Pécsi Figyelő, 1900. július-szeptember (28. évfolyam, 148-223. szám)
1900-07-01 / 148. szám
4 pénztár s a Nádor szálloda ablakai fénylettek. A zirciek kétemeletes rendházának minden ablaka ki volt világítva. Ebben a fényben sötét lett a belvárosi templom, de a másik két plébániatemplom sem volt kivilágítva, csak — mint fentebb említettük — a plébániaépületek. A Kött-féle kertészet elegáns ízlésre valló, pompás, szinte regényes látványt nyújtott. A rácsozaton mécsek sokasága égett, bent pedig a kert virágai és fái között lampionok színes világa terjesztett ragyogó fényt. Illuminált a Nádassy-házban a városi fogyasztási hivatal is, valamint a Ferencrendiekutcáján, a nőegylet gyermekkertjében, az apácautcán sem volt ablak gyertya nélkül. A Kardos Kálmán-utcán a kanonoki házak, a Schapringer, Szuly, Tolnai és Littke-féle házak ablakai fényben úsztak s a Kath. Kör palotájának ablakai és erkélye pazarul volt kivilágítva. A női zárda épülete és iskolája, a Scitovszkytér, a Klimó és Radonay utca házainak is fénylett minden ablaka s visszatükröződtek a püspöki palota kerti oldalának fényes ablaksoraiban. A Rudolfinum, a városi közkórház és a szigeti országút házainak ablakai is ki voltak világítva s bármerről indult is el az ember, az egész városban kivilágított utcákon ment át, mig az ünnep székhelyére, a székesegyházhoz ért. A püspöki palota minden ablakán ékalakban elhelyezett mécsek lobogtak. A főkapu ivalakban volt mécsektől körülvéve s az erkély is fényben ragyogott, két oldalán a magyar nemzeti és a pécsi egyházmegyés püspöki címerekkel. Szemben a székesegyházi plébánia szintén ily kivitelű fényárban úszott s az egész téren levő óriási közönséget, a felső és alsó sétatéren nyüzsgő ezer és ezer embert beragyogta fényével s lenn az alsó sétatér alatt a zárda és iskola ablakai visszatükrözték a nagy világosságot. A székesegyház főkapuja felett, a tizenkét apostol között állt az óriási, fényben úszó kereszt, rajta e felirattal: Krisztus győz. Az egész homlokzaton apró villamos lámpák ragyogtak kék sárga és fehér színben s e ragyogásból méltóságosan emelkedett ki a tizenkét apostol szobra. A székesegyház tornyainak vörös és zöld bengáli tűzzel való kivilágítását a csillagok tűzijátéka előzte meg s fél tízkor kigyult a bengáli tűz a tornyokban s vörös és zöld lángokban álltak azok félórán keresztül. S szállt fel a világító tűz füstje az Egek felé, hódolatként a magyarok Istenének, ki kilencszáz évvel ezelőtt a katholikus kereszténységre vezette Hadúr pogány népét. Az Erzsébet királyné sétatér virágos dombján pedig ott állt a nagy Szepessy püspök ércszobra, jóságosan tekintve szét mindeme fényben és hódolatban, melyet inne az Úr dicsőségére, a magyar katholicizmus ünneplésére, a hívők lelki épülésére, minden művelt ember igaz gyönyörűségére a nagy Szepessy méltó utóda, Hetyey Sámuel megyéspüspökünk, apostoli szava és áldozatkész buzgósága hozott létre. A tündéri színjátékot nyújtó székesegyházi kivilágítás, melyet Dischka Győző, főreáliskolai igazgató valóban kiváló műszléssel tervezett s nagy szakértelemmel rendezett, a Cvetkovics testvérek cég pedig kifogástalanul effektuált, este tíz órakor ért véget, mely után még vagy egy jó óra hosszáig volt fényben a tér, a püspöki palota és a székesegyházi plébánia ablakai ragyogásától, melynek rendezése a püspöki uradalom személyzetét dicsérte. Ekkor, mint a zúgva hömpölygő tengeráradat, úgy indult meg a népvándorlás hazafelé s lett tizenegy óra, mire a város lakossága hazavonult, dicsérve az emlékezetes látványosságot, milyenben jó idők óta nem volt s bizonyára csak jó idő múlva leszen része. Ugyanekkor kialudtak az ablakok fénysugarai is s éjfél előtt már teljes csendben, éjszakai homályban állt a város, pihenésre tértek polgárai, hogy másnap, Péter és Pál apostolok ünnepén, a székesegyház védőszentjei neve napján ismét emelkedő hangulatban, ájtatos szívvel, hitbuzgó lélekkel ünnepelhessenek. (Péter és Pál napján.) A huszonnyolcadig ünnepségekre nézve az idő is kedvezett. Csillagos volt az éj, jellegtelen a magas ég. S aztán elborult .... Reggel négy órakor ismét megkondultak a város összes harangjai s zúgtak a hajnali csendben reggel fél ötig. öt órakor reggel ünnepi petárdázás jelezte az örömnapot, melyet a pécsi egyházmegye hivatva volt kétszeresen megülni, amennyiben a magyar katholicizmussal a pécsi püspökség is most tartotta kilencszázéves jubileumát. Már kora reggel nagy élénkség uralkodott az utcákon, különösen a székesegyház felé. A felhők meg egyre tornyosultak az égen s elborították azt egészen. Nyolc óra után a város különböző testületei egymásután vonultak fel a templomba. A tanítóképző intézet új s felszentelendő zászlójával, majd a hadastyánok s veteránok, a hát. legényegylet, a tűzoltók stb. stb. A zenés misén közreműködő hölgyek és urak a kát. kör udvari helyiségéből szintén testületileg vonultak fel a székesegyház kórusára. A szentélyben, a klérus padjaiban a meghívott hatóságok foglalták el a helyet. Képviselve volt a kir. tábla, törvényszék, a megye és a város, a pénzügyigazgatóság s a katonaság nagy számban. A templom előtti téren a megjelölt helyeken oltárok voltának felállítva tábori misék számára, azonban az eső miatt a jegygyel nem rendelkező s a falusi nép az apácák, ferencrendiek s a mizeriek templomába volt kénytelen beszorulni s végighallgatni a szentmisét, a magyar, német s horvát szentbeszédet. Pont kilenc órakor a klérus a templomból elment a residenciába testületileg s meginvitálta a püspököt. Mikor a főpásztor alakja megjelent a templom déli ajtajában, megszólalt az orgona hatalmas akkordokban, majd pedig a negyven tagból álló énektársaság katonazenekar kísérete mellett Jos. Gruber »Ecce sacerdos magnus«-át (Op. 5.) énekelte el lelkesedéssel, áthatva egyrészről a kivívott siker büszkeségétől, másrészről az ünnepség fontosságától. A jubiláris püspöki misén Szeifric István, Walter Antal, Szeredy József, Hanny Gábor, Spiesz János, Wurster József dr. kanonokok, Jöbrössy Alajos tiszteletbeli kanonok, Wajdics Gyula spirituális, Szilvek Lajos dr. teológiai tanár, Igaz Béla dr. püspöki titkár, Sipos István s Szákovics Ottó udvari papok, Mayer György és Ábrahám István karkáplánok asszisztáltak. Evangelium után Kelemen László dr. kurdi esperes plébános lépett a szószékre s rövid ünnepi beszédben méltatta a nagy nap jelentőségét, különös súlyt fektetvén arra a körülményre, hogy ez a jubileum a pécsi egyházmegyének, a pécsi püspökségnek, a pécsi katholikusoknak specialiteris jubileuma, amennyiben a magyar katholicizmussal egyidejűleg született meg, püspökségét szt. István alapította. A rövid, de magas szárnyalású szent beszéd után a püspök folytatta tovább a szentmisét. E helyütt emlékezünk meg a zenés misékről is, minthogy a püspöki mise alatt, mint előre hirdették, az instrumentalisták énekeltek. Jos. Gruber »Ecce sacerdos magnus«-a hatásos darab, melyet, mint fentebb mondottuk, az ének és zenekar nagy animéval adott elő. A »Te Deume-ot S. Mitterer irta. A zenész körökben Mitterer egyházzenei nagysága el vagyon ismerve s ha meghallgattuk azt a Te Deumot, melyet instrumentumokkal kisértek, valóban csodálkozunk, hogy annyi fenséget és alázatosságot tudott önteni művébe, melyekben a dallamok, maga az egész kíséret oly szépen simul a szöveghez. Scharf Róbert erélyes s ízléses dirigálása a művet művészileg domborította ki minden részletében. A misét már hallottuk magától az instrumentalistáktól. J. G. Eduard Stehle írta azt. Akkorában bőven méltattak magának a műnek szépségeit, melyet egyszerű, de csinos dallam, mint főmotívum dominál. Most csak az a megjegyzésünk, hogy ismételten gyönyörűen adták elő úgy az énekesek, mint a zenekar. Offertoriumra ismét Mitterertől énekelték a „Constitues«-t orgona kísérettel, Orchester nélkül s így is remekül sikerült. Az énekszámokban előforduló szóló részleteket Schneider Istvánná (szoprán), Károlyi Sándorné (alt), Fektér Ferenc (tenor) s Müller Antal (basszus) énekelték. Az orgonán a székesegyház orgonistája, Hoff Richárd játszott. A püspöki mise után következett a zászlószentelés, melyről lapunk más részében számolunk be. Délelőtt tizenegy órakor Troll Paul Ferenc címzetes püspök celebrált ismét fényes segédlettel ünnepélyes szentmisét, mely alatt a kóruson a székesegyházi énekkar énekelt. A püspöki misére csak jegyekkel lehetett bejutni. Mondanunk sem kell, hogy ritkán láttunk még a templom fennállásától fogva abban annyi embert, mint tegnap, különösen tizenegy óra után, mikor jegyek nélkül is be lehetett menni. S ha nem szakadt volna egész délelőtt az eső, még nagyobb tömeg verődött volna össze bizonyosan, pedig igy is impozáns volt az. Délután három órakor a székesegyházban vecsernye volt s ezzel a jubileumi ünnepségek templomi része véget ért. (Népvándorlás.) Pécs ünnepében részt vettek a pécsi egyházmegyének hívei is. Mir csütörtökön megkezdődött a bucsusok járása s jöttek nagy csoportokban a bucsus menetek. Csütörtökön féltizenkét órakor Villány felől jött 250 nagymaroki hivő. Haza mentek pénteken déli és délutáni vonatokkal. Ugyancsak Bonyhádról kocsikon hatvan bucsus jött csütörtökön délután. Garéból mintegy háromszázan érkeztek hangos énekszóval. Délután 2—3 óra között mintegy kétszáz PÉCSI FIGYELŐ 1900. julius 1. ^ ^ ^ Fogtechnikai műterem f$ fű Műfogak vulcanit, arany és alumíniumból, plombok, obturatorok. £ Foghuzáss fájdalom nélkül! Pécs, Apáca utca 10. szám, saját házában (a zárda melletti 2-fső ház.)