Pécsi Figyelő, 1881 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1881-01-01 / 1. szám
an. Ö tain,ior .trés más jogász 1 ye,;wé’ A. te£gL3SS5^heiS^ 1 ^el'lXeSes Xa5r nem fL\l tdlló, mint törjenge tto(to4a a_st0l. ji 3,0‘t a je’entAit tett a fenyszö-11*,1!, ?,, mikor állította, hogy én 1 d rófigáoz, miko jutottam a J'gta'an S jogtalanul és iÄSÄÄ»« 9 „,„r azt bo»v a pénzbeni he.ytifiea L, I Stf.ttSut nevében aláíró jegyző “ zaéléseit is elnézte. k I Az utoUonka bizonyítása csak taouL % 1 volt lehetséges; de azok ki pe «es, láttattak, go^a« .ni azért, mert a tar'bei* ad gondolk ■ vonatkozó kerdé 'ri«j mtok nem t “ ,egyzoi gondolkozisra vonatkozó kérdő pontok közé altalam k Ivévéve , 2 A. első, „sak a felolvasott törvénytár cikkben előirt munkálatok, ártérfejlesztes és a költség kivetési kulcs, mai napig nem t trtént két itt éviel, az alispánnak erről érti ivatalos udomásával, tehát csak is az kis Halam a fellydi bírósághoz felterjesztett '■téti yointa'.ot, jegyzőkönyvekkel és azon köts f ilmét’ volt bebizonyítható , hogy sokénz !z érdekeltektől mégis behajtatott. J eijj i, eisen jegyzőkönyvektől akkor t,y jj te, a megfosztva, mikor a fenyitő törli J én' 'uk azt’kat az én meghallgattatásom olá élyül egyelől egy tanú — a vádló állójapán bizonyítására a vádló alispánnak államadta.||jl A második pont bebizonyítására nem sietült volna elég bármely más nyomtatott igj jegyzőkönyvvel bizonyítani, mert másokjegyzőkönyv csakugyan jogtalanul és illetéktelenül is juthatott birtokomba, hanem ugyanazon kizárólagos tulajdonomat ké- Cj- tező jegyzőkönyvekre lett volna szükségem. 71 Helyeket becsatoltam és betűkkel sajátszerüleg elláttam miért azokat csakis birói utón kellett volna beszereztetnem. De Járói után azt is kellett volna beszereztetem az alispántól, hogy én ötét bünfelelentés okairól értesítettem. Azonban tudtam, hogy mindezeket lehetetlen most megszerezni, mert az utolsót vádló egyszerűen eltagadhatja, a jegyzőügyvekre nézve pedig maga az alispán ( b"1 ki!)eldl mondani, hogy hol vannak. £■’ tudniillik a csatolványokat nem Baranya megye alispánja és a pécsváradi szolgabíróság útján küldötte el a Pécsváradon adott társulati elnökhöz, hanem átadta gmándy szigetvári szolgabirónak, a ki edig még a bünfeljelentés előtt azon rügy alatt kisérlette meg az irományokat tőlem elvenni, hogy azokat a kisajátítási tervezet megállapításához, ami egyszerűen nem volt igaz, szükségesek. Fel kell még említnem, hogy a tárlat választinás:; tágas rendelet« dOWfSüKTi «ff a pénzbeni leszállás és felül'!/ edmény tanulmányozásához okvetlenül szükséges okmányok, rajzok és térképek csak egy részét juttatta az e czélra kiküldött bizottság elnökéhez, másik részét pedig visszatartotta és ismételt sürgetésekre is megtagadta. Ez volt tulajdonképen az oka, amiért én, e bizottság óvatos tagja, a társulat és magam érdekében a megakasztott tanulmányozást oly vizsgáló bíróra kivántam ki a megtagadott ügydarabokat is képes lesz a társulati elnöktől kicsikarni. Igaz, hogy a kaposvári királyi ügyészség annak daczára nem talált elegendő gyanúokot a vizsgálat elrendelésére , .ogy, én az ásatási munka számlájának kenés voltát számszerűen kimutattam és eredeti okmányokkal bebizonyítottam ; de ez mitsem dönthetett azon másik két’PP ■' jogos birtokosa vagyok-e én a sarolványoknak? Az irományok Igmándy kezéből hova ,csak? azt mai napig nem lehet tudni.O* bizonyos, hogy a társulati elnök éles lett volna azokat az utána kinevezett kormánybiztosnak Rapaics Radónak átadni, ki a társulat vezetését a kivitel- jelentés után egy évre vette át. De ezen kormánybiztos folyó évi augusztus havában visszavonult a társulattól, és a társulat újraszervezésekor a közgyűlés engem és két más urat küldött ki az irományoknak a kormánybiztostól való áttételére és az új elnök, Toszt Gyula kőéhez való átadására. Ámde én hiában dentem meg a kitűzött időben és helyen atvételre; sem társaim, sem a kormányzás nem mutatkozott. Távozásom után, int most hallom, megjelentek és az átkelt csak úgy eszközölték, hogy az egész omót a két átvevő begyöngyölgette és pecsételte, azután a csomót őrizés végett p aktjai tisztartó kezére bízta, ki térrészeiben a pecséteket fel nem szaggatatja, annál kevésbé adhat ki valamit, küülönösen, ha az én jegyzőkönyveim ott sincsenek. Azóta a társulati elnök akárhányszor megfordult Lukácson, de a társulati irományokat mai napig sem vette ki. Sőt f.é. november hava 21-én, egy vasárnapon délelőtti 10 órakor, mikor a templomba kell mennem, megnyitott közgyűlésen, tehát a 17-én történt esküdtszéki bnntárnap kitűzése után negyednapra, azon furcsa jelentést tette a társulatnak, hogy szert a volt kormánybiztos irományokat két kaposvári törvényszékhez felküldetni, indjul a társulatnak semmi ügye sem forog most fönn, mely ügyhez"a volt kormánybiztostaotinak úgy is már semmi köze, és hozzá "ide, hogy még az átadás meg nem történt és igy a kormánybiztos kívánságának csak később lehet eleget tenni; mire nézve a szolgálatkész közgyűlés, az én volt tár- 8ény mellé még két férfiút küldött ki az lotványok átvételére. Arról, hogy kitől kell az irományokat átvenni, nem volt szó. E közgyűlés jegyzőkönyve a kitűzött határidő előtt csak néhány nappal juttattatott kezemhez, hogy az iránt is zavarban legyek, hogy tulajdonképen kihez kell fordulnom, ha sajátomhoz akarok jutni. E jegyzőköny csatolásával kértem a halasztást, mely annak daczára lett megtagadva , hogy az irományok pillanatnyi hozzáférhetetlensége be volt bizonyítva. Azonban a kormánybiztos állítólagos kívánsága most sem teljesült. Elítéltetésem után 11-ed napra, folyó hó 17 én, megjelent az átvételre az én volt társam, Fodor Antal úr Lakócsán, de nem személyesen, hanem neje személyében, azt szenvén ez által társainak, hogy ő maga beteg, nem jöhet; neje pedig hozzá tette, hogy biz ’ ilyen dologba nem avatkozik. Megjelent Dákon József is, de alárendelt tiszttartója képében, ki talán azt sem tudja, hogy az irományokat kitől kell átvenni. Az én másik volt társam meg sem jelent; az irományodat zár és pecsét alatt tartó tiszttartó pedig Kaposváron volt és igy az irományok, melyeket Toszt Gyula, ha akarná, már régen átvehetett volna, most is ég és föld között függnek, és most is még bizonytalan, vájjon az én sajátom köztök van-e vagy sem ? A miniszteri rendeletek egyikében világosan azon elv van felállítva, hogy ily esetben az van jogosítva halasztást adni, kinek jogában állott hosszabb határidőt adni, aki tehát a határidő kitűzte; itt a pécsi törvényszék elnöke, ki azonban mindezen gonosz játék daczára a halasztást megtagadta. A számla kétféleségével űzött játékot és azon felül 32 ezer forintig terjedő megkárosítás tényét én bírói szemle instrumentumával , a vádló beavatkozását a vádló önbevallásával és a törvényszék határozatával győzte be. Jogos volt ezen beavatkozás? Elfoglalt csatolványaim elseje tanúsította jogomat a megtagadott irományokhoz, és egyúttal a kiadottakhoz, jogomat is. Nem az a kérdés, hogy az esküdtek igazságosan vagy nem igazságosan itéltek-e? hanem az, hogy az ítélet vethet-e árnyat az én jellememre, vagy sem? és mit kell tenni, vagy elrendelni, hogy hasonló elitéltetések többé ne történhessenek? Lakócsán, 1880. decz. 20. Dr. Sterba János: Különfélék. .. Igen tisztelt olvasóink és munkatársaink ! Ma, midőn megvirradt az új étfényes reggele, ma midőn lapunk küzdelmes életének kilenczedik évébe lépett, lehetetlen, hogy önökről meg ne emlékezzünk és hogy meleg nazatív pártfogásukat továbbra is kérve az eddig édesett tapasztaltakért köszönetet ne mondanánk : fogadják forró köszönetünket! És kivánjuk igaz szívvel, jó lélekkel, hogy az újévben, e szavakat, melyeket itt mi fekete betűkkel írunk, az égi kéz az örvendetes valónak ragyogó piros színével írja sorsuk könyvébe: Példás, békesség és boldogság! — A pécsi könyvnyomdász-egylet rokkant özv. és árva oszt. alaptőkéjének gyarapítására tek. Haksch Emil úr 5 frt. Várady Ferencz úr 1 frtot adományozóiak, ehhez a már közzétett 58 frt. 20 kr. összesen 64 frt. 20 kr. mely adományokért az egylet az egykor ezzel segélyzendők nevében a nemes adakozóknak forró köszönetét nyilvánítja. — Miután a gyűjtések beszüntettetnek, kéretnek a még netáni adakozók, adományaikat az egyleti elnök (Taizs nyomdájában) kezéhez juttatni. — Borzasztó szerencsétlenség. Madarász N. helybeli illetőségű, házmesteri minőségben álló egyén, mintegy tizenhárom éves leánykáját múlt szerdán temették. Halálának oka petroleum általi megégés. A kis leány amint este kötögetett, véletlenül magára rántotta a lámpát, a petroleum ruhájára dűlt, de nem vetett lángot; rá alig fél óra múlva ismét magára döntötte az újra feltöltött lámpát, ekkor már lángra lobbant a petróleum és az amugyis már petróleumos ruhán villámgyorsasággal terjedt a tűz. Pár percz alatt borzasztó kínok közt meghalt a gyenge áldozat. Mondja valaki, hogy ez nem a fátum műve volt. — Ügyvédi kamarai választások. A pécsi kamarai tisztikar és választmány újraalakítása a mait december 19-iki közgyűlésén azért, mert a törvényben megkívánt szavazatok száma, az összes szavazatok fele nem adatott be, január 2-ára egybehívott ujóbbi lisztujjító közgyűlésre maradt, midőn a beadott szavazatok számára tekintet nélkül megejtetik a választás. A népszámlálás mai napon veszi kezdetét és tart e hó tizedikéig. A város közigazgatósági bizottsága a város területét 35 csoportra osztotta s midegyik csoportba az összeírást teljesítendő, egy számoló ügynököt küldött ki. Sok helyen, különösen a külvárosokban nagy a félelem, azt sejtik rémesen, hogy valami újabb adó iránt történik a számlálás, pedig a plakátok (előre sejtve a balsejtelmeket) ökölnyi betűkkel jelezték, hogy ne tessék félni az ,,új adóktól és új terhektől“ mert nem a végből tartatik a népszámlálás. Hejh! de nem hogy a plakátnak, még magának Szapirynak sem hiszik el. Úgy meg van manapság ijedve a szegény ember, — még a tentás üvegben is ördögöt lát . — Népgyülés. — Az uj fogyasztási adók és az általános választási jog tárgyában egy bizottság jan. 2-án délutáni 2 órára népgyülést hiv össze a Scholczféle sörcsarnokba. — A meghívóból megértjük, hogy a meghivó mely az uj adók helyett inkább az általános szavazati jog behozatalát akarja a munkások egyletéből keletkezett. . .. . _ A pécsi kir. ügyészség pénztárának tolvajait kifürkészték, négyen voltak s mindannyian már fegyenczek, kik a helyiségek ismeretével birtak. — Egyiküket Szegszárdon fogták el s ez hivalotta bűntársait kik eddig szinte már elfogadtak. —Ferenczy István tak. pénztári főpénztárnok pinczéjét a hét elején ismeretlen tettesek feltörték, bort és több apró tárgyakat vivén magukkal. _ A pécsi jótékony nőegylet által a szegények részére felállított karácsonyára begyült adakozások jegyzékéhez még ezeket csatoljuk: Lang kereskedő téli szöveteket, Schapringer Mathild 2 Irtot, Érteti Károlyné 5 irtot adományozott. _ Jövő kedden, január 4 én lesz színházi közönségünk kedvenc színészének, Ferenczi Józsefnek, színtársulatunk ezen egyik legbuzgóbb és legkitűnőbb tagjának jutalomjátéka. Színre fog kerülni a budapesti nemzeti színház egyik legkedveltebb jelenlegi repertoir-darabja, a franczia klassikus színirodalom egyik remekműve .Figaro házassága vagy egy napi bolondság a Beaumarchais-tó Gaulay Ede gyönyörű fordításában. Itt először. Ajánlják e jutalomjátékot a közönség különös figyelmébe, mely már a választó darab rendkívüli érdekességénél és kitűnő minőségénél fogva is bizonyára ritka utó élvezetet fog nyújtani a közönségnek. Ezenkívül a közönségre ez alkalommal zenei élvezet is vár, amennyiben a városi zenekar a darabhoz nyitányul Mozar Figaro lakodalmas nyitányát, közzenéktől pedig Rossini „sevillai borbélyból a Laatillát-p...zon solo), az erdő madarak fuvolára 3 kürt és egy puzon kísérettel, Jaksch F. legújabb magyar átiratát „Alig virradt, máris alkonyul“ népdal fölött, és Schubert I. katonai indulóját fogja játszani, felvonások között pedig Veress népdalokat, Bacsne és Tatay E. végre kettőseket fognak énekelni „Angol-ból és „Boccacció“ ból.# —^-~X kis Mariska. Akinek virágos életéből a múlt évi, legutóbbi számunkban egy kis eseményt közöltünk, a napokban újdondászunknak boszosan azt nyilatkoztatta, hogy igen haragszik ránk a közlemény miatt, azon sorok ellen pedig határozottan tiltakozik, melyekben azt írjuk, b°gy ő soha nem megy férjhez, — és kéri, hogy akként hozzuk helyre a hibát, hogy : „A kis Mariska igen is, csak azért is férihez megy — de csak, ha már Mari lesz, ahhoz, a ki megkéri, a ki neki tetszeni fog és ha az illető — nem újságíró ! Köszönjük a bókot. _Egy kis kostoló. Megállóit az atyafi, az ő hites társával a Sipőcz gyógytára előtt és a piros lengyelárisból egy az ő nyelvén nevezett „reczepiczom -ot vett elő, hogy azt megcsináltassa. Azonban mielőtt belépett volna az atyafi a gyógyírba, az a kedves hites társa ily szavakra nyitá száját: „Ember! mondom kendnek, ne csináltassa meg egyszerre minnyáját, hát ha nem lesz jó, előbb kérjen kend egy kis — kóstolót! — Megtörtént. A múlt napokban a malom utczában egy tudálékos kis diák gyereknek látszótja uracstól egy falusi sógor azt volt bátor kérdezni, hogy: „Wo wohnt der Stalrichter ?“ A kérdezett, rövid, de mély gondolkozás után a hozzá intézett kérdést lefordította és a sógort a siklósi utczába küldötte egy szekigazitóhoz. Baj, ha az ember nem tud németül, kl akarjuk mondani, ha a német nem tud magyarul! __ az ó esetende Sylvesster napja hű maradt az eddigi vizbőséggel árasztó minőségéhez, meleg időjárás mellett nagy és tartós záporral üdvözölte a hetivásárosokat s lemosta végre ismét a pécsi utczaseprő testület által pénzért elszárositott utczákat. A mait héten mutatkozott reggeli gyenge fagyoknak és a mecsek szegényes hólepeinek hírét se ismerjük már, de annál több ködött nyelhetünk a folyton nyirkos levegővel. — A dunai postahajók 1881-ik évi jan. l-től további intézkedésig következőleg közlekednek: Budapestről Orsóva és Galatzba vasárnap reggel 7 órakor, Mohácsra vasárnap, kedden, pénteken a. a. időben. Budapestre Galatzból szombaton délelőtt, Orsováról kedden délelőtt, Zimonyból szerdán déli 12 órakor, Cserevitzből csütörtökön reggeli 5 órakor. Mohácsról szerdán csütörtökön, szombaton délután 5 órakor. — A borászati törzskönyv ügyében Miklós Gyula borászati kormánybiztos úrtól a következő értesítést vettük: „A földmivelési miniszter megbízásából általam kidolgozott — s egy példányban ide csatolt — borászati törzskönyv, melyben hazai bortermelőinknek 100 hektl. felülmúló eladásra szánt borkészletei összeírva vannak, megküldetett az összes hazai törvényhatóságok, iparkamarák, gazdasági egyletek, nagyobb borkereskedők és az összes külföldi consulátusoknak , azonfelül Posner Károly Lajos árhoz bizományba is adatván, ott 40 krjával bárki által megszerezhető.“ — Új bankjegyek. Az osztrák-magyar bank jövő 1881. január 3 áv ul 10 frtos bankjegyeket bocsájt ki, minek folytán a régiek beváltatnak. A közügyes bankó egyik oldala német — a másik magyar leend. — Uj lapok. Karácsony napjára néhány új lap jelent meg. Így a fővárosban láttak napvilágot: az „Alkotmány“ czimű politikai és közgazdasági napilap, szerkesztője P. Darnai, ára 12 frt. — „Reform“ czim allatt nagyobb heti közlekedésügyi lap indult meg. — A vidéken: „Arad és Vidéke“ czim alatt függetlenségi programmal új napilap indult meg Aradon ara 12 frt, szerkesztője Borostyányi Nándor. — Nagyváradon a megszűnt „Szabadság“ helyébe és nyomdokaiba a „Biharmegyei Lapok“ lépett, Hegyessy Márton szerkesztővel élén. Ara 10 frt, Szegszárdon egy társadalmi heti közlöny kezdé meg működését „Szegzárd vidéke“ czim alatt. Szerkesztője Geiger Gyula, Arad frt. — A már korábban hirdetett „Fővárosi Napilap“ is megindul új évre, szerkeszti Dr. Komlósy Ferencz, kiadó tulajdonosa özv. Kádas Józsefné, társadalmi és szépirodalmi közlöny lesz. — A „Humorisztikus könyvtár“ czímű képes regény folyóiratból, melyet Dobrovszky és Franke indítottak meg, 7 füzet jelent meg eddig. Második regénye is Kock Páltól van : A szerelmesek útja A folyóirat előfizetési ára egész évre 7 frt, félévre 3 frt, 60 kr, negyedévre 1 frt, 80 kr. — Mehner Vilmos kiadásában megjelenő „Magyar franczia szakácsköny“ Ludik füzete beküldetett hozzánk. Ára 36 kr. — A Tuskópárt veszedelme. Váciról írják: a püspöki irodalom deákpárti azaz, hogy jobboldali volt. Az uradalmi kormányzó Csiszár ur, kit végre valahára nagy kegyesen elbocsájtottak, (hogy mi okból azt ő meg az irodalom tudja legjobban) ez a Csiszár úr azt mondá a parasztoknak, szavazzanak a jobboldalra és kapnak majd fát ingyért. El is nevezték őket ezért „tuskópártiaknak.“ A parasztok hordták a fát abba a jó reményben, hogy nem bántja őket senki, ha a kormányzó megengedte. Az erdei csősz azonban szorgalmasan jegyezgette, hogy ki volt faen, a „tuskópárt“ megbukott! A fáért járt szavazókat erre beperelték még 73 ban falopásért. Egy sem jelent meg a tárgyalásnál, mert hiszen Csiszár úr megengedte nekik a fahordást a szavazás révén. A jámbor „kormánypárti“ szavazókat erre mind elmakacsolták a tárgyalásnál. Míg Csiszár volt a kormányzó, nem mertek rajtuk semmit sem keresni. Legújabban azonban a püspök régi ügyvédjétől megvált és ennek végkielégítésül a perköltségek fejében, mely vagy 4000 frtot tett ki, az összes fakárosokat engedte át. A püspök tehát biveinek, illetve a tuskópárti szavazók irháját a sátánnak adta el! Az ügyvéd most 1880 ban 2000, mondd két ezer exekutiót nyomott a fáért szavazók nyakába. Egy 2—3 frtos fakárért lesz 30—35 frt per- is végrehajtási költség. No azok a becsületes tuskópártiak se hisznek ezentúl a kormánynak! Egyébiránt tanulhatnak ebből Baranyában azok is, kik az alapítványi erdőkből és legelőkből merítenek erőt kormánypárti jelöltre szavazni. — Jegyzősegédül ajánlkozik egy, főgymnasiut sikeresen végzett egyén, ki már tényleges katonai kötelezettségének eleget tett. Czime: K. J. Pelérd. Szerdán decz. 29 én. . .4 fény árnyai* Szigligeti Ede remek drámája oly szép előadással, amely vidéki színpadokon ritkítja párját. Szerepének teljesen megfelelt Tokainé (Charlotte), aki valódi művészi tökélylyel játszott, felfogásához a kivitelben mindvégig hű maradt, s az affectus legfőbb fokán is megtartotta a művészi mérsékletet. Fényes toilettejei játékával öszhangzásban voltak. Nem kevesebb dicséretet érdemel Bács (Nyárai Béla), a ki szerepe felfogásának és kivitelének tökélye által méltán osztozol előbbivel az est babéraiban. Az összjáték sikerét emelték Haray, Mészáros, Püspöky és Izsó. —r. —r. Törvényszéki zsársak. Előadott polgári perek.______ r. Vnits Nándor és társai felperesnek Vnits Fábia alperes elleni perek, örökösödés iránt. — 2. Gierta férj. Weichert Teréz és társa felperesnek Meglits Ferencz alperes elleni perek, örökösödés iránt. --3. Lauber Gábor felperesnek Blachier Choshi alperes eltenni peresene irt. ,etkr. kártérítési összeg és jár. iránt. — 4. Feszti Kajmár felperesnek Schmidt György és neje alperesek elleni pere, 243 Zrt, 90 kr. ügyvédi munkadíj és jár. iránt. Előadandó bünteti perek. Január 4-én. Striczky József és Imre ellen lopás. — Kovács József ellen súlyos testi sértés. — Január 5-én. Kitzing János ellen csalárd bukás. — Ifj. Hahman Antal és társa ellen lopás. — Január 7-én. Wolf Zsigmond és társa ellen hűtlen kezelés és csalás. — Özv. Nanajlovits Tatáné Bacsoanin Szaveta ellen emberölés. Színészet. A kiúlt héten lejátszott darabok közül kiváló érdekli előadások voltak: vasárnap, decz. 26 án a „Toborjfe” nép LZ. Rátócaitól. Itt először. A darab a legutóbbi népszínműpályázatra küldetett be, a pályadíjat nem nyerte meg ugyan, de azért figyelemre méltó tehetségű szerzőre vall. Az előadás gondos volt. Továbbá kedden decz. 28-án Tatai E. jutalomjátéka egy vígjáték .Az én voltam“ és *Szép Galathea“ operette előadásával. Jutalmazott mindkét darabban közreműködött, s úgy a vígjátékban kifejtett élénk játékával, valamint az operetteben szép értekével (melynek becsét bizon bizonyár volt a „mi görögök* féle couplet 3. strófájának túlzott karrikírozásával csorbítani) tetszést aratott. A vígjáték kitűnő sikere valamennyi szereplőnek, de különösen Fereczinének érdeme. Az operette érdekét az is emelte, hogy Szabó Dani, az újonan szerződött tenorista benne lépett fel először. Nevezett új tenorista meg van áldva a természettől hanggal, azonban oly észrevehető lámpaláza volt, hogy szögletességeit ezúttal nem vehetjük szigorú bírálat alá. Bolcsné (Galathea) úgy meglepő szép énekével, mint játékával a nyert tapsokat méltán megérdemelte, Püspöky pedig kitűnő Mydas volt. Jutalmazottat a nagy számú közönség* aval, tapssal, tisztelői pedur ^'--- faszerekkel timvirágeso!,■,■'',•, fel IRODALOM. Heigner Lajos kiadásában, Budapesten megjelent a „ Szépirodalmi Könyvtára 4. és 5. füzete Széchy Károly „Szép Ilonka* czimü Verses regényével és Miskó Izidor „Mindenütt és sehol* cz. regényének folytatásával. Előfizetési ára egész évre 7 frt. 20 kr. Egyes füzet ára 30 kr. Továbbá megjelent gr. Zichy Jenő v Az 1880. évi belga nemzeti kiállítás s a belga ipar fejlődéséről.* czimű műve Ára 50 kr. E műből beérkező jövedelem az országos magyar iparegyesület javára fordíttatik. JV A „ Humorisztikus Könyvtár * képes regény - folyóiratának 25 füzete megjelent Budapesten, Dobrovszky és Frankl kiadásában Kock Pál „Egy férj, aki nejét keresi “ czímű regényének folytatásával és „A szerelmesek útja* cz. regényének kezdetével. Előfizetési ára égés, évre frt. Egyes füzet ára 15 kr. Megjelent „Rautmann Magyar Lexicona 11 czimü ismerettár 68. és 69. füzete, még mindig az f. betűvel foglalkozván. Előfizetési ára 7 frt. 20 kr Egyes füzet ára 30 kr. ” Lederer Sándor „Iparcsarnok és állandó kiállítás” czimü, magyar és német szövegű tanvecskét adott ki, mely megjelent Schlesinger és Wohlauer könyvnyomdájában, Budapesten. A „Hasznos Mulattató" cz. ifjúsági képes folyóirat, uj évvel kilenczedik évi folyamiba lép s eddigi csinos kiállításában Dolinay Gyula szerkesztő kiadása mellett jelenik meg továbbra is. Ingyen mellékletként közli a magyar királyok és hősök arczképcsarnokát mi a történelem népszerűsítése szempontjából nagyon helyeselhető. Minden füzethez van mellékelve kép s az egész úgy van berendezve, hogy a képek az életrajzokkal együtt kiszedhetők a külön kötetbe ,állíthatók össze. Idáig hat kép jelent meg: Attila, Árpád, Gejza, Szt-István, Péter, Aba-Sarauel, Ezen képeket, a hozzájuk tartozó külön-külön negyedévnyi életrajzi szövegeket, minden új előfizető, az uj évi első füzethez csatolva, ingyen megkapj A lapban ismért nevű írók dolgozataival találkozunk. Az utóbbi füzetekba Írtak : Könyves Tóth Kálmán, Váradi Antal, Lauka Gusztáv, W. Rajka Teréz, Reviczky Gyula, Mayer Miksa, Pósa Lajos, Gáspár Imre sat. Előfizetési árak negyedévre t írt fela f»c. . . * és A „Lányok Lapja" hatodik évi folyamát fejezi be ez évben. Dolinay Gyula szerkesztő és kiadó kibocsátotta előfizetési felhívását a következő évre is. A „Lányok Lapja” díszes kiállításban, képmellékletekkel magjelen havonként kétszer s a serdülő korú leányoknak van szánva, ámbár érdekes és tanulságos szép közleményeit felnőtt nők is érdekkel olvashatják. Az okt. decz. füzetekben B. Büttner Lina, Hentaller Mariska, W. Rajka Teréz, Illési Piroska, Király Ida, Komócsi József, Balázs Sándor, Földváry István, Inczédy László, Boór Miklós , még több ismert névvel találkozunk. Az élénk, változatos lap kedvencze a leány világnak. Előfizetési ára: negyed évre 1 ft. félévre 2 frt., egész évre 4 frt. Mindkét lap a „Hasznos Mulattató*és,Lányok Lapja“ együtt megrendelve : fél évre 2 frt. 70 kr., egész évre 7 fzt. 40 kr. — Kiadóhivatal: Budapest, Zöldfa u. 82 sz.. „Gyakorlati illirnyelvtan“ második kiadása jelent meg Kollár A.-nal Baján. — Szerzője Mihálovics János tanító, képezdei tanár. — Az „Irodalmi értesítő* e nyelvtanról ezeket írja: „Honunk dél részeit s határait részben különféle szláv nemzetiségek (szerbek, slavoniták, horvátok, bunyeváczok, sokáczok, bosnyákok stb.) lakják, melyek némi tájszójárást kivéve egy és ugyanazon nyelven beszélnek s íróik által együttvéve illíreknek hivatnak. Szerzőnk azon magyarok számára készítette nyelvtanát kik e nemzetiségek közt hivatalt vagy tisztet vállalnak. Mi a művet illeti, az oly egyszerű, könnyen megfogható nyelven van írva, hogy azt akárki könnyen megértheti és megtanulhatja. Könyében magántanulókra is számolván, a gyakorlatban előforduló szavakat inkább ismételten is följegyezte, hogy azok után sikertelen keresés folytán az ügy iránt el ne kedvetlenedjenek. Előadásában főleg Mazuranit, horvát nyelvtanát követé, azonban kellő figyelemmel a magyar sajátosságaira.“ A könyv ára 1 frt 20 kr. s kapható minden hiteles könyárusnál. ” A „Magyar Regény-Csarnok" (Kiadja Aigner Lajos) 3-ik füzete jelent meg, mely f°lytatja Jókai Mór regényét „Asszonyt Kisér, Istent Kisért.* Egy füzet ára 30 kr. __ __ A › Ribáry Ferencz Képes Világtörténete. Ribáry Ferencz Világtörténelméből már az 50-ik füzet is elhagyta a sajtót, s így a keleti népek történetét képező I. kötet, s Görögország és Macedonia történetét képező II. kötet egészen, a r római birodalom történetéből pedig, vagyis a III. kötetből eddig 14 füzet jelent meg. E harmadik kötettel be lesz fejezve az ókori története melyet dr. Ribay Ferencz teljesen kidolgozva hagyott hátra. E kötetből még hiányzó füzetek rövid idő alatt megjelennek. A középkor történetének megírására sikerült a kiadónak jeles történészünket, dr.Molnár Antal budapesti egyetemi magántanárt megnyerni. A képes Világtörténelem e része, a negyedik kötet máris munkába van véve, s füzetei az újévtől kezdve gyorsan követni fogják egymást. A bírálatok, melyek e nagy munkáról kezdettől fogva megjelentek, mindig igen előnyösen és hizelgőleg szólanak. Elismerik, hogy nyelvünkön e téren ily munka eddig nem létezett, és hogy az nem csupán béltartalmánál fogva, hanem kiállításának dísze következtében is megérdemli a közönség legnagyobb mérvű pártfogását. És bár a szerzőnek közbejött elhalálozása folytán nem is tőle lesz az egész munka, a kiadó gondoskodott arról, hogy a mű teljes legyen, és oly erőket nyert meg annak tovább írására, kiknek neve és eddigi irodalmi működése biztosítékot nyújt az iránt, hogy a további kötetek is méltók lesznek az első háromhoz. Már régen nem hirlett, hogy Ribáry Világtörténelme több mint 6000 példájy van forogjasft CS®? FZ&i. JelM mS :“Gg«erzés4 v.l gjmpTm