Pécsi Figyelő, 1876 (4. évfolyam, 25-39. szám)

1876-06-17 / 25. szám

Pécs, 1870 junius 17-én. 25-ik szám. IV. évfolyam. Előfizetési dij: Postán vagy Pécsett házhoz küldve: egész évre 5 ft., fél­évre 2 frt. 50 kr., negyed évre 1 ft. 25 kr. egyes szám 15 kr. Megjelenik minden szomba­ton. Egyes számok kaphatók Weidinger N. könyvkeresk. (Széchényi tér). Szerkesztői iroda: Ferenciek utcza 22. sz. I emelet. Kéziratok vissza nem küldetnek . VI PÉCSIIGYELŐ Hirdetések ára: Egy négy hasábos petit sor egyszeri megjelenéséért. 8 kr. többszöri megjelenésnél ár­­leengedés adatik. Minden hir­detés után 30 kr. bélyeg dij fizetendő. A nyílt tér 1 petit sora 10 kr. A hirdetési díj előre fizetendő. A lap szellemi részét illető közlemények és előfizetések a szerkesztőséghez, a hirdetések pedig a kiadóhivatalhoz intézen- | Kiadó hivatal, dők. Előfizethetni helyben: a kiadóhivatalban, Blauhorn Antal úr a városházi épületben, Lili János úr a budai külvárosban Taizs Mihály nyomdájában és Böhm C. F. úr a szigeti külvárosban lévő kereskedésében, valamint a vidéken minden postahivatalnál. Majláth tér 22. szám alatt. Előfizetési felhívás! A „PÉCSI FIGYESIO44 postán vagy helyben házhoz küldve.­­E­gy évre......................................................................................................................5 frt.­­ kr. Félévre.......................................................................................................................2 „ 50 „ Negyedévre.............................................................................................................1 „ 50 „ Egyes szám ára 15 kr. Hirdetések a legjutányosabb áron vétetnek fel. Gyűjtőknek 8 előfizető után ingyen példánynyal szolgálunk. Illő fizethetni helyben a kiadóhivatalban Taizs M. nyomdájában (Majláth téren), Blauhorn Antal úr kereskedésében (városházi épület), Böhm Nándor úr kereskedésé­ben (szigeti külv. országút) és Lili János úr kereskedésében (sörház utcza). Vidéki előfi­zetések legcélszerűbben 5 kros postautalványon eszközöltethetnek és a lap szerkesztősé­géhez küldendők. A „Pécsi Figyelő44 kiadó hivatala. Fából vaskarika. Városunk törvényhatósága, már a meny­nyiben egy külön, e célra mesterségesen alkotott választási retortán kipárolgott úgy-­­ nevezett választott elemnek — az adómaxi-t­umraok változandóságait követő virilismus-­­ sal való összepárositásából eredt mixtum com­­­ positumot annak nevezni lehet, — önnálló­­ vámterületet, független bankot óhajt, és ezt egyhangú határozat folytán tudtára is adta a képviselőháznak, — ezen kívánságát a bécsi alkudozások után is fentartja egy­h­an­gulagú­ra egy aiA ellentmo­á­s nélkül, — de azért a vámterület önállósítását és független magyar nemzeti jegybank felállí­tását Bécsben elhegedült kormánytól re­ményű, hogy az ország igazait és érde­keit megóvni fogja. — A kutya ugyan megette — nem, csak ellopni engedte az őrizetére bízott szalonnát, de azért bízunk benne, hogy miután most már a szalonnára csak a fogunk fájhat, — a megmaradt ke­nyeret megőrizni fogja. Erős consequentia ! Megrendíthetlen azon bizalom, melyet a főispán szemhu­­nyorítására a szolgálatkész mamelukcsapat minden időben készletben tart a kormány részére. Tehet a kormány tetszése szerint „Tisza nagy, és főispán az ő prófétája,“ — ezt rebegik áhitatosan a közösügyes konc utolsó maradványain rágódó pécsi mozlimek, egy cseppet sem törődve azzal, hogy a világ kineveti dőreségüket vagy megveti képmutatásukat. Annyira jutottunk az erkölcsi és anyagi sülyedésben, hogy a Schmerling provizó­riumban kinevezéssel megalkotott városi képviselőség — vagy inkább bizalmi fér­fiak testülete a kormánytól való függetlenséget jobban megtudta óvni, mint az alkotmányos formák közt alakult, és mozgó törvényha­tóság tagjainak többsége. — A csúszás­­mászás, alávaló meghunyászkodás még ak­kor ismeretlen volt, — csak a Deákpárt­nak nyolc éves erkölcsrontó kormányzata volt képes ennyire megmételyezni az úgy­nevezett intelligent­a nagy részét, csak Tisza kormánya fogadhatta ezen megrom­lott eszközöket továbbra is szolgálatába, miután a Deákpárt kom­pheusai már ma­guk is megundorodtak ezen kon­cleső hypo­­krita seregtől. Nem is akarunk ezekre több szót pa­zarolni, de hogy ezek nyomása alól a füg­getlennek látszó polgári ele­m sem tud ki­bontakozni, hogy ezen elem másként be­szél magán társalgásban, máskép a köz­gyűlésen, ezt sajnosan kell felemlítenünk — nem annyira anyagi, mint erkölcsi függő­ségre, — rabszolgaságra mutat és bátor­ság hiányra, mely belátva a vezetés vé­szes voltát inkább tömegesen rohan az előtte tátongó örvénybe, — sem hogy a megszo­kott kolompot elhagyja. Hogyan van az, hogy ezelőtt a polgári elem oly jól megtudta óvni elhatározásá­nak önállóságát a nyakába csimpészkedő nemesi és hivatalnoki proletariátus ellen, mely azonnal cserben hagyja, mihelyt a polgárság hátán felemelkedett? — hiszen régi mese ez, mely többször ismétlődik más más alakban. Hogyan faragtak a hajdani circulaspec­­tusokból főispáni akarattól függő marionet­teket, melyeket egy szál dróton lehet tet­szés szerint forgatni? — Alkalmasint a polgárság sem maradt ment az újkor ra­gályaitól és bizonyos képzelt jó szolgála­tok fejében oda tartja a hátát az ígéreteit annyiszor megszegett erkölcsi proletárok­nak, hogy felkapaszkodván, lenézhessék s elrúghassák alulok azon lépcsőt, —a mely önzésből és önérdek suggalatából lett lábok alá támasztva s mely nem érdemel mást mint — megvetést. A kinek háta görnyed a hatalmasak előtt, hogy uralkodhassék másokon, annak szolgalelke soha sem fog felemelkedni az emberi méltóság tudatára, az nem is ér­demli meg, hogy szabad ember, a szabad hazának szabad polgára legyen. Perczel Béla igazságügy miniszer bírói körökben elterjedt hírek szerint még az őszi ülésszak előtt fel fogja cserélni állását a Lipovniczky által üresen hagyott etik­ai alelnöki h­elylyel. Utódjául Szilágyi Dezsőt emlegetik, mely esetben a nyaktilós Csemeghi felszedné sátorfáját. Hogy mivel lenne kárpótolva államtitkársága, az még eddig találgatás és élcelés tárgya. Az országgyűlés üléseit valószínűleg június 20-án zárandja be, az őszi ülésszak sept 28—30-án fogja kezdetét venni. — A közigazga­tási törvények életbe léptetése a nyáron át törté­nik, aug. 1-vel bekebleztetnek a kisebb városok, érvénybe lépnek a terület­igazítások, mire a köz­­igazgatási bizottságok felállítása következik. Az adók kezeléséről szóló törvény csak később fog életbe léptetetni. A képviselőházban bemutatta m­ár Mocsáry L. a debreceni polgárság kérvényét, mely roppant sensatiót keltett a képviselők között s nagy levertséget a kormány­körökben. A legutolsó pil­lanatig azt hitték, hogy elmarad tőlök a keserű pohár. Csakhogy Debrecen talált módot a ház elé juttatni közvéleményének óhaját. Most már az ország színe előtt fekszik a Tisza Kálmánt megsemmisítő okmány — hirdetve Debrecen polgárainak férfias és alkotmányos erényeit. Dicsőítve hazafiasságát és érettségét. (Mit Debreczen? mit bizalmatlanság? Itt van az ország elsőrangú városainak egyike: Pécs, a kormány iránti bizalom tanyája s benne Svastics polgártársunk. Majd tönkre teszi ő a debrecenieket egy táblabirói ékes cikornyákkal szerkesztett bi­zalmi felirattal. Szegény haza!) — Jókai Mórnak választóihoz inté­zett nyilatkozatáról, a szabadelvű „Nemzeti Hír­lap“ így emlékezik meg. Jókai Mór úr a „Hon“ vasárnapi számában hoszú nyílt levelet intézett. A levél több egyes állítására még tüzetesen vissza­térünk. Most csak annyit, hogy Jókai levele olyan, mint mindaz, amit a kitűnő regényíró a politiká­ban eddig elkövetett, van benne frázis és fantá­­zia, nagyítás és torzítás, gyanúsítás és naivitás, — csak egy nincs benne: igazság, mely meg­győzhessen valakit. — Somsich Pál orsz. képviselő a ka­posvári választó­kerület szabadelvű (?) pártjához nyílt levelet intéz, melyben kifejteni igyekszik, hogy a bécsi egyezmények által 10 évre megte­remtendő közgazdászati helyzetünk az eddiginél előnyös­ leszen, hogy ő noha ki nem elégítők az egyezmény elvei hazánk érdekeire nézve, elfogadta azokat, mert ezzel még kezeit a részletes tárgya­lásra nézve le nem kötötte, s akkor még kifejez­heti szabadon ítéletét. — Utóbbi megjegyzése nyi­­ván ellentétben van gr. Somssich Imre nyilatkoza­tával. — A hosszú nyílt levél egyébiránt nem tar­talmaz egyebet, mint nemzetgazdászati ábécések részére a „Hon“ és „Ellenőr“ konyháján jó pénz­ért elkészített zagyvalékot. Csak bámulni kell azon egyrigyűséget, melylyel egy Somssich Pál nem res­­telli a nyilvánosság elé lépni, s ezzel tudományát és öszves államférfim reputátióját tönkre silányi­­tani, — avagy csak nem tekinti választóit oly együgyű­eknek, hogy hitelt adjanak biztatásainak egy jobb jövő iránt, mert ez ámitási szándékot árulna el, ezt pedig Somssich Pálról nem tételez­zük fel. — A somogymegyei szabadelvű párt elnöke gróf Somssich­ Imre c. képviselő nyilatko­zatot intéz a „Somogyiban választóihoz egyszerűen és világosan kifejtvén, hogy a somogyi szabad­elvű párt és saját programmja értelmében mint­hogy a bécsi egyezkedések pontozatai Magyaror­szág érdekeinek meg nem felelnek és minthogy azokat sem saját választói előtt tett, sem a kor­mánynak márciusi nyilatkozatával megegyeztethe­­tőknek nem találja, a kormány azon kívánságát, hogy a párt minden tagja a még részleteiben nem is ismert egyezkedések elfogadására szavát már előre lekösse,­­ nem teljesítette és ezen tagadó válasz folytán több társaival a kormányt elhagyva az eredetileg hangsúlyozott szabadelvű nézeteinek és meggyőződésének megtartása mellett alakult független szabadelvű párthoz csatlakozott. — Tisz­teljük a gróf urnak tettét és nyilatkozatát a be­csületszó és ennek alapján nyert képviselői meg­bízás elfogadásával vállalt kötelezettség szentsége nem is engedi, hogy másként tegyen, — csak be­csületérzés nélküli himpellér ország és népcsalók tehetik azt, hogy becsületszavukat megszegik és meggyőződésüket (?) a körülmények és saját ma­gán érdeküknek előnyére változtatják. — A fagy okozta károk utáni adó­­leírások tárgyában a m. k. pénzügyminiszer akkér intézkedett, hogy a törvény mennyiben a szőllők­­ben okozott károkra vonatkozik, kivételesen már ez évben alkalmaztassék. — A szántóföldekre azon­ban az adóelengedést nem alkalmazza, mert azok még újra bevethetők. A szőllők utáni adó­elenge­désnek is csak akkor van helye, ha az egész ter­més megsemmisült. Országgyűlés. A május 20-án tartott ülésben a telekkönyvi naplók vezetése tárgyában tett interpellációra az igazságügyminiszer a június 7-iki ülésben válaszolt. Felelete abból állott, hogy a napló vezetését a törvény rendeli, s hogy a jelenlegi igtatókönyvek mellett napló nélkül a telek­k, ügyeknek biztos át­­nézete, különösen telekk, ügyekben oly nagy hord­erővel bíró kézbesítések ellenőrzése lehetlenné vál­nék. Elismeri ugyan, hogy a napló vezetése feles­leges, mégis a b­ozás további intézkedéséig azt fentartani kívánja. Megjegyzi egyszersmind, hogy egy uj telekk. rendtartás a minisztériumban mun­kálat alatt van, s ott a telekk. naplók megszün­tetése célban van véve. Simonfay J. interpellá­­ciójának tárgyát és célját tüzetesen megmagyaráz­ván, kimutatja, miként a napló vezetése az államnak legkevesebb 100,000 írtjába kerül, ezen kivü­l úgy a feleknek, mint a bíráknak sok idővesztést és kellemetlenséget okoz; példákat hoz fel, hogy a telekk. napló nem is vezettetik minden telekk. ha­tóságnál. Kijelenti mindezeknél fogva, hogy ő a választ tudomásul venni nem hajlandó. Azonban a ház tudomásul veszi. A t­ö­rvényhatóság területi rendezé­séről sz­ólló­­javaslat tárgyalása az egész heti ülésekben folytatatt van, annak számos a ma­gyar nemzetet sértő §§-ai emeltettek törvénynyé. Legsérelmesebb passzusa a­­javaslatnak az, mely­lyel Brassó megye külön szervezése fogadtatott el. 30 ezer magyar helyeztetett a magyar gyűlölő szász suprematiája alá. Mily sanyarú, mennyi tör­vénytelen bánásmódban részesültek a brassóvidéki csángó magyarok a szász sógorok részéről, meny­nyi üldöztetésnek voltak kitéve, a hírlapokból elég­gé ismeretes és mégis ahelyett, hogy a létüket fe­nyegető sérelmeket megorvosolta volna az ország­­gyűlés, a­melyhez annyiszor fordultak, most oda dobta a szász Molochnak minden magyart elnyelni óhajtó torkába. A június 9-iki ülésben elnök bemutatta Debre­cen város Csapó Péter fia választókerülete 510 vá­lasztó­polgárának, a piac­ hatvani kerület 345 vá­lasztó­polgárának, Czegléd-Varga kerület 384 vá­lasztó­polgárának és ezen felül 1845 nem választó­polgárnak Mocsáry Lajos képviselő által beadott kérvényét a Bécsben kötött egyezség elvetése tár­gyában. (Élénk helyeslés a baloldalon) Kiadatott a kérvényi bizottságnak. Kármán L. az iránt interpellálta a miniszert : szándékozik-e a budapest-zimonyi vasutat kiépíteni és a vonal irányára nézve kér felvilágosítást. Lükő G. a fagy által károsultak részére adóelengedés tárgyában interpellálta a pénzügyminiszert. S­i­m­o­­nyi E. a naszódvidéki erdők tárgyában az össz­­ministériumhoz intézett interpellátiót. Irányi D. a nyugdíjak és fizetések felhalmozása iránti indítvá­nyát indokolta, kimutatván, hogy az meg nem egyeztethető az osztó igazsággal és össze nem fér az államkincstár érdekével, hogy azon hivatalno­kok, kik az incompatibilitási törvény által nem zá­ratnak ki a képviselőházból, hivatalos fizetésükön felül a képviselői díjakban is részesüljenek. Kérdi: váljon méltányos, pénzügyi tekintetben megenged­hető-e, hogy az államtitkár, ki 7000 forintot, a miniszer, ki 14000 forintot húz évenként az állam­pénztárból még a képviselői napdíjakat is felvegye! — Kifejti, miként az, mi a hivatalok és hivatalos fizetések halmozásáról áll, az a fizetések és nyug­díjak halmozására is alkalmazható. Kéri határozati javaslatát elfogadni. — Tisza K. szerint a képviselőség nem hivatal, különben hivatkozik az incompatibilitási törvényre, mely az államtitkárnak és miniszernek a képviselőséget meg­engedi.­­ A­mi a nyugdíjakat illeti, nem tartja igazságosnak azt, hogy a­mint valaki nyugdíjat nyer, az többé hivatalt ne viselhessen. Különben kijelenti, hogy a­mint valaki államhivatalba lép, nyugdíjat nem élvez. A hat­ javaslatot nem kívánja tárgyalni. A ház nem veszi azt tárgyalás alá. KÜLFÖLD, London. Minden 35. éven aluli nyugdíjazott tengerésznek meghagyatott, hogy tettleges szolgá­latra készen legyen. Előkészületek léteznek 5000 emberre való kórházi ellátásának Máltába való szállítása iránt, mely a középtengeren még meg fog erősbittetni. — Anglia, Mi szerént Helgolan­­dot Németországnak szándékozik átengedni. Trieszt. A „Trieszter Zeitung“ értesülése szerént: a görög kormány a nemzeti gárda azon­nali reorganizálását elrendelte. Versailles. A tanács elfogadta a hadsereg sürgős reorganizálását és megengedte, hogy ka­tonai bizottságok, vagy pedig olyanok, kik min­den okmánnyal bírnak, Párizsban összegyűlhetnek. Pola, Custozza, a három árbocos páncélos hajó és Albatross ágyúnaszád, úgy Salamander és Zrínyi Smyrnába indíttattak. Konstantinápoly. A porta Szerbiától fel­világosítást kért felszereléséről, mire a szerb kor­mány készséggel felelte : A felkelők Szerbia határ­széléig nyomultak és az egész tartomány, mintegy abroncs által vétetett körül. A fejedelem a nép megnyugtatására kényszerülve volt fegyverkezni, azonban a porta irányában ellenséges szándékkal nem viseltetett. A jó egyetértés fentartása végett a szerb fejedelem egy külön megbízottat fog Kon­­stantinápolyba küldeni. A szultán a nagyvezért megbízta, hogy neki e héten a kormány programmját átadja, mire az képesnek nyilatkozott. Mithat pasa a nemzetgyűlés egybehívási tervének kidolgozásával bízatott meg, mely a pénzügyek és a budgetről tanácskozand. — A Seik­ ai izlam egy rendelete megtiltja a szóf­iáknak a fegyverviselést s az utcákon való cso­portosulást. A khedivét legközelebb várják ide, hódolatát jön bemutatni a szultánnak. Bécs. A király Rudolf koronahercegnek a schmelci gyakorlótéren tartott s kitűnő sikerrel kiállott katonai gyakorlati vizsgájáta jelen volt. Pécs sz. kir. város köztörvényhatósá­gának f. évi junius hó 12-én tartott közgyűlése. Elnöklő főispán Percel Miklós 9 órakor meg­nyitja a gyűlést. Bizottsági tagok szép számmal vannak jelen. A tárgysorozatban felvett ügyek job­­badára mind nagyon administrativ természetű­ek s igy a nagy közönségre semmi érdekkel sem bír­nak. A gyűlés folyamán felmerült ügyek között csak kettő volt, melyekről, minthogy szélesebb kört érdekelnek, e helyütt meg kell emlékeznünk s ezek: az árvaügy és Haksch Emil bizottsági tagnak a vám és bankügyi egy­esség ügyében tett

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék