Pécsi Figyelő, 1897. július-szeptember (25. évfolyam, 147-223. szám)

1897-09-14 / 209. szám

Hírek. Pécs, 1897. szept. 13. MDCCCLXLVIII. Azt mondja a magyar közmondás, hogy akiknek az Isten hivatalt ad, észt is ad hozzá. Nem vagyok a közmondások nagymes­tere, de mégis bele merek kotnyeleskedni az ilyetén példabeszédek lényegébe. De hogy a gyereket ki ne öntsem a fürdő­vizzel, rátérek egy másik példaszóra, mely igy hangzik : akinek pénze van, annak esze is van. Ilyetén tormán: hivatal, ész és pénz egy gyékényen árulnak. Egyik 19, a másik egy híján húsz. Az egyik kutya, a másik eb.* Annyi bizonyos, hogy semmi sem — bizonyos. Mert például eddig bizonyos volt, hogy miként tanítsák a tanítók az u. n. római számjegyeket a kedves és kedvetlen nebulók­nak. Most már ez sem bizonyos. Igaz, hogy az ezeret M-mel, az ötszázat D-vel és a szá­zasokat G-kel írták, Írják és írni fogják, de az új találmány, hogy a 90-et LXL-lel írják. (A régi rómaiak tévesen XC-vel írták a 90-et.) Kérem, ezen ne tessék megütközni. Ha­ladni kell mindenben. A­ki nem halad, el­marad. Persze, hogy persze. Összegezvén az eddig elmondottakat, római számjegyekkel MDCCCXCVllI-at ezen­túl így írjuk : MDCCCLXLVIII. A­ki ezt el tudja olvasni, tőlem ingyen kap egy Pécsi takarékpénztári egész részvényt. (De olyant, a­melyen hasonló fölfogással van­nak esetleg az arabs­ számjegyek jelezve.) * Menjünk pár deciméterrel fölebb. Lát­tunk egy méhkast. Mi akar ez lenni ? Talán a takarékosság szimbóluma ? Ugyan kérem ne figurázzanak a tekintetes urak. Hiszen Önöknek nem pénz kell, hanem a kamat. Annyi a pénzük, hogy ki sem tudják adni megbízható helyekre, megfelelő százalékkal. Inkább egy váltót csináltattak volna a Zsolnay­­éknál a méhkas helyett, azt aztán megértette volna az ormánysági atyafi is. De így, még azt hiszi a jámbor, hogy ott, abban a bolond nagy, cifra palotában mézes-bábos árulja a viaszgyertyát, rorátéra.* Meg aztán Szent-Imre herceg színes mellszobra! Hogy jut hozzá a spórkassza, hogy Imre herceget, Szent-István fiát választja patrónusául ? Az igaz, hogy valamikor a pécsi tabakosok (magyar tímárok, kordovánosok) is ezt a november 5-iki szentet ünnepelték. Hogy a tabakosok miként jutottak e védszent­­jükhöz, annak a meséjét még ma sem tu­dom. Ha a spórkassza ügykezelésének szűzi tisztaságát véli szimbólumozni Imrével, úgy egy szavunk sincs a védszentjükhöz. Mert annyi bizonyos, hogy minden tekintetben (s ez komoly és nagy szó, — nem vicc) az ösz­­szes pécsi kollegái fölött áll. Kívánjuk, hogy az új palotában is ha­sonlóan tartsa meg első pozícióját — ad mul­­tos annos! Ha pedig még az eddiginél is nagyobb pénzforgalmat akar csinálni, úgy erre is van tanácsunk. Adják ki a pénzüket 4-es %-ra és a befizetett összegek után fizessenek 6-os percentet. Ha elfogadják a tanácsomat, úgy rövid időn belül a nagy palota helyett a Puturlukban lesz egy olyan nagyszerű viskó­juk, mely testvérek között is megér — száz forintot.* No de nem viccelődöm tovább, mert utóbb a most elhunyt vén csataló — már mint az öreg Pulszky bácsi — ezen szavait: a kutya ugat, a karaván halad, úgy találják módosítani, hogy : pénz beszél, kutya ugat ! S akkor jaj nekem ! Eddig is van pár szerény rexlim náluk, de ha még tovább tréfálkozom, egyszerre fölmondják valamennyit s akkor el­mehetek Bazinba — zabot hegyezni. Midezek dacára még sem félek. (Leg­­fölebb akkor két tarisznyára koldulok, mint a szent­kuti mesterök.) Különben is nem az én szakállamra hiteleznek, — mert szakállam nincs , hanem a zsiránsokéra. Azok pedig mind szakállas és hitelképes emberek. De most már igazán abban hagyom a mókázást. Sok a jóból is megárt. Itt pedig annyi rosz viccet kalapáltam össze, hogy ezek után csakugyan elveszíthetem komoly hitel­­képességemet. Hogy úgy ne legyen, engedje a derék »Pécsi Takarékpénztár« igazgatósága, választ­mánya és napi biztosai ! Éljenek! Ban—Dyka. Napirend 1897. szeptember 14-én. Naptár: kedd, szept. 14. — Rom. kath. : Ke­reszt felmag. — Prot.: Kereszt felmag. — Görög-kel. (szept. 2.) Mamánt. - Zsidó : Elül 17. — Nap kél 5 óra 21 perckor; nyugszik 5 óra 56 perckor. — Hold kél este 6 óra 48 perckor ; nyugszik reggel 9 óra 3 perckor. Időjárás : hőmérséklet 18 Celsius fok meleg, légnyomás 750. — Kilátás a központi meteorológiai intézet jelzése szerint enyhe idő, eső és köd várható. Megyei központi választmány ülése délelőtt 9 órakor. Megyei állandó választmány ülése délelőtt 10 órakor.­­- (Hercegi vadászatok.) Lippe- Schaumburg herceg az idén is, mint minden évben szokta, meglátogatta dárdai birtokát, ahol nagy vadászatokat rendezett. A legutóbbi ilyen vadászat szombaton folyt le az urada­lom pagonyaiban, mely alkalommal maga a herceg egy gyönyörű példány 20 agancsos, két 16 agancsos és egy 14 agancsos szarvast lőtt. Egyáltalában az idei vadász-zsákmány nagyon kielégítő volt. Vasárnap nagy ebédet adott a herceg, amelyen fényes társaság vett részt. Ott volt maga az uralkodó herceg, szárnyse­gédével, Francke tábornokkal, Fejérváry Imre b. főispán, Trixler Károly alispán, Dragonescu Döme pénzügyigazgató, Balaskó János járás­­biró, Szenge Ferenc főszolgabíró, Jilly Viktor szolgabíró, Jellasich Károly dr., Ursziny Pál, Szuly János uradalmi ügyész, Geidemann Ottó, uradalmi igazgató, Strazsikovszky erdőmester, Kinnett számtanácsos, Nagy Gyula községi jegyző és még számosan. A gazdag menüt az uradalom szolgáltatta, kivéve a parfaiteket és tortákat, amelyeket Oroszy Sándor jóhírnevü pécsi udvari cukrász szállított. — (Mária nevenapja) A magyar nemzetre nézve jelentőségteljes ünnep Mária nevenapja, melyet tegnap ült meg a katho­­likus világ. Mária nevének tisztelete Szent-Ist­­ván király halála óta legszebb ékessége a ma­gyar történelemnek, őseink nemcsak hadizász­lójukat ékesítették fel a Bold­-Szent-Szűz képével, de ennek tiszteletét úgy a köz-, mint a magánéletbe is mélyen bevitték. Magyaror­szágot Mária országának nevezték, kardjaikon olvasót viseltek, pénzeikre Mária képét verették és ha harcba mentek, még az ellenséget is Mária segíts ! jelszóval támadták meg. A római pápák azért több vallásos szokás és egyházi ünnep behozatalával örökítették meg a Mária nevével harcoló magyar fegyverek dicsőségét, így, midőn 1456. július 22-én Hunyady János és Kapisztrán tönkretette Nándorfehérvár alatt Mohamed szultán hatalmas seregét, a római pápa elrendelte, hogy a győzelem emlékére, az egész földön, minden déli 12 órakor huzas­­sanak meg a harangok és igy hirdessék azok a világ végéig a magyar fegyverek dicsőségét s Mária pártfogásának hatalmas erejét. 1683-ban pedig annak emlékére, hogy Bécset szeptember 12 én, a Mária nevét harci riadóul használó keresztény hadsereg felszabadította a török ostrom alól, Xl­ ik Ince pápa elrendelte, hogy az eddig csak Spanyolország egyik városában ismeretes Mária nevenapját az egész föld ke­rekségén megünnepelje a keresztény világ. Még a dicső emlékű szabadságharcban is Mária képével ékesített zászlók alatt küzdöttek hon­­védeink és ez alatt küzdve, verték meg az osztrákot úgy, hogy az soká, igen soká nem fogja tudni elfeledni az akkor szenvedett ku­darcot.­­ (Uj anyakönyvvezető.) Tolna­vármegye felső-h­eghi anyakönyvi kerületébe a belügyminiszter ifj. Arany Károlyt anyakönyv­vezetővé kinevezte. — (Katonai hír.) Gelderni Colerus Emil, vezérkari alezredes, a hadiiskolától a 44-ik gyalogezredhez helyeztetett át. — (A hadgyakorlatok áldoza­tai ) A tatai királygyakorlatoknak már is sok áldozata van. Menetelés közben igen sok ka­tona kidőlt s most a kórházban vannak. Sok megbetegedés fordult elő a 44-ik és 52-ik gyalogezredekben is, főkép a rezervisták közt. — (Műkedvelői előadás.) A pécsi kath. legény-egylet ifjúsága által tegnap este, a saját pénztára javára rendezett műkedvelői előadás — dacára az esős időnek — jól si­került. Este 8 órakor „Polgár-erény” című, az iparosok életéből vett életkép ment. A szerep­lők mind megállták derekasan helyüket, de különösen dicséretet érdemelnek Jovanovits Miklós, Kiel József, Kaizer Viktor és Pleimer József. Az előadás után tánc következett. Tapasztaltuk, hogy a jóhirű kath. legényegy­let a pécsi iparosok szinét-javát csoportosítja maga köré, s vigalmait fesztelen, magyaros hangulat jellemzi. A négyeseket mintegy 60 pár táncolta. A mulatságnak csak a kora haj­nal vetett véget. Felülfizetett: Heckenberger főt. ur 50 kr., melyért köszönetet mond az ifjúság. — í Tűzhalál Tóth Péter bátai la­kos különös módon ölte meg magát. A szegény öreg ugyanis vagyonát felosztotta még életé­­ben fiai között, hogy végső napjaiban őt el­tartsák. Fiai azonban a rossz gazdálkodás és az elemi csapások következtében annyira a tönk szélére jutottak, hogy apjuktól kapott vagyonukból a hitelezők kilicitálták őket. Most már nem volt a szerencsétlen apának otthona, a mi annyira elkeserítette, hogy kétségbeesé­sében kiment a határba és ott meggyujtott egy szénakazalt. Midőn a lángok már magasra csapkodtak, elszántan belevetette magát a tüzbe és abban lelte halálát. A szerencsétlen ember sorsa nagy részvétet keltett a bátai lakosokban.­­ (Meggyilkolt főerdész.) Kal­mancsay Józsefet, Széchenyi Pál gróf főerdé­szét a somogymegyei lábodi erdőben holtan lelték fel. A fiatal főerdész valóságos réme volt a vidék vadorzóinak és valószínű, hogy ezek boszujának is esett áldozatul. Testét há­rom golyó fúrta keresztül, melyek mind halál­hozók voltak. Kalmancsay halálát fiatal fele­sége és három gyermeke siratja. A környék csendőrsége erősen nyomoz a gyilkosok után.­­ (Miniszterek Mohácson.) Mint lapunkban már megírtuk, a múlt héten a földművelésügyi miniszter Mohácson volt. La­punk egyik ottani barátja, ebből az alkalom­ból rövid, de jellemző visszaemlékezésről ér­tesíti lapunkat. Ha »Omenisták” volnánk, azt kellene mondanunk, folytatása következik a sorrend szerint. 1870-ben a boldog emlékű dr. Eötvös József közoktatásügyi miniszter volt az első miniszter, aki Mohácson járt. Az akkor még deszkából összetákolt váróteremben fo­gadta az átutazóban levő miniszter a tisztel­géseket és adta a válaszokat. Eötvös József ígérte Mohácsnak a polgári iskolát, mely akkor még nagyon is újdonságszámba ment. 1871-ben Eötvös József meghalt, tehát természetesen megszűnt miniszter lenni, a polgári iskola elmaradt. 1891. márciusban gr. Bethlen elő­

Next