Pécsi Figyelő, 1891. április-június (19. évfolyam, 26-50. szám)
1891-04-01 / 26. szám
XIX. évfolyam. Pécs, 1891. április 1-én. 26-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre . . . 6 frt — kr. Félévre . . . 3 „ — „ Negyedévre . . 1 „ 50 „ Egy héra . • • — ,,50 ., Egyes szám ára 8 kr. Kiadóhivatal: ECSETT, Széchenyi-tér 12-ik szám Egyes számok kaphatók : Weldinger N. utóda Damján I., Valentin K. fia (Széchenyi-tér), Engel Lajos i.fő-utcza), Hochrein József és fiai (Széchenyi-tér) Böhm Manó (fő-utcza), papír- és könyvkereskedéseiben Mindezen helyeken előfizetések is elfogadtatnak. (Nádosy-féle ház) hová az előfizetések és a lapátküldésére vonatkozó felszólalások intézendők.Pécsi Figyelő (Pécsi Hírlap.) Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton. Szerkesztői iroda : PÉCSETT, Széchenyi tér 12-ik szám, hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak Hirdetések a kiadóhivatalban vétetnek felőfizetések elfogadtatnak még valamennyi könyvkereskedésben. Törvényjavaslat a közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről a vármegyékben. IV. RÉSZ. A vármegyei közigazgatási bizottság. I. FEJEZET. A vármegyei közigazgatási bizottság szervezete. 218. §. Valamennyi közigazgatási bizottság minden vármegyei törvényhatóság székhelyén szerveztetik. 219. §. A vármegyei közigazgatási bizottság tagjai: a főispán, az alispán, a pénzügyigazgató, az árvaszéki elnök, a jogtanácsos, a tanfelügyelő, a főjegyző, a főorvos, a gazdasági felügyelő, a főmérnök, a királyi ügyész és oly törvényhatóságokban, hol folyammérnökségi székhely van, ennek főnöke, azonkívül a vármegyei törvényhatósági bizottság kebeléből közgyűlése által választott 12 tag. Amennyiben a főispán, pénzügyigazgató, a tanfelügyelő, a gazdasági felügyelő és a főmérnök működése több törvényhatóságra terjed, úgy ők a működésük körébe eső összes törvényhatóságok közigazgatási bizottságának tagjai. A folyammérnök a székhelyén levő közigazgatási bizottságon kívül a kerületéhez tartozó többi törvényhatóságok közigazgatási bizottságaiban is részt vehet, ha hatáskörét érdeklő ügy forog szőnyegen. A tisztviselő tagokat akadályoztatásuk esetén rendes helyetteseik képviselik, a helyettes ugyanazon jogokat gyakorolja, mint a főnök. 220. §. A választott 12 tag, a törvényhatósági bizottság rendes őszi közgyűlésén, melynek előzetesen meghirdetett napirendjére a közigazgatási bizottsági tagok választása fölvétetett, viszonylagos szótöbbséggel, kijelölés nélkül, szavazatlapok segélyével titkos szavazás mellett 2 évre választatik. Állami hivatalnokok és községi elöljárók — habár tagjai is a törvényhatósági bizottságnak — még nem választhatók és azokra esett szavazatok figyelmen kívül hagyandók. A 12 tag fele minden év végével kilép. Az első év végén a kilépés fölött sorshúzás határoz, azontúl kilépnek mindazok, kik az előző évben benmaradtak. A kilépett tagok újra választhatók. Ha a választott tagok valamelyike időközben megszűnik a törvényhatósági bizottság tagja lenni, annak egyúttal közigazgatási bizottsági tagsága is megszűnik. A választott tagok sorában bármi okon beállt üresedés a legközelebbi közgyűlésen töltendő be. Ily időközben megüresedett helyekre választott egyén tagságának időtartamára nézve ugyanaz áll, ami állana e tekintetben arra nézve, akinek helyére megválasztatott. 221. §. A közigazgatási bizottság elnöke a főispán, akadályoztatása esetén az alispán, mindkettőnek akadályoztatása esetén az, kit a belügyminiszter a bizottság tagjai közül helyetteselnöknek kinevez. A bizottság jegyzőjét a vármegyei jegyzők sorából a főispán rendeli ki. A jegyző mint ilyen tagsági joggal nem bir. 222. §. A közigazgatási bizottság kebeléből évenkint alakíttatnak: a) a közigazgatási szakosztály; b) az adóügyi szakosztály; c) a közgazdasági szakosztály; d) a közigazgatási bíróság; e) a fegyelmi választmány. Ezen összes albizottságok elnöke a főispán, akadályoztatása esetén az alispán. A jegyzői teendőket a főispán által kirendelt jegyzők vagy közigazgatási gyakornokok végzik. 223. §. A közigazgatási bizottságnak 12 választott tagja a január havi első teljes ülésben osztatik föl egyenlő számban a közigazgatási, adóügyi és közgazdasági szakosztályok között úgy, hogy minden szakosztályra 4 tag essék. Ugyanakkor alakítandók szintén egy évi tartamra a közigazgatási bíróság és a fegyelmi választmány. Az ez utóbbiaknál időközben beállt üresedések a legközelebbi teljes ülésben töltetnek be. A szakosztályoknál időközben megüresült helyeket azok foglalják el, kik a bizottságba időközben megválasztottak. Ha egyszerre több hely üresedett meg, a beosztást a bizottság első teljes ülése eszközli. Az időközben az albizottságokba belépett, illetőleg beválasztott tagok megbízatása csak az illető év hátralevő tartamára bír hatálylyal. A régi tagok évenkint újra választhatók. 224. §. A közigazgatási szakosztály tagjai: az alispán, a főjegyző és az előbbi §. értelmében beosztott 4 választott tag. Az árvaszéki elnök, a tanfelügyelő, a főorvos és a főmérnök a szükséges fölvilágosítások megadására az elnök által akkor, midőn szakmájukba való kérdések tárgyaltatnak, berendelhetők, de szavazattal nem bírnak. Előadó az alispáni szakban a főjegyző vagy helyettese, a többiekben az illető szakfőnökök vagy helyetteseik. 225. §. Az adóügyi szakosztály tagjai: a pénzügyigazgató, a jogtanácsos, a főjegyző és a 223. o. értelmében beosztott 4 tag. Előadója a pénzügyi igazgató vagy helyettese. 226. §. A közgazdasági szakosztály tagjai: a gazdasági felügyelő, egy a főispán által kirendelt jegyző és a 223. §. értelmében beosztott 4 tag. Előadó : a gazdasági felügyelő vagy helyettese, erdészeti ügyekben az erdőfelügyelő vagy helyettese. Az erdészeti ügyek tárgyalása alkalmával az illetékes erdőfelügyelő fölvilágosítást és véleményt ad, de szavazattal nem bír. 227. §. A közigazgatási bíróság szervezete és hatásköre külön törvényben szabályoztatik. 228. §. A fegyelmi választmány tagjai a közigazgatási bizottság teljes ülésében választatnak és pedig a tisztviselő tagok sorából 2 tag és 1 póttag, a választott tagok sorából szintén 2 tag és 1 póttag. Előadó a főjegyző vagy helyettese. II. FEJEZET. A közigazgatási bizottság hatásköre. A „Pécsi Figyelő“ tárczája. Tavaszi napsugár. Rekandikál ablakomon A napsugár verőfénye. Kíváncsian széttekinget S rája süt egy régi képre. Nézi, nézi jó sokáig, Meleget is áraszt rája, Vagy a képtől ő kér kölcsön Fényt, meleget sugarába. Mert az a kép ágyam fölött Jó anyámat ábrázolja, Kedves arcza mintha élne, Édes ajka mintha szólna. Szép, nemes tekintetéből Fény világit, meleg árad, Aki nézi, tudja, érzi, Szive milyen volt anyámnak. ... Száll a nap le. És a képtől Búcsúzni kell sugarának ... Nem, nem tőle ragyogott úgy Nemes arcza jó anyámnak. ________ Bolgár Kivián: A tiszttartóné Pistikája. A falunak legszebb helyén áll a tiszttartói lak, melynek sárgára meszelt falai fazonnal elárulják, hogy uradalmi épület. Hatalmas épület ez, még a régi, jó világból való, mikor négylovas hintó vitte a nemzetes tiszttartót hivatalos körútjára. Ma már sürű moh lepi be a zöldre festett vén kapukat, dáridók és vendégségek helyett némaság honol benne. Csak egy maradt meg a régiből: a rózsakert, mely a ház belsejét paradicsommá varázsolja. Gyermekek vidám csevegése nem zavarja meg ott a hosszú folyosók egyhangú némaságát, nem lángol ott a családi élet tűzhelye. Midőn két esztendő előtt ott voltam, mindössze csak négy élő és számottevő lény lakta az egész épületet. Az öreg tiszttartó és annak 80 esztendős édesanyja, a Vicza szolgáló, s végre a tavaly elhunyt aranyos Pistika. Gyöngyösi tiszttartó nem nősült meg. Hogy miért nem, Isten tudja! Végre is csak gorgon ember maradt. Az unalmas téli estéket, hivatalos óra után, rendesen a kaszinóban tölti, hol a járásbíróval, kasznárral és kerületi orvossal elkvaterkáznak. 229. §. A bizottság általános hatásköre a következő: a) gyakorolja a közigazgatás terén a hatósági felügyeletet és ellenőrzést; b) intézkedik mindazon közigazgatási és önkormányzati ügyekben, melyeket ezen vagy más törvény hozzá utasít; c) a fegyelmi hatóságot gyakorolja ezen vagy más törvényben kijelölt terjedelemben; d) határoz mint másod , illetőleg harmadfokú félebeb-Ezalatt otthon az öreg néniké a kandalló mellett álló kopott zsöllyébe húzódik s kötéssel morzsolja le az unalmas órákat. Míg Pistikája az életben volt , vagy ölébe vette és elczirógatta, vagy pedig puha párnán készített neki kényelmes helyet, hogy jaj meg ne fázzék! Mikor aztán a vacsorakészítés ideje elérkezett, kicsoszogott nagy lassan a konyhába, hogy kiszabja Vicza szolgálójának az esti erdét. Azt azonban soha sem felejtette megmondani, hogy a Pistika számára be ne hozza ám forrón a tejet, mert ha az nyelvecskéjét megtalálja égetni, akkor szó nélkül elmehet. S ezzel ismét visszacsoszogott szobájába, megczirógatta az aranyos teremtést s ismét folytatta a kötést. Olvasóim bizonyára azt fogják hinni, hogy ez a Pistika egy aranyfürtü, mosolygó, kékszemü kis árva fiú lehetett, akit talán tiszttartóék örökbe fogadtak, hogy e kedves gyermek csacsogása fölelevenítse monoton életüket, s hogy egykor derék embert neveljenek belőle, mit azonban a kegyetlen sors megtagadott tőlük. Pedig igen, igen csalódnak! Pistika nem volt érzéki, eszes lény, vagyis ember, annál kevésbbé aranyfürtü, mosolygó fiúcska. Óh nem!