Pécsi Figyelő, 1891. április-június (19. évfolyam, 26-50. szám)
1891-04-01 / 26. szám
1891. április 1 én. PÉCSI FIGYELŐ Ezott az ének: „Föltámadt! Alleluja !“ Nagypénteken és Nagyszombaton nemcsak az ájtatos hitvök szomorkodtak, hanem szomorkodott maga a természet is. Hideg, borús napok jártak s az ég pazarul szórta könyeit a földre. Ez az időjárás volt oka annak, hogy az idén a föltámadás körmenete sem öltött oly impozáns szint, mint máskor. Húsvét vasárnapján azonban az idő engedni kezdett, a nap is kikandikált néha a kóválygó felhők mögül s bár fagyos szél vágtatott végig az utczákon, a templomok ez ünnepen mégis tömve voltak. A lyceumi, hol dr. Duánszky Nándor, megyés püspök czelebráit, annyira megtelt, hogy számosan csak a templomajtón kivül vehettek részt a szentmisében. Husvét hétfőn délelőtt kellemes tavaszi idő volt s kedvezőnek ígérkezett az „Emaus“ ba kívánkozó közönségnek, a mi azonban szintén abba maradt, mert délután már az idő is visszatért eddigi télutas rendes kerékvágásába, így tehát az idei Húsvét inkább a szobába csalta az embereket, mint ki a szabadba. Szokatlan hűvös napok járnak még most is mindenütt, úgy, hogy méltán kérdezhetjük: mikor jön már el az a szép idő, mikor majd a tavaszról is el lehet mondani, hogy — föltámadt!? — (József főherczeg) legidősebb fiát, Ágostot kitüntetés érte, a mennyiben ő felsége a fiatal főherczegnek húsvéti ajándékul az arany gyapjas-rendet ajándékozta. — (A közigazgatás államosítása ellen.) Az orsz. függetlenségi pártkör, mint már megírtuk, a tisztviselők választásának föntartása végett kérvénymintát készített s ilyent az orsz. függetlenségi 48-as párt mindenik tagja kapott annyi példányt aláírás végett, ahány község kerületéhez tartozik. Azonkivül számos oly helyre is küldtek kérvénymintákat, amelyek, más pártbeli képviselőnek kerületébe esnek. S úgy az előbb említett mint az utóbbi kerületekből már edig is sok kérvény nyuttatott be a képviselőházhoz. Akik nem kaptak volna ily kérvénymintákat, azoknak akár csak levelezőlapon itt megkeresésre az orsz. függetlenségi és 48-as kör (Kerepesi út 11. sz. a.) bérmentesen kész küldeni egy vagy több példányt. (A mi főügyészségünk.) Az igazságügyi miniszter egyelőre öt főügyészi kerületet létesített u. m. a budapestit, debreczenit, kassait, kolozsvárit és a szegedit. A pécsi ügyészséget a budapesti kerülethez csatolta. E főügyészségek 1. évi május hó 5-dikén kezdik meg működésüket. (Iparosinasok munkakiállítása.) A húsvéti ünnepek alatt a maga nemében érdekes kiállítás állt közszemlére kitéve a belvárosi népiskola második emeletén. A pécsi ipari romok inasainak a törvény szerint kötelezett munkakiállítása volt az, melyet több ezerre menő közönség nézett a két ünnepnapon. S az évente megújuló kiállítás megérdemli a közfigyelmet, mert arról tesz tanúságot, hogy az ifjú iparos nemzedék, mely most még inaskorát éli, nem marad az elődje mögött, hacsak majd túl nem tesz rajta. Ilyen kiállítást látva, nyugodtan várhatjuk az ipar jövőjét, amelynek a most még inasok majd értelmes magyar iparosai lesznek. Összesen 244 inas állított ki a legkülönfélébb iparágból 300-nál több tárgyat. Hogy úgy az inasok, mint maguk a gazdák érdeklődése menynyire emelkedett e kiállítás iránt, mutatja az, hogy az idén 80 kiállítóval több volt, mint tavaly. A gazdák, kik eleintén húzódoztak ettől a kiállítástól, sőt attól egyenesen visszatartották az inasaikat, most maguk is ambiczionálva serkentették a fiukat. S meg is látszik a kiállított tárgyakon, hogy hol járt a mester a gyerek kezére, hol volt meg a jóakarat a gazda részéről s hol hiányzott minden. A törekvő iparos minden eszközt, anyagot rendelkezésre állított, a maga ügyével sem törődő iparos inasa is kevés ügyet vetett a munkájára s csak annyit tett, hogy a törvény parancsának eleget tegyen. A munkák általában — mint azt a bíráló bizottság is kijelentette — oly előrehaladott értelemről tesznek tanúságot, hogy azok az első években kiállított tárgyakkal össze sem hasonlíthatók. Nagy számmal és szép munkákkal volt képviselve az asztalos-, czipész-, lakatos , rézműves , szabó-, szíjgyártó- és kovácsipar, melyekből valóban néhány kiválóan meglepő tárgy volt a kiállításon. Ezeken kívül csinos munkákkal, de kevesebb számban állítottak ki a kárpitos-, fafaragó , esztergályos-, bádogos-, kádár- stb. iparok. Az inasok rajzai is ki voltak állítva a rajzteremben, ahol a munkától érdes, reszkető kéz vonásai gyakran figyelmet keltők voltak. (Protestánsok jubileuma.) Május hó 3-án üli meg a lutheránus egyházfelekezet a Leopoldiánum-törvény 100 éves fönnállását, amely törvény a lutheránusok felekezetét elismerve, nekik jogokat adott. Ez alkalommal a pécsi lutheránus leányegyház istentiszteletet tart, melyen Jeskó Alajos lelkész alkalmi beszédet mond, a Leopoldianum-alapra pedig gyűjtést fognak rendezni. (Betűszedők versenye.) A nyomdászok és betűöntők egyletének pécsi fiókja az idei közgyűlésen (melyen elnökké Taizs József, pénztárossá Pálffy Gyula, ellenőrzé Kovatsek József választattak meg) elhatározta, hogy pünkösd másodnapján jutalomdíjazással összekötött szedőversenyt rendez. A versenyt a Scholtz-féle sörcsarnokban tartják meg s azon részt vehet a pécs kerületi (Baranya, Somogy, Tolna, Vas és Zala) fiókegylethez tartozó minden betűszedő. A gyors és hibátlan szedésre való versenyzés a nyilvánosság előtt foly le, s a vele kapcsolatosan rendező egyéb programmpontok összeállítására külön rendező bizottság küldetett ki. (A szombati tiszti estélyt) a Pólában építendő tengerészeti templom javára rendezik. Erre az estélyre csakis meghívóval lehet menni, s a belépti dij személyenként 50 kr. Fölülfizetéseket a jótékony czélra köszönettel fogadnak. A zeneestélylyel összekötött helyőrségi estély a „Hattyu“-teremben tartatik meg s este 8 órakor kezdődik. (A pécsi kölcsönös segélyzőegylet tiszta nyereménye.) A „Pécs“ múlt szombati számában a „Pécsi kölcsönös segélyző-egylet“ 1890-ik évi üzleteredményéről szólva, azt írja, hogy az üzletviszonyokról szóló jelentés 86.820 írt 85 kr. nyereményegyenleget tüntet ki, „melyből a tiszta nyeremény 76 839 frt 68 kr.“ Ez állítás téves, mert az egylet nyereség- és veszteség-számlája szerint a tiszta nyereség 86.820 frt 85 kr., a könyvvitel értelmében veszteségnek minősített tételek, szám szerint 14, 76.471 frt 55 krt tesznek. A tiszta nyereséget összeadva a veszteségnek kitüntetett összeggel eredményezi a bruttó nyereséget, t. i. 163.292 frt 40 krt. Tehát a „Pécs“ által fölhozott egyenleg, azaz a tartozás és követelés rovatai közt levő különbözet alkotja a fennforgó esetben a tiszta nyereséget, azaz, amint az egyleti számla előadja: 86.820 frt 85 kr., a „Pécs“ által idézett másik tétel 76.839 frt 68 kr. pedig nem lehet más, mint tévedés, amennyiben a mérlegben olvasható „tiszta nyeremény“-t tekintette a nyereségnek, holott az csak a leszámolási év nyereménye, de nem tiszta nyeresége, s így nem is lett volna annyira kiemelendő, mint azt a „Pécs“ tette, mi által az olvasót is tévedésbe ejtheti. (Pécs keresztény és zsidó lakossága a jövő században.) Lapunk egyik barátja a következő érdekes statisztikai összeállítást küldötte be hozzánk: Pécs zsidó lakosságának száma az 1891. évi népszámlálás szerint 3116, 10 év előtt volt 2247, növekedett 869-el. A 10 év alatti szaporodás tehát 38.67°/»Ha Pécs zsidó lakosságának e szaporodását úgy vesszük, mint szaporodását egy tőkének, melynek évi kamatai a tőkéhez csatoltatnak, úgy a szaporodás a lefolyt 10 év alatt évenként 3 3235 százalékot tesz. Az így növekedő tőke pedig minden 21 év alatt megkétszereződik s e szerint Pécs városának, ha a mondott szaporodási arány megmarad 1912. évben 6232, 1983-ban 12464, 1954-ben 24928 zsidó lakosa. Keresztény lakosa volt Pécsnek 1881. év elején 26460, 1891. elején 32084; a 10 év alatti szaporodás tehát 5624, vagyis 21.25°0. Az évi szaporodás a fenti feltétel alatt 1.9458 százalék. Az így növekedő tőke pedig minden 35.965 év alatt megkétszereződvén lesz Pécs városának 1927 évben 64168 keresztény lakosa, s így tovább. 122 év múlva Pécs zsidó lakossága a keresztény lakosságnak felét fogná képezni a jelzett szaporodási arány szerint. (Veszedelmes altató.) A Stern Miksa helybeli fűszerkereskedőnél mint dajka alkalmazott, gyula-jovánczai illetőségű Horvát Éva a gondjaira bízott kis gyermeknek mákonyt adott be, hogy a kapunál reá várakozó kedvesével, egy közös hadseregbeli huszárral, gondtalanul beszélgethessen. A házbeliek csak akkor vették észre a bajt, midőn már csaknem késő volt. A rögtön elhitt Goldberger dr. orvos csak nagy nehezen tudta életre ébreszteni a csecsemőt, ki még ma is életveszélyben forog. A vétkes dajkát a rendőrség elfogta. (A mészárosok, hentesek és a köztisztaság.) Érdekes tárgyalás volt az, amit Vaszary rendőralkapitány tartott kedden délelőtt a mészárosokkal és hentesekkel a városház gyüléstermében. A rendőrkapitányság ugyanis összehivatta a mészárosokat és henteseket, hogy a köztisztaság érdekében fölhívja őket a szükséges rendszabályok megtartására, a fertőtlenítés szigorú keresztülvitelére, esetleg a közegészségellenes berendezésű vágóhidak és mészárszékek átalakítására, hogy azok mindig tisztán tarthatók legyenek. A mészárosok és hentesek — különösen a „gyengébb fele“ — ugyancsak hangos kifakadásokkal fogadták a rendeletet, amely nekik sehogy sem tetszett, s aminek egészen olyanformán adtak kifejezést, mintha bizony ők a tisztaságnak kérlelhetetlen ellenségei volnának. Ezt a gyanút pedig, nem hisszük, hogy magukon szeretnék száradni hagyni. Vaszary alkapitány az ellenvetésekre azzal felelt, hogy a rendelet ellen vétőket a kapitányság szigorúan meg fogja büntetni. Ez a kijelentés hatott s a hentesek, duzzogva bár, de a rendelkezést tudomásul véve oszlottak szét. — (Halálozás.) Bors Edith — Bors Emil dr. jogakadémiai tanár kis három éves leánykája — márczius hó 28-án elhunyt. A kis halottat husvét vasárnapján temették. — (A vasúti állomásra czimzett levelek.) A kereskedelmi miniszter a levelező közönségre igen előnyös rendeletet bocsájtott ki. Ennek értelmében azon levelek, a melyek boritékán, a czimzett néven kivül, e szó állomás piros ironnal föltűnően alá van húzva, már a vasúti állomáson átvehetők. E leveleket még a vonaton elkülönítik s azok nem kerülnek a postahivatalba. Ajánlott vagy express-levelek a kedvezmény alól ki vannak véve, mert az állomásra czímzett levelek kézbesítéséért az állam nem válal kezességet. Az új rendelet főleg azokra előnyös, kik az állomás közelében laknak, mert így nem kell megvárniok, míg a levél előbb a postahivatalba és ismét vissza jő. Az állomáson át nem vett leveleket a rendes utón kézbesítik. (A brassói kereskedelmi akadémia növendékei Pécsett.) Szerdán este a brassói kereskedelmi akadémiának mintegy 40 növendéke érkezett városunkba, hol az állomáson, minthogy érkezésük bejelentve nem volt, senki sem fogadta őket, ki kalauzuk lett volna az idegen városban. Az akadémikusok tehát vezető nélkül vonultak át a szebb utczákon s a Nagy csodálkozással kérdeztem, hogy mi módon történhetett meg e váratlan csapás? — Óh ! Szörnyő módon*— rebegte fojtott hangon az anyókat agyonütötték! Borzasztó látvány volt az midőn egy szép nap regelén halva találtuk a kedvest, az aranyost. Azonnal kérdőre vontuk a falu apraját nagyját, de hasztalan! Még a Vicza szolgálót is elkergettük, mert nem vigyázott rá jobban, de a kőszívű, kegyetlen gyilkosnak se hite se hamva. Ah! csak tudnám ki volt a gyilkos! Vigasztalni kezdtem. (Bár magamban örültem, hisz egy alkalomból már én is közel jártam a gaztett végrehajtásához!) — Lássa nénike, semmi sem tart örökké. S higyye el: jobb oda lent. Legyen is azért neki könnyű a föld! A vigasztaló szavak jól estek az anyókának. Megfogta kezemet s elvezetett arra a helyre, hol előbb magam elmerengtem. A szép rózsafák közt rámutatott könyezve és reszkető kezével egy kis hantra, melyet kéklő nefelejcsek díszítettek. Ott aluszsza örök álmát, a tisztartóné Pistikáját Kéry Gyula. 3