Pécsi Figyelő, 1891. október-december (19. évfolyam, 79-103. szám)
1891-10-03 / 79. szám
kább dicséretre méltó a mi önkénteseinkre, mert országszerte nagy volt az önkéntesek közt a panasz és elkeseredés, hogy az idei tiszti vizsgálatok rendkívül szigorúak voltak s nagyon sokan elestek az aranycsillagtól minden szorgalmuk mellett is. A véderő törvény csecsemő korában nagyon is enyhén vették a dolgot a vizsgálóbizottságok; most, hogy a törvény már megmelegedett, igyekeznek helyrehozni azt a nagy engedékenységet, amivel a magyar fiúk iránt akkor viseltettek. Annyira mentek a szigorúságban, hogy például, ha a németnyelvű írásbeli gyakorlatokat valamelyik önkéntes osztályban nagy számmal vagy éppen valamennyien hibátlanul készítették el, úgy e miatt bizalmatlanságból új gyakorlatokat készíttettek az önkéntesekkel mert — mint a vizsgálóbizottság mondta — „lehetetlen, hogy ilyen nehéz feladványt hiba nélkül oldhattak meg a cenzúrázók.“ Mindeme föltűnő nyomás daczára a mi önkénteseink azország összes önkéntesei közt azon kevesek közé tartoztak, kik mégis helyt állottak, aminek az ő szorgalmukon kívül mindenesetre nagy elősegítői voltak a vezető tisztek, akik a legnagyobb odaadással s ritka jóakarattal vezették be az önkénteseket a tartalékos tisztnek szükséges haditudományokba. És e jóakaratban különösen ■ jelöli azt Lederer Henrik főhadnagy, az osztály vezetője, ki iránt önkéntesei valósággal rajonganak — a szigorúan katonás, de mégis joviális bánásmódjáért. (Berukkoltak a rekruták.) Október első napja sok legénynek vette el a kedvét. Arra a napra szólt az a kegyetlen behívó, melyet a község bírája az ujonczok kezébe nyomott. Fölszalagozott kalapu csapatok egyre-másra húzódtak föl a vasút felől, mindegyik egy-egy ládát, tarisznyát czipelve, némelyik mellett ott allagott már a fiatal menyecske is — tán alig éléves házasok, s az asszony szeme erősen kisírva, a gyerekférjé pedig erősen — véreres abeszopott bortól. A kaszárnyák most eleven kését mutatnak. Rendezkedés, helyezkedés mindenfelé. A rengeteg „Krajczár kaszárnya“ kettős új épülete, meg a régi, meg az udvaron levő barakkok mind nem elégségesek az idén erősenmegszaporodott legénység befogadására. Azokat, akiket Boszniába visznek, külön választották s hatnapig a régi katonai kórházban helyezték el. Az52. gy. ezred egyévi önkéntes osztálya is elég erős. Harminczegy tagot számlál. Vezető tisztjükLederer főhadnagy. A tisztán csak magyar nyelvet értő önkénteseket fölszólították hogy a T.Kaposvárott, Budapesten és Szekesfehérvárott fölállított magyar osztályokra jelentkezzenek, de eddig még senki sem jelentkezett. (A pécsi állami főreáliskola Eötvös önképző köre) az idei tanévre megalakult. Tisztikara Gerecze Péter dr. ellnöklete alatt a következőkép alakult meg: alelnök: Rehling Konrád Vili. o. t. titkár: Razsovits Ferencz VIII. o. t. könyvtáros: Deutsch Sándor VIII. o. t. segédkönyvtáros: Fuchs Ignácz VII. o. t. főjegyző Preindl Károly VIII. o. jegyzők: Póra János és Liiwy Lipót VII. o pénztáros: Leichter Vilmos VIII. o. t. ellenőr: Képes Mór VII. o. t. rendőr: Schwarcz Tivadar fill. o. t. és Schultheisz László VII. o. t . (Szeniczey Ferencz temetése.) Kisszeniczei Szeniczey Ferencz földbirtokos*'kihaló régi vármegye nemeg akisjainak egyikét, Deák Feri agg.feeáves rokonát, Szeniczey író képviselő édesatyját, kinek haláláról mimegemlékeztünk, vasárnap temették el Pakson fási részvét mellett. A roppant nagy számú Jászoló közönségben ott voltak Kardos Kálin főispánunk, Tolnai Antal pécsi kir. táblázó is; koszorúkat küldtek pedig a többi közt G.róczyék s a Littke-család. (Kossa Dezső beszámolója.) A ■ősi kerület országos képviselője most vásárbeszámoló beszédet tartott, a nagyharanyi polgári olvasókör fölhívására,kör helyiségében. A beszédet a környékről issszegyűlt nagyszámú nép hallgatta. Sorra vette a képviselő az elmúlt négy év minden nevezebb eseményeit, alkotásait, éles logikával hivatta az újabban hozott törvényeket, kimutatván azok nagy részének tarthatatlanságát. Különösen hangsúlyozta a szeszadótörvény káros hatását, amelyet e vidék gazdaközönsége oly mélyen érez. Elmondta, mint küzdött a függetlenségi párt a véderőjavaslat ellen s mint vivta a nagy harczot az államosítás elleni küzdelemben. Beszéde végén összehasonlítván a hazai állapotokat a művelt nyugati államokéival, különösen kikelt a kormány ama politikája ellen, mely semmit sem tesz arra, hogy a közjólétet emelje s hogy legmagasabb fokra csigázott adóztatásával a gazdaembert már-már tehetetlenné teszi. A nagy szónoki erővel előadott beszéd közben is, de különösen befejezésekor hosszasan megéljenezték Kossa Dezső képviselőt, kinek a harsányiak megköszönték a szives fáradozását. (Az új menetrend, melyet a magy. kir. államvasutak igazgatósága október elseje óta léptetett életbe, reánk pécsiekre nézve nem sok változást mutat. A régitől való eltérés csak a Pécsről induló gyorsvonatnál mutatkozik, az is mindössze néhány perc, amennyiben Szent- Lőrinczre azelőtt 8 óra 58 perczkor érkező gyorsvonathoz a Barcs felől 9 órakor érkező gyorsított vonat csatlakozván, ennek utasait fölveszi s ezért a gyorsvonat pár perczcel később megy be Szt.-Lőrinczre. A budapest-pécsi vonalon a menetrend többi része változatlanul megmaradt. (Zsidó katonák újéve.) Ma és holnap ünnepüik a zsidók az 565- ik újévet, a Rosch-Haschonot, melyre nézve Lobkovitz herczeg hadtestparancsnok, az orthodox zsidóság kérelmére, megengedte, hogy a zsidó katonák e két napon fölmentessenek a szolgálat alól. — (A görög nyelv.) Csáky gróf közoktatásügyi miniszternek azon intézkedése, mely szerint a középiskolai tanulók a görög nyelv tanulása helyett valamely pótló tárgyat választhatnak, mindinkább tágabb tért hódít. Tavaly még vajmi kevés volt azon tanulók száma, kik a görög nyelv helyett pótló tárgyak tanulására vállalkoztak, az idén azonban az egyes statisztikai kimutatások szerint rohamosan növekedett az antihellenisták száma, így a pécsi főgimnáziumban is, míg a lefolyt évben csak 12 jelentkezett pótló tárgyak tanulására, addig az idén már 43 tanuló közül 10 mentette föl magát a görög nyelv tanulása alól s jelentkezett pótló tantárgy hallgatására. Az ország többi főgimnáziumában még nagyobb az agitáczió, sőt vannak helyek, hol több mint a tanulók fele pótló tárgyakra jelentkezett. Perczentekben kifejezve, az ország középiskolai tanulóinak 33 százaléka nem tanul görög nyelvet. Ezen statisztikai adatok szerint tehát a görögül tanulók száma nyolcz percenttel csökkent, a pótló tárgyakra vállalkozók száma pedig ugyanannyival növekedett. (Járvány a vidéken.) A nlágocsi izraelita népiskolát be kellett zárni, miután a gyermekek közt nagy mértékben dühöng a sarlach-epidemia. (Uj-Dombóvár állomás megszűnik.) Különös dolgot újságol a „F. Z.“ Azt t. i., hogy a budapest-pécsi vonalon Uj-Dombóvár állomást be fogják szüntetni a személyszállítás tekintetében, s a pécsi vonatoknak is be kell menniök a Dombóvár állomásra, mely már a kaposvár-fiumei vonalon van. Ha ez való, úgy tudjuk az okát is, mely a minden áron való takarékoskodásban konczentrálódik. Az új-dombóvári állomás föntartási költségeit akarja Baross megtakarítani, s ezzel szép csendben hatalmas elvi rúgást ad Pécs városának. Az Ó-Dombóvárra való internálással ugyanis elvben most már teljesen megszűnt.. ."-budapest-pécsi vasútat, mely a fiumei vonal megnyitásával félig úgyis elvesztette előbbi jellegét. Ezután a Pécsre vezető rész tulajdonképen olyan államosított helyiérdekű vonalacska lesz, melyet — ha a budapest-fiumei fővonal érdeke úgy kívánja — mindenkor mellőzni lehet az ő érdekeivel. Az említett lap híre szerint Uj Dombóvár pályaudvarát nagy vonatrendező pályaudvarrá alakítják. (Új mérnök.) Rauch János az ujonnan kinevezett városi osztálymérnök állását elfoglalta , le is tette már a hivatalos esküt. Az új mérnök Pécsett végezte iskoláit. (Szerencsétlenség.) A siklósi utczában levő Rosinger-féle házban Kremmer asztalos 2 éves kisfia beleesett Kindl tímár lúgos hordójába és szörnyet halt. A szerencsétlen gyermeket, kinek eltűntét három nappal ezelőtt jelentették be a rendőrségnél, csak tegnap találták meg halva a lúgban. — (Tüzek a megyében.) Devecser községben múlt hó hét éjfél felé kigyuladt és porrá égett Hengl Antal pinezéje. — Szabolcson múlt hó 25 év délelőtt leégett két szomszédos istálló. A tűz öreg Biró Mihály istállójában keletkezett ismeretlen okból, s innét csapott át öreg Biró Györgyére, mely szintén leégett. A kár csekély — (Molnár György, hírneves színész meghalt.) A magyar színészet föllendülésének egyik kiváló faktora hányta le örökre szemét. Molnár György, az országszerte ismert, utóbb már nyugalomba vonult színész és igazgató szerdán meghalt Budapesten a nagy szegénység között. Molnár a szabadságharc kitörése előtt pár hónappal lett színészszé, aztán honvédnek állott be. A szabadságharcz lezajlása után ismét színpadra lépett, s kiváló hősszerelmese lett a vidéki társulatoknak. Majd igazgató lett s 1858-ban Pécsre is eljött. Itt még sokan emlékeznek a kitűnő színészre és pompás társulatára. Mint rendező ritkította párját. Tagja volt egykor a budapesti és a kolozsvári nemzeti színházaknak. Most utolsó éveiben a fővárosban színiiskolát nyitott, s az ő keze alól került ki az itt szerepelt Ladányi Mariska is, aki most Somogyi társulatának tagja. (A mi tűzoltóságunk halottja.) A halál kegyetlen kaszája a napokban a tűzoltóságnak régi emberét döntötte le, a ki már azon időben állt a vörös zászló alá, mikor a tűzoltótestület mér egylet volt. Csordás bácsi — a pap Ferencznek keresztelte — volt az első szolgája az egyletnek s kitartott mellette még akkor is, mikor már mint egylet megszűnt létezni. Mint jó tűzoltó, nem vetette meg a szomjat oltó italt sem, s iszogatás közben váltig azt hangoztatta, hogy „Soha se halunk meg!“ És inne , ez egyszer nem lett igazsága. Hat-hat év óta betegeskedett, attól az időtől fogva, mikor valami tűzoltó-miskuláncziás vízzel itt járt német után ő is föl akart találni holmi gyorsan oltó szert, a tűzoltók ez ősi repülőgépjét; azon mikor már meg lett volna a csudás szer s ő próbát tett vele, hát majd megégette magát, anynyira nem vált be a tinktura. A halál tinkturája lám erősebb volt, az kioltotta az ő életét. Temetésén megjelentek a tűzoltók, kik Vaszary főparancsnok indítványára díszes koszorút is vettek az öreg bajtárs koporsójára, s a még megmaradt partot az özvegynek adták. Csordás bácsi 52 éves volt. (Boulanger öngyilkossága.) A francziák hirhedt tábornoka, a kalandos, a nőhódító, a divatbáli Boulauger szerdán délben Brüsszelben agyonlőtte magát a szeretője sírján. Ez az utolsó felvonás is jellemzője a most kiontott élet múltjának s egyszersmind méltó befejezője annak. Boulauger most 54 éves volt, hihetetlen gyors karriert csinált mint katona, mert hiúsága nagyravágyással párosult s ennek kielégítésére nem válogatott az eszközökben. Szédelgéssel, vakmerőséggel, nőcsábitással s ezúton szoknya-protekczióval emelkedett — és a szeszélyes franczia nép tömjénezte a szép tábornokot. Utóbb azonban egyik leleplezés a másikat követte, s Boulangernek letűnt a csillaga. (A lovasság telegrama.) Az ausztriai hadgyakorlatok alkalmával szép sikerrel próbáltak ki egy új találmányt, a lovassági távírót. A huszárok nyergéhez két oldalt egy-egy kis szekrény van erősítve, az egyikben a táviró készület, a másikban a szükséges két Leclancherelem van elhelyezve. A kémszemlére kiküldött lovas sebes lovaglással "lerakja, útszéli fákra, bokrokra a vasdrótot, melyet fölgombosítva magával hord. Ily módon táviróösszeköttetést rögtönözhet két óra alatt egy 20 kilométernyi vonalon s megfigyeléseit távirati úton közölheti a csapattesttel, mely kiküldötte. — Az új készülékkel el fogják látni a hadsereg összes lovas ezredeit, s minden ezredből két altisztet tanítanak be használatára. " A Szepessy-Szobor 1.*a. Boldog emlékezetű négyesi báró Szent,ss y Ignácz volt pécsi megyés püspök cirbekszobrának Pécsett leendő fölállítása érdemében kibocsátott 174-ik számú Bánffay Simon kir. tanácsos és kir. közjegyzőnél letett gyűjtő-iven, melyet az ivtartó a tanácshoz most benyújtott, a következő összegek folytak be: Jogiétól 20 kr, Névtelen 10 kr, Dinesz György 72 kr, Schultheisz Erzse 20 kr, Budai János 50 kr, Martinkovits József 20 kr, Varga Mihály 20 kr, Szeibert Károly 50 kr, PÉCSI FIGYELŐ, 1891. október 3 án