­doztak.­­ Lakását bútorral vagy anélkül disz­kréten és gyorsan eladja Pauncz Márton irodája Munkácsy M.­utca 45. Tel. 5-17 termük sincsen, de azonnal meggyőződ­hetnének erről, ha a sablonos beszámo­lóik és szónoklataik helyett belevegyülve a választóiknak legszegényebb tömeg­rétegeikbe, érdeklődnek a hadikölcsön­kamatok és az árvapénzek felvalorizálá­sának eddig elodázása szülte hangulat iránt. Ekkor meglepetéssel fogják látni jóindulatú, szerény soraimban foglaltak őszinte, súlyos valódiságát s felelősségük tudatában érezni is fogják, hogy a hadi­­kölcsönök kamatainak eddig fel nem valorizálása mellékkihatásaival mily erő­sen romboló, felettébb súlyos mulasztás és emellett óriási igazságtalanság is. Be kell látniok, hogy a felvalorizál­ás halo­gatásának végső, tizenkettedik órája már egy félévvel ezelőtt elkongott s ennek súlyos következményeit az 1924. évi rossz termés, a nehéz megélhetés csak többszörösen, valóban rákfenévé fokozta. (Folyt, köv.) h­írek Pécsi Haptár Január 1. 1799. Megjelen a kötelező erejű skála, mely a bankópénz kurzusát meg­állapítja, sok pécsi polgárnak csalódást, pert hozva magával. 1811 márciusáig volt érvényben. 1851. Miniszteri rendelet a pécsi cisz­tercita gimnáziumot algimnázium­nak hagyja meg. A rend a saját erejéből az 1850—51-ik tanévre mégis még két felsőbb osztályt tart fenn. 1870. Megindul a „Pécsi Közlöny“. 1873. A Zsolnay majolika-gyár meg­nyílik. A gyár 25 éves évforduló­ján 1898 január 1-én Zsolnay Vilmost Pécs város díszpolgárá­nak választják. A díszpolgári oklevelet Majorossy Imre polgár­­mester vezetése mellett egy kül­döttség adta át Zsoln­aynak. 1786. A budai külvárosban megnyílik a menedékház az Ágoston-téri iskolában. 1897. A „Pécsi Figyelő“ a mai napon lép be a 25-ik évfolyamába. 1925. Az Istenes Szt. Jánosról elneve­zett Irgalmas Rend pécsi magán­kórháza a mai naptól kezdve nyilvánossági jelleggel bir. Ezt Vass József dr. népjóléti minisz­ter adta meg 1924 dec. 4-én. Január 2. — Papszentelés Pécsett. A pécsi papnevelő intézet növendékei közül Zichy Gyula gróf megyéspüspök dec. 24-én a hajkoronát adta fel a következőknek: Csarmasz István, Doroszlai Sándor, Ná­­ray Ferenc, Szvetics Károly, Wolf Jó­zsef. — Karácsony másnapján a két kisebb rendet kapták Csarmasz István, Kitlinger József, Püspök Pál, Szvetics Károly, Szigethy Albert, a következő na­pon a másik két kisebb rendet Csarmasz István, Frank Lajos, Kondits Lajos, Kit­linger József, Patton János, Petz Emil, Püspök Pál, Varga Nándor, Szvetics Károly, Waszner Ferenc papnövendékek.­­ December 28-án alszerpapokká szen­telte a megyéspüspök Csarmasz István, Habedli János, Kondits Lajos, Kovácse­­vits Kálmán, Magosföldi Péter, Mihalecz Ferenc, Molnár József végzett papnöven­dékeket, Reil­­ József alszerpapot pedig szerpappá a házikápolnában. — Évzáró istentisztelet és szent­­ségimádás a székesegyházban. Dec. 31-én, az év utolsó napján a székes­­egyházban d. u. 6 órakor évzáró isten­­tisztelet lesz, amikor a szent beszédet Ákos Ferenc dr. szentszéki jegyző, püspöki levéltáros mondja. Újév napján az ünnepélyes nagymisét M­o­s­o­n­y­i Dénes dr. püspöki helynök mondja. — Az év első három napján szokásos há­romnapos szentségimádás lesz a székes­­egyházban mindennap reggel 7 órától este 5 óráig. Mindennap délután 5 óra­kor litánia és ünnepélyes szentségbetétei szent beszéddel. Újév napján a ' szent­beszédet P. M­e­z­e­y Gerő jezsuita atya mondja. — Egyházmegyei hírek. Zichy Gyula gróf megyéspüspök P­é­v­a­l­d Vil­mos szajki plébános, németbólyi esperest a kerületi tanfelügyelői tisztség alól saját kérelmére felmentette és helyébe I­s­e­l­­stöger Lajos olaszi plébánost ne­vezte ki.­­ A Leányalkalmazottak Mária­kongregációja vasárnap, azaz 4-én este 8 órai kezdettel tartja műsoros estélyét a Kat. Legényegyletben. A változatos és szép műsor keretében tartja P. Percsics Vince S. J., a kongregáció prézese érde­kes előadását „A modern vallási törek­vésekről“. — Belépő-díj nincs, de műsor megváltása kötelező: 10 ezer koronával. — Nagymérvű olcsóbbodásról fog meggyőződni, ha férfi,­ fiú- és gyermek­ruha, posztó, vagy bélésáru szükségletét Páll Ödönnél, Széchenyi­ tér 18. fedezi. — Előléptetés a városnál. A hétfőn délután tartott közgyűlés alkalmával a városi tanács javaslata alapján a tör­­vényhatósági bizottság Komló­s György, B­r­u­t­k­i Károly, Hauch József és F­r­i­e­d­e­l Károly irodatiszteket 26 évi kitartó és buzgó szolgálatuk elismeréséül a IX. fizetési osztályba léptettek elő.­­ Miután nevezettek a szolgálati beosztá­suknál fogva az adófizető polgárságot mindenkor, sőt az elmúlt nehéz időkben is mindig készséggel szolgáltak, az adózó közönség is örömmel fogadja­, a jól ér­demelt előléptetésüket. — Szilveszter esti műsoros es­­­télyek. Régi, békebeli tradicioná­lis szokás szerint a pécsi egye­sületek és társaskörök vezetőségei már napok óta vállvetve dolgoz­­­nak azon, hogy tagjaik részére a Szilveszter-estét minél kelleme­sebbé, szórakoztatóbbá és feled­hetetlenebbé tegyék — így a Budai Hulu. Batolikus Kér veze­tősége ezidén is megtartja tradicio­nális családi Szilveszter-estélyét. Kezdete este 8 órakor. Belépődíj nincs. A kör tagjait, azok család­jait és a tagok vendégeit ezúton hívja meg a vezetőség, mert kü­lön meghívót nem bocsájt ki.­­ A Pécsi Dalárda mint ezt már lapunk tegnapi számában is je­leztük, szintén olyan műsorral fogja meglepni közönségét, amely valósággal ritkítja a párját. Az est, amelyen a katonazenekar is köz­reműködik este 9 órakor veszi kezdetét. A belépődíj: ülőhely 60—40 ezer K, táncosjegy 20 ezer korona.­­ A Pécsi Polgári Da­loskör és a Pécsi Iparos Olvasó­kör a Legényegylet összes helyi­ségében 8 órai kezdettel tartja meg együttes ' családias' jellegű, tréfás műsoros Szilveszter-estjét. A műsor után Kovács József tánc­tanár vezetésével tánc lesz. Be­lépődíj nincsen, csak a meghívó felmutatása kötelező.­­ A pécsi Polgári Bassinó este 8 órai kez­dettel saját helyiségeiben belépő­­díj nélkül műsoros Szilveszter­­estét tart, melyre meghívja ös­­­szes tagjait és szorosan vett csa­ládjait az elnökség. — A Met. Szocialista Egyesület nagysza­bású Szilveszter-estélyt rendez. Az estélyen többek között fellép Zoro és Hum is. S több énekszám, duett, kuplé, tréfás magánszámok, Schmidt Jeremiás szanálása, ma­lac sorsolás, stb. — Kezdete pont fél 9 órakor. Belépődíj személyen­ként 15.000 korona. Éjfél után tánc reggelig. —*■ y—TnYTY-j nr-»— ■ mil II • - ----euBSTaua»®z»®»«e*jSMa«lS*iWi Sodorjon JANINi papírt »MAGVAR HÁZ Minta étterem és söröző Sylveszierl£.or regge. O Elsőrendű magyar konyha, kitűnő Aranyhegyi és Szentmiklósi borok, valódi Barlócai firmös 2 I­ngyen szerencse sorsolás!! --- -----------------------— .. .— : ^ Darázs Józsi teljes zeneóra hangversenyez. A nagyérdemű közönségnek és kartársaknak Boldog újévet kíván Deutsch Jenő tulafdonos. N­agy újévi likőr és mm vásár. a“Mi floltunks.­Vibar. iK Ferenics<e!«.~utca 50. 1 liter finom vegyes likőr már........................... 70.000 K-tól. 1 liter saját töltésű finom rum már...................40.000 K-tól. 578

Next