Pécsi Figyelő, 1879 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1879-11-08 / 45. szám
századunk egyik legnagyobb fiát, nemzeti történelmünk legnagyobb büszkeségét. Veleszületett jogától fosztotta meg azt a Kossuthot, ki a népből nemzetet teremtett, s ki politikai jogokat adott millióknak. Ezen nap szégyenéből a főrész az egyesült ellenzék fejére esik. Az egyesült ellenzék egy része e kérdésben kormánypártibb volt a "kormánypártnál is, mert míg ez egyszerűen szavazott, az még indokolni is akarta szavazatát. Szilágyi Dezső és Molnár Aladár azonban, kik e hálátlan szerepre vállalkoztak, nagyon elárulták, hogy e kérdésben nem a meggyőződés hangján szólottak, hanem egy kissé az udvarnak akartak kedvezni. Ki is kapták nyomban a járandóságukat Degré Alajos, Simonyi Ernő , és a saját pártjukbeli Veszter Imrétől. Thaly Kálmán és Helfy Ignácz szinte érvekben, eszmékben és érzelmekben gazdag beszédet mondottak . . . hiába, mert az eredmény az lett, hogy a Tisza Kálmán uralkodása és uralma alatti magyar országgyűlés 141 szóval 52 ellen Kossuth Lajost száműzte hazájából. A november 3 iki ülésen letárgyalta a képviselőház az állampolgárság elnyeréséről szóló törvényjavaslat hátra levő részét majdnem vita nélkül. Az ülés végén Lukács Béla egy hosszú és ügyes beszéddel indokolt interpellációt intézett Szapáry pénzügyministerhez az 1876. év óta a törvényhozás által adott felhatalmazás túllépésével felvett államkölcsönök tárgyában. Pénzügyminiszter a legközelebbi ülésre ígérte válaszát. A főrendiház nov. 5-én ülést tartott, melyben mindenekelőtt a pénzügyi bizottságban hiányzó tag helyére Zichy Ferencz grófot, végre a fegyelmi bizottságba póttaggá Schmiedegg János grófot választotta. Ezután a pénzügyminiszter bemutatta az aranyjáradék és kincstári utalványok viszszaváltásáról szóló kimutatást. Nemkülönben tárgyalás alá kerültek a keleti vasút részvényeinek beváltásáról és a sugárúti házak adómentességéről szóló törvényjavaslatok. Az előbbit a főrendek elfogadták. Az utóbbinál Cziráky János gróf szólalt föl, azon nézetét fejtegetvén, hogy e törvényjavaslat elfogadása a város más részei rovására történhetik csak. Szapáry gróf pénzügyminister felel a fölszóllalásra s s bebizonyítja, hogy az állam érdekében van a sugárútba fektetett pénzt minél előnyösebben értékesíteni. Erre a főrendek e törvényjavaslatot is elfogadták, mire az ülés véget ért. „Azon tények ellenében, melyek most Afghanistánban lebonyolíttatnak Oroszország nem lehet közönyös néző. Ha Kabult és Kandahart végleg angol csapatok szállják meg, akkor az orosz kormány kényszerítve lesz odahatni, hogy Afghanistán északi kerületei, melyek határosak Bokharával, orosz befolyás alatt álljanak, ép úgy mint Herat angol befolyás alatt.“ Végül az orosz lap kereken és határozottan kijelenti, hogy Angolország, vagy mondjon le terveiről Afghanistánban, vagy pedig legyen kész háborúra kelni Oroszországgal és központiÁzsia többi uralkodójával. — No hiszen ha csak az kell Oroszországnak, ez aligha előbb meg nem történik, mint valóban óhajtaná. Angolországnak Törökország elleni fenyegetései is ez egyszer komolyan vannak gondolva, s ha Törökország újra s egészen nem szakít Oroszországgal, nagyon hamar Afghanistán sorsára juthat. S ez irányban egy november 3-ról Konstantinápolyból érkező távirat azt mondja, hogy daczára azon hírnek, hogy Lobanoff herczeg a szultánnak a legvégső ellenállást tanácsolta volna, és a szultán szándékoznék Mehmed Nedim pasát nagyvezérré kinevezni, még is közvélemény azt tartja, hogy a szultán aláveti magát Angolország követményeinek és Kheiraddin pasát megfogja ,bízni egy új minisztérium alakításával. A legújabb hírek szerint a konstantinápolyi angol-orosz válság mindinkább acut jelleget kezd ölteni. Ha, mint hírlik, az osztrák magyar hajók Salonikibe mennének, úgy Franczia és Olaszország is küldenek hajókat a török vizekre. A konstantinápolyi bonyodalmakkal szemben Francziaország nagyon tartózkodva viseli magát, míg ellenkezőleg Ausztria-Magyarország, Anglia és Németország közt a a közös akciót illetőleg rendkívüli élénk tárgyalások folynak. Anglia még nem küldött ultimátumot, habár Salkisbury jegyzéke és Layardnak a szultánnal tartott értekezlete a legkomolyabb hangon volt tartva. Külföld. A lapunk múlt számában ismertetett s egészen Oroszország befolyása alatt végbement török miniszterválság csakugyan érdekei megóvására s féltékenységre indította Angliát. Úgy látszik Törökország önálósága s a szultán souverinitása utolsó foszlányait hullatja. — Anglia úgy bánik vele, mint Jakob Khannal és országával. A szultánt detronizálással és európai gondnoksággal fenyegette, ha a legrövidebb idő alatt keresztül nem viszi a berlini szerződésben kötelességévé tett ázsiai reformokat, s hogy ezen fellépésének súlya legyen, november 3-án Hornby admirál parancsot kapott, hogy november 8 ig az angol hajóhaddal a török vizeken legyen. Oroszország természetesen Anglia beavatkozását nem jó szemekkel nézi, s illetékes körökben azt hiszik, hogy egy orosz angol háború kitörése elkerülhetlen, sőtt az orosz sajtó ezen véleménynek nagyon is hangos kifejezést kezd adni. Az afghanistani dolgok is bántják a muszkát. Ezen kérdéssel igen behatóan foglalkozik a „Glos“ s a többek közt ezeket írja: néztek némán s megkövülten álltak meg a ravatal előtt. Az öreg halva volt; mosoly ült ajkán; magasztos arcza boldogságtól látszék sugárzani a halálban; hisz az öröm okozta halálát, — attól szakadt meg sokat szenvedett szive. — Az élet minden szenvedése ellen elég edzett volt s az egyetlen örömöt el nem viselhette !* * * Alig pár hó múlva egy ősz férfiú haladt a dévai sirkert felé; ez ősz emberrel már találkozunk. Csak most hagyta el kórágyát — melybe a farsangi vendéglői jelenet után alig pár órával döntő betegsége — s első útja a temető volt, hogy megnézhesse a szegény veterán színész sirját. Többekkel találkozott ott s kérte őket, mutatnák meg neki a nemrég kiszenvedett örök nyughelyét; de senki sem ismert már sirjára, mert a tél fehér szemfedővel bobta be a temetőt és sirját a többivel egyenlővé tette •— a hó. Ismerték itt is, másutt is, —tán mindenütt, mig élt; emléke sírjával együtt elenyészett No de hiszen mi sem tarthat örökké. ____ Vedress Gy. Oda künn a tanyán. — Rajz. — Borsós Istvántól. NI») A kis feleségem, az a mosolygó hamis feleség a múltkor piros házi sipkába dugta a fejemet, meg is csókolt úgy, a hogy illik, és . . . meg volt a névnapi üdvözlet, mert kérem névnapom volt. Beültem a karos tölgyfaszékbe, balkezembe a czimeres pipa, jobbomba valami újságféle, és eregettem a füstfelhőket és nem olvastam az újságot, és gondolkodtam holmi praktikus dolgokról (kérem a lelkiismeretes gazdának ezer a gondja!) mint pl. több féle gazdasági reform létesithetési Pécs Baranya megye fő városának helynév magyarázata. Ezen most szabad kir. város igen régi hely, latin neve Quinque Ecclesice v. hasilice, német neve Fünfkirchen a szlávok Petcerkve v. kostela-nak hívják. Heltay H. Krónikás szerint ezen hely hajdan Batavia megyében feküdt, s Bence íratott. Aventinus szerint Mursa, Pancivolus szerint Cornacum, Velateran v. Veranc szerint Teutiburgum Marinuss szerint Serbinum v. Marianna állott Pécs helyén. Bonfinus szerint Pécs neve akár a latin akár a német elnevezést vesszük alapul öt egyházat jelent, és mivel itt Szarmata nép is tanyázott és azok a helyet magok nyelvén Pét czirkre nevezték, igy a Pécs szó a tót pett öt jelentéssel bir. (Bonfin Dec. I Lib. I. p 23). Ha a fővárosnak mostani székes egyházat vizsgáljuk, ennek falai és Catacombai elárulják hogy az építkezés még római időből való, és a kereszténység első idejében helyén négy kissebb és a közepén egy nagyobb egyház összesen öt egyház állott, és igy a hagyomány szerint mely az öt egyházit különböző helyeken keresi e várost magyarul „öt egyház“ nak kellene nevezni. Bombardi szerint sz. István püspökséget emelvén e helyen az országban meglévő négy templom után itt állította fel az ötödik egyházat, ezen szó ismett öt szóhoz ragaszkodik. (Topogr. Reg. Hung.) Ranzanus azon nézetben van, hogy itt Peucenes nevű nép, mellyeket magyarban pécsieknek lehet mondani, székek módozatairól, közben belévegyül egy kis költészet is, mikor a feleségem homlokon csókol is eldöngicséli: ugyan édesem, ne csapj olyan revolutiót a gondolataid közt hagyd őket békében; csak nem feledted el, hogy névnapod van s Laczháziék, Kankalosék teli kocsival Ígérkeztek ! Valami fűzfapoéta-féle ur meg a portádon álldogál valami üdvözlő verssel. . . . — Teringettél! poéta! üdvözlő vers ! — Hát csak traktáljátok, megengedem, hogy igyék az egészségemre, még azt is magamra vállalom, hogy kivitetem a határból! . . . Ennek utána jön hosszú csönd. A pipafüst vastag karikákban szállt a nyitott ablak felé, a napsugártól bíborszinü felhőnek látszott a mintha rózsás tündérek szálltak volna rajta, ingerkedtek csalogattak, minden dalmagyarázat elkerülése végett megsúgom neked kis feleség, hogy mindegyik nimfa a miniatűr képed volt. . . . Ott van a selyemsipka a fejemen, kezemben a kormányhoz: kis király vagyok a 100 holdas birtokomon, ide nem értve azt a 48 holdat, melyet a tavaszszal minden opponatióm, lamentatióm, protestatióm daczára beborított az árvíz, hogy azóta sás terem rajta, meg a vadludak bitangolják. Hanem azért csak megélünk, a feleségem a guzsalyt pörgeti, én meg . . hja kérem, az hosszú rubrikát foglal el, hogy én mit cselekszem. — Úri személyiségem tudományában egyesül a titkár, ispán, hajdú virtusa. Magam irkálok, futok, pörülök. Nyakamra jár kisbéres, öregbéres, vándorszínész, poéta. . . Mire az utolsó elnyögi az instantiáját, az elsőét elfeledem; aki gabonát kér, annak a házát javíttatom; az öreg bérest megnyugtatom és biztosítom verseinek különös becséről és kiváló tiszteletemről; a poétának meg a magtárrendezést kötöm a lelkére. Vándorszínész udvarias hajlongással: Méltóztatik (Folytatás) e. ] A közgyűlésen tárgyalandó ügyeket előkészíti. — f. ] A jövő évi költségvetést elkészíti és erre nézve indokolt előterjesztést tesz. — g. A közgyűlés határozatainak végrehajtásáról gondoskodik. h. ] A tanonczek oktatásáról gondoskodik. — i] Utalványoz a társulati pénztár terhére a közgyűlésileg megállapított költségvetés határain belül. — k] A társulati tagok által tett indítványokat tárgyalja és elintézi. l] A társulati működésről szóló évi jelentést elkészíti és a közgyűlésnek előterjeszti. — mj A szükséghez képest rendkívüli közgyűlés összehívását eszközli. — n] A társulat tagjaiból szakosztályokat alakít, melyeknek feladata leend a választmány felhívása folytán véleményt nyilvánítani, továbbá a kebelekbe tartozó iparágak érdekeinek előmozdítására a választmánynak javaslatokat tenni. A szakosztályok alakítására a következő elvek fognak irányadóul szolgálni. Ha a társulat legalább 10 olyan tagot számlál kik hasontermészetű iparral foglalkoznak, ezekből külön szakosztály alakítandó. — A szakosztályok saját tagjaik közül minden évben a társulati elnök felhívása folytán az évi rendes közgyűlés után legalább 8 nappal elnököt választanak, a ki a társulati választmánynak tagja, — s ott ülés és szavazattal bir. — A szakosztályok ügyviteli czélját az illető osztályok magok állapítják meg, — a választmány által helybenhagyandó ügyviteli szabályzat által. Hasontermészetü iparoknak tekintetnek, s ennek folytán egy szakosztályba sorozandók: 1- er. 4 kereskedők: u. m. vegyesáru, termény, vas, disznemű, rőfösáru, könyv, szállító-kereskedők, pénzintézetek stb. 2- or. Az építészeti ipar: u. m. kőműves, ács, asztalos, lakatos, üveges, mázoló, gerencsér, kőfaragó stb. 3- or. A ruházati ipar: u. m. kalapos, szabó czipész, csizmadia, gombkötő, kelmeposztó gyárak, tímár, szűcs stb. 4- er. Élelmezési ipar: u. m. czukrász, sütő, mészáros, korcsmáros , mézeskalácsos, molnár , hentes, stb. 5- ör. Művészeti ipar: u. m. órás, aranyműves, festő, szobrász, fényképész, stb._________________ Utójára körülfutom a házigazdaságot s izzadt, poros arczcal térek azután be szobámba, hol kipihenem a napi fáradalmat, elűzöm a sok alpári gondolatot; feketekávé és pipafüst mellett más régiókba lépked a képzeletem, hol már betölt a pusztai álom s kegyes audencziára várom a tiszttartót, ispánt, írnokot. Szellő susog be a zárt ablakon keresztül, a füzesből behallik az arató lányok dala: „Túl a Tiszán Devecserbe Ketten ülnek egy nyeregbe, Ne menj át, maradj itt, Majd meglátod jobb lesz itt, Magad ülsz az ölembe!. .“ Elhallgatom azt a nótázást, valamenynyi lány hangja közül kihallik a Kátai Rózsi nótája, a szeretőjét elvitték katonának, olyan szép kis teremtés, olyan kár, hogy örökké bús a nótája!.. Mindenfélén elkóvályog az eszem , közben a levélszekrényre esik a tekintetem. Ahá! levelek! Jó baráttól, régi ismerőstől, színésztől, poétától! Ki faluról, ki városból, ki pusztáról ir, mindenik levél tele van keresztényi jó indulattal, üdvösséges kívánalmakkal, üdvözölte-e már a feleségemet; némelyik holmi ugráló jambusokkal úgy megtánczoltatja bennem az imádságos lelket, hogy Duhaj Marczi se’ aprózza ki különben a „Gölöncsér“ csárdában. — Nagyon szép és a telkemig tolakodik ennek a drága megemlékezésnek a hatása: bizony jól esik hallani egy-egy idetévedt hangot abból a régi dalból, régi tavaszból, a régi ifjúság napfényes emlékeit, mik felköltik újra a régi álmokat, ábrándokat. Bizony jól esik az emlékezés ! ... Langyos szél fű az ablakon át, homlokomat csókolja, rózsalevelet libbent a a szobámba; talán ti küldtétek, talán a régi tavaszból szállt el, maradt el, hogy hervadt ajaka beszéljen az ő harmatos, fényes hajnaláról, az illatról madárdalról. — Mikor a virágnyilást lessük, a patak „in quo Peuce a Pencuiorum relignus aedificata.“ — Ezen nézetet támogatja Koller is illy cziett művében Hist. Quinque Ecelesice T. 8. p. 3. Salagi küzdött leginkább a Szarmata nép mellett, és a pécs elnevezést azok nyelvéből „pet“ - öt vonja le, és a szláv népnek tartja fel az érdemet hogy ők voltak a hires öt egyháznak építői. Jankó János ezen város név magyarázatát öszszevetve a különböző nyelvekbeni értelmezéssel, azon körülménynek tulajdonítja hogy itt hajdan öt áldozó hely volt. Felsorolhatnánk még több szót, kik részben a Pencenek, részben a Szarmata telepet keresik itt, de mert a helynév magyarázatra újabb adatokkal nem szolgálnak azokat elhagyjuk. Szénnyomozás szerint latin pireus , szurok, és a szláv pecskemencze, szavak is szolgálhatnának a magyarázat alapjául ha itt valamikor fenyőfa erdők, vagy tégla égető kemenezék állottak volna. Strabo a régi föld iró a peucen népet említi itt, s a magyar irók azon iriszemben vannak hogy a pécsi család ezen nép jogutóda. Régi okleveleink Pécs nemzetséget említenek, igy 1290-ik évből. (1. Fejér. DipLT. VI. V. I. p. 67.) Ezen helyről bővebben ir Haaz Baranya megye leírásában, és mi itt csak a név magyarázatára terjeszkedvén ki azt e lapok 42-ik számában tett ígéretünk beváltásául kérjük tekinteni. Legyenek becsesek előttünk a régiség emlékei. R. E. S. A Pécs-Baranyai általános kereskedelmi és ipartársulat alapszabályai. 6-or. Grazila:úti ipar, u m. kovács, ingnír, kádár, kötélgyártó, gépgyárak, stb. o. ] A 2 is S- M pontjában érintett pénztárak szabályzatiba nézve tervezetet kidolgozni és azt a közgyűlés elé terjesztendő — p. Az évről évre megváltozandó békéltető bizottság megalakítására javaslatot terjeszteni a közgyűlés elé, és intézkedni, hogy a segédek részéről is egyenlő számú tagok választassanak. r. ] A munkaviszonyból eredő panaszokat megvizsgálni, azok orvoslása iránt intézkedni. —s. ] Általában a társulat czéljainak eléréséről minden kitelhető módon gondoskodni, — a hatóságok, a kereskedelmi és iparkamra felhívására véleményét nyilvánítani, s szóval az ipar és kereskedelem érdekeinek előmozdítását munkálni. — A választmányi jegyzőkönyveket hitelesítésül az elnök és jegyzőkönyvvezetőn kívül egy kiküldött választmányi tag írja alá. — A választmány maga állapítja meg tárgyalási és ügyrendjét. Elnök. 19. §. A társulati elnök, — rendes közgyűlés által titkos szavazás utján általános szótöbbséggel három évre választatik. a J Az elnök képviseli a társulatot hatóságok és harmadik személyek irányában, ha miért is minden, a társulat által kiadott okiratnak a jegyzőn kívül általa is alá kell írva lennie. b] Összehívja a választmányi üléseket és közgyűlést, s azokon elnököl, adja a szót a jelentkezés sorrendje szerint, és mondja ki a határozatokat a nyilvánult általános többség alapján: A szavazategyenlőség esetében az elnök szava dönt. előre a társulati pecsétnek, de A közgyűlési,lletőleg választmányi határozatok pontos végrehajtását, valamint a folyó ügyek végrehajtását vezeti. Alelnök. Az alelnök az évi rendes közgyűlésen titkos szavazás utján általános szótöbbséggel három évre választatik. — Az elnök akadályoztatása esetében az elnöki jogok gyakorlása és kötelességeinek teljesítése, — teljes joggal az alelnököt illeti. — Jegyző. 21. §. a] A jegyző, ki nem tag is lehet, titkos szavazás útján általános szavazat többséggel a választmány által három évre választatik, — mely a megállapított költségvetés határain belül fizetését is meghatározhatja. b] A közgyűlés és választmányi ülésekről jegyzőkönyvet vezet, — a határozatokat jegyzőkönyvbe iktatja és az érdekelt feleknek kivonatokat ad. — c] A társulati tagokat nyilvántartja. d] A társulati határozatokat, és a folyó ügyeket az elnök utasítása szerint végrehajtja, illetőleg elintézi, s a társulat levelezéseit végzi. e] A választmány ülésein szavazatot nem bir. Akadályoztatása esetén helyettesítésiről a választmány gondoskodik. — Pénztárnok. 22. §. A pénztárnok a választmány által titkos szavazás utján általános szótöbbséggel három évre választatik A pénztárnok veszi be, kezeli és adja ki a társulati pénzeket a 21-ik és 30-ik §§. szerint. A pénztári ügykezelést a választmány állapítja meg. — A pénztári könyvek magyar nyelven vezetendők. — A pénztárnok évi fizetését a választmány állapítja meg a költségvetés határain belül. — Ügyész. 23. §. Az ügyész a választmány által titkos szavazás utján általános szótöbbséggel három évre választatik. — Az ügyész, ki nem tag is lehet a társulat részére a jogi ügyiratokat szerkeszti, — a társulat jogi ügyeiben mint ügyvéd működik s a választmány megbízásait teljesiti. — Kijárásáról jelentést tesz a választmánynak, mely számára a közgyűlés jóváhagyásának fentartásával, vagy esetről esetre a teljesített munkához képest, vagy pedig évről évre méltányos dijjat utalványoz a társulati pénztárból. — Az ügyészi és jegyzői állomások egy személyben is összpontosíthatok. — Vll. Békéltető bizottság és választott bíróság. 24 §. A társulati tagok mint munkaadók és személyzetük között felmerülhető vitás kérdések elintézésére a békéltető bizottság van hivatva. — A békéltető bizottság áll 4 rendes és 2 póttagból. — Ezeknek fele a társulat részéről az évi rendes közgyűlés altal a tagok köréből általános szótöbbséggel egy évre választatik, — másik felének a segédek részéről leendő szabályszerű megválasztása iránt a társulat, vagy a választmány, vagy szükség esetén a hatóság útján intézkedik — A békéltető bizottság megválasztása után legfeljebb 8 nap alatt megalakul oly módon, hogy megválasztja elnökét és jegyzőjét; ez utóbbinak nincs szavazati joga, és tekintettel a póttagok általi kiegészítésre megállapítja ügyrendjét. partján a fényes kavicsokkal, a pillangókkal ; mikor a berekbe, a füzesbe bujkáltunk a nevető rigó, kopogó harkály után s micsoda harczi tűzzel fülelték le nyári estéken a cserebogarakat a „csárdás kis kalappal. . . .“ Beszéljetek csak az annyiszor visszaálmodott, megsiratott csillagsugáros álomról, elhaló tündérmesékről te hervadt levél, zugó szél, regélő gólyamadár. Mikor a gólyafészkes ház alól először vitték el a füldő gyermeket egy nagy kőhalomba, hol akkorák a házak, mint a falunkban a templom s úgy nevezték előtte, hogy város. A nagy búbánatnak esett csemetét csak az vigasztalta, hogy Jónás kocsmáros, mikor szombatonként a birkabőreivel bejön a városba, majd hoz a mamától „fényes“ pénzt, meg puha kalácsot. Mikor megnyúladt kissé a haszontalanja, az első sörkedő pehelylyel Thália tornáczába vitte az emanczipálódó ambícziója: megbámulta a „világot jelentő deszkák hőseit, szerelmeseit, a páholykor lámpáit, a görög tüzet, a nagy fejű cseh trombitást. Az imperator arcza, fekete tógás színész respektált nagyhatalom volt káprázó szemei előtt. Ez Hamlet, kinek a holt apja a várfalakon fehér lepedőben jelent meg ajkán síri szózattal. .. Az ott Césár, kit „lebicskáztak“ érdemes földjei a Pompejus szobor mellett, — azonban az olympusi nagyhatalmak a legördült függöny mögött életre „galvanizálták,“ hogy holnap este Sobri Jóski subájában legyen veszedelme a menyecskéknek . . . különben pedig békességes lélekkel falatozza a maradék libaczombot a restauratioban és rómeói ábránddal eregeti a kurta szivar illatos füstjét. . . . Még álmomban is zengett a melodikus zene, a taps,szárnyas angyalok libbentettek a fejemre akkora koszorút, hogy két akkora fejnek is becsületére vált . Azon esetben, ha a bizottság saját kebeeléből választja elnökét, a bizottsgi tagok számt az illető csoportozatbeli póttagok sorából a megválasztás sorrendje szerint egészíttetik ki. — Az elnök vagy jegyző akadályoztatása estében a bizottság gondoskodik helyettesítésük.-1 1. Felmerülő vitás ügy esetében az illető fél, vagy ha ez előbb a társulati elnöknél jelentkezik, ennél felhívására a bizottsági elnök,a békéltető bizottságot a nap, óra és tárgy megjelölésével, legalább 24 órával előbb összehívni és egyúttal az illető feleket a bizottság elé való megjelenésre utasítani tartozik. — A bizottsági ülés megtarthatására az elnökkel együtt legalább három tag és minden esetből mindkét csoportból egyenlő számú bizottsági tagok jelenléte szükséges. — A bizottsági ülés tárgyalás alá vesz az ügyet és a békés kiegyenlítőt megkísérti. Ne as.kerülés esetében szavazás alá bocsátja az ügyet és az általános szavazattöbbség alapján megállapított véleményt, valamint az annak teljesítésbe vétele iránti határidőt a felekkel közli, és azon esetben, ha a felek ezen véleménybe belenyugosznak, az ügy kiegyenlítettnek tekintendő, ellenkedő esetben, vagy ha" az illető fél a teljesedésbe vétel iránti határidőt pontosan meg nem tartani, a feleknek jogában áll ügyüket az illetékes hatóság elé vinni. A békéltető bizottság eljárásáról rendes jegyzőkönyv vezetendő, mely az ügy kiegyenlítése esetében az érdekelt felek által aláiratik, és minden esetben a jelenlévő bizottsági tagok által hitelesíttetik — a melyből a felek kivonatára nekik kivonat adandó. — Választott bíróság, 23. §. A társulati viszonyokból keletkező vitás kérdések a választott bíróság elé tartoznak, melynek alakítása és eljárása tekintetében az 1868. évi XV. tez. 9. czim. FI. fejezetében foglalt határozatok szolgálnak zsinórmértékül. — VIII. A társulat vagyona és annak kezelése. 26. §. A pécsi kereskedelmi és ipartársulat összes vagyona a társulati tagok közös tulajdonát képezi, azonban még a társulat feloszlása esetében sem lészen senki jogosítva ezen közös vagyonbeli jutalékát igényelni, és csakis a közgyűlésnek állandogában ily esetben a társulati vagyonnak valamely közhasznú iparczélra leendő végső fordítása iránt a magas földmivelés- ipar- és kereskedelmi m. kir. minisztérium helybenhagyásának fentartásával végleg határozni. — 27. §. A társulat vagyonát képezi: 1) A társulat alaptőkéje, mely a netalán beolvadó ipartestületek hagyományaként a társulatra száll; — és mely a beiratási dijakkal, valamint a netaláni hagyományok vagy alapítványokkal gyarapittatik. — E tőkének csak kamatjai fordíthatók a társulati folyó költségek fedezésére, — miért is a választmány feladatához tartozik, annak teljes biztosság mellett lehetőleg előnyös gyümölcsöztetéséről gondoskodni. — 2) A társulati jövedelmek, nevezetesen: a. ) Az alaptőke évi kamatjai. b. ) A tagok által fizetett tagsági diíjak és netaláni pótlékok. — e.) A múlt évről maradt netaláni bevételi többlet. 28. §. A társulat jövedelmeiből fedezendők a társulat kiadásai, u. m. a) A társulati helyiségért netalán fizetendő bér. b) A tiszti és szolgai fizetések. e) Az irodai és egyéb kezelési költségek. d) A tanonczi iskoláztatásra vagy az ipar emelésére megszavazott járulékok, megjegyeztetvén, hogy a tanonczok iskoláztatására az évi jövedelemnek legalább 10 százaléka fordítandó. — A folyó kiadások fedeztetésére nem szükségelt pénzek valamely elegendő biztosítékot nyújtó pénzintézetnél gyümölcsözés végett elhelyezendők. — 29. §. A bevételek és kiadásokról minden évben rendes számadás készítendő, mely a választmány által történt megvizsgálás után a választmány által felülbírálás végett az évi rendes közgyűlésnek beterjesztetik, — mely a felmentvényt kiadja esetleg a fenforgó körülményekhez képest határoz. 30. §. A pénztárnok bárminemű fizetést csak nyugta mellett és szabályszerű utalványra teljesíthet. Szabályszerű utalványnak tekintetik: a. ) Bizonyos időszakonként rendesen ismétlődő fizetésekre (mint házbér, tiszti és szolgai fizetések, s egyéb rendes járulékok) oly fizetési ív, melynek fejére az utalványt tartalmazó választmányi határozat az elnök és jegyző aláirásával fel van írva. b. ) .Minden egyéb kiadásra az elnök és jegyző által aláirt jegyzőkönyvi kivonat. — IX. A társulat feloszlása vagy más társulatba olvadása. 31. §. A társulat csak akkor oszolhatik fel, ha ezt összes tagjainak két harmadrésze indítványba hozza. — A feloszlás felett csak az e czélra külön öszehivott közgyűlés határozhat. — A feloszlást kimondó határozathoz pedig az összes társulati tagok három negyedének hozzájárulása kívántatik. — méltó, hogy ez epochális koszorúzásról az „Üstökös“ fényképet hozzon. No de hallgassunk! A rózsalevél tovább beszél, most már árkádiai napokról piros hajnalról, rózsás szerelemről, amikről magam is elzöngicséltem nagy titkon, leeresztett függöny, rejtett mécsvilág mellett epedő versezetben: a levegő tellitve volt közülem exaltatióval, harmóniával. Az ilyen félén is csak átesünk. De azután az évek múltával ugyancsak oszlik az exaltatió és harmónia. A kölyöknek sors bácsi ül a nyakába s hajtja szélvészbe, esőbe, hidegbe! —Öszszejárja a világot gyalog, hintón, gőzkocsin, léghajón; van ambicziója, álma, ideálja, nagyra törekszik, a dicsőség fénykoszorúja, sugár palástja rontja az étvágyát! Szereti az ölebet, lovat, szép aszszonyt! Divatosan öltözködik, járkál mereng ! Regényt olvas, verset ír, bámulják a talentumát! És ő álmodoz és büszkén hordja fejét és nagyokat koplal! Utójára lejár a dicsőség napja s vele a koplalás is! Bibrándainak tündérkertjéből beültetik egy rozzant falusi rezidencziába nótáriusnak vagy kántornak. Ki ez, ki amaz lett: szétszórt bennünket a szélvész. Magamat szépen ide ültetett a nemesi kúriába! S mikor elgondolkodom s összezavarom a múlt képeit a jelen prózájával, költészetével, kaleidoscop ábráiként, a múlt tükréből visszasugározva látszanak elvonulni előttem a koplaló színész, görhes poéta és a domboruságos gazda a czimeres pipával . Bizony hát ez a pusztai élet nem is kórházi. Az Eldorádót itt keressétek. De csörgetyűhang, kocsizörgés, lárma hangzik az udvarból: hát elbúcsúzom tőletek ti kedves képek s lelkem albumába zárlak. — A feleségem csókol föl az ábrándozásaimból ! — Itt vannak a névünnepre Kankalosék, Laczháziék! . . . Borsos István.