Pécsi Figyelő, 1897. július-szeptember (25. évfolyam, 147-223. szám)

1897-07-01 / 147. szám

. A hangverseny nézőterét, a gyönyörű Neuhof parkot, száz és száz villamos láng világította meg, melynek fényénél a verseny befejezte után több helyen táncra kerekedtek a fiatalok. A pécsiek zöme ma reggel folytatta útját Bécs felé. A Pécsi Dalárda vasárnapi hangverse­nye Nagy-Kanizsán is kitűnően sikerült. Hét darabot adtak elő folyton fokozódó hatással. A dalárda esen föllépte 300 frtot meghaladó jövedelemmel járt. A soproni, dalünnepen részt vettek a pécsi dalárda részéről: Reberics Imre és neje, Gizella leánya, Eckhardt An­tal, ifj. Reberits Imre, ifj. Eötvös Gusztáv, Halsch Lajos, Kőnig Károly és neje, Szig­­riszt Ferenc és neje, Ben­z Gyula, Böhm Emil, Csányi József, Dekleva Dénes, Dili­­mann Antal, Ruepprecht János, Dunszt Ká­roly, Hercenberger József, Hillebrand Ferenc, Jilly Aurél, Kaufmann Mátyás, Kiss Ernő, Kiss József, Koharits­­ János, Körmendy Alajos, Lázár Gyula, Lehner József, Marti­nek József, Müller Róbert és neje, Nagy Jenő, Németh Béla, Niedermayer József, Nikolics László, Pikter József, Rihmer Aladár, Roz­gonyi Bertalan, Rüll Henrik, Skolnik Géza, Szelmann Győző, Szigriszt Lajos, Taky Gyula, Vörös Nándor dr., Weisz Mór, Szilágyi Jó­zsef, Thurn Emil, Hoffer Károly, Szemányi Ferencné, Szvacsek Mihály és neje, özvegy Székely Győzőné, Kiss Józsefné, Schneider István, Bede Imre, Egerszeghy Kálmán, Eöt­vös Gusztáv, Ullein Zsófia és Mathild. To­vábbá a pécsi Polgári Daloskor részéről: Körösztös József és neje, Kauf­mann Lajos, Kálózy József, Kapic Imre, Kisasszondy Lajos, Picl János, Botlik Imre és neje, Notter József, Hauck József és neje, Lengyel János, Budán Ferenc, Schwartz Ká­roly, Ganter Ágost, Koncsicska József, Lehe­ding Ferenc, Horváth József, Horváth György, Vörös István, Tabak Frigyes és anyja, Mé­száros Lajos, Tészás Pál, Schweicer Károly, Geidl János, Krigl József, Weltz Albert és neje, Beck Lajos, Heibler József, Krautszak Gyula és neje, Mindszenthy Aurél és neje. A Polgári Daloskör holnap (csütörtökön) este érkezik Pécsre, mely alkalomból ünne­pélyes fogadtatásban részesül. Ma délután 4 órakor a daloskör helyiségében e tárgyban értekezlet volt, melyen a rendező bizottság határozott az ünnepélyes fogadtatás tárgyá­ban, melynek részleteit holnap (csütörtökön) reggel falragaszokon adják tudtára a nagy­közönségnek. A hazatérő dalkört e­­tt s­­ koszorúval fogják meglepni a dalosün­nepen kivívott szép sikere emlékére, illatos mezőn, az „édes anyám“ ölelő két karja közt, a­mely igaz boldogsággal zárja kebelére azt a „rossz fiút.“ Elfeledve a sok pénzt kérő levél, a sokszor célhoz vezető ráijesztés, mikor a pénz csak nem akart jönni; el az igazgatói figyel­meztetés, mely szülői örömben a rektor-pro­fesszor részesítette az aggódó öregeket; és még az az egy szekunda is, a­mely nélkül nem is diák a diák. Mert csak a falusi diáknak van vaká­ciója , a városi urfi is csak falun keresi, élvezi azt. Itthon a megszokott falak töm­kelegében, a tüdőre nehezedő füstös, miat­­más légkörben csak unalom az, nem ér egy pipa dohányt. Pipa dohány ? első pipa dohány! első cigaretta ! a te egy ideig feledhetlen édes­­keserű emléked is a nagyvakációhoz fűző­dik. A te kékes füstkarikáid s bodor felhőid c­ajszában születik meg az első ábránd s az első szerelem egy kurta ruhás, szöghajú, fel­sőbb polgárista bakfis iránt, a­ki majd az iskolai év első napjain fog feltűnni az ébredő szivü „péótának“ avagy „rhétóznak“ a szep­temberi korzón. Boldog diák fiuk , ne vegyétek zokon, ha irigylem boldogságokat! Nem vesz az el úgy se egy sugárnyit se a ti szivetek de­rűjéből. Menjetek ! vakációzzatok ! járjatok be „minden régi kedves helyet“, — mert lesz idő, mikor ti is elszavaljátok velem : „Húsz esztendő, az idő hogy eljár ! . . . Cserebogár sárga cserebogár.“ Verjétek ki a fejetekből két hónapra, a­mivel teletömték a fejeteket azok a sok okos professzorok : nyissátok meg a szivete­ket a tiszta örömnek , hiszen a szivetekre úgy is keveset adtak ott a bölcsesség falai között ; pedig a szivetekre több szükségetek lesz az életben, mint azok a bölcs mathema­­tikusok, filozófusok, geologusok, astronomusok, khemikusok gondolják. S ha majd visszajöttök, jöjjetek vissza piros két orcával, egészség színével, duzzadó izmokkal és hallgassátok az „alma mater“ kalkulusokban utazó nagy tudományát, talán akkorra ő is megérti, hogy igazán „alma mater“ is legyen, ne csak pedáns pedagógus. Jó vakációt! Jó szukcesszust! Diakon. Hírek. Pécs, 1897. június hó 30. ▲ nagy vakáció. Légy üdvözölve te kis és nagy diákok tíz hónapi szurkolás alatt sokszor álmodott s már édes valóra vált arany szabadsága, nagy vakációi Rendezhetnek már a honatyák a tisz­telt Házban obstrukciót, intézhetnek már az ifjúsághoz fulmináns kiáltványokat, hogy lép­jenek a cselekvés terére, rendezzenek tüntető körmeneteket Bánffy ellen, a 16. §. mellett; prelegálhat már a jusnak legdoktorabb profesz­­szora, a filozófiának, theológiának legarany­­szájúbb Cicerója vagy Szent Jánosa ablaka­­dabráshatja már a fekete táblára a mathematika tanára a Pythagorás meg a Carnot tantételét, a „lex binomalisa-t, az „imaginariae quanti­tates“, és a több 2x2-nél világosabb mathe­­matikai labirinthusokat; nem terjed már arra a diák figyelme; túljár az már árkon-bok­­ron ; odahaza a vén eperfa alatt, a pitypalattyos határban, a szabad, az üde, harmatos széna­— (Pécs város közigazgatási bizottsága) ma délelőtt 11 órakor tartotta rendkívüli ülését Fejérváry Imre b. főispán elnöklete alatt, mely alkalommal je­len voltak : Aidinger János, Majorossy Imre, Fekete Mihály, Uilmann M. Károly, Jobst László dr., Nagy Géza dr. a kir. ügyészség, Laubheimer Róbert a tanfelügyelőség képvi­seletében, Kiedl József, Égry József, Cirer Elek dr., Zavaros Péter, Szuly János és Ráth Mátyás bizottsági tagok ; a jegyzőkönyvet a beteg főjegyző helyett Pintér Ferenc aljegyző vezette. Olvastatott a kereskedelmi miniszter leirata, mely szerint a felépítendő honvéd hadapród iskola céljai a szükséges telkek megszerzése szempontjából a kisajátítási jo­got az 1881. XLI. t. c. 5. §-a értelmében engedélyezte. Miután az érdekelteknek az építendő iskola ellen kifogásuk sincs, sőt ez iránt írásban is nyilatkoztak, csupán a kár­ 1897. Julius 1. P­ÉCSI FIGYELŐ Napirud 1897. juliu 1-én. Naptár: csütörtök, júl. 1. — Köm. ksth. : Teobald. —Prot.: Teobald. — Görög­ kst.: (jun 19.) Judás. — Zsidó : Triimus 1 1. — Nap kél 3 óra 52 perckor; nyugszik 7 óra 43 perckor. — Hold kél reggel 4 óra 30 perckor , nyugszik este 8 óra 46 perckor. Időjárás: hőmérséklet 35 Celsius fok meleg, légnyomás 754. — Kilátás : a központi mete­rrológiai intézet jelzése szerint : változás nem várható. Terress a sétatéren d. n. 5 órakor. A püspöki papnevelőintézetben növendékpapok felvételi vizsgálata délelőtt. talanításra nézve nem jött létre megjegyzés az egy Hirschfeld Samut kivéve, a­ki egy kát. holdnyi földjét ezer forintért átengedte ; a többi dolog a kincstári jogügyek igazga­tóságára tartozik, hogy a kártalanítás mérve iránt megtegye a lépéseket. A pécsi közúti villamos vasút­vonalának közigazgatási bejá­rására a kereskedelmi miniszter július hó 2-át tűzte ki. Miután a városi tanács és kép­viselőtestület a Majorossy Imre polgármester, Herbert János tanácsos, Jobst László, Dischka Győző, Littke József, Papp József, Tamássy Ferenc és Záray Károly tagok által képvi­selve lesz a bejárásnál, a közigazg. bizottság a maga részéről Kovácssy Kálmán és Szuly János tagjait küldi ki. — Végzetül olvasta­tott a belügyminiszter leirata, mely Schóber Istvánná szül. Filipp Karolin kérelmét, hogy kiskorú fiai, név szerint Weisz Károly és An­tal, mint akik 20-ik életévüket betöltötték, nagykorusitassanak, elutasította, illetve jóvá­hagyta az elutasító árvaszéki határozatot. Az ülés fél 12 kor véget ért.­­ (Autonómiai mozgalmak.) ’ Tegnap küldték szét a katholikus autonómiai kongresszus választására szóló felhívásokat az összes plébániákon. A választók névsora 8 napon keresztül a plébánosoknál betekint­hető s a választás napja mindenütt a jövő hó 11-dike és 12 ike. A választás helyiségei a szigeti külvárosi, ágoston téri, belvárosi nép­iskolák és a kath. alapítványi hivatal.­­ (A honvédség köréből.) A király Kálmán Frigyes ezredesnek, a pécsi 8 ik honvédhuszárezrednél, saját kérelmére megejtett felülvizsgálat eredménye alapján, mint rokkantnak, mindennemű népfölkelési szolgálatra is alkalmatlannak, nyugállományba helyezését saját kérelmére elrendelte. — (Péter-Pál.) Két legnagyobb apostolának emléknapját ünnepelte tegnap a­ katholikus egyház. Mindkettőét egyszerre, mert a hagyomány szerint Péter, a halász ugyan­azon a napon — a 67-ik év junius 29-én — vérzett el a keresztfán, a melyen Paulusnak, a sátorkészítőnek, a ki római polgár vala, feje a vérpadon lehullott. Eme két egyszerű mesterembernek köszöni a szeretet vallása javarészben csodás elterjedését, nemsokára második évezredbe lépő hatalmát. A kik Pé­ter, a halász után, hozzá hasonlóan a nyáj pásztorai lettek, fényben, tekintélyben elsőkké váltak a világon. Országok és trónok fölött döntöttek és vezekelve látták maguk előtt térdelni a világi hatalmasok legelsőit. És hogy ez így történt, abban legnagyobb része volt a Péter hűségének és a Pál zsenialitásának. Péter volt a Megváltó leghívebb támasza, legelső bizalmasa. A kőszikla volt ő, a melyre Krisztus egyházát építette. Hite, kitartása és erélye az apostolkodásban páratlan volt ; egyetlen helyen 2000 nél több hívet szerzett az egyháznak. Apostoltársa pedig, a ki Sau­­latból Paulussi, az új hit legelkeseredettebb ellenségéből annak legfanatikusabb követő­jévé vált, minden idők legzseniálisabb agitá­tora volt. Csodás elméjű férfiúnak kellett lennie a világ ez első nagyszabású publicis­tájának. Küldetéseihez meg volt minden kel­lék : a hit, a lángoló lelkesedés és a szó­noklat megvesztegető ereje, a­melyről hátra maradt 14 levele — a retorika egy-egy re­meke — tesz legfényesebb bizonyságot. Pé­ter Pál, a két nagy apostolnak szentelt nap első­sorban a hierarkhia ünnepe és különösen Rómában ülik meg a III. század óta nagy fénynyel. Vigilia és böjt jár vele és bucsu­­járással van egybeköve.­­ (Halálozás.) R­a­d­ó­c­s­a­i József, életének 77-ik évében, tegnap este elhunyt. Temetése holnap (csütörtökön) délután 5 óra­kor lesz a szigeti országút 48. számú házból a szigeti külvárosi temetőben. Lelkiüdveért a szentmisét pénteken reggel fél 9 órakor mu­tatják be a Xavér-kápolnában.

Next