Pécsi Figyelő, 1895. július-szeptember (23. évfolyam, 148-223. szám)
1895-09-22 / 217. szám
1895. szeptember hó 22. PÉCSI FIGYELŐ. — (Királyi alügyészből anyakönyvvezető.) Nachtigall Cirill dr. tavaly a pécsi királyi ügyészséghez lett kinevezve alügyészszé, azonban csak névleg volt Pécsett, mert midőn ide kinevezték, mindjárt hat heti szabadságot kért és kapott és később, midőn berukkolt, nyilvános tárgyaláson nem vehetett részt, mert fogyatékosan bírta a magyar nyelvet. No hát most már tudjuk, hogy Nachtigall úr nem lesz egyhamar pécsi lakos, amennyiben Fiume városa kinevezésre ajánlotta első állami anyakönyvvezetőnek, mely állás az ottani municipium határozata szerint évi 1520 frt fizetéssel és 500 frt szálláspénzzel van összekötve, amit nevezett kir. alügyész úr valamivel jobb javadalmazásnak talált a pécsi kir. alügyészség javadalmazásánál, tehát elfogadta és hivatali állásáról való lemondását táviratilag be is küldötte Erdély Sándor miniszternek. (Mégis megalakul az olvasókör.) Mint jogász körökből értesülünk a múltkor említett „Olvasó kör“ tán mégis megalakul. Nagyban folynak a korteskedések. Három elnökjelölt is van: gyulai Gaál György, Simon József és Sző 1-1ősi Gyula, már most az a kérdés, melyik felé fordul inkább a közbizalom, ki lesz a kör elnöke. (Napirend vasárnapra.) Czvetkovics testvérek által rendezett „Tűzijáték“ katonazenével a Tettyén. Kezdete este 7 órakor ; Mere 11 bűvész színháza a „Hattyú“ teremben, kezdete este 8 órakor; a kath. legényegylet szinielőadása megye utcai helyiségében tánccal egybekötve, kezdete este fél 8 órakor. (Csavargónak született.) Elzüllött s a jó útra tán soha vissza nem térő, kétségbe esett alak állott ma délelőtt a kir. törvényszék előtt. Pacolay János 27 éves fiatal ember, ki jobb sorsra volna méltó, mint a milyen közt van jelenleg, tanulmányait Pécsett végezte, de alig, hogy az iskolákat elhagyta, a sors üldözni kezdte, igy esett meg aztán, hogy segédjegyzői állását elhagyva csavargó lett. Még 1893. évi szeptember hó elején történt, mikor is Berkesd felé haladtában az utszéli csárda előtt egy kocsit látott állani, melybe lovak voltak ugyan fogva, de gazdájuk Zécs János — sehol sem volt látható. Pacolai, kit mindig az ördög vezérelt utain, minden habozás nélkül felült a kocsira, a lovak közé vágott s elhajtott. Néhány falun haladt keresztül, mig végre a lovak az őrült hajtás következtében véletlenül az árokba fordították a kocsit Pacolaival együtt. A gonosz lelkű fiatalember ott hagyva kocsit, lovat, magára vette a Zéci subáját, s tovább vette útját. Ez volt aztán oka, hogy elfogták. Magát azzal igyekezett mentegetni, hogy be volt rúgva, de ezen állitása csak mentegetésnek vétetett. A kir. törvényszék 1 évi börtönre s 3 évi hivatalvesztésre ítélte Pacolay Jánost. (A győr dombóvári vasút.) A Dunántúlnak e most épülő nagyon fontos vonalára az építkezés — mint nekünk írják — a legnagyobb erőkifejtéssel folyik, úgy, hogy a 223 kilométer hosszú vonalnak első része, mely a magyar királyi államvasutak Dombóvár állomásától a déli vasút Lepsény állomásáig fog vezetni, még az idén megnyílik. E vonalrészen már a sinek lerakási munkálatait fejezik be, s a dombóvári állomáson már megtörtént az összekapcsolás az államvasutak vonalával. Egyébként az egész új vasutat az államvasutak fogják kezelni, s így belevonják a zónatarifa rendszerbe is, ami a dunántúli vidékek forgalmát tetemesen megkönnyebbíti és elősegíti. A jövő év folyamán az új vonal egész terjedelmében elkészül és a forgalomnak átadható lesz. (A szüret.) A baáni hegyláncon helyiyelközzel már szedik a szőlőt, de csak a korán érő portugálit. A szemeken nagyon meglátszik, hogy nem volt idejében eső. A napokban beállott esőzéstől a még csak vörös kadarka szemei igen megdagadtak, olyannyira, hogy közel vannak a megrepedéshez. Ha ez be nem következik és az idő kedvezőre fordul, sok jó bort ad majd a baániak kedvence , a kadarka. A szemek már is szokatlan nagyok s bő létartalmuak. — A bellyei kir. hercegi uradalom szőlejében feltűnő jelenség a következő : Van egy tábla portugál szőlő, tisztán hazai, hat éves, szépen is termett ; vele szemben van egy tábla amerikai alanya, ugyancsak portugáli, de még csak három éves. Ez utóbbi tábla tőkéi termettebbek s a szőlő szemek nagyobbak és a fürtök is, mint a tisztán hazai és hat éves táblában. Megjegyzendő, hogy a hazai tőkék gyengébb termése nem tudható be a filioxerának, mert ennek nyoma sincsen a szőlőben. (Razzia.) Nagy kutatást rendezett az elmúlt éjjel a rendőrség a város félreesőbb korcsmáiban. Mintegy tíz csavargó férfit, vegyest hölgygyel szállított a városházára, honnan illetőségi helyeikre fognak toloncoltatni. (Becsületsértés-e a Futtakóbi ?) A newyorki esküdtszék, mint az amerikai Szabadság Írja, legközelebb furcsa kérdésben fog dönteni. Nem kevesebbbről van szó, mint arról, vájjon a Kozarek és Futtakabi titulus becsületsértést képez e ? E problémát az esküdtszék elé Braun Márkus honfitársunk tálalta föl, aki e miatt a kifejezés miatt port akasztott a Szabadság szerkesztőjének nyakába. A nevezett lap így számol be a per jelenlegi állásáról: A múlt csütörtökön jött egy rendőr a „Szabadság“ irodájába, előmutatott egy elfogatási parancsot, melynek következtében lapunk szerkesztője vele ment az Essex utcai rendőrbíróságra, ahol rövid tanácskozás után 2- re tűzték ki a kihallgatást. 300 dollár biztosíték mellett bocsájtották szabadon Braun Márkus becsületének lábbal tipróját, akit Czukor Mór magyar ügyvéd képviselt. A keddi tárgyaláson aztán kihallgatták a szakértőt, Róth Hermant, aki azt vallotta, hogy a „Fut takóbi“ nem tisztességes embert jelent, hogy a „revolverezés“ angolban egyértelmű a „black mailing“-gel. Cukor Mór ellenben azt vitatta, hogy a „Futtakóbi“ nem becsületsértés s hogy tulajdonképpen annyit jelent, hogy „fut a Kóbi.“ A bíró kurta pert csinált, amennyiben az ügyet a „general session“ elé küldi. Addig is tehát eldöntetlen marad, várjon Braun Márkus honfitársunknak volt-e oka megharagudni azért, hogy őt a „Szabadság“ a „Futtakóbi“ elnevezéssel illette. Előfizetésre való felhívás „PÉCSI FIGYELŐ“ XXIII. évfolyamának októbe—decz. negyedére. Idestova egy éve lesz, hogy lapunk mint napilap futja pályafutását és annyit már most konstatálhatunk, hogy kiadónk áldozatkészsége, a szerkesztőség hazafias buzgalma nem esett hiába , mert a „Pécsi Figyelő“ napról napra nagyobb tért hódít, amit köszönhet csupán annak, hogy mindenkor leplezetlenül megmondta az igazat. Dicsért, méltatott, ha az érdem elismerést követelt, de kérlelhetlenül ostorozta a bűnt, a visszaéléseket és a korrupciót. Mint pártlap, a „Pécsi Figyelő" egyetlen az egész Dunántúl, mely naponkint megjelenve szilárdan és lankadatlanul kitűn a függetlenségi elvek mellett. Célunkat, mely a független Magyarország teljes kiépítését célozza, sohasem fogjuk szem elől téveszteni. Hírrovatunk tekintetében vehették észre olvasóink, hogy az egyre változatosabb és tartalmasabb volt. Jövőre is gondunk lesz erre, mert alig van a vármegyének számottevő belysége, ahol tudósítónk ne volna. Így aztán gyorsan értesülve a vidék eseményeiről, belső munkatársaink által pedig a helyi dolgokról, a „Pécsi Figyelő“ ma már azzá lett, amivé minden jól szerkesztett vidéki lapnak lennie kell; hírforrása a fővárosi sajtónak. A fővárosban állandó tudósítónk van, aki az országgyűlésről, fontosabb politikai hírekről, szenzációsabb eseményekről táviratilag értesít, úgy hogy e tekintetben igen sokszor 24 órával megelőzzük a fővárosi lapokat. Tudvalevő jéglapunk naponkint esti 6 órakor jelenvén meg, ugyanazok a dolgok csak a másnap Pécsre érkező fővárosi lapokban olvashatók. A „Pécsi Figyelő“, mint az igazi közvélemény hű kifejezője tehát nem szorul hangzatos reklámokra. Ismeri közönségünk rég idő óta kedvenc lapját. Éppen azért a közeledő évnegyed alkalmával csupán azzal a kérő figyelmeztetéssel fordulunk olvasóinkhoz, hogy az előfizetési díjat beküldeni szíveskedjenek. A „Pécsi Figyelő“ megmarad a régi, azzal a különbséggel, hogy ezentúl fokozott igyekezettel azon leszünk, hogy még több olvasót és barátot csoportosítsunk az alá a zászló alá, melyet a „Pécsi Figyelő“ lobogtat, melyre Magyarország függetlensége van felírva. Bízva közönségünk hazafiságában, hiszszük, hogy azokra ezentúl is számíthatunk, a kik eddigelé is híveink voltak. A kiknek pedig anyagi körülményei nem engedik, hogy napilap pártolása által pártolják a függetlenséget: ott van heti kiadásunk, melynek negyedévi előfizetési ára csak 75 kr. Tisztelettel kérjük tehát az előfizetési összegnek minél előbb való beküldését, nehogy a lap szétküldésében fennakadás álljon be. A hátralevő negyedre lapunk előfizetési dija annyi, mint azelőtt volt, vagyis 2 frt 50 kr. Hazafias tisztelettel a „Pécsi Figyelő“ szerkesztősége és kiadóhivatala. TÁVIRATOK. — A király Zentán. (A „Pécsi Fgyelő“ eredeti távirata.) A király ma reggel 1 órakor érkezett Zentára, ahol az impozáns diszített pályaházban várakozó küldöttségek igadták, élükön Vojnits főispánnal. A főpapság Császka György kalocsai érsek vezette. Beck Lobkovitz tábornokok szintén a perionon vártoztak. Az udvari vonat éljenriadal közt robogt be. A király kiszállva, legelsőbben Beck tábori jelentését fogadta, utána Vojnits főispán üdvözö Bács-Bodrog megye és Zenta város közönségevében, mint legfőbb hadurat, kinek egyben közönség hódolatát és ragaszkodását is kifejezi A főispán üdvözletére a király a következőkelette : „Legfőbb haduri kötelmeimnek meglelve, örvendek, hogy e történelmi nevezetesség város területén megjelenhettem. Szívesen fogadó hódolatuk kifejezését és vigyék meg köszönetmet küldőiknek is.“ A zugó éljenzés lecsillapul után a király cerklét tartott és megszólítása tüntette ki Vojnits főispánt, Császkát, a püspöket, Sándor Bélát. Ezután lóra ült és nap katonai kísérettel a fellobogózott utcákon és tiszai hidakon át a már Torontál megye területi felállított hadtest arcvonala elé lovagolt. A gykorlat fél kilenckor a Tiszán való lóúsztatáss kezdődött a túlsó oldalra, mely alkalommal tüzérek is átúsztatták lovaikat. Az ágyukat dreglyéken vitték át. A gyakorlatokat roppa közönség nézte végig. — A királyváró Kolozsvár. ( „Pécsi Figyelő“ eredeti távirata.) Kolozsvárt jelentik, hogy Percei Dezső belügyminiszter Pápay kabinetirodai főnök ma oda érkeztek. — A dunamelléki reform, egyházkerület közgyűlése. (A „Pécsi Fgyelő“ eredeti távirata.) A dunamelléki refon egyházkerület budapesti közgyűlésén az utolns megválasztott gondnok Sárközy Béla, mint világ és Szász Károly püspök, mint egyházi elnök önököltek. Szász Károly megemlékezve az elhunt László főhercegről, megindító szavakban vázolt azt a roppant veszteséget, melyet egy Szerencsésen lövés okozott. A közgyűlés részvétét jegyzi könyvbe igtatta és a szülőknek kondoleál. Száz Károly püspöki jelentésében hosszasabban szól s egyházpolitikáról, mely néhány nap múlva ma gyakorlatilag is érvényesül. Művészet, irodalom. Baross Vilmos legújabb munkája IX Rikóci Ferenc. A fővárosi hírlapbról kar egyi régi és kitűnő tagja, Baross Vilmos, akinek történeti művei száz és százezer példányban forogna a magyar nép kezén — nagy meglepetést szerze a magyar nemzetnek. Csöndben, minden előzett híresztelés nélkül felkutatta és összegyűjtötte a nag Rákóci Ferencre és korára vonatkozó összes adatokát és ezekből egy olyan történeti regényt irt, melyet minden magyar ember örömmel üdvözöl , egyik legbecsesebb és legkedvesebb könyvének is tekintem. Ilyen lelkiismeretes hűséggel, hazafias legesedéssel és zamatos magyar irálylyal itt történő regény évtizedek óta nem jelent meg a magya könyvpiacon. Borosa Vilmos „II. Rákóci Ferenc című regénye egy új kultuszt fog teremteni, a Rákóci-kultuszt, s ha ezen eszme, melyet komoly akademikusok és publicisták esztendők óta vitatnak testet ölt, vagyis: ha a magyar nemzet szive mos megdobban és végre sikeres mozgalmat indít, hog Rákóci Törökországban porladozó hamvai hazahozassanak, kétségtelenül Boross Vilmos érdeme. De érdemül tudjuk be Boross Vilmosnak azt is hogy „II. Rákóci Ferenc“ cimü regényével, mely magyar népnek van ugyan szánva, de a mely irodalmi becsénél fogva a legkényesebb ízlést. kidégiti, halálos csapást mért a gomba módra elterjedt volt rémregényekre, melyeknek egyetlen pusztitól hazánkban hosszú idők óta Boross Vilmos volt. E a ma megtanít hazát és hitvest szeretni, hazáért , szerelemért élni, szenvedni, áldozni és meghalni! A regényt Székely Aladár budapesti könyvkiadó adt ki, nagy gonddal is költséggel A mű rendkívül diszes boritókú füzetekben jelenik meg hetenkint 2-szer A füzeteket Madarász Viktor és Benczúr Gyula hírneves festőművészek képei díszítik. Egy-egy füzet ára 12 kr., mely hallatlan csekély árat all.