Pécsi Figyelő, 1897. július-szeptember (25. évfolyam, 147-223. szám)
1897-09-14 / 209. szám
Hírek. Pécs, 1897. szept. 13. MDCCCLXLVIII. Azt mondja a magyar közmondás, hogy akiknek az Isten hivatalt ad, észt is ad hozzá. Nem vagyok a közmondások nagymestere, de mégis bele merek kotnyeleskedni az ilyetén példabeszédek lényegébe. De hogy a gyereket ki ne öntsem a fürdővizzel, rátérek egy másik példaszóra, mely igy hangzik : akinek pénze van, annak esze is van. Ilyetén tormán: hivatal, ész és pénz egy gyékényen árulnak. Egyik 19, a másik egy híján húsz. Az egyik kutya, a másik eb.* Annyi bizonyos, hogy semmi sem — bizonyos. Mert például eddig bizonyos volt, hogy miként tanítsák a tanítók az u. n. római számjegyeket a kedves és kedvetlen nebulóknak. Most már ez sem bizonyos. Igaz, hogy az ezeret M-mel, az ötszázat D-vel és a százasokat G-kel írták, Írják és írni fogják, de az új találmány, hogy a 90-et LXL-lel írják. (A régi rómaiak tévesen XC-vel írták a 90-et.) Kérem, ezen ne tessék megütközni. Haladni kell mindenben. Aki nem halad, elmarad. Persze, hogy persze. Összegezvén az eddig elmondottakat, római számjegyekkel MDCCCXCVllI-at ezentúl így írjuk : MDCCCLXLVIII. Aki ezt el tudja olvasni, tőlem ingyen kap egy Pécsi takarékpénztári egész részvényt. (De olyant, amelyen hasonló fölfogással vannak esetleg az arabs számjegyek jelezve.) * Menjünk pár deciméterrel fölebb. Láttunk egy méhkast. Mi akar ez lenni ? Talán a takarékosság szimbóluma ? Ugyan kérem ne figurázzanak a tekintetes urak. Hiszen Önöknek nem pénz kell, hanem a kamat. Annyi a pénzük, hogy ki sem tudják adni megbízható helyekre, megfelelő százalékkal. Inkább egy váltót csináltattak volna a Zsolnayéknál a méhkas helyett, azt aztán megértette volna az ormánysági atyafi is. De így, még azt hiszi a jámbor, hogy ott, abban a bolond nagy, cifra palotában mézes-bábos árulja a viaszgyertyát, rorátéra.* Meg aztán Szent-Imre herceg színes mellszobra! Hogy jut hozzá a spórkassza, hogy Imre herceget, Szent-István fiát választja patrónusául ? Az igaz, hogy valamikor a pécsi tabakosok (magyar tímárok, kordovánosok) is ezt a november 5-iki szentet ünnepelték. Hogy a tabakosok miként jutottak e védszentjükhöz, annak a meséjét még ma sem tudom. Ha a spórkassza ügykezelésének szűzi tisztaságát véli szimbólumozni Imrével, úgy egy szavunk sincs a védszentjükhöz. Mert annyi bizonyos, hogy minden tekintetben (s ez komoly és nagy szó, — nem vicc) az öszszes pécsi kollegái fölött áll. Kívánjuk, hogy az új palotában is hasonlóan tartsa meg első pozícióját — ad multos annos! Ha pedig még az eddiginél is nagyobb pénzforgalmat akar csinálni, úgy erre is van tanácsunk. Adják ki a pénzüket 4-es %-ra és a befizetett összegek után fizessenek 6-os percentet. Ha elfogadják a tanácsomat, úgy rövid időn belül a nagy palota helyett a Puturlukban lesz egy olyan nagyszerű viskójuk, mely testvérek között is megér — száz forintot.* No de nem viccelődöm tovább, mert utóbb a most elhunyt vén csataló — már mint az öreg Pulszky bácsi — ezen szavait: a kutya ugat, a karaván halad, úgy találják módosítani, hogy : pénz beszél, kutya ugat ! S akkor jaj nekem ! Eddig is van pár szerény rexlim náluk, de ha még tovább tréfálkozom, egyszerre fölmondják valamennyit s akkor elmehetek Bazinba — zabot hegyezni. Midezek dacára még sem félek. (Legfölebb akkor két tarisznyára koldulok, mint a szentkuti mesterök.) Különben is nem az én szakállamra hiteleznek, — mert szakállam nincs , hanem a zsiránsokéra. Azok pedig mind szakállas és hitelképes emberek. De most már igazán abban hagyom a mókázást. Sok a jóból is megárt. Itt pedig annyi rosz viccet kalapáltam össze, hogy ezek után csakugyan elveszíthetem komoly hitelképességemet. Hogy úgy ne legyen, engedje a derék »Pécsi Takarékpénztár« igazgatósága, választmánya és napi biztosai ! Éljenek! Ban—Dyka. Napirend 1897. szeptember 14-én. Naptár: kedd, szept. 14. — Rom. kath. : Kereszt felmag. — Prot.: Kereszt felmag. — Görög-kel. (szept. 2.) Mamánt. - Zsidó : Elül 17. — Nap kél 5 óra 21 perckor; nyugszik 5 óra 56 perckor. — Hold kél este 6 óra 48 perckor ; nyugszik reggel 9 óra 3 perckor. Időjárás : hőmérséklet 18 Celsius fok meleg, légnyomás 750. — Kilátás a központi meteorológiai intézet jelzése szerint enyhe idő, eső és köd várható. Megyei központi választmány ülése délelőtt 9 órakor. Megyei állandó választmány ülése délelőtt 10 órakor.- (Hercegi vadászatok.) Lippe- Schaumburg herceg az idén is, mint minden évben szokta, meglátogatta dárdai birtokát, ahol nagy vadászatokat rendezett. A legutóbbi ilyen vadászat szombaton folyt le az uradalom pagonyaiban, mely alkalommal maga a herceg egy gyönyörű példány 20 agancsos, két 16 agancsos és egy 14 agancsos szarvast lőtt. Egyáltalában az idei vadász-zsákmány nagyon kielégítő volt. Vasárnap nagy ebédet adott a herceg, amelyen fényes társaság vett részt. Ott volt maga az uralkodó herceg, szárnysegédével, Francke tábornokkal, Fejérváry Imre b. főispán, Trixler Károly alispán, Dragonescu Döme pénzügyigazgató, Balaskó János járásbiró, Szenge Ferenc főszolgabíró, Jilly Viktor szolgabíró, Jellasich Károly dr., Ursziny Pál, Szuly János uradalmi ügyész, Geidemann Ottó, uradalmi igazgató, Strazsikovszky erdőmester, Kinnett számtanácsos, Nagy Gyula községi jegyző és még számosan. A gazdag menüt az uradalom szolgáltatta, kivéve a parfaiteket és tortákat, amelyeket Oroszy Sándor jóhírnevü pécsi udvari cukrász szállított. — (Mária nevenapja) A magyar nemzetre nézve jelentőségteljes ünnep Mária nevenapja, melyet tegnap ült meg a katholikus világ. Mária nevének tisztelete Szent-István király halála óta legszebb ékessége a magyar történelemnek, őseink nemcsak hadizászlójukat ékesítették fel a Bold-Szent-Szűz képével, de ennek tiszteletét úgy a köz-, mint a magánéletbe is mélyen bevitték. Magyarországot Mária országának nevezték, kardjaikon olvasót viseltek, pénzeikre Mária képét verették és ha harcba mentek, még az ellenséget is Mária segíts ! jelszóval támadták meg. A római pápák azért több vallásos szokás és egyházi ünnep behozatalával örökítették meg a Mária nevével harcoló magyar fegyverek dicsőségét, így, midőn 1456. július 22-én Hunyady János és Kapisztrán tönkretette Nándorfehérvár alatt Mohamed szultán hatalmas seregét, a római pápa elrendelte, hogy a győzelem emlékére, az egész földön, minden déli 12 órakor huzassanak meg a harangok és igy hirdessék azok a világ végéig a magyar fegyverek dicsőségét s Mária pártfogásának hatalmas erejét. 1683-ban pedig annak emlékére, hogy Bécset szeptember 12 én, a Mária nevét harci riadóul használó keresztény hadsereg felszabadította a török ostrom alól, Xl ik Ince pápa elrendelte, hogy az eddig csak Spanyolország egyik városában ismeretes Mária nevenapját az egész föld kerekségén megünnepelje a keresztény világ. Még a dicső emlékű szabadságharcban is Mária képével ékesített zászlók alatt küzdöttek honvédeink és ez alatt küzdve, verték meg az osztrákot úgy, hogy az soká, igen soká nem fogja tudni elfeledni az akkor szenvedett kudarcot. (Uj anyakönyvvezető.) Tolnavármegye felső-heghi anyakönyvi kerületébe a belügyminiszter ifj. Arany Károlyt anyakönyvvezetővé kinevezte. — (Katonai hír.) Gelderni Colerus Emil, vezérkari alezredes, a hadiiskolától a 44-ik gyalogezredhez helyeztetett át. — (A hadgyakorlatok áldozatai ) A tatai királygyakorlatoknak már is sok áldozata van. Menetelés közben igen sok katona kidőlt s most a kórházban vannak. Sok megbetegedés fordult elő a 44-ik és 52-ik gyalogezredekben is, főkép a rezervisták közt. — (Műkedvelői előadás.) A pécsi kath. legény-egylet ifjúsága által tegnap este, a saját pénztára javára rendezett műkedvelői előadás — dacára az esős időnek — jól sikerült. Este 8 órakor „Polgár-erény” című, az iparosok életéből vett életkép ment. A szereplők mind megállták derekasan helyüket, de különösen dicséretet érdemelnek Jovanovits Miklós, Kiel József, Kaizer Viktor és Pleimer József. Az előadás után tánc következett. Tapasztaltuk, hogy a jóhirű kath. legényegylet a pécsi iparosok szinét-javát csoportosítja maga köré, s vigalmait fesztelen, magyaros hangulat jellemzi. A négyeseket mintegy 60 pár táncolta. A mulatságnak csak a kora hajnal vetett véget. Felülfizetett: Heckenberger főt. ur 50 kr., melyért köszönetet mond az ifjúság. — í Tűzhalál Tóth Péter bátai lakos különös módon ölte meg magát. A szegény öreg ugyanis vagyonát felosztotta még életében fiai között, hogy végső napjaiban őt eltartsák. Fiai azonban a rossz gazdálkodás és az elemi csapások következtében annyira a tönk szélére jutottak, hogy apjuktól kapott vagyonukból a hitelezők kilicitálták őket. Most már nem volt a szerencsétlen apának otthona, a mi annyira elkeserítette, hogy kétségbeesésében kiment a határba és ott meggyujtott egy szénakazalt. Midőn a lángok már magasra csapkodtak, elszántan belevetette magát a tüzbe és abban lelte halálát. A szerencsétlen ember sorsa nagy részvétet keltett a bátai lakosokban. (Meggyilkolt főerdész.) Kalmancsay Józsefet, Széchenyi Pál gróf főerdészét a somogymegyei lábodi erdőben holtan lelték fel. A fiatal főerdész valóságos réme volt a vidék vadorzóinak és valószínű, hogy ezek boszujának is esett áldozatul. Testét három golyó fúrta keresztül, melyek mind halálhozók voltak. Kalmancsay halálát fiatal felesége és három gyermeke siratja. A környék csendőrsége erősen nyomoz a gyilkosok után. (Miniszterek Mohácson.) Mint lapunkban már megírtuk, a múlt héten a földművelésügyi miniszter Mohácson volt. Lapunk egyik ottani barátja, ebből az alkalomból rövid, de jellemző visszaemlékezésről értesíti lapunkat. Ha »Omenisták” volnánk, azt kellene mondanunk, folytatása következik a sorrend szerint. 1870-ben a boldog emlékű dr. Eötvös József közoktatásügyi miniszter volt az első miniszter, aki Mohácson járt. Az akkor még deszkából összetákolt váróteremben fogadta az átutazóban levő miniszter a tisztelgéseket és adta a válaszokat. Eötvös József ígérte Mohácsnak a polgári iskolát, mely akkor még nagyon is újdonságszámba ment. 1871-ben Eötvös József meghalt, tehát természetesen megszűnt miniszter lenni, a polgári iskola elmaradt. 1891. márciusban gr. Bethlen elő