Pécsi Figyelő, 1876 (4. évfolyam, 25-39. szám)

1876-06-17 / 25. szám

a közös iskolákba járó ifjúság vallási neveléséről minden felekezet maga gondoskodjék, igy és ez értelemben véve Schmidt ur egy még egészen nem jelölt irány ellen küzd és érveinek legsúlyosabb része elesik. — Arról is megfelejtkezett Schmiedt ur, hogy nem egy vallás nyilván erkölcstelen és más vallások által elvetett tanokat hirdet, és hogy sok vallás különleges tanainak a tiszta erkölcsel való meg­­egyeztetése vajmi bajos, minek folytán a vallás — ezen fogalmat minden létező vallásra ért­vén — az erkölcsiségnek, mely csak egy lehet, nem alapja. Szerk. Vidéki levél. Kaposvár 1876. évi június 12-én. Becses lapjának 22. számában közzétett leve­lemet itt Kaposvárt tudomásom szerint csupán a katonai tisztikar olvasta, és pedig az idejáró egyetlen cserepéldányból, mely olvasás végett a szerkesztőség által közrebocsáttatott. Volt is kutatás, tudakozódás s miért? hogy megtudják ki merészelte beküldeni azon igazságot, amelynek valódiságát elvitázni képtelenség volna, mit be kell ismerni önmaguknak is. Hogy a „Somogy“ három nap­pal utóbb megjelent számában a levélkét egy betűvel sem említi nem csudálom — mert hisz ő a katona­ságról csak dicsőítő dallokat szokott énekelni külö­nösen pár év óta. Hogy hány fasort ü­ltettetett az eltávozott ez­redes, hogy elment egyszer egy katona születésére azt olvastam. Hanem pár év előtt egy bizonyos Deng nevű hárságyi polgár irányában elkövetett basáskodás, a katonáknak időntúl szolgálatban tartása stb. soha sem látott napvilágot a „So­mogyban. “ Nem féltem ugyan Kaposvárt, itt maga „Tra­jan Doda del General“ sem kételezne meg sokat,­­ hanem a helyi sajtótól elvárnék Somogy gyer­mekei, hogy minden befolyástól menten, ha a szük­ség kívánja a humanitás érdemében — mit a had­sereg úgyis csak hírből ismer — néha felszólalni kötelességének ismerje. A gyakorlatokról lamentálni ma, annyi volna mint eső után a köpönyeg, és csak azt jegyzem meg, hogy a végtelen hosszú hónap meleg napjai közt az utolsók voltak az úgynevezett „kutyanapok.“ Az augusztusiak ezekhez „kis Miskák“ lesznek, mert azokon olaszosan „dolce far niente“ majd csak „elfödözünk“ valahogy. Kies dandárnak, ki nemrég 11 napon át ült lidérc gyanánt az ezred nyakán az utolsó napokon megérkezett. Volt is „trillirozás“ megjövetele előtt elég, de még ő is „trillirozott“ ám derüre-borura — tiz-husz katona ha kidt­lt a sorból az mimitium volt. Nem hiába különböző szelek fának — a szét­szórt csatározásra legtöbb gond lett fordítva. Ha az ember az uj oktatási szabályzatba tekint azt hinné, hogy a csatárvonalban a már rég rebesge­tett önállóság meghonosult. Dehogy honosul­, a százados még mindig ott piszkálja a csatár lábát, hogy nem jól fekszik stb. Senki sem éri be saját teendőjével, a szakasz­­vezető ép oly kevéssé mint a százados. Ha kell a százados, 8—10 rajvezetőt 2—3 szakaszparancsnokot helyettesit illetőleg min­deze­ket konfúzióba hozza, mert egy sem tesz kedvére, menydörög valamennyire, gáncsoskodik örökké, száműzi az önállóságot s az oly annyira szüksé­ges nyugalmat. Az iskolában első a csendesen­ ülni tanulás, a katonaságnál a higgadtság. Ez hiányzik fellebva­­lóinknál, és hogy még nem tanulták meg, hogy minden ember ember. Ha nem tudunk emberhez illő módon valami tévedést higgadtan kiegyenlíteni, taní­tani képtele­nek vagyunk s többet ártunk mint használunk, így van ez a mi fellebvalóinknál. Egy ferde lépésért százados, őrnagy, ezredes mind képesek a szegény raj vezetőre rontani — aztán pedig csak a nyeregből látszott hibásnak a mozdulat az ő állás­pontjuktól, ők tévedtek mindnyájan. Ha csakugyan háborúnk lenne eleinte az al­tisztek sorsa nem volna irigylendő, mert egyszerre hoppon és önmagukra hagyatva maradnának — mert nem képzelem, hogy háborúban is a fellebvalók úgy viselnék maguk főkép a rajvonalban mint béke ide­jén, sőt hiszem szívesen reá fogják hagyni minden­kire az ő saját teendőjét. Hanem történt a hadseregnél egy édes nyelvünk jövőjére megmérhetetlen hatással biró változás. — Pár évvel ezelőtt ha voltak is könyvek azok „baka­­nyelven“ voltak, telve rósz német és még rosszabb magyar szavakkal. — A kiszolgált bakának tet­szettek a „Regementnél“ elsajátított rész, szavak melyeknek oly mennyiségével rendelkezett, hogy azokat babatársával hon ha összejött a rokonok előtt könnyűséggel idegen nyelv gyanánt használni siker­rel képes volt. Most a könybe lábad örömtől a hallgató szeme ha az egyszerű káplárt tisztán nyelvtanilag hallja az édes igaz anyanyelven oskolázni. Ezután legalább a közkatona nem fogja ron­tani nyelvünket. Belátták, hogy anyanyelvén kell tanítani a katonát, s oly kitűnő nyelvezetű tankönyvekkel látták el, hogy e tekintetben óriási haladást mu­tat fel a hadsereg. Láttuk mióta honvédei­nk fönállanak Brucknál, hogy nem a német commando teszi a katonát — csak rajta tenni kellene, magyar vezényszó ma­gyar tisztség kieszközölhető volna a magyar ba­kának, — adjon isten minden jót a magyar hazának. K. Újdonságok és különfélék. — A hivatalos lapból. A pécsi bányászok ön­­segélyző és önképző egyletének alapszabályai a belügyi m. kir. ministerium által i. é. 24848. sz. a. a bemutatási záradékkal el lettek látva. — I. Követésre méltó példát adott a hazai népnevelés pártfogásában a pécsi káptalan egyik érdemes tagja Ft Girk Alajos kanonok ur. — Bő­kezüsége ezúttal ugyan nem terjedett megyénk és­ városunk néptanodáira, mindazonáltal kötelessé­günknek tartjuk annak feljegyzését, mert a nép­neveléstől tételeztetik fel hazánk jövője, és így az egész hazai népnevelés java kell, hogy szívünkön feküdjék. Pakson, hol a buzgó népbarát több évig plébános volt az elemi tanoda felszerelésére 300 fo­rintot, a tanoda épület javítására 460 frt, ajándé­kozott, ezeken kívül az építésből fenmaradt, és fe­dezetlen 460 frtnyi adósságot kifizette, végre 3333 ftnyi alapítványt tett, hogy annak évi 200 ftnyi jö­vedelméből az iparos szakma néptanítója dijjaz­­tassék. Ezen összesen 4553 főnyi a népnevelésnek hozott hazafias áldozatért a vallás és közoktatási miniszter — mint a hivatalos lapban olvassuk — őszinte elismerését nyilvánította. — Adjon az isten több ily nagylelkű pártfogót a népnevelés ügyének, mely az általános elszegényedés és nyomor ezen korszakában haladás helyett inkább hanyatlásnak indul. — Kossuthnak egy levele fog közelebb felol­­vastatni a természettudományi társulatban. A nagy hazafi, ki nemcsak politikai, hanem tudományos és társaséleti mozgalmainkat — mint csak az ő lángel­méjétől telik — a legapróbbig figyelemmel kiséri és különben is, mint olvasóink előtt tudva van, a természettudományoknak kitűnő mivelője, Herman Ottóhoz levelet intézett, melyhez e nevezett ifjú ter­mészetbúvárnak a pókokról írt könyve szolgáltatta az alkalmat. — Szédelgés a hivatalos jegy takarója alatt. Engeszer Miklós pécsi aranyműves és fémjelző né­mely fémjelző hivatal hanyag eljárása ellen leg­közelebb panaszt tett a soproni keresk. és ipar­kamaránál. Panaszlevelében ugyanis felemlíti, hogy ő a hivatalos bélyegre bízva, magánosoktól mint ócska aranyat egy szerelvény inggombot és egy láncot vett, mely tárgyak elseje forrasztó vegygyel utóbbiba vörös rézzel volt kitöltve, higy hogy ha azok felolvasztatnak, 18 karátos arany helyett alig 8 karátost adnak. Nevezett iparkamara a panasz beható megfontolása után egy felterjesztést intézett a földművelési, ipar és keresk. m. k. ministerium­­hoz, melyben az u­talva azon kárra, mely a kö­zönségnek az arany- és ezüstáruk finomsági tar­talmának nem eléggé alapos megvizsgálása által a hivatalos jegy takarója alatt okoztatik, kéretik intézkedni, hogy a fémjelző hivatalok a legna­gyobb szigorral járjanak el, és e mellett — a­mit a törvény úgyis rendel — arra is nézzenek, várjon a készítő névjegye rajta van-e a tárgyon, mert csak így lesz lehető, esetleges vétkes cselekvények elkövetőjét kinyomozni és méltón megfenyíteni. Kap­csolatban ezen tárgygyal, mint vele rokonos, a kamara a felterjesztésben a magas m­inistériumot még arra is figyelmeztetni véli, hogy arany- és ezüstárukkal házaló kereskedés­­zetik, noha azok a házaló kereskedésből határozottan kizárják. Szük­séges tehát e tekintetben szigorú ellenőrzést ren­delni, miután a házalás útján legkönyebben jöhet­nek hiányos finomsági tartalommal bíró arany- és ezüstáruk forgalomba.­­ A száz forinton felül adótartozásban lévők elleni adóvégrehajtást a pénzügyi igazgatóság sa­ját közegei által fogja teljesíttetni, miután úgy ta­pasztalták, hogy a városi és megyei közegek nem a legerélyesebben járnak el ama nagyúri — adó nem fizetők — ellenében.­­ — Hercenberger Józsefnek a Scholz-féle te­remben tartandó táncestélye nem — mint lapunk múlt számában jeleztük — e hó 17-én, hanem 20-án­­ (kedden) fog megtartatni. Ezen estélyen a városi­­ zenekar teljes számban fog működni. Belépti díj személyenkint­­ írt. Kezdete­k 29 órakor — Rendőrségünk figyelmébe. Késő éjjel oly nagy lármával járnak némely emberek az utcákon, hogy a lakosok nemcsak csendes álmukból fel­vezetnek, hanem a gyengébb idegzetttők s főleg a nők a legnagyobb ijedtséget állják ki, nem tud-­ váll hirtelen megmagyarázni, ha véres verekedés­­ folyik-e az utcán, vagy pedig tán valamelyik ház ég. — Az ilyen, mások nyugalmát zavart­ és ije­delmet okozó madarakat jó lesz a városházi ka­litba vinni s ott tartani, mig széles jó kedvük lehűl. " — „Ropp“ alias „Krach“ —kicsinyben. Nagy­­ izgatottságot keltett e héten a kereskedői s külö­nösen az iparos körökben Schiller Alajos volt fű­­­szerkereskedő váratlanul bekövetkezett fizetéskép­telenségéről elterjedt hírek. Schiller bukásának messze kiható következményei vannak, a mennyi­­­­ben a körülbelül 80 ezer forintra menő passiva fedezésére csak 45 ezer forintnyi activát tud fel­mutatni s igy a jobbadóra váltótartozásokból álló ’ passiva kiegyenlítése váltógiránsaira hárul. E csőd­­­­ben legnagyobb összeggel a pécsi takarékpénztár­­ és az árvapénztár van érdekelve, mindkettő azon­ban teljesen biztosítva van. Legtöbbet szenved e csődben egynéhány jobbmódú iparosunk, kik túl­zott bizalommal girálva Seb.-nek, most általa „be­rántva“ lettek. Bizony, bizony rosz időket élünk,­­ rosz csillagok járnak! — Az ügyvédi kamara e hó 6-án tartott év­­negyedes közgyűlésében, a titkárnak fizetése 600 frt, az ügyészé 400 frt, a pénztárnoké 200 frtban állapitatott meg. A választmánynak indítványa :­­ „elszegényült ügyvédek, ezek özvegyei és árvái félsegélyezését célzó alap létesítésére nézve“ kevés módosítással elfogadtatott. A kamarai közgyűlésre 11 tag jelent meg, fényes bizonyságául annak , hogy az ügyvédek mennyire örülnek ezen intéz­ménynek. Nem is csoda, mert bizony sem szellemi sem anyagi haszon nem származik abból reájuk.­­ Az új mértékekkel a közönség rovására igen sok visszaélés történik, mind a piacon, mind a boltokban. Különösen sok a panasz fk­szerkeres­­kedőinkre, kiknek legnagyobb része 50 dekagram árucikket ugyanannyi árért ad, mint ezelőtt egy i. bécsi fontot adott. Azt hisszük, hogy ezen vissza­­t­­­élésnek a vásárló közönség egy kis elővigyázattal­­ még most könnyen elejét vehetné. — Tessék következtetni. Kasa város pénztára annyira fizetésképtelen, hogy a községi iskolaszék gondnoka egyetértőleg a tanitói testülettel, kény­telen volt egy a tanítótestület által elfogadott vál­tót kiállítani, s a népbankban arra a junius hóral­ eső fizetések erejéig pénzt felvenni s ezzel a tani-11 fők junius havi járadékait fizetni. Ehhez nem kell kommentár. — A polgármester a pénztár fizetése­­ képtelenségét bejelentette a törvényhatóságnak. Be­­­­jelentette, hogy bért nem fizet senki, minden jö­vedelmi forrás kiapadt s igy a tisztviselők és szol­gák fizetéseit nem teljesítheti. Ehhez sem kell kom­mentár. — Újólag interpelláljuk a városi gazdasági hivatalt, hogy a sétatért legalább akkor öntöztesse meg, mikor ott minden kedden délután a városi zenekar játszik. Ezen interpellatioval kapcsolatban tudomására hozzuk azt is, hogy a sétatérhez 50 lépésnyire egy kút van, s így az öntözés nem nagy nehézséggel jár. " — Nevessünk! A f. hó 12-én tartott városi közgyűlésen többek közt a m. kir belü­gyminister­­nek aziránti leirata is fel lett olvasva, hogy a Deák Ferenc halála alkalmával tanúsított legfelsőbb kegyeletért Pécs sz. kir. város közönsége részéről nyilvánított hála a királyné ő felsége legfelsőbb tudomására hozatott, mit a város atyái egysze­rűen tudomásul vettek, mire aztán Svastics pol­gártársunk roppantul indignálódva felkelt, nagyot köhintett és — — — ünnepélyesen, emelkedett hangon kinyilatkoztatta, hogy e „kegyelmes tény, örvendetesen hodoló tisztelettel“ vétessék tudomásul. (Általános derültség és nevetés). Váljon mire aspirál Svastics bátyánk? — Az I-ső „Pécsi Veterán- és Segély­ző-Egylet“ folyó 1876. é. junius 25-én az „Üszöghi erdőben“ Majálist (illetőleg Jurnalist) fog tartani, melyre a t. e. közönség ezennel tisztelettel meghivatik. — Belépti jegyek személyenként 20 kr-jával f. hó 25- dikéig déli 12 óráig válthatók: Obermájer J., Böhm C. F. és Hilscher I. urak kereskedéseikben, úgy az egyleti pénztárnoknál (Taizs M. nyomdájában). A belépti jegy a pénztárnál személyenként 30 kr. — Összejövetel a sétatéren. — Elindulás reggeli 5 órakor, zenével. — A tiszta jövedelem az egyleti zászló megszerzésére fordittatik. — A t. c. résztvevők nagyobb kényelmére a rendezőség a Ties Pécs-mo­­j­hácsi vasút üzletvezetőségével az ünnepély napjára a menetrendet következőleg állapította meg, úgy­mint : indul reggeli 6 óra 40 és 9 óra 30 perczkor, délután 3 óra 30 perczkor. — Kellemetlen idő be­álltával 8 nappal később. — Tisztelettel a rendező­ség. — A budapesti eszküdtszék csütörtökön Kozma főügyész Krátky János az „Egyetértés“ munkatársa elleni sajtóperét tárgyalta. Krátky két kemény cikk­ben támadta volt meg a 65. számú gyalog­ezredet. A rágalmazással vádlottat azonban az esküdtszék 8 szóval 4 ellenében fölmentette s a közvádlót 24 frt költség megtérítésében elmarasztalta.­­ Kimutatása a legutóbbi árvizek által sújtott baranyavári járásbeli ínségesek segélyezésére befolyt­­ könyöradományoknak. Baltin János 1 frt Bosnyák Máté 1 frt Scheidl Lőrinc­. 1 frt Bakody Károly 1 frt Csoszits György 40 kr. Gombárovits Mihály 1 frt Darázsi j­egy­z­őség 9 frt 70 kr. Albertfalu község 9 frt 50 kr. Kocsis András 1 frt Weisz Jakab 1 frt Boczor József 50 kr. Enchrald­­ Moritz 50 kr. Paskusz Dávid 1 frt Wlasits Gábor 1 frt­­ Kárkovits Miklós 1 frt Korneth Andor 1 frt Olvashatlan név 1 frt Keő község 4 frt 03 kr. Összesen 37 frt 23 kr. Kelt Dárdán, 1876. junius hó 8-án. Szemelits Ferencz. — Szemtelenség és butaság. Az alkotmányos­ság kilencedik esztendejében még mindig kell tá­plálkoznunk szemtelenségekkel. Közelebb — írja a­­ „Szabadság“ — városi hatóságunkhoz egy meg­keresvény érkezett ilyen címmel: Löbliche Stadt- Vorstehung, Gross-Wardein, Siebenbürgen. Alá volt irva ig.v . Kis-modrói körjegyző, Bezirk Vág-Neu­­stadt. Sok hitvány szemét embert (?) táplál ez a föld, melyet Magyarországnak neveznek. A megke­­resvényre — és ezt csak helyeseljük — követke­ző visszautasító válasz íratott: Nix deutsch. így kellene tenni hasonló nyelvű megkeresvényekkel szemközt minden alkalommal. Védelmezzük magun­kat a germ­anisálló rik­fenéje ellen, mert különben maholnap ellep.­­ — George Sand hírneves írónő meghalt. E haláleset hírére a nohanti park egész környéke gyászba borult, a földművesnép tömegesen jött és virágokkal bob­ta el a koporsót. Parisból számos kitűnőség jött a temetésre, mely egyszerű, impozáns és felekezeti jelleg nélküli volt. — Sand a nohanti park egy csendes zugában aluszsza örök álmát. — Mennyit ér egy menyasszony ? Egy érde­kes jogi esetet tárgyalt a múlt héten a b­nni tör­vényszék. Egy fiatal kereskedő ezelőtt hat évvel eljegyezte egy szegény kereskedő leányát, de mind­járt az eljegyzés után elutazott szülővárosából, s azóta hírt sem hallatott maga felől. A leány várt, talán nem kellett senkinek, s türelme végre is rózsát termett, most a mult hó elején csakugyan megérkezett várva-várt vőlegénye, még pedig dús­gazdagon és nőtlenül. Az ízlés változik. A keres­kedő azt találta, hogy menyasszonya megcsúfult s egy levelet irt neki, melyben kéri, hogy küldené vissza gyűrűjét, s ő oly összeggel fogja kárpótolni vesztességét, aminővel bizonyosan boldogabb lesz, mint vele. A leány válaszolt, s 10,000 frankot kö­vetelt kárpótlásul, de a vőlegény sokalta ez ösz­­szeget s törvényszék elé vitte a dolgot, mely őt a lánynak fizetendő 4000 frankra ítélte. — Egy alvajáró a törvényszék előtt. Páris­­ban közelebb egy Roger nevű kisasszony állott a biróság előtt, mert Serint, a vésnököt megütlegelte. Ugyanis Fortier delejezőhöz beállit egy nap Serin, hogy ő névtelen leveleket kap, de nem tudja, ki írja ? A delejező megdicsérte tapintatát, hogy ép hozzá jött s elvezette a házban lakó Roger kisasz­szonyhoz. Itt a végbevitt deletezés után bekötötte a­­ kisasszony szemét és az alvajáró elmondta felele­teit a kérdésekre, de úgy, hogy abból a párisi vésnek semmit sem tudhatott meg egyebet, mint­­ hogy az illető „nő.“ Végre megharagudva odaki­ált a másik szobában őgyelgő delejezőhöz: „Hisz , ez a vén személy nem tud semmit!* — A „vén­­ személy“ cím felébreszté az ötvenhatéves kisasszony­­ hiúságát, rátámadt a fiatal emberre s öklével, lá­­­bával mutatta meg, mi tud, úgy hogy a vésnek már a négy frankot is — melyet az álomlátásért fizetett, elengedte volna, csak az ütéseket változtat­­h­ató vala valami kellemesebb m­glepetésekké. A törvényszék azt az ítéletet monda ki, hogy az üté­seket is delejes állapotban osztogatj a kisasszony, és így be nem számíthatók. — Gazdaaszonynak vagy házifelü­­gyelőnek ajánlkozik egy jó házból való, a női munkákban kellő jártassággal biró nő. Bővebb értesítést ad a kiadóhivatal. — Egy tudományosan képzett fiatal ember gymnasiumi vagy reáliskolai tan­tárgyakból szerény feltételek mellett ok­tatást ad. Bővebbet e lapok kiadóhivata­lában. RÖVID HÍREM. — Hatvan forintos gőzmalom. Az úgy neve­zett Bácsi-gőzmalmot Karczagon a múlt hóban bi­­róilag elárverezték. Az egész gőzmalmi gépezetet, más vevő hiányában, hatvan forinton vette meg a felperesi ügyvéd. — A belga királyné magyar szimnűvet irt. (?) — Miletics a szerb fejedelemnél audentián volt. — József főhercegnek védegylet sem kell, mégis tudja, mikép lehet a hazai ipart sikeresen gyámolitani. Alcsúti birtokán a diszkert öntözésére szolgáló vízvezeték összes gépezetét szakértőkkel vizsgáltatta meg s miután ezek mindent a legha­tározottabban helyeseltek, nagy örömmel mondá nekik, hogy az összes készülék kizárólag magyar gyártmány. — A közös hadsereg vezérkarának főnökévé Schönfeld b. altábornagy neveztetett ki. — Spanyolországban a legközelebbi népszám­lálás alkalmával kiszámította valaki, hogy 2,203,000 munkásra 1,200,000 henyélő esik, így tehát két m­unkás keresményével tartana egy henyélőt. De ha figyelembe veszszü­k, hogy átalában egy henyélő többet igényel, mint két munkás, tehát minden munkás egy-egy h­enyélőt kénytelen eltartani! — A folyó év első negyedében a hivatalos lap közlése szerint az állampénztár kiadásai és bevételei következők voltak: a bruttó­ bevétel 42,982.547 forintot tett, a bruttó­ kiadás pedig 67,975.393 forintra rúgott, a hiány tehát 24,992.846 forint. A Sennyei báró e napokban a császárvá­rosban volt. Sokan politikai indokkal hozzák kap­csolatba ez utazást. — Timár János elsőrendű vidéki színész Nyíregyházán meghalt. — Arany János az akadémia legközelebbi ülé­sében benyújtotta lemondását az akadémia főtit­kári állásról. Lemondása általános lehangoltságot keltett. Arany utódja Szász Károly lenne. — Bold. József nádor születésnek százados évfordulóját a főváros meg fogja ünnepelni. Indiában a kolera borzasztóan dühöng Man­­dolayben egy nap alatt 7000 ember esett e szörnyű csúf betegségbe. — Philadelphiai kiállításon egy magyar csárda képviseli hazánkat. Benne Kohn hazánkfia méri a magyar borokat. IRODILOV.­ H Egy uj röpirat jelent meg a „Pol­gári házasság“ címmel Mezei Ernő ismert jeles író tollából. A művecske felolvasásnak volt írva egy fővárosi társulat körében, mely rögtön saját költ­ségén való kinyomtását határozta el. Tartalmában kerüli a politikai momentumok bírálatát, melyek a polgári házasság kérdéséhez hazánkban kapcsolva vannak és egyáltalában nem célja a törvényhozásra hatni, hanem az előítéletek és balvélemények ellen száll síkra, melyek ez intézmény ellenében hangot nyernek s a történelem, az élet s a tapasztalás alapján cáfolhatlanul mutatja ki a polgári házas­ságnak jogosultságát. Kiválóan érdekesek e rész­ben a mű­ fejtegetései a polgári házasság viszonyá­ról a kath egyház szentség fogalmához, melyet szerző századokon át végig kisér. — A ma kapható Ros­enberg testvér­ek bizomá­nyában s ára 30 kr. KÖZGAZDASÁG. A pécs-barcsi vasúttársaság vasárnap tartotta 8-ik rendes közgyűlését Budapes­ten Harkányi Frigyes elnöklete alatt. Elnök jelenti, hogy 53 részvényes 2350 részvényt tett le, melyek 94 szavazatot képviselnek. Mint kir. biztos jelen volt Andrássy osztálytanácsos. A jegyzőkönyvet Majláth György és Dr. Lövik hitelesítik. A jelen­tés felolvasottnak tekintetik melyből a következő­ket vesszük ki: Az 1875. évi bevétel 481,780 irtot, a kiadás pedig 293,503 frtot tett. Azon évenkénti IV0 millió mázsa kőszén szállításból eredő jöve­delem, mely a magyar kormány s a Dunagőzha­­józási társaság közt 1873-ban létrejött egyesség értelmében pályánknak biztosíttatott, a jelen üz­letévi számláira sem vétethetett fel, mivel a szer­ződő felek ez ideig sem a jelzett egyesség tény­leges életbeléptetése, sem pedig a biztosított kőszén mennyiség kiszámításának módozatai iránt nem tudtak megegyezni. A beruházási kölcsön összege az összes pályáknál 13.329.000 arany forintot tesz névértékben; ezen, a kormány által is már jóvá­hagyott kölcsönből a pécs-barcsi vasuttársulatra 312,800 arany forint esik. Ezen új kölcsönnel együtt a társaságnak összes tőkéje 7.226,000 frt. Az 1875. évi tiszta jövedelem 190,439 frt 25 krt tett. Az állam terhére maradt, 174,447 frt 71 kr. A közgyűlés a jelentést tudomásul veszi s a fel­mentvényt megadja. Ezután történt az uj keresk. törvény szerinti átalakulás. Az eddigi választmány lemond tisztségéről. A közgyűlés továbbá jóvá­hagyja a beruházási költségkép felvett 312,800 arany frtnyi kölcsönt. Az uj igazgató tanács 7 tag­ból álland, kik közül 3, illetve négynek magyar­országi állandó lakosnak kell lenni. Az állam fen­­tartja magának azon jogot, hogy míg a társaság állami segélyben részesül, egy igazgatót és egy felügyelőt válaszhasson­. Ezért a mai közgyűlés hat igazgatót, s négy felügyelőt választ, vagy

Next