Pécsi Figyelő, 1900. január-március (28. évfolyam, 1-71. szám)
1900-01-01 / 1. szám
, így állunk az összetartással a kormánypártban, ahol az egybeforrásról olyan szép frázisok hangzottak el új esztendő napján. De nem sokkal különben állunk az összetartással az ellenzéki oldalon sem. Már az a körülmény, hogy a függetlenségi programmot vallók két árnyalata között a szakadás intenzívebb, mint valaha, szomorúsággal töltheti el minden igaz hazafi keblét. Hisz e programm alapján az összetartás soha sem volt szükségesebb, mint most, mikor a hatvanhetes alkotás magától készül összedőlni; az új közjogi berendezés szükséges volta tehát máról holnapra a legaktuálisabb jelleget öltheti magára. De magában a Kossuth-pártban sem találjuk föl azt az önzetlen, ideális összetartást, amely a nagy programm megvalósítására szükséges lenne. Tudja mindenki, hogy maga az üdvözlő szónok, Komjáthy Béla ahhoz az árnyalathoz tartozik, amely nem egyszer csinált már frontot a pártvezér, Kossuth Ferenc és a párt többsége ellen s az a körülmény, hogy most Komjáthy beállt újévi szónoknak, a lappangó ellentéteket bizony legkevésbé sem fogja eltüntetni. Hisz a pártnak múlt évi működéséről Kossuth Ferenc által hangoztatott kritikában sem osztozhatott az üdvözlő szónok, mert ő és társai határozottan kárhoztatták az év elején a Bánffy-kormány ellen való harcot és az ennek nyomában következett paktumot, melyet Kossuth győzelemnek jelzett, árulásnak bélyegezték a párt programmja ellen. Hogy pedig a jövőt illetőleg a pártban teljesen egyhangú legyen a vélemény arra nézve, hogy „vagy mindent, vagy semmit”, azt van okunk határozottan kétségbe vonni. Hisz maga Kossuth Ferenc az ellenkezőt bizonyította, mikor a paktumba belement, amely pedig nagyon is fejét s mikor napok múlva a kórházban magához tért, franciául kezdett beszélni és kiderült róla, hogy voltaképen egy lengyel gróf, a kinek igen különös élettörténete volt. Az inasa ugyanis rablómerényletet követett el ellene az erdőben, hátulról fejbevágta, kizsebelte s azután otthagyta. Mikor magához tért, akkorra elvesztette emlékező tehetségét és intelligenciáját, még a kastélyába se tudott visszatalálni s végre hosszas bolyongás után tót munkások közé jutott, kik megszánták, maguk közé fogadták és munkához juttatták. Évekig tartott ez az állapota és soha nem is változott volna meg, ha a feje nem éppen ott törik be, ahol a botütés okozta belső daganat nyomást gyakorolt az agyára. Amint a megcsontosodott daganat a koponyatörés következtében eltávolodott, az agyvelő visszanyerte eredeti alakját és képességét s a teljes öntudat helyreállott. Minden orvosi egyetemen tárgyalták annak idején ezt a dolgot, a tolnai esetet valószínűleg még bővebben fogják tárgyalni. Itt tudniillik fordítva történt az eset. Az ismert K. családnak ugyanis volt egy hülye 14 éves fia, ki születésétől fogva értelmetlen, minden szellemi képesség nélkül való gyermek ▼olt, akit írni, olvasni sem tudtak tartósan megtanítani. Amit tanult, egy hét alatt teljesen elfelejtette. A fiú nemrég leesett a fáról, betörve a fejét. Szülei azt hitték, hogy meghalt, de az orvosok magához térítették. S ekkor történt a csoda: a fiú a legértelmesebben távol állt attól, hogy a fönforgott körülmények között is elérhető vívmányokat kimerítette volna. Bizony sokkal nagyobb egyértelműség lenne szükséges, nem a végcélra — hazánk teljes állami függetlenségének megvalósítására —, hanem a megvalósítás módozataira nézve, hogy bekövetkezhessék Kossuth Ferencnek az a jóslata: “ha a körülmények olyanok lesznek, hogy hazánk állami gépezete megváltoztatható lesz, akkor azonnal mi jutunk kormányra“. Mert csak a függetlenségiek teljes összetartásában rejlő óriási erő kényszerítheti Bécset, hogy hazánk állami gépezetének megváltoztatásában közeledjék hozzánk s ne inkább távolodjék a mi álláspontünktól. PÉCSI FIGYELŐ Egy év számokban. — Saját tudósítónktól. — Tüzeset volt Pécs városában a múlt évben tizennégy. A vármegye múlt évi ügyforgalma a következő volt: összesen érkezett 40.190 ügydarab, melyek a következőképen oszlanak meg. A közigazgatási bizottsági iktatóba 4000 ügydarab, az alispáni iktatóba 33.800 az erdészeti bizottság iktatójába 560, a lótenyésztő bizottság iktatójába 60, az állandó választmány iktatójába 1400, a kihágások iktatójába 240 s az erdészeti bizottság iktatójába 50 ügydarab érkezett. Hogy a beérkezett ügydarabok közül, mennyi intéztetett el s mennyi van még elintézetlenül, az most még nem állapítható meg, mert csak a f. hó 8-án tartandó vármegyei közgyűlés alkalmával jelentik be az egyes előadók, hogy mennyi a restanciájuk s a közgyűlés után készítik el a vármegye részletes ügyforgalmi kimutatását. A pécsi kir. ítélőtábla polgári osztályába érkezett a múlt évben 3493 ügy, a büntetőhöz 4240 ügydarab, összesen tehát 7733 darab. Hátralék volt 1898-ról a polgári osztálynál 133, a büntetőnél 89 darab. Elintéztetett a múlt évben az összes 3626 polgári ügyből 3442, maradt a folyó évre 184, az összes 4329 büntető ügydarabból 4100, maradt a folyó évre 229. Tehát az összes 7955 ügydarabból elintéztetett 7542 darab s maradt a folyó évre 413 darab. A kir. tábla múlt évi ügyforgalma az 1898-dikihoz viszonyítva emelkedett a polgári osztálynál 242 darabbal, a büntetőnél 412 darabbal, összesen 654 darabbal. Sommás felülvizsgálat volt 144 darab (1898-ban 109 darab). Elintéztetett 136 darab; a folyó évre áthozatott tehát 8 darab. A pécsi kir. törvényszék ügyforgalma a következő volt : Beérkezett a múlt évben 13.551 telekkönyvi ügydarab. A polgári ügydarabok száma 1899 ben 18.580 volt, míg az előző évben csak 16.926. Büntető ügydarab 10.964 érkezett a múlt évben iktatás alá, mig 1898-ban csak 9.952. Az ügydarabok száma évről-évre nagyobb lesz, úgy, hogy a jelenlegi személyzet alig győzi a tömérdek ügydarabot feldolgozni. Rendes fegyelmi 31 volt, mig az előző évben 30, tehát 1899-ben csak egygyel volt több. Azonban a közjegyzői fegyelmiknél éppen az ellenkező képet nyerjük, mert míg 1898-ban csak 21 volt, addig 1899 ben ez a szám megduplázódott és 42 került iktatás alá. Azonban a közjegyzői fegyelmiknél is érdemleges ügy csak 3 került iktatás alá, mert a többi az ezekre vonatkozó beadványokból áll, állapota megrezgeti a lelki élet húrjait és befolyásolja a telki erő legmagasabb fokait is. Epés vér a kedélyben megfelelő visszfényt mutat ; epés vérű emberek rendesen hevesek, indulatosak, haragosak stb. Jólelkű, szelíd emberekre használják e közmondást. Epéje sincs, mint a galambnak. A gondolatokból és érzésekből folynak a törekvések; azért van a nevezett s meggondolt szervezeti momentumok és viszonyok mindnyájának többé kevésbé határozó befolyása az ember erkölcsére és cselekvésmódjára; ezek az ő természeti hajlamai, ezek határozzák meg az ember egyéniségét, természetét és jellemét. Rossz gyümölcsnek féreg a szíve. Elég a bizonyító adatokból! Minden gondolkodó ember meggyőződhetik ezen állítás igazságáról, miszerint minden szervézeti ténynek megvan a lelki jelentősége. Ámde igaz az is, hogy minden lelki ténynek megvan a szervézeti jelentősége. Itt oly igazsággal állunk szemközt, amely alig vétetik figyelembe, mintha ezt Isis fátyola leplezné. Észrevehetjük ezt a velünk találkozó személyek mindegyikében, ámde a fák sokasága miatt nem látjuk az erdőt. Ez igazság nagy fontossággal bír úgy a tudományban, mint a gyakorlati életben és mégis alig képezte eddig a behatóbb tanulmányozás tárgyát. A nagy érdeklődés, amelylyel ez ügy iránt mindenki viseltetik, megparancsolja, hogy egyszer hathatósan utaljunk a viszonossághól- Pécs, 1900. január 2. Mérleget készítenek év végével mindenütt. A ki mi dolgot végzett egész esztendőben, esztendő végén lezárja a munkáját és számokban összegezi az egy évi fáradság eredményét. Ilyen mérleget mutatunk be most a városi és megyei hivatalokról, Pécs város népesedési s egyéb viszonyairól a következőkben : A pécsi állami anyakönyvi hivatalban 1899. évben bejegyeztetett 1148 születés és 1133 halálozási eset; tehát a halálozásokat a születések tizenöt szaporulattal múlták felül. A város közigazgatási iktatójába érkezett a múlt év folyamán 32.253 ügydarab. Az elnöki iktatóba érkezett 2154 ügydarab. Az árvaszéki iktatóba érkezett 6301 ügydarab. A közigazgatási bizottsági iktatóba érkezett 836 ügydarab. A kihágási bírósági iktatóba érkezett 597 ügydarab. A közigazgatási bírósági iktatóba érkezett 2 ügydarab. S végül a központi választmányi iktatóba érkezett nyolcvan ügydarab. A városi rendőrkapitánysági iktatóba érkezett 25.952 ügydarab , a rendőrkapitánysági kihágási iktatóba pedig érkezett 3350 ügydarab. kezdett el beszélni. Sőt eszébe jutott mindaz, amire valaha tanítani akarták, a katekizmust, a bibliát, miből az elemieket sem bírták beleverni, most egyszerre folyékonyan hadarta el, a fejszámolásban való jártassága pedig egyenesen megdöbbentő volt. Az agyrázkódás, ami érte, úgy látszik helyrezökkentette az agyát, vagy pedig, ami valószínűbb, a koponyatörés eltávolított valami világrahozott daganatot.« Tehát az agyvelőnek megvan a lelki jelentősége. Amint az agyvelőnek, úgy megvan az emberi test más szervei mindnyájának is a lelki jelentősége, sőt határozottan állíthatjuk : e szervek léteznek éppen ezen jelentőségek miatt. Az érzéki tevékenységek által nyerjük a gondolkozásra való alapot, melyet a külvilág szolgáltat nekünk: a szemek végezik a látó cselekvéseket, a fülek a hallási cselekvéseket stb.; ezen cselekedetek önmagukban véve lelki természetűek és alapját képezik a szellemi lényegünknek. Gyönge vagy beteg érzéki szervek nem tesznek, de nem is tehetnek a külvilágról eléggé hű jelentést a belvilágnak, úgy, hogy az onnét származó gondolkozási alapzatok valóságukból vesztenek és nem bírnak mindig azon tökéletességgel, amely az igazság kikutatására szükséges. A beteg idegrendszernek következményei lehetnek : kedélybaj, hagymáz, téboly, tébolyodás stb. A vérszorulás az agyvelő valamely pontján (a gutaütés) megsemmisíti az öntudatot. A vérnek minden 1900. január 3.