Pécsi Figyelő, 1875 (3. évfolyam, 17. szám)

1875-04-24 / 17. szám

Harmadik évfolyam. 1875. ápril 24-ém Előfizetési díj: postán vagy Pécsett házhoz küldve: egész évi folyamra 5 ftekr. félévi o P.A /*-évi , 1925. Megjelenik hetenkint egyszer szombaton. -----'V­ ÉCSI Szerkesztői iroda: megye-utcza 12. szám. v .... Kiadó íi I­rat­ai. Majláth-tér­ 22. sz. Taizs wwi, • , —----------------- uzs ^ívalv nyomdájában. zp szellemi részét illető közlemények és előfizetések a szerkesz hivatalba küldetni kéretnek. — Előfizethetni még Blauhorn A kéziratok vissza nei Tf 17-ik szám, ‹=fii­»Mit hirdetseket ■ ■ ,■■■?»» egyedül a delménynyel egyszerre beküldött igtatási ktétele után közlünk. Utólagos fi­zetés mell sem hirdetést, sem mellékletet el nem fogadunk. Egyes számok Weidinger Nánd­­or könyvkereskedésében Széchényi-téren kaphatók * «I..A VELD politikai, közgazdasági és vedés tartalmú, kiválólag a­­gyei és városi közérdeket tárgyazít Baranya és Somogy megyei ELLENZÉKI HE fii I KÖZLÖNY. A parlamentaris törvényhozás é«-n­ a ^ « e^lettni . ’il,K,,,s » felső házat, se­elS rn“ l­ivat­ottnak tartja a rohos, lésért­­ érett változtatások uLék-Zn\w*les TMe^átlására, de nem késsé — hoo^v tá'S’ ef. kötetességgel ruház, fel, hog­y ore léven az alkotmányik a SS C" 62 egy tör^"yellenesen tt’leg S “rrarapult képviselői Vriv fj alskult ko,,mái,jiíltal mt Int? • ha“i raas vetó-val­­v aak jat állja, és az uralkodót felhívja fel­oszlatás, eS uj választások szükséges­ére. Ha forendi házunk törvényilej mén­­szabatosa nem körvonalazott, Jés fy in-AvatósSk ‘'““‘11",6«, fe,f°g°“ tiejesebb avatásának megfelelni kívánt vola a S­etebreef0lf /ly°1CZ évi időközb­en elegendő 7 ’ ia ,nem is találtak­­ még ház feles­aiTa’ a képviselő 1 tn t Zla­tát ,tanácso,Ják’ hahisitat-Ck rsaikalraat’ módot aT iSS’ T­V0}\ esdg alkalmuk midőn denhu­f­gyr­a,felfon td kormányi min­­denhatosagra ^f­ekvés ellenében megvédhet­ően elterjedt corruptiónak, ’és ezzel az er­­kölcsi sülyedésnek, meggátolhatják a bu­­reaukratia hatalmaskodását, kínzásait­ és aadályozásait, hatalmukban állott az or­szág erején túlköltekezéseket, nem jövedel­mező vasutak kamatbiztosítását, a kortes hivatalnok, és bírák hadának végnélküli szaporítását, képtelen vagy erkölcsileg bé­­lyegelt embereknek a közhivatalokban al­kalmazását akadályozni,­­ mert hiszen elméletileg a főispánokon kívül a főrendek a kormánytól függetlenek, és nem oly köny­­nyen megnyerhetők, mint ezt a demokra­tikus alapon választott képviselőkre reá­fogni szokássá vált, és ha ezen reáfogás­­ban volna valami igaz, éppen a főrendi háznak természetes feladata lett volna annak véget vetni. Azonban mindezeknek halvány nyomát sem találjuk a főrendi ház nyolcz évi ma­gatartásában, ellenkezett néha a kormánnyal néhány főrendnek érdekében — telepít­­vényesekről, és a földadó kataster feletti törvényjavaslatoknál — és akaratát a kor­mány engedékenységével érvényesítette is, — a közérdek, a haza közjava érdeké­ben, az elégületlenség, és annak következ­ménye az erőszakos felforgatás elhárítására soha sem szóllalt fel. Korúra derűre meg­szavazta a kormány káros előterjesztéseit, megszavazta azért is, hogy a deákpárti kormány az 1867. évi törvények védője minden áron fenmaradjon, és minden esz­közt használhasson kormányzatában. Annál feltűnőbb, h­ogy a főrendi ház amúgy is igen gyéren megjelenő tagjai közt még gyérebben található szónokok az új adó­törvény­javaslatok tárgyalásánál eddig szokatlan lelkesedéssel opponálnak, részben még a képviselőh­áz elvhű ellenzékének fegy­vereit is kölcsönvéve a kormánynak elv­es programm­nélküliségét, az ország pénz­ügyi állapotának devont állapotát, és ezzel szemben a kormány tehetetlenségét szellőz­tetik, el sem hallgatván, hogy ily tehetet­lenséggel szemben nem volt sem oka, sem czélja a volt kormány megbuktatásának, a­míg végre még sem találnak más menek­­vőt, mint az új adótörvények megszavazá­sát, holott meg vannak győződve, hogy ezek a bajon mit sem segítenek. A jelen főrendi ház az ország bajain »..yv. 1A(vw janaiítaro.. ollijii­­«) a képviselőház többségével, legjobb szol-­­gálatot akkor tenne a hazának, ha kijelen­tené, hogy jelen szerkezetében túlélte ma­gát, és ezzel a törvényhozást annak a par­­lamentarizmussal megegyezhető reformjára kénszerítené, és oly felsőháznak adna he­lyet , mely hivatását átérezni, és annak megfelelni kíván is, képes is.­­ Az ország függetlenségét, és önállósá­­­­gát feladó közösügyi törvények szülték a ■ közjogi ellenzéket, ama törvényeknek az ■ ellenzék elleni védelmében a kormányok­­ nem válogatván az eszközökben, ez szülte a­­ corruptiót, az erkölcsi és pénzügyi sülye-­­­dést,­­ ez szülte az elv hűtlenséget, és an­­­­­ak megjutalmazásában az erkölcsi sülye­dés ne továbbját elérte, közel áll a 12-1t­­ óra, éppen csak annyi időnk van, hogy a­­ közelebbi választások döntsenek az ország­­ önállóságának visszaszerzése felett, mert ez­­ idő elmulasztásával félünk, hogy oly pár­­ növekszik fel, mely inkább óhajtja az ab­­­solutismust, mint a meghamisított parla­­­­mentarismust, A viséghez, a hirdetések iránti megrendelések pedig a kiadó ‘»ital ur városház alatti kereskedésében Pécsett. tildésnek. ___m e------ 1 r i--------------; je Országgyűlés. javaslat, Simonyi E® társai határozati javaslatá­­­­nak mellőzésével f­ogadtatik. — Ezúton Csiky Sándornak a kom­menházra vonatkozó hatá­­­­rozati javaslata tágában a pénzügyi bizottság­­■ nak jelentése tárgytatott és fogadtatott el, egy­­szersmind annak azt t javaslata, hogy a fejedelem­nek magasztos tett minél fogva az 1848 — 49-iki rokkant honvédek isti­menháza szükségének fe­dezésére segélyezed 5000 o. é. forintot adomá­nyozni kegyeskedj az ország törvényei sorába beczikkelyeztessékjelnyomatni és a képviselők kö­zött kiosztatni hattoztatott. Az april 14—­ én tartott ülésekben : a va­dászatnak és vadszatra használt fegyvereknek megadóztatásáról, f­ a tőkekaraat és járadék-adó­ról, — a kereseti adóról, — a vajdahunyadi vár­­helyreállítására az 1875. évi költség­vetésben fel­vett összegen fele még szükséges költségekről, — a gyalui koronuradalom visszaváltásáról, — a néptanítók nyugíjazásáról — és az első fokú kir. bíróságok ujbb szervezetéről szóló­­javas­­latok voltak napi­enden.­­ A főrendi házis ápril 15, 17, 19 és 20-ik nap­jain ülésezett ra­ i P .ápril 13-ki ülésben a budapesti magyi neralne.87‘allár hom­lokzatán­ak és bérházának k épitésről. s.az arra s*ükséges 300 ezer forintn. törlju*^1* kölcsönnek és a bérház 30 évig val­adó[t1”9/188^®^n0k engedélyezéséről szóló tjavash véti] 91 alá, Simonyi Ernő egy — á talift^o r "•'lám, Helfy Ignácz, Bobory Károly CsiL­ySinaior' Hubay Antal, Deáky Lajos, Pata Zsi4', °iávolszky LajoS és Káll*y Ákos álta­l szrt határozati javasltot adott be, melyben Sza V°!‘ belügyministert, mint ki az 1840 tf.»Lf,aki a képviselőház 187­3. évi február 7-é­nfu.0 j ^ 1-^n hozott két rendbeli határozatának, mellőzésével, állítólagos ministert a í®*h»tarmalás alapján, a nemzeti színház fő cjjá­­t elmondva és elidegenitve, egy önkényileg upivl. **pitott terv szerinti bérház építésére fordi­tott(Laet a nevazeti színházi alapot tetemes adós ,.igíf terhelte s ezzel magának, a törvény álta­­lap­?tt s a ne­mzeti kegyelet és adakozás álta intézetnek lételét is koczkáztatta, a: [81? Hl. t- Cz­ értelmében, vád alá helyeztetni , ezt 'vádnak a törvényes biróság, a felső táblá­slot mfle­nditására, kezelésére és vezetésére egy 5t álló bizottságnak választását elrendelni térj. Miletits t. v. hevesen kikel a­­javaslat m­egtámadja a kormányt és a törvényhozást, ,it szokásba vette a magyar nemzetiséget és ,tzk érdekeit az állammal azonosítni, s az állam *, magyar nemzetiség ózdijaira fordítani, ; JtfiSciSZaelni. 0 a tjavaslatot igazságtalannai t­a­ l’, s ha tagja is volna a magyar nemzetnek, ellene a nem magyar nemzetnek filléreiből |J, ^aii mulatsági intézeteket. — Huszár J. fel­­!t 1 ^éltotta Mileticset tévedéséről, de ekkor Po­­nfig., fölkelvén egész ingerültséggel erőlködöt­­r3za^ázni, hogy ez az ország a­ nemzetiségek Ha^te * nem * ma^yar n*ta*elé, — hogy Ma­­a lezág nem nemzeti, hanem nemzetiségi állam szonyi­t a törvényhozó testületben színházi ügy­­e­k­re kerülhet, akkor mindenféle nemzetiség­­ű­gy házi ügye is kerülhet szőnyegre. A tjavas­­azt “Vettetni kéri. — Tisza Kálmán belügyér fi hogy Magyarország — épen olyan ál­­u ön int Európában a legtöbb állam, melyben na'’ V.Ő nyelvű és nemzetiségű polgárok lak­­na az államnak mindig csak egy neve van, aak’­ik. magyar állam van. Ez nem a felfogás­­h°gy-nem a törvényességnek kérdése. Megjegyzi 870,‘öltörvényhozás teremben hirdetheti ugyan Jazait ezen de figyelmezteti, hogy a ta t0 kivül ne merészelje ezen törvény­ellenes a ma hirdetni, mert azonnal tapasztalni fogja, tői vér,r­a­jam eljen intézett merényletéért a frU 8Ujjú ostorát, mely az állam ellenségeit adni képes, (Hosszan tartó viharos helyes- A­­­ll'ír­és és taps minden oldalról. — Németh ay8Zelji­takozván az ily államellenes tan ellen, Pohm­jind kimutatta, hogy a színházi alapban és társainak egy fillére sincs. A törvény­jog, hintás, bukfenczel és hempereg a jövő, az if­júság. Önként alakult csoportok állják körül a torna­szereket, jótékony „bumlizás“ (szabad-tor­­názás) fáradsága közt várva a kitűzött órát. A fő­ tornamester is közibe áll a rendezetlen csopor­toknak és hosszú gyakorlata és tapasztalásának jelentősebb gyümölcsei gyanánt egy-két kacska­ringés figurát mutat a buzgó seregnek. Kor- és osztálykülönbség nélkül sorra próbálgatják a bumlizók a mutatott figurát, (tetszik tudni, mi még nem vittük annyira, hogy a műveit felnőtt ifjak és gyerekek kedvéért külön-külön órát le­hetne tartani, és pedig nem azért mintha a gye­rekek volnának kevesen, hanem azért, mivel a felnőtt fiatalság nem érett meg nagyrészt a cul­­turvívmányok használására). A szakállas és ma­­­gasra felkamaszodott (ez bizonyára igazi magyar szó!) ifjú felett gyakran jót mosolyog vagy ne­vet a kisiskolás fiúcska, ki talán épen a térdéig n ér annak, a­ki fölött nevet, de hát mikor olya­n kedélyesen eredetiek azok a nem sikerült figu-­­rák. Ki venné azt fel­­ itt nem az emberen, ha-­­­nem a figurán nevetnek ; nevet maga az is a kint megtörtént, habár mint komoly jogtudós, vagy a fontoskodó tanár szerepel is az élet szinterén. K­in nincsen rang, itt mindnyájan édes testvérek va­­­­gyunk a durva anyagban. Jobb ha itt a kedélyes carricaturák felett kacagunk szívünk mélyéből, mintha az életben kacagnak ki minket gyengesé­geinkért. Itt tanulunk azért is, a mit még a mi —7^1 •detések ára: ' Eggyhasábos petit sor égi] megjelenéséért 8kr. mások­ „ 6 „ harszom­ „ 5 B töbri megjelenésnél alku szó és minden megjelenés­­kőr)­kr. hirdetési bélyeg illeték. A t térben egy petit sor L 10 tr' T Á R C Z A, Test-edzés. (Vége.) Azon a helyen, hol hajdan a szép hirű pécsi egyetem terjeszté szét a tudomány és hazafiság fényes sugarait, most az egykori püspökkari he­lyén dudva, szemét és kőhalom közepett komoly méltósággal emeli ki vörösre festett házát a torna­­csarnok, mintegy várva, hogy a keleti piszokkal elhalmozott egyetlen térséget valahára felhasználja a közérdeklődés. Homlokzata, a különben szép épületnek, laposan nyomul a szűkre szabott kert­­utczára a kétségbeesett tanúságot tesz arról, hogy ▼árosunk szépül. Mily kár egy ily nagy épület diszességére. A széles ivezetü ablakokon estenkint a gázcsillárok világossága ösönlik kis látni enge­di a hintáló és mászkáló alakokat. Belül nagyban folyik a testidőrallás mestersége. A tágas terem desika-padozatára, a­melyet nem a czélszerüség hanem az adandó vigalmak jövedelmére való szá­­mítás hozott létre, a vastag derekaljak vannak teritve, nehogy az ifjú nemzedék egyik vagy má­sik túlbuzgó tagjának hevessége gyenge csonttöré­sekben leljen hiteles bizonyítványt. Biztosítva igy a padozattal való közelebbi megismerkedés esé­lyeitől, kuszára sarktalanitott torna-czipekkel el­látva, könnyű öltözetben rohan, ugrik, másaik,fo- apáin nem , ..mn igen tudtak. Vagy tán jobb lenne f* ülni . — Azok a kik a felnőttek közül kozna,e znek a gyakorlatokban még is szána­­'eszniszeketl a kik részt vehetnének, de nem dérnél rgSít­ ^ ]ack-cipőnél és a fénylő cylin- A r0mn(]en0a0­-re többet ér az egészséges test. vezány torna-óra is elérkezik. A főtornamester tornázijá­ra szépen egymás mellé sorakoznak a allan&Kg mint az org0nasip-sor olyan szépen tornás^y sorba. Legelöl a szakállas bajszos rancssa azután pedig a torna-növendékek. Pa­­nényszt 67^tterjed a sor és megkezdődnek a ve m^r a serint való testgyakorlatok. Nem olyan m'nt,.‘gy*r m'nt rdg«n, mikor még a nemes jt^na a vezényszóra egész indignatióval t­­­elenek perancsolsz ! — Ma már szé- 37 víz incolunk ott, amint azt a nagy szakálu lo .. ember parancsolja. Hja! most már ma fi­llunk úgy táncolni. A kinek nem tetszik itt aza, húszon a lábára szőrharisnyát és n9 pucsot, igyék meleg hálóköntösbe bur­­s­­­g­iba-theát s jajgasson, ha valami kis lég­­írSgint‘ meg elpuhult testét. A valódi ran­­a, 4 ép úgy assecurálva akar lenni a rheuma *y v a földm­ivelő, és a torna sokkal bizto­sin S^ilzer mint a 3 rétegű harisnya stb. — Mi­­,m- ködtek a testgyakorlat táncai és hajlon­­p '»'f^nem is hivatalért stb), akkor rendes, “ al^i. &gy»ág szerint való csoportokba oszom­­­átók. Ezzel megkezdődik a szer­torná­zás. Majd a vas­nyújtón erősíttetnek meg a kéz és has izmai, majd különféle függőleges, vizirá­­nyos létrákon a markok, majd köteleken, korláto­kon s vasgolyókkal a karok s bőrrel bevont asz­talon és bakokon való ugrással a lábak ; mind­ezeken felül pedig a testnek hajlékonyság és ru­ganyosság adatik. Nem kötéltánc vagy komédiás játék ez, mint azt a tornászat ellenei szeretik ne­vezni, hanem az anyag természetes és szükséges idomítása, mely biztossá teszi a mozdulatokat az életben is, és bizalmat önt a férfiúba saját ereje érzetében. A tornázás kiképezi a testi erőt, nö­veszti a bátorságot s ügyessé teszi mindkettőt. Mily szép három tulajdonság : erő, bátorság, ügyes­ség! Mily ritkaság e három az életben, hol a férfi erények a divatszédelgés árjában fuldokol­nak ; vagy mint Vörösmarty mondja: „a tehetet­len kor jött, puhaságra serényebb !“ — Bizony nőink is felhasználhatnák homeopaticus adagok­ban a tornászatot. — Az óra véget ért, a gázcsillárok fénye kial­szik, az ifjúság fölöltözik s a tornaterem karzatának néző közönsége is eloszlik : 2 szál czipész inas és egy dajka két kis gyermekkel! — És a hires műveit közönség? — Példát vehetne ezek érdek­lődéséből. —a k­ol­földi szemle. A turócz-szent-mártoni pánszláv matrcza, a ,,Hon“ értesítése szerént, hazaellenes agitácziós alapszabályaival ellenkező üzelmek és rosz szere­lés miatt — belügym­iniszeri rendelet folytán, be­záratott s összes vagyona összelátván, zár alá vétetett. A magyar kormány is felkarolni látszik az ide­iglenes köztárházak ügyét, ugyan­is, mint hírlik, kész a kereskedelmi kar kívánságait az illető va­­suttársulatoknál támogatni, a gondoskodni arról, hogy a magyar államvasutaknál is a kivitel ide­jére nagyobb kiterjedésű gabnatárházak létesít­­tessenek. Az a hó 19-én éjjel­­tartott ministeri tanács el­határolta, hogy a magyar hivatalnokok hitelegyle­tének kész államsegélyt nyújtani, ha a betevők a moratóriumba beleegyeznek. Az egyházi tekintetben zágrábi érseki megyé­hez tartozó Muraköz a „M. H.“ értesülése szerint, a szombathelyi vagy veszprémi püspökséghez fog csatoltatni. Pécs sz. kir. város, köztörvényhatósá­gának bizottsága részéről f. hó 5-én és 6-án tartott rendes közgyűléséből. (Folytatása és vége.) S v a­j­t i­­­s kérdést intéz polgármesterhez, vár­jon Járányi Ignácz volt városi pénztári tisztviselő kérvénye a várossal folyt pere ügyében, miért nem terjesztetett a közgyűlés elé. Polgármester válaszolja, hogy a kérdéses kérvényre vonatkozó jogügyi bizottsági jelentés f. hó 3-án adatván be, azt a tanács eddig beható

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék