Pécsi Figyelő, 1891. április-június (19. évfolyam, 26-50. szám)

1891-04-01 / 26. szám

XIX. évfolyam. Pécs, 1891. április 1-én. 26-ik sz­ám. Előfizetési árak: Egész évre . . . 6 frt — kr. Félévre . . . 3 „ — „ Negyedévre . . 1 „ 50 „ Egy héra . • • — ,,50 ., Egyes szám ára 8 kr. Kiadóhivatal: ECSETT, Széchenyi-tér 12-ik szám Egyes számok kaphatók : Weldinger N. utóda Damján I., Valentin K. fia (Széchenyi-tér), Engel Lajos i.fő-utcza), Hochrein József és fiai (Széchenyi-tér) Böhm Manó (fő-utcza), papír- és könyvkereskedéseiben Mindezen helyeken előfizetések is elfogadtatnak. (Nádosy-féle ház) hová az előfizetések és a lap­­átküldésére vonatkozó felszó­lalások intézendők.Pécsi Figyelő (Pécsi Hírlap.) Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton. Szerkesztői iroda : PÉCSETT, Széchenyi­ tér 12-ik szám, hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak Hirdetések a kiadóhivatalban vétetnek fe­­lőfizetések elfogadtatnak még valamennyi könyvkereske­désben. Törvényj­avaslat a közigazgatás és az önkormányzat rendezésé­ről a vármegyékben. IV. RÉSZ. A vármegyei közigazgatási bi­zottság. I. FEJEZET. A vármegyei közigazgatási bi­zottság szervezete. 218. §. Valamennyi közigazgatási bizottság minden vármegyei törvényhatóság székhelyén szerveztetik. 219. §. A vármegyei közigazgatási bizott­ság tagjai: a főispán, az alispán, a pénzügyigaz­gató, az árvaszéki elnök, a jogtanácsos, a tan­­felü­gyelő, a főjegyző, a főorvos, a gazdasági felügyelő, a főmérnök, a királyi ügyész és oly törvényhatóságokban, hol folyammérnökségi szék­hely van, ennek főnöke, azonkívül a vármegyei törvényhatósági bizottság kebeléből közgyűlése által választott 12 tag. A­mennyiben a főispán, pénzügyigazgató, a tanfelügyelő, a gazdasági felügyelő és a főmérnök működése több törvény­­hatóságra terjed, úgy ők a működésük körébe eső összes törvényhatóságok közigazgatási bizott­ságának tagjai. A folyammérnök a székhelyén levő közigazgatási bizottságon kívül a kerületé­hez tartozó többi törvényhatóságok közigazga­tási bizottságaiban is részt vehet, ha hatáskörét érdeklő ügy forog szőnyegen. A tisztviselő ta­gokat akadályoztatásuk esetén rendes helyette­seik képviselik, a helyettes ugyanazon jogokat gyakorolja, mint a főnök. 220. §. A választott 12 tag, a törvényha­tósági bizottság rendes őszi közgyűlésén, mely­nek előzetesen meghirdetett napirendjére a köz­­igazgatási bizottsági tagok választása fölvétetett, viszonylagos szótöbbséggel, kijelölés nélkül, sza­vazatlapok segélyével titkos szavazás mellett 2 évre választatik. Állami hivatalnokok és községi elöljárók — habár tagjai is a törvényhatósági bizottságnak — még nem választhatók és azokra­­ esett szavazatok figyelmen kívül hagyandók. A­­ 12 tag fele minden év végével kilép. Az első év végén a kilépés fölött sorshúzás határoz, azontúl kilépnek mindazok, kik az előző évben benma­­radtak. A kilépett tagok újra választhatók. Ha a választott tagok valamelyike időközben meg­szűnik a törvényhatósági bizottság tagja lenni, annak egyúttal közigazgatási bizottsági tagsága is megszűnik. A választott tagok sorában bármi okon beállt üresedés a legközelebbi közgyűlésen töltendő be. Ily időközben megüresedett helyekre választott egyén tagságának időtartamára nézve ugyanaz áll, a­mi állana e tekintetben arra nézve, a­kinek helyére megválasztatott. 221. §. A közigazgatási bizottság elnöke a főispán, akadályoztatása esetén az alispán, mind­kettőnek akadályoztatása esetén az, kit a bel­ügyminiszter a bizottság tagjai közül helyettes­elnöknek kinevez. A bizottság jegyzőjét a vár­megyei jegyzők sorából a főispán rendeli ki. A jegyző mint ilyen tagsági joggal nem bir. 222. §. A közigazgatási bizottság kebeléből évenkint alakíttatnak: a) a közigazgatási szak­osztály; b) az adóügyi szakosztály; c) a köz­­gazdasági szakosztály; d) a közigazgatási bíró­ság; e) a fegyelmi választmány. Ezen összes albizottságok elnöke a főispán, akadályoztatása esetén az alispán. A jegyzői teendőket a főispán által kirendelt jegyzők vagy közigazgatási gya­kornokok végzik. 223. §. A közigazgatási bizottságnak 12 választott tagja a január havi első teljes ülésben osztatik föl egyenlő számban a közigazgatási, adóügyi és közgazdasági szakosztályok között úgy, hogy minden szakosztályra 4 tag essék. Ugyanakkor alakítandók szintén egy évi tartamra a közigazgatási bíróság és a fegyelmi választ­mány. Az ez utóbbiaknál időközben beállt üre­sedések a legközelebbi teljes ülésben töltetnek be. A szakosztályoknál időközben megüresült helyeket azok foglalják el, kik a bizottságba időközben megválasztottak. Ha egyszerre több hely üresedett meg, a beosztást a bizottság első teljes ülése eszközli. Az időközben az albizott­ságokba belépett, illetőleg beválasztott tagok megbízatása csak az illető év hátralevő tarta­mára bír hatálylyal. A régi tagok évenkint újra választhatók. 224. §. A közigazgatási szakosztály tagjai: az alispán, a főjegyző és az előbbi §. értelmé­ben beosztott 4 választott tag. Az árvaszéki el­nök, a tanfelügyelő, a főorvos és a főmérnök a szükséges fölvilágosítások megadására az elnök által akkor, midőn szakmájukba való kérdések tárgyaltatnak, berendelhetők, de szavazattal nem bírnak. Előadó az alispáni szakban a főjegyző vagy helyettese, a többiekben az illető szakfő­­nökök vagy helyetteseik. 225. §. Az adóügyi szakosztály tagjai: a pénzügyigazgató, a jogtanácsos, a főjegyző és a 223. o. értelmében beosztott 4 tag. Előadója a pénzügyi igazgató vagy helyettese. 226. §. A közgazdasági szakosztály tagjai: a gazdasági felügyelő, egy a főispán által kiren­delt jegyző és a 223. §. értelmében beosztott 4 tag. Előadó : a gazdasági felügyelő vagy helyet­tese, erdészeti ügyekben az erdőfelügyelő vagy helyettese. Az erdészeti ügyek tárgyalása alkal­mával az illetékes erdőfelügyelő fölvilágosítást és véleményt ad, de szavazattal nem bír. 227. §. A közigazgatási bíróság szervezete és hatásköre külön törvényben szabályoztatik. 228. §. A fegyelmi választmány tagjai a közigazgatási bizottság teljes ülésében választat­nak és pedig a tisztviselő tagok sorából 2 tag és 1 póttag, a választott tagok sorából szintén 2 tag és 1 póttag. Előadó a főjegyző vagy he­lyettese. II. FEJEZET. A közigazgatási bizottság hatás­köre. A „Pécsi Figyelő“ tárczája. Tavaszi napsugár. Rekandikál ablakomon A napsugár verőfénye. Kíváncsian széttekinget S rája süt egy régi képre. Nézi, nézi jó sokáig, Meleget is áraszt rája, Vagy a képtől ő kér kölcsön Fényt, meleget sugarába. Mert az a kép ágyam fölött Jó anyámat ábrázolja, Kedves arcza mintha élne, Édes ajka mintha szólna. Szép, nemes tekintetéből Fény világit, meleg árad, A­ki nézi, tudja, érzi, Szive milyen volt anyámnak. ... Száll a nap le. És a képtől Búcsúzni kell sugarának ... Nem, nem tőle ragyogott úgy Nemes arcza jó anyámnak. ________ Bolgár Kivián: A tiszttartóné Pistikája. A falunak legszebb helyén áll a tiszttartói lak, melynek sárgára meszelt falai fazonnal el­árulják, hogy uradalmi épület. Hatalmas épület ez, még a régi, jó világ­ból való, mikor négylovas hintó vitte a nemze­­tes tiszttartót hivatalos körútjára. Ma már sürű moh lepi be a zöldre festett vén kapukat, dári­­dók és vendégségek helyett némaság honol benne. Csak egy maradt meg a régiből: a rózsa­kert, mely a ház belsejét paradicsommá varázsolja. Gyermekek vidám csevegése nem zavarja meg ott a hosszú folyosók egyhangú némaságát, nem lángol ott a családi élet tűzhelye. Midőn két esztendő előtt ott voltam, mind­össze csak négy élő és számottevő lény lakta az egész épületet. Az öreg tiszttartó és annak 80 esztendős édes­anyja, a Vicza szolgáló, s végre a tavaly elhunyt aranyos Pistika. Gyöngyösi tiszttartó nem nősült meg. Hogy miért nem, Isten tudja! Végre is csak gorgon ember maradt. Az unalmas téli estéket, hivata­los óra után, rendesen a kaszinóban tölti, hol a járásbíróval, kasznárral és kerületi orvossal el­­kvaterkáznak. 229. §. A bizottság általános hatásköre a következő: a) gyakorolja a közigazgatás terén a hatósági felügyeletet és ellenőrzést; b) intéz­kedik mindazon közigazgatási és önkormányzati ügyekben, melyeket ezen vagy más törvény hozzá utasít; c) a fegyelmi hatóságot gyakorolja ezen vagy más törvényben kijelölt terjedelemben; d) határoz mint másod , illetőleg harmadfokú félebeb-Ezalatt otthon az öreg néniké a kandalló mellett álló kopott zsöllyébe húzódik s kötéssel morzsolja le az unalmas órákat. Míg Pistikája az életben volt , vagy ölébe vette és elcziró­­gatta, vagy pedig puha párnán készített neki kényelmes helyet, hogy jaj meg ne fázzék! Mikor aztán a vacsorakészítés ideje elér­kezett, kicsoszogott nagy lassan a konyhába, hogy kiszabja Vicza szolgálójának az esti erdét. Azt azonban soha sem felejtette megmondani, hogy a Pistika számára be ne hozza ám forrón a tejet, mert ha az nyelvecskéjét meg­találja égetni,­­ akkor szó nélkül elmehet. S ezzel ismét visszacsoszogott szobájába, megczirógatta az aranyos teremtést s ismét folytatta a kötést. Olvasóim bizonyára azt fogják hinni, hogy ez a Pistika egy­ aranyfürtü, mosolygó, kékszemü kis árva fiú lehetett, a­kit talán tiszttartóék örökbe fogadtak, hogy e kedves gyermek csacso­gása fölelevenítse monoton életüket, s hogy egy­kor derék embert neveljenek belőle, mit azon­ban a kegyetlen sors megtagadott tőlük. Pedig igen, igen csalódnak! Pistika nem volt érzéki, eszes lény, vagyis ember, annál kevésbbé aranyfürtü, mosolygó fiúcska. Óh nem!

Next