Pécsi Figyelő, 1876 (4. évfolyam, 25-39. szám)

1876-06-17 / 25. szám

a közös iskolákba járó ifjúság vallási neveléséről minden felekezet maga gondoskodjék, igy és ez értelemben véve Schmidt ur egy még egészen nem jelölt irány ellen küzd és érveinek legsúlyosabb része elesik. — Arról is megfelejtkezett Schmiedt ur, hogy nem egy vallás nyilván erkölcstelen és más vallások által elvetett tanokat hirdet, és hogy sok vallás különleges tanainak a tiszta erkölcsel való megegyeztetése vajmi bajos, minek folytán a vallás — ezen fogalmat minden létező vallásra értvén — az erkölcsiségnek, mely csak egy lehet, nem alapja. Szerk. Vidéki levél. Kaposvár 1876. évi június 12-én. Becses lapjának 22. számában közzétett levelemet itt Kaposvárt tudomásom szerint csupán a katonai tisztikar olvasta, és pedig az idejáró egyetlen cserepéldányból, mely olvasás végett a szerkesztőség által közrebocsáttatott. Volt is kutatás, tudakozódás s miért? hogy megtudják ki merészelte beküldeni azon igazságot, amelynek valódiságát elvitázni képtelenség volna, mit be kell ismerni önmaguknak is. Hogy a „Somogy“ három nappal utóbb megjelent számában a levélkét egy betűvel sem említi nem csudálom — mert hisz ő a katonaságról csak dicsőítő dallokat szokott énekelni különösen pár év óta. Hogy hány fasort ültettetett az eltávozott ezredes, hogy elment egyszer egy katona születésére azt olvastam. Hanem pár év előtt egy bizonyos Deng nevű hárságyi polgár irányában elkövetett basáskodás, a katonáknak időntúl szolgálatban tartása stb. soha sem látott napvilágot a „Somogyban. “ Nem féltem ugyan Kaposvárt, itt maga „Trajan Doda del General“ sem kételezne meg sokat, hanem a helyi sajtótól elvárnék Somogy gyermekei, hogy minden befolyástól menten, ha a szükség kívánja a humanitás érdemében — mit a hadsereg úgyis csak hírből ismer — néha felszólalni kötelességének ismerje. A gyakorlatokról lamentálni ma, annyi volna mint eső után a köpönyeg, és csak azt jegyzem meg, hogy a végtelen hosszú hónap meleg napjai közt az utolsók voltak az úgynevezett „kutyanapok.“ Az augusztusiak ezekhez „kis Miskák“ lesznek, mert azokon olaszosan „dolce far niente“ majd csak „elfödözünk“ valahogy. Kies dandárnak, ki nemrég 11 napon át ült lidérc gyanánt az ezred nyakán az utolsó napokon megérkezett. Volt is „trillirozás“ megjövetele előtt elég, de még ő is „trillirozott“ ám derüre-borura — tiz-husz katona ha kidtlt a sorból az mimitium volt. Nem hiába különböző szelek fának — a szétszórt csatározásra legtöbb gond lett fordítva. Ha az ember az uj oktatási szabályzatba tekint azt hinné, hogy a csatárvonalban a már rég rebesgetett önállóság meghonosult. Dehogy honosul, a százados még mindig ott piszkálja a csatár lábát, hogy nem jól fekszik stb. Senki sem éri be saját teendőjével, a szakaszvezető ép oly kevéssé mint a százados. Ha kell a százados, 8—10 rajvezetőt 2—3 szakaszparancsnokot helyettesit illetőleg mindezeket konfúzióba hozza, mert egy sem tesz kedvére, menydörög valamennyire, gáncsoskodik örökké, száműzi az önállóságot s az oly annyira szükséges nyugalmat. Az iskolában első a csendesen ülni tanulás, a katonaságnál a higgadtság. Ez hiányzik fellebvalóinknál, és hogy még nem tanulták meg, hogy minden ember ember. Ha nem tudunk emberhez illő módon valami tévedést higgadtan kiegyenlíteni, tanítani képtelenek vagyunk s többet ártunk mint használunk, így van ez a mi fellebvalóinknál. Egy ferde lépésért százados, őrnagy, ezredes mind képesek a szegény raj vezetőre rontani — aztán pedig csak a nyeregből látszott hibásnak a mozdulat az ő álláspontjuktól, ők tévedtek mindnyájan. Ha csakugyan háborúnk lenne eleinte az altisztek sorsa nem volna irigylendő, mert egyszerre hoppon és önmagukra hagyatva maradnának — mert nem képzelem, hogy háborúban is a fellebvalók úgy viselnék maguk főkép a rajvonalban mint béke idején, sőt hiszem szívesen reá fogják hagyni mindenkire az ő saját teendőjét. Hanem történt a hadseregnél egy édes nyelvünk jövőjére megmérhetetlen hatással biró változás. — Pár évvel ezelőtt ha voltak is könyvek azok „bakanyelven“ voltak, telve rósz német és még rosszabb magyar szavakkal. — A kiszolgált bakának tetszettek a „Regementnél“ elsajátított rész, szavak melyeknek oly mennyiségével rendelkezett, hogy azokat babatársával hon ha összejött a rokonok előtt könnyűséggel idegen nyelv gyanánt használni sikerrel képes volt. Most a könybe lábad örömtől a hallgató szeme ha az egyszerű káplárt tisztán nyelvtanilag hallja az édes igaz anyanyelven oskolázni. Ezután legalább a közkatona nem fogja rontani nyelvünket. Belátták, hogy anyanyelvén kell tanítani a katonát, s oly kitűnő nyelvezetű tankönyvekkel látták el, hogy e tekintetben óriási haladást mutat fel a hadsereg. Láttuk mióta honvédeink fönállanak Brucknál, hogy nem a német commando teszi a katonát — csak rajta tenni kellene, magyar vezényszó magyar tisztség kieszközölhető volna a magyar bakának, — adjon isten minden jót a magyar hazának. K. Újdonságok és különfélék. — A hivatalos lapból. A pécsi bányászok önsegélyző és önképző egyletének alapszabályai a belügyi m. kir. ministerium által i. é. 24848. sz. a. a bemutatási záradékkal el lettek látva. — I. Követésre méltó példát adott a hazai népnevelés pártfogásában a pécsi káptalan egyik érdemes tagja Ft Girk Alajos kanonok ur. — Bőkezüsége ezúttal ugyan nem terjedett megyénk és városunk néptanodáira, mindazonáltal kötelességünknek tartjuk annak feljegyzését, mert a népneveléstől tételeztetik fel hazánk jövője, és így az egész hazai népnevelés java kell, hogy szívünkön feküdjék. Pakson, hol a buzgó népbarát több évig plébános volt az elemi tanoda felszerelésére 300 forintot, a tanoda épület javítására 460 frt, ajándékozott, ezeken kívül az építésből fenmaradt, és fedezetlen 460 frtnyi adósságot kifizette, végre 3333 ftnyi alapítványt tett, hogy annak évi 200 ftnyi jövedelméből az iparos szakma néptanítója dijjaztassék. Ezen összesen 4553 főnyi a népnevelésnek hozott hazafias áldozatért a vallás és közoktatási miniszter — mint a hivatalos lapban olvassuk — őszinte elismerését nyilvánította. — Adjon az isten több ily nagylelkű pártfogót a népnevelés ügyének, mely az általános elszegényedés és nyomor ezen korszakában haladás helyett inkább hanyatlásnak indul. — Kossuthnak egy levele fog közelebb felolvastatni a természettudományi társulatban. A nagy hazafi, ki nemcsak politikai, hanem tudományos és társaséleti mozgalmainkat — mint csak az ő lángelméjétől telik — a legapróbbig figyelemmel kiséri és különben is, mint olvasóink előtt tudva van, a természettudományoknak kitűnő mivelője, Herman Ottóhoz levelet intézett, melyhez e nevezett ifjú természetbúvárnak a pókokról írt könyve szolgáltatta az alkalmat. — Szédelgés a hivatalos jegy takarója alatt. Engeszer Miklós pécsi aranyműves és fémjelző némely fémjelző hivatal hanyag eljárása ellen legközelebb panaszt tett a soproni keresk. és iparkamaránál. Panaszlevelében ugyanis felemlíti, hogy ő a hivatalos bélyegre bízva, magánosoktól mint ócska aranyat egy szerelvény inggombot és egy láncot vett, mely tárgyak elseje forrasztó vegygyel utóbbiba vörös rézzel volt kitöltve, higy hogy ha azok felolvasztatnak, 18 karátos arany helyett alig 8 karátost adnak. Nevezett iparkamara a panasz beható megfontolása után egy felterjesztést intézett a földművelési, ipar és keresk. m. k. ministeriumhoz, melyben az utalva azon kárra, mely a közönségnek az arany- és ezüstáruk finomsági tartalmának nem eléggé alapos megvizsgálása által a hivatalos jegy takarója alatt okoztatik, kéretik intézkedni, hogy a fémjelző hivatalok a legnagyobb szigorral járjanak el, és e mellett — amit a törvény úgyis rendel — arra is nézzenek, várjon a készítő névjegye rajta van-e a tárgyon, mert csak így lesz lehető, esetleges vétkes cselekvények elkövetőjét kinyomozni és méltón megfenyíteni. Kapcsolatban ezen tárgygyal, mint vele rokonos, a kamara a felterjesztésben a magas ministériumot még arra is figyelmeztetni véli, hogy arany- és ezüstárukkal házaló kereskedészetik, noha azok a házaló kereskedésből határozottan kizárják. Szükséges tehát e tekintetben szigorú ellenőrzést rendelni, miután a házalás útján legkönyebben jöhetnek hiányos finomsági tartalommal bíró arany- és ezüstáruk forgalomba. A száz forinton felül adótartozásban lévők elleni adóvégrehajtást a pénzügyi igazgatóság saját közegei által fogja teljesíttetni, miután úgy tapasztalták, hogy a városi és megyei közegek nem a legerélyesebben járnak el ama nagyúri — adó nem fizetők — ellenében. — Hercenberger Józsefnek a Scholz-féle teremben tartandó táncestélye nem — mint lapunk múlt számában jeleztük — e hó 17-én, hanem 20-án (kedden) fog megtartatni. Ezen estélyen a városi zenekar teljes számban fog működni. Belépti díj személyenkint írt. Kezdetek 29 órakor — Rendőrségünk figyelmébe. Késő éjjel oly nagy lármával járnak némely emberek az utcákon, hogy a lakosok nemcsak csendes álmukból felvezetnek, hanem a gyengébb idegzetttők s főleg a nők a legnagyobb ijedtséget állják ki, nem tud- váll hirtelen megmagyarázni, ha véres verekedés folyik-e az utcán, vagy pedig tán valamelyik ház ég. — Az ilyen, mások nyugalmát zavart és ijedelmet okozó madarakat jó lesz a városházi kalitba vinni s ott tartani, mig széles jó kedvük lehűl. " — „Ropp“ alias „Krach“ —kicsinyben. Nagy izgatottságot keltett e héten a kereskedői s különösen az iparos körökben Schiller Alajos volt fűszerkereskedő váratlanul bekövetkezett fizetésképtelenségéről elterjedt hírek. Schiller bukásának messze kiható következményei vannak, a mennyiben a körülbelül 80 ezer forintra menő passiva fedezésére csak 45 ezer forintnyi activát tud felmutatni s igy a jobbadóra váltótartozásokból álló ’ passiva kiegyenlítése váltógiránsaira hárul. E csődben legnagyobb összeggel a pécsi takarékpénztár és az árvapénztár van érdekelve, mindkettő azonban teljesen biztosítva van. Legtöbbet szenved e csődben egynéhány jobbmódú iparosunk, kik túlzott bizalommal girálva Seb.-nek, most általa „berántva“ lettek. Bizony, bizony rosz időket élünk, rosz csillagok járnak! — Az ügyvédi kamara e hó 6-án tartott évnegyedes közgyűlésében, a titkárnak fizetése 600 frt, az ügyészé 400 frt, a pénztárnoké 200 frtban állapitatott meg. A választmánynak indítványa : „elszegényült ügyvédek, ezek özvegyei és árvái félsegélyezését célzó alap létesítésére nézve“ kevés módosítással elfogadtatott. A kamarai közgyűlésre 11 tag jelent meg, fényes bizonyságául annak , hogy az ügyvédek mennyire örülnek ezen intézménynek. Nem is csoda, mert bizony sem szellemi sem anyagi haszon nem származik abból reájuk. Az új mértékekkel a közönség rovására igen sok visszaélés történik, mind a piacon, mind a boltokban. Különösen sok a panasz fkszerkereskedőinkre, kiknek legnagyobb része 50 dekagram árucikket ugyanannyi árért ad, mint ezelőtt egy i. bécsi fontot adott. Azt hisszük, hogy ezen visszatélésnek a vásárló közönség egy kis elővigyázattal még most könnyen elejét vehetné. — Tessék következtetni. Kasa város pénztára annyira fizetésképtelen, hogy a községi iskolaszék gondnoka egyetértőleg a tanitói testülettel, kénytelen volt egy a tanítótestület által elfogadott váltót kiállítani, s a népbankban arra a junius hóral eső fizetések erejéig pénzt felvenni s ezzel a tani-11 fők junius havi járadékait fizetni. Ehhez nem kell kommentár. — A polgármester a pénztár fizetése képtelenségét bejelentette a törvényhatóságnak. Bejelentette, hogy bért nem fizet senki, minden jövedelmi forrás kiapadt s igy a tisztviselők és szolgák fizetéseit nem teljesítheti. Ehhez sem kell kommentár. — Újólag interpelláljuk a városi gazdasági hivatalt, hogy a sétatért legalább akkor öntöztesse meg, mikor ott minden kedden délután a városi zenekar játszik. Ezen interpellatioval kapcsolatban tudomására hozzuk azt is, hogy a sétatérhez 50 lépésnyire egy kút van, s így az öntözés nem nagy nehézséggel jár. " — Nevessünk! A f. hó 12-én tartott városi közgyűlésen többek közt a m. kir belügyministernek aziránti leirata is fel lett olvasva, hogy a Deák Ferenc halála alkalmával tanúsított legfelsőbb kegyeletért Pécs sz. kir. város közönsége részéről nyilvánított hála a királyné ő felsége legfelsőbb tudomására hozatott, mit a város atyái egyszerűen tudomásul vettek, mire aztán Svastics polgártársunk roppantul indignálódva felkelt, nagyot köhintett és — — — ünnepélyesen, emelkedett hangon kinyilatkoztatta, hogy e „kegyelmes tény, örvendetesen hodoló tisztelettel“ vétessék tudomásul. (Általános derültség és nevetés). Váljon mire aspirál Svastics bátyánk? — Az I-ső „Pécsi Veterán- és Segélyző-Egylet“ folyó 1876. é. junius 25-én az „Üszöghi erdőben“ Majálist (illetőleg Jurnalist) fog tartani, melyre a t. e. közönség ezennel tisztelettel meghivatik. — Belépti jegyek személyenként 20 kr-jával f. hó 25- dikéig déli 12 óráig válthatók: Obermájer J., Böhm C. F. és Hilscher I. urak kereskedéseikben, úgy az egyleti pénztárnoknál (Taizs M. nyomdájában). A belépti jegy a pénztárnál személyenként 30 kr. — Összejövetel a sétatéren. — Elindulás reggeli 5 órakor, zenével. — A tiszta jövedelem az egyleti zászló megszerzésére fordittatik. — A t. c. résztvevők nagyobb kényelmére a rendezőség a Ties Pécs-mojhácsi vasút üzletvezetőségével az ünnepély napjára a menetrendet következőleg állapította meg, úgymint : indul reggeli 6 óra 40 és 9 óra 30 perczkor, délután 3 óra 30 perczkor. — Kellemetlen idő beálltával 8 nappal később. — Tisztelettel a rendezőség. — A budapesti eszküdtszék csütörtökön Kozma főügyész Krátky János az „Egyetértés“ munkatársa elleni sajtóperét tárgyalta. Krátky két kemény cikkben támadta volt meg a 65. számú gyalogezredet. A rágalmazással vádlottat azonban az esküdtszék 8 szóval 4 ellenében fölmentette s a közvádlót 24 frt költség megtérítésében elmarasztalta. Kimutatása a legutóbbi árvizek által sújtott baranyavári járásbeli ínségesek segélyezésére befolyt könyöradományoknak. Baltin János 1 frt Bosnyák Máté 1 frt Scheidl Lőrinc. 1 frt Bakody Károly 1 frt Csoszits György 40 kr. Gombárovits Mihály 1 frt Darázsi jegyzőség 9 frt 70 kr. Albertfalu község 9 frt 50 kr. Kocsis András 1 frt Weisz Jakab 1 frt Boczor József 50 kr. Enchrald Moritz 50 kr. Paskusz Dávid 1 frt Wlasits Gábor 1 frt Kárkovits Miklós 1 frt Korneth Andor 1 frt Olvashatlan név 1 frt Keő község 4 frt 03 kr. Összesen 37 frt 23 kr. Kelt Dárdán, 1876. junius hó 8-án. Szemelits Ferencz. — Szemtelenség és butaság. Az alkotmányosság kilencedik esztendejében még mindig kell táplálkoznunk szemtelenségekkel. Közelebb — írja a „Szabadság“ — városi hatóságunkhoz egy megkeresvény érkezett ilyen címmel: Löbliche Stadt- Vorstehung, Gross-Wardein, Siebenbürgen. Alá volt irva ig.v . Kis-modrói körjegyző, Bezirk Vág-Neustadt. Sok hitvány szemét embert (?) táplál ez a föld, melyet Magyarországnak neveznek. A megkeresvényre — és ezt csak helyeseljük — következő visszautasító válasz íratott: Nix deutsch. így kellene tenni hasonló nyelvű megkeresvényekkel szemközt minden alkalommal. Védelmezzük magunkat a germanisálló rikfenéje ellen, mert különben maholnap ellep. — George Sand hírneves írónő meghalt. E haláleset hírére a nohanti park egész környéke gyászba borult, a földművesnép tömegesen jött és virágokkal bobta el a koporsót. Parisból számos kitűnőség jött a temetésre, mely egyszerű, impozáns és felekezeti jelleg nélküli volt. — Sand a nohanti park egy csendes zugában aluszsza örök álmát. — Mennyit ér egy menyasszony ? Egy érdekes jogi esetet tárgyalt a múlt héten a bnni törvényszék. Egy fiatal kereskedő ezelőtt hat évvel eljegyezte egy szegény kereskedő leányát, de mindjárt az eljegyzés után elutazott szülővárosából, s azóta hírt sem hallatott maga felől. A leány várt, talán nem kellett senkinek, s türelme végre is rózsát termett, most a mult hó elején csakugyan megérkezett várva-várt vőlegénye, még pedig dúsgazdagon és nőtlenül. Az ízlés változik. A kereskedő azt találta, hogy menyasszonya megcsúfult s egy levelet irt neki, melyben kéri, hogy küldené vissza gyűrűjét, s ő oly összeggel fogja kárpótolni vesztességét, aminővel bizonyosan boldogabb lesz, mint vele. A leány válaszolt, s 10,000 frankot követelt kárpótlásul, de a vőlegény sokalta ez öszszeget s törvényszék elé vitte a dolgot, mely őt a lánynak fizetendő 4000 frankra ítélte. — Egy alvajáró a törvényszék előtt. Párisban közelebb egy Roger nevű kisasszony állott a biróság előtt, mert Serint, a vésnököt megütlegelte. Ugyanis Fortier delejezőhöz beállit egy nap Serin, hogy ő névtelen leveleket kap, de nem tudja, ki írja ? A delejező megdicsérte tapintatát, hogy ép hozzá jött s elvezette a házban lakó Roger kisaszszonyhoz. Itt a végbevitt deletezés után bekötötte a kisasszony szemét és az alvajáró elmondta feleleteit a kérdésekre, de úgy, hogy abból a párisi vésnek semmit sem tudhatott meg egyebet, mint hogy az illető „nő.“ Végre megharagudva odakiált a másik szobában őgyelgő delejezőhöz: „Hisz , ez a vén személy nem tud semmit!* — A „vén személy“ cím felébreszté az ötvenhatéves kisasszony hiúságát, rátámadt a fiatal emberre s öklével, lábával mutatta meg, mi tud, úgy hogy a vésnek már a négy frankot is — melyet az álomlátásért fizetett, elengedte volna, csak az ütéseket változtatható vala valami kellemesebb mglepetésekké. A törvényszék azt az ítéletet monda ki, hogy az ütéseket is delejes állapotban osztogatj a kisasszony, és így be nem számíthatók. — Gazdaaszonynak vagy házifelügyelőnek ajánlkozik egy jó házból való, a női munkákban kellő jártassággal biró nő. Bővebb értesítést ad a kiadóhivatal. — Egy tudományosan képzett fiatal ember gymnasiumi vagy reáliskolai tantárgyakból szerény feltételek mellett oktatást ad. Bővebbet e lapok kiadóhivatalában. RÖVID HÍREM. — Hatvan forintos gőzmalom. Az úgy nevezett Bácsi-gőzmalmot Karczagon a múlt hóban biróilag elárverezték. Az egész gőzmalmi gépezetet, más vevő hiányában, hatvan forinton vette meg a felperesi ügyvéd. — A belga királyné magyar szimnűvet irt. (?) — Miletics a szerb fejedelemnél audentián volt. — József főhercegnek védegylet sem kell, mégis tudja, mikép lehet a hazai ipart sikeresen gyámolitani. Alcsúti birtokán a diszkert öntözésére szolgáló vízvezeték összes gépezetét szakértőkkel vizsgáltatta meg s miután ezek mindent a leghatározottabban helyeseltek, nagy örömmel mondá nekik, hogy az összes készülék kizárólag magyar gyártmány. — A közös hadsereg vezérkarának főnökévé Schönfeld b. altábornagy neveztetett ki. — Spanyolországban a legközelebbi népszámlálás alkalmával kiszámította valaki, hogy 2,203,000 munkásra 1,200,000 henyélő esik, így tehát két munkás keresményével tartana egy henyélőt. De ha figyelembe veszszük, hogy átalában egy henyélő többet igényel, mint két munkás, tehát minden munkás egy-egy henyélőt kénytelen eltartani! — A folyó év első negyedében a hivatalos lap közlése szerint az állampénztár kiadásai és bevételei következők voltak: a bruttó bevétel 42,982.547 forintot tett, a bruttó kiadás pedig 67,975.393 forintra rúgott, a hiány tehát 24,992.846 forint. A Sennyei báró e napokban a császárvárosban volt. Sokan politikai indokkal hozzák kapcsolatba ez utazást. — Timár János elsőrendű vidéki színész Nyíregyházán meghalt. — Arany János az akadémia legközelebbi ülésében benyújtotta lemondását az akadémia főtitkári állásról. Lemondása általános lehangoltságot keltett. Arany utódja Szász Károly lenne. — Bold. József nádor születésnek százados évfordulóját a főváros meg fogja ünnepelni. Indiában a kolera borzasztóan dühöng Mandolayben egy nap alatt 7000 ember esett e szörnyű csúf betegségbe. — Philadelphiai kiállításon egy magyar csárda képviseli hazánkat. Benne Kohn hazánkfia méri a magyar borokat. IRODILOV. H Egy uj röpirat jelent meg a „Polgári házasság“ címmel Mezei Ernő ismert jeles író tollából. A művecske felolvasásnak volt írva egy fővárosi társulat körében, mely rögtön saját költségén való kinyomtását határozta el. Tartalmában kerüli a politikai momentumok bírálatát, melyek a polgári házasság kérdéséhez hazánkban kapcsolva vannak és egyáltalában nem célja a törvényhozásra hatni, hanem az előítéletek és balvélemények ellen száll síkra, melyek ez intézmény ellenében hangot nyernek s a történelem, az élet s a tapasztalás alapján cáfolhatlanul mutatja ki a polgári házasságnak jogosultságát. Kiválóan érdekesek e részben a mű fejtegetései a polgári házasság viszonyáról a kath egyház szentség fogalmához, melyet szerző századokon át végig kisér. — A ma kapható Rosenberg testvérek bizományában s ára 30 kr. KÖZGAZDASÁG. A pécs-barcsi vasúttársaság vasárnap tartotta 8-ik rendes közgyűlését Budapesten Harkányi Frigyes elnöklete alatt. Elnök jelenti, hogy 53 részvényes 2350 részvényt tett le, melyek 94 szavazatot képviselnek. Mint kir. biztos jelen volt Andrássy osztálytanácsos. A jegyzőkönyvet Majláth György és Dr. Lövik hitelesítik. A jelentés felolvasottnak tekintetik melyből a következőket vesszük ki: Az 1875. évi bevétel 481,780 irtot, a kiadás pedig 293,503 frtot tett. Azon évenkénti IV0 millió mázsa kőszén szállításból eredő jövedelem, mely a magyar kormány s a Dunagőzhajózási társaság közt 1873-ban létrejött egyesség értelmében pályánknak biztosíttatott, a jelen üzletévi számláira sem vétethetett fel, mivel a szerződő felek ez ideig sem a jelzett egyesség tényleges életbeléptetése, sem pedig a biztosított kőszén mennyiség kiszámításának módozatai iránt nem tudtak megegyezni. A beruházási kölcsön összege az összes pályáknál 13.329.000 arany forintot tesz névértékben; ezen, a kormány által is már jóváhagyott kölcsönből a pécs-barcsi vasuttársulatra 312,800 arany forint esik. Ezen új kölcsönnel együtt a társaságnak összes tőkéje 7.226,000 frt. Az 1875. évi tiszta jövedelem 190,439 frt 25 krt tett. Az állam terhére maradt, 174,447 frt 71 kr. A közgyűlés a jelentést tudomásul veszi s a felmentvényt megadja. Ezután történt az uj keresk. törvény szerinti átalakulás. Az eddigi választmány lemond tisztségéről. A közgyűlés továbbá jóváhagyja a beruházási költségkép felvett 312,800 arany frtnyi kölcsönt. Az uj igazgató tanács 7 tagból álland, kik közül 3, illetve négynek magyarországi állandó lakosnak kell lenni. Az állam fentartja magának azon jogot, hogy míg a társaság állami segélyben részesül, egy igazgatót és egy felügyelőt válaszhasson. Ezért a mai közgyűlés hat igazgatót, s négy felügyelőt választ, vagy