Pécsi Figyelő, 1881 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1881-01-01 / 1. szám

­­ a­n. Ö tain,ior .trés más jogász 1 ye,;wé’ A. te£gL3SS5^heiS^ 1 ^el'lXeSes Xa5r nem­ fL­\l tdlló, mint törjenge tto(to4a a_st0l. ji 3,0‘t a je’entAit tett a fenyszö-11*,1!, ?,, mikor állította, hogy én 1 d rófigáoz, miko jutottam a J'gta'an S jogtalanul és iÄSÄÄ»« 9 „,„r azt bo»v a pénzbeni he.ytifiea L­, I Stf.ttSut nevében aláíró jegyző “ zaéléseit is elnézte. k I Az utoUonka bizonyítása csak taouL % 1 volt lehetséges; de azok ki pe «es, láttattak, go^a« .ni azért, mert a tar­­'bei* ad gondolk ■ vonatkozó kerdé 'ri«j mtok nem t “ ,egyzoi gondolko­­zi­­sra vonatkozó kérdő pontok közé altalam k Ivé­­véve , 2 A. első, „sak a felolvasott törvény­tár cikkben előirt munkálatok, ártérfejlesztes é­s a költség kivetési kulcs, mai napig nem t­ trtént két itt éviel, az alispánnak erről érti ivatalos udomásával, tehát csak is az kis Halam a fellydi bírósághoz felterjesztett '■téti yointa'.ot, jegyzőkönyvekkel és azon kö­­ts f ilmét’­­ volt bebizonyítható , hogy sok­­­énz !z érdekeltektől mégis behajtatott. J eijj i, eisen jegyzőkönyvektől akkor t,y j­j­ te, a megfosztva, mikor a fenyitő tör­li J én' 'uk azt’kat az én meghallgattatásom olá élyül egyelől egy tanú — a vádló ál­lója­­pán bizonyítására a vádló alispánnak álla­madta.­­||jl A második pont bebizonyítására nem siet­ült volna elég bármely más nyomtatott igj j­egyzőkönyvvel bizonyítani, mert más­okj­egyzőkönyv csakugyan jogtalanul és ille­t­­­éktelenül is juthatott birtokomba, hanem u­­gyanazon kizárólagos tulajdonomat ké- Cj- tező jegyzőkönyvekre lett volna szükségem. 71 Helyeket becsatoltam és betűkkel saját­­szerüleg elláttam miért azokat csakis bi­­rói utón kellett volna beszereztetnem. De Járói után azt is kellett volna beszereztet­em az alispántól, hogy én ötét bünfel­­elentés okairól értesítettem. Azonban tudtam, hogy mindezeket lehetetlen most megszerezni, mert az utolsót vádló egyszerűen eltagadhatja, a jegyző­­ügyvekre nézve pedig maga az alispán ( b"1 k­i!)el­dl mondani, hogy hol vannak. £■­’ tudniillik a csatolványokat nem Baranya megye alispánja és a pécsváradi szolga­­bíróság útján küldötte el a Pécsváradon adott társulati elnökhöz, hanem átadta gm­ándy szigetvári szolgabirónak, a ki edig még a bünfeljelentés előtt azon rügy alatt kisérlette meg az irományokat tőlem elvenni, hogy azokat a kisajátítási tervezet megállapításához, a­mi egyszerűen nem volt igaz, szükségesek. Fel k­ell még említnem, hogy a tár­l­at választinás:; tágas rendelet« dOWfSüKTi «ff a pénzbeni leszá­llás és felül'!/­ edmény tanul­m­ány­ozásához okvetlenül szükséges ok­mányok, rajzok és térképek csak egy részét juttatta az e czélra kiküldött bizottság elnökéhez, másik részét pedig visszatar­totta és ismételt sürgetésekre is megtagadta. Ez volt tulajdonképen az oka, a­miért én, e bizottság óvatos tagja, a társulat és magam érdekében a megakasztott tanul­mányozást oly vizsgáló bíróra kivántam ki a megtagadott ügydarabokat is képes lesz a társulati elnöktől kicsikarni. Igaz, hogy a kaposvári királyi ügyész­ség annak daczára nem talált elegendő gyanúokot a vizsgálat elrendelésére , .­ogy, én az ásatási munka számlájának kenés voltát számszerűen kimutattam és eredeti okmányokkal bebizonyítottam ; de ez mitsem­ dönthetett azon másik két­­’PP ■' jogos birtokosa vagyok-e én a sarolványoknak? Az irományok Igmándy kezéből hova ,csak? azt mai napig nem lehet tudni.­­O­* bizonyos, hogy a társulati elnök éles lett volna azokat az utána kine­vezett kormány­biztosnak Rapaics Radónak átadni, ki a társulat vezetését a kivitel- jelentés után egy évre vette át. De ezen kormánybiztos folyó évi augusztus ha­vában visszavonult a társulattól, és a társulat újra­szervezésekor a közgyűlés engem és két más urat küldött ki az iro­mányoknak a kormánybiztostól való át­tételére és az új elnök, Toszt Gyula kő­éhez való átadására. Ámde én hiában dentem meg a kitűzött időben és helyen at­­vételre; sem társaim, sem a kormány­zás nem mutatkozott. Távozásom után, int most hallom, megjelentek és az át­kelt csak úgy eszközölték, hogy az egész omót a két átvevő begyöngyölgette és pecsételte, azután a csomót őrizés végett p aktjai tisztartó kezére bízta, ki tér­részei­ben a pecséteket fel nem szaggat­atja, annál kevésbé adhat ki valamit, küülönösen, ha az én jegyzőkönyveim ott sincsenek. Azóta a társulati elnök akár­hányszor megfordult Lukácson, de a tár­sulati irományokat mai napig sem vette ki. Sőt f.­é. november hava 21-én, egy vasárnapon dél­előtti 10 órakor, mikor a templomba kell mennem, megnyitott köz­gyűlésen, tehát a 17-én történt esküdtszéki b­­­­nntárnap kitűzése után negyednapra, azon furcsa jelentést tette a társulatnak, hogy szert a volt kormánybiztos irományokat két kaposvári törvényszékhez felküldetni, indj­­ul a társulatnak semmi ügye sem forog most fönn, mely ügyhez"a volt kormánybiztos­­taoti­nak úgy is már semmi köze, és hozzá "ide, hogy még az átadás meg nem tör­tént és igy a kormánybiztos kívánságának c­sak később lehet eleget tenni; mire nézve a szolgálatkész közgyűlés, az én volt tár- 8én­y mellé még két férfiút küldött ki az lotványok átvételére. Arról, hogy kitől kell az irományokat átvenni, nem volt szó. E közgyűlés jegyzőkönyve a kitűzött ha­táridő előtt csak néhány nappal juttattatott kezemhez, hogy az iránt is zavarban le­gyek­, hogy tulajdonképen kihez kell for­dulnom, ha sajátomhoz akarok jutni. E jegyzőköny csatolásával kértem a halasztást, mely annak daczára lett meg­tagadva , hogy az irományok pillanatnyi hozzáférhetetlensége be volt bizonyítva. Azonban a kormánybiztos állítólagos kí­vánsága most sem teljesült. Elítéltetésem után 11-ed napra, folyó hó 17 én, meg­jelent az átvételre az én volt társam, Fodor Antal úr Lakócsán, de nem sze­mélyesen, hanem neje személyében, azt szenvén ez által társainak, hogy ő maga beteg, nem jöhet; neje pedig hozzá tette, hogy biz ’ ilyen dologba nem avatkozik. Megjelent Dákon József is, de alárendelt tiszttartója képében, ki talán azt­ sem tudja, hogy az irományokat kitől kell átvenni. Az én másik volt társam meg sem jelent; az irományodat zár és pecsét alatt tartó tiszttartó pedig Kaposváron volt és igy az irományok, melyeket Toszt Gyula, ha akarná, már régen átvehetett volna, most is ég és föld között függnek, és most is még bizonytalan, vájjon az én sajátom köztök van-e vagy sem ? A miniszteri rendeletek egyikében vi­lágosan azon elv van felállítva, hogy ily esetben az van jogosítva halasztást adni, kinek jogában állott hosszabb határidőt adni, a­ki tehát a határidő kitűzte; itt a pécsi törvényszék elnöke, ki azonban mind­ezen gonosz játék daczára a halasztást megtagadta. A számla kétféleségével űzött játé­kot és azon felül 32 ezer forintig terjedő megkárosítás tényét én bírói szemle in­strumentumával , a vádló beavatkozását a vádló önbevallásával és a törvényszék határozatával győzte be. Jogos volt­ ezen beavatkozás? Elfoglalt csatolványaim elseje tanúsí­totta jogomat a megtagadott irományokhoz, és egyúttal a kiadottakhoz, jogomat is. Nem az a kérdés, hogy az esküdtek igazságosan vagy nem igazságosan itéltek-e? hanem az, hogy az ítélet vethet-e árnyat az én jellememre, vagy sem? és mit kell tenni, vagy elrendelni, hogy hasonló elitélteté­sek többé ne történhessenek? Lakócsán, 1880. decz. 20. Dr. Sterba János:­ ­Különfélék. .. Igen tisztelt olvasóink és munka­­társaink ! Ma, midőn megvirradt az új ét­­fényes reggele, ma midőn lapunk küzdel­mes életének kilenczedik évébe lépett, lehetetlen, hogy önökről meg ne emlékez­zünk és hogy meleg nazatív pártfogásu­kat továbbra is kérve az eddig édesett tapasztaltakért köszönetet ne mondanánk : fogadják forró köszönetünket! És kivánjuk igaz szívvel, jó lélekkel, hogy az újévben, e szavakat, melyeket itt mi fekete betűkkel írunk, az égi kéz az örvendetes valónak ragyogó piros színével írja sorsuk köny­vébe: Példás, békesség és boldogság! — A pécsi könyvnyomdász-egylet rokkant özv. és árva oszt. alaptőkéjének gyarapítására tek. Haksch Emil úr 5 frt. Várady Ferencz úr 1 frtot adományozóiak, ehhez a már közzétett 58 frt. 20 kr. összesen 64 frt. 20 kr. mely adományokért az egylet az egykor ezzel segélyzendők nevében a nemes adakozóknak forró köszö­netét nyilvánítja. — Miután a gyűjtések beszüntettetnek, kéretnek a még netáni adakozók, adományaikat az egyleti elnök (Taizs nyomdájában) kezéhez juttatni. — Borzasztó szerencsétlenség. Mada­rász N. helybeli illetőségű, házmesteri minőségben álló egyén, mintegy tizen­három éves leánykáját múlt szerdán te­mették. Halálának oka petroleum általi megégés. A kis leány a­mint este kötö­­getett, véletlenül magára rántotta a lám­pát, a petroleum ruhájára dűlt, de nem ve­tett lángot; rá alig fél óra múlva ismét magára döntötte az újra feltöltött lámpát, ekkor már lángra lobbant a petróleum és az amugyis már petróleumos ruhán villám­gyorsasággal terjedt a tűz. Pár percz alatt borzasztó kínok közt meghalt a gyenge áldozat. Mondja valaki, hogy ez nem a fátum műve volt. — Ügyvédi kamarai választások. A pécsi kamarai tisztikar és választmány újra­alakítása a mait dec­ember 19-iki közgyűlésén azért, mert a törvényben megkívánt szavazatok száma, az összes szavazatok fele nem adatott be, január 2-ára egybehívott ujóbbi lisztujjító köz­gyűlésre maradt, midőn a beadott sza­vazatok számára tekintet nélkül megejtetik a választás.­­ A népszámlálás mai napon veszi kezdetét és tart e hó tizedikéig. A város közigazgatósági bizottsága a város terü­letét 35 cs­oportra osztotta s midegyik csoportba az összeírást teljesítendő, egy számoló ügynököt küldött ki. Sok he­lyen, különösen a külvárosokban nagy a félelem, azt sejtik rémesen, hogy valami újabb adó iránt történik a szám­lálás, pedig a plakátok (előre sejtve a balsejtelmeket) ökölnyi betűkkel jelezték, hogy ne tessék félni az ,,új adóktól és új terhektől“ mert nem a végből tartatik a népszámlálás. Hejh! de nem hogy a plakátnak, még magának Szapirynak sem hiszik el. Úgy meg van manapság ijedve a szegény ember, — még a tentás üvegben is ördögöt lát­ . — Népgyülés. — Az uj fogyasztási adók és az általános választási jog tár­gyában egy bizottság jan. 2-án délutáni 2 órára népgyülést hiv össze a Scholcz­­féle sörcsarnokba. — A meghívóból meg­értjük, hogy a meghivó mely az uj adók helyett inkább az általános szavazati jog behozatalát akarja a munkások egyletéből keletkezett. . .. . _ A pécsi kir. ügyészség pénztárá­nak tolvajait kifürkészték, négyen voltak s mindannyian már fegyenczek, kik a helyiségek ismeretével birtak. — Egyi­küket Szegszárdon fogták el s ez hivalotta bűntársait kik eddig szinte már elfogadtak. —Ferenczy István tak. pénztári főpénz­­tárnok pinczéjét a hét elején ismeretlen tettesek feltörték, bort és több apró tár­gyakat vivén magukkal. _ A pécsi jótékony nőegylet által a szegények részére felállított karácson­­yára begy­ült adakozások jegyzékéhez még ezeket csatoljuk: Lang kereskedő téli szö­veteket, Schapringer Mathild 2 Irtot, Ér­teti Károlyné 5 irtot adományozott. _ Jövő kedden, január 4 én lesz színházi közönségünk kedvenc­ színészé­nek, Ferenczi Józsefnek, színtársulatunk ezen egyik legbuzgóbb és legkitűnőbb tagjának jutalomjátéka. Színre fog kerülni a budapesti nemzeti színház egyik leg­kedveltebb jelenlegi repertoir-darabja, a franczia klassikus színirodalom egyik re­mek­műve .Figaro házassága vagy egy napi bolondság a Beaumarchais-tó G­­­aulay Ede gyönyörű fordításában. Itt először. Ajánlják e jutalomjátékot a közönség kü­lönös figyelmébe, mely már a választó darab rendkívüli érdekességénél és kitűnő minőségénél fogva is bizonyára ritka utó élvezetet fog nyújtani a közönségnek. Ezenkívül a közönségre ez alkalommal zenei élvezet is vár, amennyiben a városi zenekar a darabhoz nyitányul Mozar Figaro lakodalmas nyitányát, közzenéktől pedig Rossini „sevillai borbélyból a La­­atillát­­-p...zon solo), az erdő madarak fuvolára 3 kürt és egy puzon kísérettel, Jaksch F. legújabb ma­g­yar átiratát „Alig virradt, máris alko­nyul“ népdal fölött, és Schubert I. katonai indulóját fogja játszani, felvonások között pedig Veress népdalokat, Bacsne és Ta­­tay E. végre kettőseket fognak énekelni „Angol-ból és „Boccacció“ ból.# —^-~X kis Mariska. A­kinek virágos életéből a múlt évi, legutóbbi számunkban egy kis eseményt közöltünk, a napokban újdondászunknak boszosan azt nyilatkoz­­tatta, hogy igen haragszik ránk a közlemény miatt, azon sorok ellen pedig határozottan tiltakozik, melyekben azt írjuk, b°gy ő soha nem megy férjhez, — és kéri, hogy akként hozzuk helyre a hibát, hogy : „A kis Mariska igen is, csak azért is férihez megy — de csak, ha már Mari lesz, ahhoz, a ki megkéri, a ki neki tetszeni fog és ha az illető — nem újság­író ! Köszönjük a bókot. _Egy kis kostoló. Megállóit az atyafi, az ő hites társával a Sipőcz gyógytára előtt és a piros lengyelárisból egy az ő nyelvén nevezett „reczepiczom -ot vett elő, hogy azt megcsináltassa. Azonban mielőtt belépett volna az atyafi a gyógyírba, az a kedves hites társa ily szavakra nyitá száját: „Ember! mondom kendnek, ne csi­náltassa meg egyszerre minnyáját, hát ha nem lesz jó, előbb kérjen kend egy kis — kóstolót! — Megtörtént. A múlt napokban a malom­ utczában egy tudálékos kis diák gye­reknek látszó­­tja uracstól egy falusi sógor azt volt bátor kérdezni, hogy: „Wo wohnt der Stalrichter ?“ A kérdezett, rövid, de mély gondolkozás után a hozzá intézett kérdést lefordította és a sógort a siklósi­ utczába küldötte egy szekigazitó­­hoz. Baj, ha az ember nem tud németül, kl akarjuk mondani, ha a német nem tud magyarul! __ az ó esetende Sylvesster napja hű maradt az eddigi vizbőséggel árasztó minőségéhez, meleg idő­járás mellett nagy és tartós záporral üdvözölte a hetivásáro­­sokat s lemosta végre ismét a pécsi utcza­seprő testület által pénzért elszárositott utczákat. A mait héten mutatkozott reggeli gyenge fagyoknak és a mecsek szegényes hólepeinek hírét se ismerjük már, de annál több ködött nyelhetünk a folyton nyirkos levegővel. — A dunai postahajók 1881-ik évi jan. l-től további intézkedésig következő­leg közlekednek: Budapestről Orsóva és Galatzba vasárnap reggel 7 órakor, Mohácsra vasárnap, kedden, pénteken a. a. időben. Budapestre Galatzból sz­om­ba­­ton délelőtt, Orsováról kedden délelőtt, Zimonyból szerdán déli 12 órakor, Csere­­vitzből csü­törtökön­ reggeli 5 órakor. Mohácsról szerdán csütörtökön, szomba­ton délután 5 órakor. — A borászati törzskönyv ügyében Miklós Gyula borászati kormánybiztos úrtól a következő értesítést vettük: „A földmivelé­­si miniszter megbízásából általam kidol­gozott — s egy példányban ide csatolt — borászati törzskönyv, melyben hazai bortermelőinknek 100 hektl. felülmúló eladásra szánt borkészletei összeírva van­nak, megküldetett az összes hazai törvény­hatóságok, iparkamarák, gazdasági egy­letek, nagyobb borkereskedők és az összes külföldi consulátusoknak , azonfelül Posner Károly Lajos árhoz bizományba is adatván, ott 40 krjával bárki által megszerezhető.“ — Új bankjegyek. Az osztrák-magyar bank jövő 1881. január 3 áv ul 10 frtos bankjegyeket bocsájt ki, minek folytán a régiek beváltatnak. A közügyes bankó egyik oldala német — a másik magyar leend. — Uj lapok. Karácsony napjára néhány új lap jelent meg. Így a fővárosban láttak napvilágot: az „Alkotmány“ czimű poli­tikai és közgazdasági napilap, szerkesz­tője P. Darnai, ára 12 frt. — „Reform“ czim allatt nagyobb heti közlekedésügyi lap indult meg. — A vidéken: „Arad és Vidéke“ czim alatt függetlenségi prog­rammal új napilap indult meg Aradon ara 12 frt, szerkesztője Borostyányi Nándor. — Nagyváradon a megszűnt „Szabadság“ helyébe és nyomdokaiba a „Biharmegyei Lapok“ lépett, Hegyessy Márton szerkesz­tővel élén. Ara 10 frt, Szegszárdon egy társadalmi heti közlöny kezdé meg mű­ködését „Szegzárd vidéke“ czim alatt. Szerkesztője Geiger Gyula, Ara­d frt. — A már korábban hirdetett „Fővárosi Napilap“ is megindul új évre, szerkeszti Dr. Komlósy Ferencz, kiadó tulajdonosa özv. Kádas Józsefné, társadalmi és szép­­irodalmi közlöny lesz. — A „Humorisztikus könyvtár“ czí­­mű képes regény folyóiratból, melyet Dobrovszky és Franke indítottak meg, 7 füzet jelent meg eddig. Második regénye is Kock Páltól van : A szerelmesek útja A folyóirat előfizetési ára egész évre 7 frt, félévre 3 frt, 60 kr, negyedévre 1 frt, 80 kr. — Mehner Vilmos kiadásában meg­­jelenő „Magyar franczia szakácsköny“ Lu­­dik füzete beküldetett hozzánk. Ára 36 kr. — A Tuskópárt veszedelme. Váciról írják: a püspöki irodalom deákpárti azaz, hogy jobboldali volt. Az uradalmi kor­mányzó Csiszár ur, kit végre valahára nagy kegyesen elbocsájtottak, (hogy mi okból azt ő meg az irodalom tudja leg­jobban) ez a Csiszár úr azt mondá a pa­rasztoknak, szavazzanak a jobboldalra és kapnak majd fát ingyért. El is nevezték őket ezért „tuskópártiaknak.“ A parasztok hordták a fát abba a jó reményben, hogy nem bántja őket senki, ha a kormányzó megengedte. Az erdei csősz azonban szor­galmasan jegyezgette, hogy ki volt faen, a „tuskópárt“ megbukott! A fáért járt sza­vazókat erre beperelték még 73 ban fa­lopásért. Egy sem jelent meg a tárgya­lásnál, mert hiszen Csiszár úr megengedte nekik a fahordást a szavazás révén. A jámbor „kormánypárti“ szavazókat erre mind elmakacsolták a tárgyalásnál. Míg Csiszár volt a kormányzó, nem mertek rajtuk semmit sem keresni. Legújabban azonban a püspök régi ügyvédjétől meg­vált és ennek végkielégítésül a perkölt­ségek fejében, mely vagy 4000 frtot tett ki, az összes fakárosokat engedte át. A püspök tehát biveinek, illetve a tuskópárti szavazók irháját a sátánnak adta el! Az ügyvéd most 1880 ban 2000, mondd két ezer exekutiót nyomott a fáért szavazók nyakába. Egy 2—3 frtos fakárért lesz 30—35 frt per- is végrehajtási költség. No azok a becsületes tuskópártiak se hisz­nek ezentúl a kormánynak! Egyébiránt tanulhatnak ebből Baranyában azok is, kik az alapítványi erdőkből és legelőkből me­rítenek erőt kormánypárti jelöltre szavazni. — Jegyzősegédül ajánlkozik egy, főgymnasiut sikeresen végzett egyén, ki már tényleges katonai kötelezettségének eleget tett. Czime: K. J. Pelérd. Szerdán decz. 29 én. . .4 fény árnyai* Szigligeti Ede remek drámája oly szép előadással, a­mely vidéki színpadokon ritkítja párját. Szerepének teljesen meg­felelt Tokainé (Charlotte), a­ki valódi mű­vészi tökélylyel játszott, felfogásához a kivitelben mindvégig hű maradt, s az affectus legfőbb fokán is megtartotta a művészi mérsékletet. Fényes toilettejei já­tékával öszhangzásban voltak. Nem ke­vesebb dicséretet érdemel Bács (Nyárai Béla), a ki szerepe felfogásának és kivi­telének tökélye által méltán osztozol előbbivel az est babéraiban. Az összjáték sikerét emelték Haray, Mészáros, Püs­­pöky és Izsó. —r. —r. Törvényszéki zsárs­ak. Előadott polgári perek­.______ r. Vnits Nándor és társai felperesnek Vnits Fábia alperes elleni perek, örökö­södés iránt. — 2. Gierta férj. Weichert Teréz és társa felperesnek Meglits Ferencz alperes elleni perek, örökösödés iránt. --3. Lauber Gábor felperesnek Blachier Choshi alperes eltenni pere­sene irt. ,et­­kr. kártérítési összeg és jár. iránt. — 4. Feszti Kajmár felperesnek Schmidt György és neje alperesek elleni pere, 243 Zrt, 90 kr. ügyvédi munkadíj és jár. iránt. Előadandó bünteti perek. Január 4-én. Striczky József és Imre ellen lopás. — Kovács József ellen súlyos testi sértés. — Január 5-én. Kitzing János ellen csalárd bukás. — Ifj. Hahman An­tal és társa ellen lopás. — Január 7-én. Wolf Zsigmond és­ társa ellen hűtlen ke­zelés és csalás. — Özv. Nanajlovits Tatáné Bacsoanin Szaveta ellen emberölés. Színészet. A kiúlt héten lejátszott darabok közül kiváló érdekli előadások voltak: vasárnap, decz. 26 án a „Toborjfe” nép LZ. Rátócaitól. Itt először. A darab a legutóbbi népszínmű­­pályázatra küldetett be, a pályadíjat nem nyerte meg ugyan, de azért figyelemre méltó tehetségű szerzőre vall. Az előadás gondos volt. Továbbá kedden decz. 28-án Tatai E. jutalomjátéka egy vígjáték .Az én voltam“ és *Szép Galathea“ operette elő­adásával. Jutalmazott mindkét darabban közreműködött, s úgy a vígjátékban ki­fejtett élénk játékával, valamint az operet­teben szép értekével (melynek becsét bizon bizon­yár volt a „mi görögök* féle couplet 3. strófájának túlzott karrikírozásával csorbítani) tetszést aratott. A vígjáték kitűnő sikere valamennyi szereplőnek, de különösen Fereczinének érdeme. Az ope­rette érdekét az is emelte, hogy Szabó Dani, az újonan szerződött tenorista benne lépett fel először. Nevezett új tenorista meg van áldva a természettől hanggal, azonban oly észrevehető lámpaláza volt, hogy szögletességeit ezúttal nem vehetjük szigorú bírálat alá. Bolcsné (Galathea) úgy meglepő szép énekével, mint játékával a nyert tapsokat méltán megérdemelte,­­ Püspöky pedig kitűnő Mydas volt. Jutal­­mazottat a nagy számú közönség* aval, tapssal, tisztelői pedur ^'--- faszerekkel tim­­­virágeso!,■,■'',•, fel IRODALOM. H­eigner Lajos kiadásában, Buda­pesten megjelent a „ Szépirodalmi Könyv­tára 4. és 5. füzete Széchy Károly „Szép Ilonka* czimü Verses regényével és Miskó Izidor „Mindenütt és sehol* cz. regényének folytatásával. Előfizetési ára egész évre 7 frt. 20 kr. Egyes füzet ára 30 kr. Továbbá megjelent gr. Zichy Jenő v Az 1880. évi belga nemzeti kiállítás s a belga ipar fejlődéséről.* czimű műve Ára 50 kr. E műből beérkező jövedelem az országos magyar iparegyesület javára fordíttatik. JV A „ Humorisztikus Könyvtár * képes regény - folyóiratának 2­5 fü­zete megjelent Budapesten, Dobrovszky és Frankl kiadásában Kock Pál „Egy férj, a­ki nejét keresi “ czímű regényének folytatásával és „A szerelmesek útja* cz. regényének kezdetével. Előfizetési ára égés­, évre frt. Egyes füzet ára 15 kr.­­ Megjelent „Rautmann Magyar Lexicona 11 czimü ismerettár 68. és 69. füzete, még mindig az f. betűvel foglal­kozván. Előfizetési ára 7 frt. 20 kr Egyes füzet ára 30 kr. ” Lederer Sándor „Iparcsarnok és állandó kiállítás” czimü, magyar és német szövegű tanvecskét adott ki, mely megjelent Schlesinger és Wohlauer könyvnyomdá­jában, Budapesten.­­­ A „Hasznos Mulattató" cz. ifjúsági ké­pes folyóirat, uj évvel kilenczedik­ évi folyamiba lép s eddigi csinos kiállításában Dolinay Gyula szerkesztő kiadása mellett jelenik meg továbbra is. Ingyen mellékletként közli a magyar királyok és hősök arczképcsarnokát mi a történelem nép­szerűsítése szempontjából nagyon helyeselhető. Minden füzethez van mellékelve kép s az egész úgy van berendezve, hogy a képek az életrajzok­kal együtt kiszedhetők a külön kötetbe ,állíthatók össze. Idáig hat kép jelent meg: Attila, Árpád, Gejza, Szt-István, Péter, Aba-Sarauel, Ezen képe­ket,­­ a hozzájuk tartozó külön-külön negyed­év­nyi életrajzi szövegeket, minden új előfizető, az uj évi első füzethez csatolva, ingyen megkapj A lapban ismért nevű írók dolgozataival találkozunk. Az utóbbi fü­zetekba Írtak : Könyves Tóth Kálmán, Váradi Antal, Lauka Gusztáv, W. Rajka Teréz, Reviczky Gyula, Mayer Miksa, Pósa Lajos, Gáspár Imre sat. Előfizetési árak negyedévre t írt fel­a f»­c. . . * és A „Lányok Lapja" hatodik évi folya­mát fejezi be ez évben. Dolinay Gyula szerkesztő és kiadó kibocsátotta előfizetési felhívását a kö­vetkező évre is. A „Lányok Lapja” díszes kiállítás­ban, képmellékletekkel magjelen havonként két­szer s a serdülő korú leányoknak van szánva, ám­bár érdekes és tanulságos szép közleményeit fel­nőtt nők is érdekkel olvashatják. Az okt. decz. fü­zetekben B. Büttner Lina, Hentaller Mariska, W. Rajka Teréz, Illési Piroska, Király Ida, Komócsi József, Balázs Sándor, Földváry István, In­czédy László, Boór Miklós , még több ismert névvel ta­lálkozunk. Az élénk, változatos lap kedvencze a leány világnak. Előfizetési ára: negyed évre 1 ft. félévre 2 frt., egész évre 4 frt. Mindkét lap a „Hasznos Mulattató*és,Lányok Lapja“ együtt meg­rendelve : fél évre 2 frt. 70 kr., egész évre 7 fzt. 40 kr. — Kiadóhivatal: Budapest, Zöldfa u. 82 sz.­­. „Gyakorlati illirnyelvtan“ második kiadása jelent meg Kollár A.-nal Baján. — Szer­zője Mihálovics János tanító, képezdei tanár. — Az „Irodalmi értesítő* e nyelvtanról ezeket írja: „Honunk dél részeit s határait részben különféle szláv nemzetiségek (­szerbek, slavoniták, horvátok, bunyeváczok, sokáczok, bosnyákok stb.) lakják, me­lyek némi tájszójárás­t kivéve egy és ugyanazon nyelven beszélnek s íróik által együttvéve illírek­nek hivatnak. Szerzőnk azon magyarok számára készítette nyelvtanát kik e nemzetiségek közt hi­vatalt vagy tisztet vállalnak. Mi a művet illeti, az oly egyszerű, könnyen megfogható n­yel­ven van írva, hogy azt akárki könnyen megértheti és meg­tanulhatja. Könyében magántanulókra is számol­ván, a gyakorlatban előforduló szavakat inkább ismételten is följegyezte, hogy azok u­tán sikerte­len keresés folytán az ügy iránt el ne kedvetle­­nedjenek. Előadásában főleg Mazuranit, horvát nyelvtanát követé, azonban kellő figyelemmel a magyar sajátosságaira.“ A könyv ára 1 frt 20 kr. s kapható minden hiteles könyárusnál. ” A „Magyar Regény-Csarnok" (Kiadja Aigner Lajos) 3-ik füzete jelent meg, mely f°ly­­tatja Jókai Mór regényét „Asszonyt Kisér, Istent Kisért.* Egy füzet ára 30 kr. __ __ A › Ribáry Ferencz Képes Világtörténete. Ribáry Ferencz Világtörténelméből már az 50-ik füzet is elhagyta a sajtót, s így a keleti népek tör­ténetét képező I. kötet, s Görögország és Macedo­nia történetét képező II. kötet egészen, a r római birodalom történetéből pedig, vagyis a III. kötet­ből eddig 14 füzet jelent meg. E harmadik kötet­tel be lesz fejezve az ó­kor­i története melyet dr. Ribay Ferencz teljesen kidolgozva hagyott hátra. E kötetből még hiányzó füzetek rövid idő alatt megjelennek. A közép­kor történetének megírására sikerült a kiadónak jeles történészünket, dr.­­Mol­­nár Antal budapesti egyetemi magántanárt meg­nyerni. A képes Világtörténelem e része, a negye­dik kötet máris munkába van­ véve, s füzetei az újévtől kezdve gyorsan követni fogják egymást. A bírálatok, melyek e nagy munkáról kezdettől fogva megjelentek, mindig igen előnyösen és hizel­­gőleg szólanak. Elismerik, hogy nyelvünkön e téren ily munka eddig nem létezett, és hogy az nem csupán béltartalmánál fogva, hanem kiállításának dísze következtében is megérdemli a közönség legnagyobb mérvű pártfogását. És bár a szerzőnek közbejött elhalálozása folytán nem is tőle lesz az egész munka, a kiadó gondoskodott arról, hogy a mű teljes legyen, és oly erőket nyert meg annak tovább írására, kiknek neve és eddigi irodalmi működése biztosítékot nyújt az iránt, hogy a további kötetek is méltók lesznek az első három­hoz. Már régen nem hirlett, hogy Ribáry Világ­­történelme több mint 6000 példájy van forogja­sft CS®? F­Z&i. JelM mS :“Gg«erzés4 v.l gjm­pTm

Next