Pécsi Figyelő, 1898. október-december (26. évfolyam, 223-298. szám)

1898-12-20 / 289. szám

- nek meghosszabbított irányában nyitott uj­­utcának Petőfi-utcára való elnevezése tárgyá­ban tett a Tanács javaslatot. A polgármester hangulatcsinálás céljából előadja, hogy uj utcáknál rendesen valami nagy emberről szokták elnevezni az utcát. Az uj utcának nevét egyik nagy költőnknek . . . Egy hang : Amtmann ! A polgármester nem zavartatva e köz­derültséget keltő közbeszólástól, előadja, hogy a Tanács Petőfi szellemének áldozni vél, mi­dőn az uj utcát Petőy­ utcának javasolja el­neveztetni. Horváth Antal szerint az uj utcában nem is régen még a vadvizek korlátlanul ro­hantak alá, rombolva gátat és mindent. A Tanács Petőfi korlátlanröptű lángszelleméhez méltóan Petőfi-utcának javasolja ez utcát el­neveztetni. De mit keresünk mi egy halottól ? Mi hasznunk van egy holt embertől ? Szóló ismer élő embert is, aki szintén korlátlan nagyság, aki rombol vadvizek módjára. (Köz­bekiáltások : Ki az ? Mi a neve ?) Annak a nevéről nevezzük el az utcát. Ez a korlátlan hatalmú élő nagyság megérdemli, hogy ne holmi negyedrangú utcát, hanem ezt az új utcát nevezzük el róla. Nem akar politizálni, mert máskor úgyis történt itt nem is régen politikai tüntetés, hát ajánlja javaslatát elfoga­dásra. A Tanács úgyis jól tudja, ki ez a kor­látlan úr, hát meg se nevezi. Indítványozza, hogy a javaslat adassék vissza a Tanácsnak, amely gondoskodjék, hogy ne Petőfiről, hanem valami élő nagyság nevéről nyerje a remekbe készült új utca a nevét. Cirják Ignác pártolja a Tanács javasla­tát, hogy az uj utca Petőfi­ utcának nevez­tessék el. Fölkiáltások : Szebb utcát kell róla el­nevezni ! Majorossy Imre polgármester az indítvá­nyozó fölszólalását már a kiindulási szempont­ból (Derültség) sem fogadhatja el. Épen azért, mert az utcán a romboló vadvizek futottak le s most édes otthont találnak ott a lakók s mert az utca a templomra nyílik, a hon­védkaszárnya felé van s mert a kultúrának tanúja s a fejlődésképes szigeti­ külváros egyik legszebb utcája lesz majd, ezért méltó Petőfihez. Horváth Géza: Nevezzünk el nagyobb utcát. Ott van például a szigeti országút, ez illik Petőfi nevéhez. Majorossy Imre : Ne porozzuk be az ő nevét. (Derültség.) Horváth Géza: Jó. De az az utca olyan kicsiny, olyan jelentéktelen, hogy valami ter­mészeti nevet nagyon elviselhet. Tessék elne­vezni másként. Legyen például a neve: Vad­­víz-utca. Egy hang : Vagy : Géza-utca ! Polgármester: akkor . . . Főispán: Lesz szives várni, míg szóló a beszédét befejezi. Horváth Géza pártolja az indítványt. Polgármeter: Én kérem . . . Főispán: Kíván még valaki szólani ? Úgy tehát felteszem a kérdést, elfogadja-e a közgyűlés a Tanács javaslatát; ha igen, úgy az indítvány elesik. A közgyűlés többsége a Tanács javasla­tát elfogadta. Már azt lehetett volna hinni, hogy a tár­gyalás vége felé majd lecsendesedik az érdek­lődésnek sokszor éles felszólalásokban való megnyilatkozása, de az utolsó három tárgy is meghozta a maga vitáját. A tárgysorozat 20-ik pontjaként szerepelt a Ruepprecht-test­­vérek kérelme, hogy a Vásártér 11. számú telküket átmetsző tettyei vadvízáikot bebol­­toztathassák. A Tanács az engedélyt megadni javasolja ugyanolyan feltételek mellett, mint már a tér lefelé eső részein engedélyeztettek a bebolto­­zások. A javaslat ellen Cirják Ignác szólalt fel elsőnek, majd Horváth Géza, a­ki hosszú be­szédben indítványozta, hogy az ügy adassék vissza az építési bizottságnak, mely adjon szakszerű tervet és leírást. Horváth Antal szintén ilyen értelemben szólt, Majorossy Imre polgármester és Rauch János főmérnök felvi­lágosító szavai után azonban a közgyűlés fel­állás útján a tanácsi javaslatot fogadta el. A főispán ellenpróbát rendelvén, csak Horváth Géza és Horváth Antal álltak fel a javaslat ellen. (Egy hang : A Horváth Testvérek ! Szép is az a testvéries egyetértés !) Tapolcai György volt városi bikás befi­zetett nyugdíjjárulékainak visszafizetése iránt folyamodott a közgyűléshez. A Tanács azt ja­vasolja, hogy mivel folyamodó a büntetőtör­vénykönyvbe ütköző cselekmény miatt bűnvá­­dilag elítéltetett, a polgármester alkalmazásából elbocsájtotta s így kérelmével elutasítandó. A közgyűlés a javaslatot el is fogadta. Utolsó tárgy volt Gyöngyös város kö­zönségének átirata a jégkár elleni kötelező biztosítás behozatala iránt a földmivelési mi­nisztériumhoz intézett feliratának pártolása vé­gett. A Tanács pártolni javasolja a feliratot s a közgyűlés egyhangúlag ki is mondja a pár­tolást, ha fel nem áll Záray Károly dr. és vehemens beszédben nem kel ki a kötelező jégbiztosítás ellen. Záray szerint ez az emberi ős jogokkal ellenkezik. Biztosítson, a kinek tetszik. Sok gazda önbiztosítást folytat, félreteszi a pén­zét, a­mit biztosítási dijakba fizetne s ha ter­mését nem veri el a jég, a pénze is megma­rad. Az állam polipkarjaiba ne engedjük a kisgazdákat. Azt hiszi Gyöngyös városáról, hogy az valami elcsapott biztosítási ügynök befolyása alatt hozhatta azt a határozatot. Főispán : Én pedig azt hiszem, hogy a bizottsági tag úr maga sem hiszi, miszerint egy városról olyant lehetne állítani, hogy egy biztosítási ügynök befolyásolhatná! Záray: Felháborodik az ember jó ér­zése az ilyen javaslatokon. Ajánlja az átirat egyszerű tudomásul vételét. A közgyűlés többsége azonban a tanácsi javaslatot fogadta el. A főispán a legközelebbi rendes köz­gyűlés határidejét a jövő évi február hó 27-ére tűzvén ki, a közgyűlést bezárta s a bizottsági tagok egynegyed tizenkettőkor a főispán élte­tése közben vonultak ki a közgyűlési teremből. Az országos magyar Bányászati és Kohá­szati Egyesület pécsvidéki osztályának szervezése. — Saját tudósítónktól. — Pécs, 1898. dec. 19. A folyó évi szeptember hó 8—10. nap­jain Pécsett megtartott országos magyar bá­nyászati és kohászati egyesületi kongresszus­nak egyik nevezetes eredménye volt, hogy megindult a mozgalom az egyesület pécsvidéki osztályának megalakítása iránt. A mozgalom megindítását az ország bá­nyászai előtt a Bányatelepen megtartott fényes banketten jelentették be s ez érthető lelkese­dést keltett a bányászat és kohászat apostolai között, lévén Pécs és vidéke nemcsak a bá­nyaművelés, hanem a természeti szépségek terén is elsőrangú város mindazok számára, kik a bányászattal és kohászattal foglalkoznak. Az idő óta a mozgalom lelkes vezetői fáradhatatlanul működtek a megalakulás ér­dekében. Minthogy az országos egyesület szabá­lyai kimondják, hogy vidéki osztály mindenütt alakítható, hol az anyaegyesületnek legalább tizenkét tagja lakik, a szabályszerű megala­kulásnak mi sem állt volna útjába. De hogy az egylet céljainak minél jobban megfelelhes­sen, hogy minél inkább felölelhesse Pécs és vidékének bányászati és kohászati ügyeit, az előkészítő bizottság be akarta vonni már a megalakulásba nemcsak az összes pécsi és pécsvidéki bányatisztviselőket, de a társada­lom és közélet előkelő egyéniségeit is. És e fáradozásait siker is koronázta, mert már több mint félszáz tagra van kilátás s e szám a legközelebbi napokban bizonyára meg fog kétszereződni. Az előkészítő bizottság ekkor az anya­egyesülettől lekért országos szabályzat tekin­tetbevételével elkészítette az osztály alapsza­bályait. Mikor ez megvolt, átnézés végett fel­küldte az országos egylet elnökségéhez, honnan Scholtz Vilmos alelnök jóváhagyásával le is érkeztek azok. Ily előkészületek után hívta össze teg­napra Glancer Gyula, a szervező bizottság feje, a szervezési értekezletet, mely nagy érdeklő­dés között tartatott meg. Délután öt órakor kezdődött az értekez­let a városháza közgyűlési nagytermében, hol mintegy negyvenen jelentek meg a bánya­­tisztviselők és városunk előkelőségei. Ott lát­tuk a megjelentek között: Zsolnay Vilmos gyárost, Trixler Károly alispánt, Majorossy Imre polgármestert, Littke József iparkamarai elnököt, Záray Károly dr. kamarai titkárt, Kindl József segélyegyesületi igazgatót, Wer­ner Ottó helyettes bányaigazgatót, Mendl La­jos dr. megyei tiszti főorvost, Maletter Rezsőt, Jusztus Miksát, Fekete Mihály városi tiszti főügyészt, a megyei főerdészt, Gianone Virgil főmérnököt, Kosztella József mérnököt, Maty­­tyasovszky Józsefet, Czwick Ede mérnököt, Glancer Gyulát stb. Az értekezleten mindenekelőtt korelnök­nek megválasztották Zsolnay Vilmos gyárost, alelnöknek Glancer Gyulát, jegyzőnek Kosztella Józsefet. Első tárgy volt a szervező bizottság je­lentése, melyet Glancer Gyula állított össze és Kosztella József olvasott fel. A jelentést az értekezlet helyeslőleg tu­domásul vevén, következett az alapszabályok tárgyalása. Az alapszabályok kinyomatva meg­küldettek az eddig jelentkezett tagoknak s ál­talánosságban egyhangúlag elfogadta őket az értekezlet. A részletes tárgyalásnál azonban a legtöbb pontnál bő és érdekes vita volt s az értekezlet ugyancsak alaposan meghányt­­vetett minden egyes szakaszt. A tárgyaláshoz hozzászóltak nemcsak a bányászok, de Trixler Károly alispán, Majorossy Imre polgármester, Fekete Mihály tiszti főügyész, Mendl Lajos dr. megyei tiszti főorvos, a megyei főerdész stb. Az alapszabályok szerint az osztály célja szakbavágó kirándulások és felolvasások tar­tása. Vannak rendes tagjai, kik egyszersmind az anyaegylet tagjai is s ezek három féz évi tagdijat fizetnek. A rendkívüli tagok tagdíjat nem fizetnek. A tagság három évre kötelező. Az osztálynak van elnöke, titkára, pénztárosa és ellenőre ; a választmány tíz tagból áll. Ne­­gyedévenkint osztályülést tart Pécsett vagy vi­dékén , s az évben az első negyedévi osztály­ülés egyszersmind évi rendes közgyűlés jelleg­gel is bír. A 16 szakaszból álló alapszabályokat az értekezlet elfogadván, azok a polgármester útján jóváhagyás végett felterjesztetnek a mi­nisztériumhoz. Ezután Zsolnay Vilmos megköszönte a megjelentek érdeklődését . Littke Józsefnek a keresk. és iparkamara helyiségének az osztály jövendő választmányi üléseinek tartására való átengedéséért, valamint a szervező bizottságnak fáradozásaiért köszönetet szavaztak s ezzel az ülés este háromnegyed hét óra után vé­get ért. PÉCSI FIGYELŐ 1898. december 20. Napirend 1898. december hó 20-án. Naptár: kedd, dec. 20. — Róm. kath. : Am­mon. — Prot.: Teofil. — Görög-kel.: (dec. 8.) Patáp. — Zsidó : Tebeth 7. — Nap kél 7 óra 31 perckor; nyugszik 3 óra 53 perckor. — Hold kél 11 óra 24 perckor délelőtt; nyugszik éjfélkor. Hold első negyede 4 óra 22 perckor reggel. Időjárás. Kilátás a központi meteorológiai intézet jelzése szerint enyhe idő, eső várható.

Next