Pécsi Est, 1925. január-március (20. évfolyam, 1-67. szám)

1925-03-19 / 64. szám

BmmBOmmSBBmB ELŐFIZETÉS: egy hóra 28.000 K, negyedévre 54.000 K Keresztény politikai napilap SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Felelős főszerkesztő: Börzsönyi Béla Király­ ucca 1. Telefon: 3­99. ts ................ ea— Mit irtok a nagy irők­ újságjai 1848 március 15.-éről Nagy érdeklődéssel kutatunk az elsár­­gult hírlapokban s meglepetéssel látjuk, hogy miként írtak az egykori újságok a nagy nap eseményeiről. A mindennapi élet közelségéből nem látták meg a nagy nap eseményeit. A­z A Pesti Hírlap Csengery Antal szerkesz­tése alatt így emlékszik meg március 10-án az eseményekről: „A fővárosnak nem mindennapi színe van. A mozgalmi szellem, mely egész nyugaton fölemeli zászlaját, itt is nyil­vánulni kezd“. 17-én már belátja, hogy a mozgalom révén, melyben saját munka­társa Irinyi József is részt vett. — A tegnapi nap históriai nyomokat hagyott maga után. Mi kezdetben csak demon­stráció színét viselő, később erkölcsi, békés forradalommá alakult...“ A lap címe alatt „A sajtó szabad“ és Szalay László, a későbbi nagy 48-as politikus és publicista jeltelen vezércikke, amely a sajtószabadság törvénybeiktatá­sát sürgeti. A részletes tudósítás szerint “Március 13-én reggeli tizedfél órakor az ifjúság az egyetem három szakjabeli kortársai­val egyesült, kikhez még számos, min­­denkorú és rangú férfiak is csatlakoztak, s Länderer és Heckenast nyomdája előtt megállván, követelték a petíció 12 pont­jának, úgy Petőfi Sándor egyik költe­ményének rögtöni kinyomatását. (Ez a költemény a Nemzeti dal volt. . .) A­­ nyomda tulajdonosai engedtek e kívánat­nak. Az összegyűlt tömeg pedig, dacára , a sűrűn hulló esőnek, példás türelemmel bevárta a censura nélkül kinyomott első magyar példányok elkészültét, mi meg­történt d. c. 11 és fél órakor. Örömmel jegyezzük fel, hogy a 12 és fél óráig tartott csoportozatot legkisebb rendetlen­ség sem zavara meg. . . Irinyi József mutatá be szabad ég alatt az első szü­lötteket ..." A reakciós Budapesti Híradó (Szer­kesztő : Szenvey József) „Budapesti Hir­­harang“ rovatban két napig teljesen el­hallgatja a forradalmi eseményt. 16-án a népszámlálásról, 17-én Schő­­deiné panaszairól, a húsárakról és a Lánchidról elmélkedik. Petőfiék tetteit és március 15-ét végleg agyonhallgatva, 18-án följegyzi, hogy az ország küldöttsége Bécsbe vitte volt a felírást az országgyűlési teendők iránt.. . amint tegnap Kossuth Lajos ur a „Zöld­fa” címü vendéglő erkélyről. .. kihir­dette. . .“ A Jelen Kor (szerkesztő: Helmeczy Mihály) írja: „.. A bécsi zavargás hire fővárosunk közönségében ingerlően hatott a mozgal­­­­makra, miket a párizsi események másutt is támasztanak. A kívánatos 12 pontból szedették és kinyomatva falragaszokon olvashatók: Petőfy Sándor buzdító ver­­sezete a nemzethez tegnap mintegy ezer ifjú közvetlen felügyelete alatt kinyoma­tott, s roppant éljenzések közt szétoszla­tott. — E versezet nyilván elővizsgálat nélkül jelent meg.“ stb., stb. A Jókai Mór szerkesztésében megje­lenő Életképek címü hetilap első oldalán fej fölött: „A sajtó szabad” felírás, alatta a 12 pont végleges szövege. Petőfi Sán­dor verse Beaurepaire, Vajda Jánosé a Honárulókhoz és cikk: „Budapest. For­radalom vér nélkül“. ... A nép szava is megdördült és monda: „Föl térdeidről rabszolga, a nép beszél. Tartsátok tiszteletben e napot, melyen a nép szava először megszólalt. Március 15-ike az... A magyar nemzet szabadsága e naptól kezdődik..." így irt Jókai, a forradalmár és ekkor még senki se gondolhatott a későbbi dinasz­tiabarát Esti Lapok szerkesztőjére. Vakot Imre Pesti Divatlapja piros, fehér, zöld keretben jelent meg az Öröm­­hangok címmel 13 oldalon ismerteti a nagy nap történetét. Petrichevich-Horváth Lázár lapja, a Honderű, konzervatív újság, a­melyről Petőfi azt verselte, hogy „ .. . nevednek csak két végső betűje vagy . . .“ hirtelen átvedlett liberálissá. Cikket hozott: „Béke, Szabadság, Egyetértés“ címmel és meg­írta, hogy „ . . . Petőfi alább közölt nem­zeti dala hétszer szavaltatott el a szín­padról“, s közölte Petőfi Sándor versét Tavaszelő 18-án Nádaskay Lajos úr (N. L.), aki korábban Petőfit annyit és olyan csúnyán támadta. A Kulcsár István alapította és özvegye kiadásában megjelenő Nemzeti­­ Újság írja 16-án : „Az események megelőzve még az eszmék sebességét villanyütésben ülik diadalukat. ..“A sajtó ma esti 7 óra óta szabad... (t. i. hivatalosan, a P. H. szerint 3 és fél óra óta) s szerinte a 12 pont“ . . . Kossuth Lajos által indítványo­zott . . . fölirástól nem annyira lényegé­ben, mint részletesebb specificátióbn kü­­lönbözik.“ Érdekes, hogy március 15-ike emlé­kére már 1848 március 19 én polititikai napilap is indult Pálffy Albert regényíró szerkesztésében az este megjelenő „Már­cius Tizenötödike.“ Jeligéje : „Nem kell táblabiró politika!“, mellyel jelezte, hogy Kossuth mérsékeltebb (!) poli­tikájával szemben Petőfi és a Madarász­­testvérek szélsőséges, republikánus fel­fogását hirdeti. Később itt jelent meg Petőfi híres augusztusi cikke, amelyben az általános harcot sürgette.“­­ „Polgártársak ! E lap a március tizen­ötödik­ nap dicső eseményeiből emelke­dik fel. ..“ — Írja a lap első cikke. — E lap úgy tűnik fel, mint a legszerényebb zászló, mely az európai újjászületés ün­nepélyes diadalmenetéhez odacsatlako­zik .. .“ . Pálffy lapja megnyitotta a hasábjait a márciusi ifjúságnak s bár a márc. 15-iki események leírását indulásának időpont­jánál fogva lekéste, első számában be­jelenti, hogy egyik következő napon ad­nak majd „ . . . néhány érdekes adatot, mely a mozgalom színfalai között a függöny felrebbenése előtt történt.“ S az egész sajtó még heteken át fog­lalkozik március idusának messze kiható eseményeivel, így a „Honderű“ felhivja a figyelmet, hogy „Az e pillanatban ural­kodóvá lett röpirodalom több érdekes nyomtatványokat hoz naponkint, magyart és németet. ..“ A magyarok közt több röpirat jelent meg, a pesti forradalom történetével foglalkozó. (Szerzők : Bi­­rányi, Kléh, Zerffi, stb.) Jókai lapjában jelent meg március 23-án Petőfi verse, a „15-ik március 1848“, amely tizennyolc strófában össze­fogja a nap eseményeit és kortörténeti jelentőségét és Egressy Gábor színes cikke 26-án a „Képek a pesti forrada­lomból“. E nagy napok után megjelenő lapok mindjobban át vannak hatva a felszaba­dító nemzeti forradalom lázától. Soraik­ban bent lüktet a mozgalom tüze, de ott borong az aggodalom is, mely szomorú valóra vált a hosszú ideig tartó elnyoma­tásban. Merítsünk erőt és hitet mostani nehéz napjainkban a nagyidők emlékeiből. Izgatottan létsík, a gyilkost — Pétör Gyula március 3-án a Bajnok-utcában aludt cély ékszerügynöknél — Az elmúlt éjszak­a detektívek álltak lesbe és várták a gyilkos érkezését — Budapest, márc. 17. A rendőrség meg­állapította, hogy Péttör Gyula március 3-án az éjszakát a Bajnok-utca 2Ő szám alatt egy albérlőnél töltötte. Az albérlő 7—8 címet adott a rendőrségnek, ahol Péter Gyulát keresni lehetett. A detektívek magukkal vitték­­ a Baj­nok utca 29. számú házba a gyilkos arcképét is, amelyben a háziasszony, a házmester és egy lakó is felismerte a furcsa visel­kedésű volt lakót. A detektívek megszállták a házat és várták az albérlő fiatalember visszatéré­sét, akiről csak annyit tudnak a házban, hogy ékszerügynök. A fiatalember tényleg hazaérkezett és Leirer Amália gyilkosának arc­képében tényleg felismerte volt lakótársát, akivel a Kőmives-féle vendéglőben ismer­kedett meg. A fiatalember vallomásából bizonyos­nak látszik, hogy Péter Gyula még Leirer Amália meggyilkolásának felfedezése után is Budapesten tartózkodott. Reggel 3 órakor jelentik, hogy a Baj­nok-utca 29. számú házban a detektívek lesben állanak és várják Pötör Gyula visszaérkezését. Pötör Gyula ezen leg­utolsó búvóhelyén Bajcsik Gyula néven jelentette be magát. lázi gyógyszertárat állít föl a Pécsi Munkásbetegsegélyző Pénztár — A gyógyszertár még ez évben megkezdi működését — Pécs, márc. 17. A pécsi munkás­­biztosító pénztárhoz érdekes és nagy­horderejű rendelet érkezett. V­a­s­s József népjóléti miniszter ugyanis megadta az engedélyt a pécsi kerületi és munkás­­biztosító pénztárnak, hogy házi gyógyszertárat állíthas­son fel. A népjóléti miniszter rendeletében kör­vonalazza, hogy a házi gyógyszertárat a pénztár épületében kell elhelyezni, a gyógyszertár csak a pénztár tagjai ré­szére szolgálhat ki gyógy- és kötszereket. Végül a rendelet úgy intézkedik, hogy a munkásbiztosító pénztár a házi gyógyszertárát egy éven belül köteles felállítani. A házi gyógyszertár felállításával az a tekintélyes összeg, amely havonkint 60—70 milliót tett ki gyógyszerszámla címen, ér­zékenyen redukálódni fog. A fennmaradó összeget a munkásbiz­tosító más szociális intézmény, munkás­fürdő létesítésére fordíthatja. A házigyógyszertár adminisztrációját egy vagy két gyógyszerész látná el. A házigyógyszertár felállításával P» JOOO kopom a többi gyógyszertárak százaira is marad rendelés, mert a tagok sürgős esetben, továbbá azon vények, amelyeket az olyan tagok számára rendelnek, akik, mint súlyos betegek a lakásukon feküsznek, bárme­lyik gyógyszertárban beválthatók. A házi gyógyszertár felállítása nagy­szabású szociális reform, mert felállítása által nagy megtakarítás érthető el. A pécsi gyógyszerészek érthető ellen­szenvvel fogadják a tervet, amelynek megvalósítása esetén forgalmuk nagyban csökkenek. Ezzel kapcsolatban olyan hírek is keringenek, hogy a város köz­­igazgatási bizottsága is felfolyamodással él a népjóléti miniszter rendelete ellen. Gróf Tissza István öszvegye meg fialt A Magyar Távirati Iroda jelenti déli tizenkét órakor . Özvegy gróf Tisza Istvánná hétfőn este kilenc órakor Geszten elhunyt. A nagy magyar özvegyének temetése csütörtökön délelőtt lesz a geszti családi sírboltba, hol gróf Tisza István is nyug­szik. fi német fajvéd­ők­ új erökjösz jutna le München, márc. 16. A bajorországi fajvédő jobboldali blokk dr. Buttmann elnöki jelentésének meghallgatása után a vidéki és helyi csoportok képviselői is azon az állásponton voltak, hogy a fajvédő mozgalom legnagyobb erője a Hittler vezetése alatt­ álló nemzeti szocialista német mun­­­kás­pártban tud kapni. A német fajvédők Ludendorfot jelölik elnöknek. Rablással párosult gyilkossággal vádolják Léderer Gusztávot Budapest, márc. 17. A katonai ügyész­ség rablással párosult gyilkossággal vá­dolja Léderer Gusztávot. A fegyverszak­értők nem találtak konkrét bizonyítéko­kat arra, hogy a gyilkosság pisztolylö­véssel történt. íz elszászi katolikusok sztrájkja a felekezet nélkü­li iskola ellen Strassburg, márc. 17. A francia kor­mány abbeli határozata folytán, hogy Elszás lotharingiában behozza a felekezet­­közi iskolát és egyúttal megszünteti a vatikáni nagykövetséget a Strassburgi püspök és több elszász lotharingiai poli­tikus felszólította a katolikus diákokat, hogy három napig maradjanak távol az iskolától. A mai első napon a sztrájkoló diákok száma mintegy 50 százalék. Zürich, márc. 17. Páli» 2668, Lon­don 2481, Newyork 518.43, Brüsszel 2621, Milano 2117, Hollandia 207.25, Berlin 123.40.62, Bécs 7305, Szófia 377, Prága 1540, Varsó 99.87, Budapest 72, Bukarest 252, Belgrád 832. Terménytőzsde. Strasser-cég termény­jelentése : Irányzat tartott. 78-as tiszai búza 485—490, egyéb 480—485, rozs 420—425, zab. árpa 350—360, sörárpa 450—470, zab 390—410, tengeri 230— 235, köles 250—260. Értékpapírtőzsde: Ang.­Magy. 34, Fabank 412, Hazai bank 110, Lloydbank 1, Amerikai K. 0.7 p. Irányzat: tartott

Next