Pécsi Figyelő, 1900. október-december (28. évfolyam, 224-297. szám)
1900-10-03 / 225. szám
1900. október 3. PÉCSI FIGYELŐ 8 egyképen jó volt úgy a naiv, mint a drámai jelenetekben. Rajz Ödönben olyan színészt ismertünk meg tegnap, kihez hasonló Follinusz Aurél óta nem járt színpadunkon. Trast grófot játszotta, még pedig oly finom, gondos árnyalással, hogy ennek a hatalmas szerepnek legkisebb részletei is kidomborodtak alakításában. Szinte fölénynyel uralkodott partnerei felett s azzal a biztos eleganciával, azzal a finom öntudattal játszott, a mit bizony sokszor nélkülözünk jó színészeknél is s a mit a gyakorta nagyobb külső hatást keltő szertelenséggel szemben kétszeresen meg kell becsülnünk. Füredy Gusztáv szintén igen jó volt, mint Brandt Lothar. Ez azonban nem olyan szerep, melyben tehetségéről részletes benyomást tudott volna tenni, így általánoságban is azonban ügyes színésznek bizonyult. Simon Mariskában már hangjánál fogva is egy, a középfokú műveltséget feltüntető társalgási szerepkörre pompásan beváló tagot nyert a társulat. Augusztát sok közvetlenséggel játszotta meg s benne bizonyára a népszínművek egyik legjobb parasztasszonyát fogjuk megismerni. Vágó Béla Mühling kereskedelmi tanácsost adta. Alakítása minden tekintetben igen jó volt s benne a drámai apa szerepköre szerencsés betöltőre talált. Oláhné Henriette az öreg Heineckenét adta kifogástalanul s ő is érdemes szereplője fog lenni a jó ensemblének. A közönség az uj szereplőket mind kitüntető tapssal, a nyújtott élvezetért elismeréssel honorálta s ha ő meg volt elégedve velük, ők is meg lehettek elégedve a közönséggel. Az előadás összevágó, gyorsan perdülő volt átalánosságban is, a mi az ügyes rendezés érdeme. „ A menyem. Holnap, szerdán, kerül színre először nálunk Carré és Bilhaud háromfelvonásos vígjátéka, melyet a Nemzeti Színházban most őszszel adtak először. A darab meséje a következő : Leverdier képviselő feleségét igen boszantja az, hogy mióta fiuk Pál, (mellesleg: államügyész) megnősült, őt azóta idősb Leverdierné asszonynak hívják, menyét ellenben ifjabb Leverdiernének. Általában semmikép se tetszik neki menye, kit fia az ő előleges beleegyezése nélkül szeretett meg. Ez a nemzedékek örökös harca, mely olyan régi, mint a világ; az öregek mindig gáncsolják a fiatalokat és örökös gyámság alatt tartanák. Annyival élesebb az ellentét, mert Leverdier-mama még mindig szívesen tenne menye kedvéért annyit, amennyit megtehet, de utóvégre semrendelheti magát teljesen alá menyének. Különösen éles háború dúl a meny öltözködése körül, melynek a fiatal asszony úgy akar véget vetni, hogy anyósa szabójával dolgoztat s a mama ízlését fogadja el, miből a legnagyobb háború tör ki, mert a szabó a fiatal asszonynak tökéletesen olyan ruhát varr, milyet a mamának varrt s ezt az anyós a legvakmerőbb kihívásnak veszi menye részéről. Hiszen a fiatal asszony — szerinte — csak azért csináltatta saját számára ugyanazt a ruhát, hogy bemutassa, milyen kevéssé illik a hervadt anyósra az a ruha, melyben az ő fiatal szépsége valódi diadalt arat. Ezzel egy díszebéd papáéknál harctérré változik át, melyet legelőször hagy el az ártatlan fiatal asszony s hazamenekül a második emeletre. A második menekülő a fiatal férj, ki mamáék levese után hagyja el csataterét s csatlakozik otthon a rögtönzött ebéddel beérő kis feleséghez. A pecsenye előtt Leverdier-papa is kereket old, hogy fiához meneküljön s az ifjú pár rögtönzött ebédjéhez telepedjék, mig odalenn a japáni vázák eltömésénél járnak. Papa után megérkezik ennek ártalan naiv titkárja, Honoré urfi, majd a papáék összes vendégei s végre Paul közbenjárására Leverdier-mama is, hogy kibéküljön menyével a szinből s az ifjú párnál fejezzék be az öreg párnál megkezdett ebédet. A kibékülés sok mézzel-mázzal megtörténik, de az anyós még mindig ugrásra készen áll, mint a tigris, mert légyottot szimatol, melyet bár a háborúság egyik okozója, a szélcsap Lodoviska grófnő ígért az ártatlan Honorénak, de erre Leverdier papa megy el, hogy a szép grófnővel pásztorórát élvezzen. A fiatal asszony boszuból a kígyó siraaságu grófnő iránt ügyesen azon látszatot kelti anyósában, mintha ő menne légyottra az ártatlan titkár lakására s az anyós tanukkal rohan oda; s mig a fiatal asszony férjével itthon, épen papáék lakásán enyeleg, idősb Leverdierné asszony in flagranti csípi meg férjét a kigyó-grófnővel a légyotton. A vén bűnös férj kénytelen képviselői mandátumáról lemondani s falura takarodni, hót idősb Leverdierné asszony papucskormánya alá bűnbánólag tér vissza, menyemék pedig örökre megszabadulnak az anyós gyanakodó felügyeletétől, cselédek ujján való kikémleltetésüktől és az örökös perpatvartól. A holnapi bemutatón Leverdiert Vágó Béla, feleségét Nagy Vilma, Pált Rajz Ödön, Márthát (a címszerepet) Kende Paula, Lodovszka grófnőt Jeszenszkyné és Honorét Delli Lajos játszák .A „Közgazdasági Híradó“, szerkeszti V. Olaszy Lajos,eltűnő gyorsan hódit tért azok körében, kik közgazdaságunk ügyeivel komolyan foglalkoznak. Ez a hetilap menten minden befolyástól menten tárgyalja a keretébe tartozó dolgokat. Kritikája az egész vonalon éles megfigyelő szemre val. Egyoldalusaggá sohasem vádolható és ez emeli értéket. Előfizetési ára egy évre 12 korona. Kiadóhivatala Budapesten, V., Hold utca 15. szám, szívesen küld mutatványszámokat. Folyószám 5. Idénybérlet 5. Páratlan bérlet. Nemzeti II színház. Ma szerdán, október 3-án. Itt először : A menyem. Vígjáték három felvonásban. írták: Fabreice Carré és Paul Bilhaud. Fordította : Adorján Sándor. Holnap, csütörtökön, október 4-én : A dolovai nábob leánya. Szinmű Téritek: Bőregér. Szombat: Bánk-Bán. Személyek: Leverdier...................................... Paul.............................................. Honoré.......................................... Malescot..................................... Ferdinand........................... Gustave................................. . Leverdierne................................. Mártha.......................................... Lodoviszka................................. Marie.......................................... Inas.............................................. Vágó Béla Rajz Ödön Delli Lajos Nagy Dezső Németh J. Pásztor J. Nagy Vilma Kende Paula Jeszenszkyné Simon Maris Kőhalmi Tanügy. )( Államsegély. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter a f. évi állami költségvetésben a gör. kel. egyházi célokra törvényhozásilag megszavazott javadalomból Bolyarics Gábor mohácsi gör. kel. szerb esperesplébánosnak, Andrics Dusán bajssi, Gruics Séza a világ körül. Pécs, 1900. október 2. — A kijátszott maire A francia kormány által meghívott polgármesterek legnagyobbrészt már jóval a diszlakoma előtt feljöttek Párisba. Közülük az egyik, Jean Georger, valamelyik német határszéli kis községnek a polgármestere, alig jött fel ez alkalomból Párisba, máris részesült a gyanútlan vidékieknek végzetes sorsában, egy rendkívül furfangos zsebretszőnek esett áldozatul. A falusi tekintély ugyanis éppen a Madeleine-székesegyházat szemlélte illő bámulattal, midőn egy tisztes ősz férfiú, unokájának, egy alig 10 éves fiúcskának kíséretében hozzálépett, beszélgetést kezdett vele és a legnagyobb udvariassággal és szakavatottsággal mondta el Georger mairenek a felséges építményre vonatkozó adatokat. A hálás vidéki viszonzásul meghívta egy kis sörre a nyájas aggot, ki fiacskáját a szomszéd tőzsdébe küldötte szivarért. A kis ember csakhamar visszatért a szivarokkal, de midőn nagypapája azokat meglátta, szeretetreméltó arca egyszerre haragba borult: — Hogy mertél fiam — szólt — ilyen »infectados« szivarokat hozni, talán csak nem hiszed, hogy ilyennel fogom megkínálni kitűnő barátunkat, a maire urat ? A kisfiú azonban a feddő szavakra annyira zavarba jött, hogy sírva fakadt és vonakodott új szivarok után menni. Az udvarias maire erre fölajánlotta, hogy mivel amúgy is szándékozott dohányt venni, ő fogja majd a hozott szivarokat jobbakkal becserélni, ám csak alig szabadulhatott a lekötelező öreg urnák ellenkezőleg »szives« marasztalásaitól. Végre, mikor a boltba jutva, fizetni akart, nagy megütközéssel vette észre, hogy jóféle vidéki pénzmagtól terhelt tárcája nyomtalanul eltűnt. Visszafutott a sörözőbe, de ám a tisztes ősznek, a marasztaló nyájas ismeretlennek és érzékeny unokájának csak hűlt helyét találta. A világ minden részéből, Londonban naponta átlag véve 120 ezer idegen fordul meg. Katonai érmeket először Cromwel idejében adtak. Kansasban van egy burgonyaföld, amely negyven mérföld hosszú, ezen az idén 4000 vasúti vagyon krumpli lesz. Egy holdon körülbelül 200 bushel krumpli terem meg. Nagyságához mérten Svájcnak több fogadója van, mint bármely más országnak. Nem kevesebb mint 1700 fogadó van Svájcban, melynek évi bevétele 25 millió dollár. A hetedik században a sörfogyasztás oly nagy mértéket öltött Angolországban, hogy Ina, Wessex királya behozta a sörfogyasztási adót, amely azonban csak természetben volt fizetendő. A japáni Mikadó palotája telefonnal van összekötve az ország minden állami hivatalával. New Zeelandban és Ausztráliában az asszonyok bírnak teljes szavazati joggal. A nagy orosz birodalomban minden 10— 12 ik évben van éhihség. Várjon a gyémánt valódi-e, ezt legyön.” 7 Dömötör borjádi, Milics B. János sombereki Plestics Sándor dunaszekcsei, Tomics Lőrinc liptódi gör. kel. szerb lelkészeknek és Rádics Teofán mohácsi gör. kel. szerb segédlelkésznek egyenkint 120 korona ; Andrejevics Bogolyubné maissi, Kosztovics Pálné borjádi, Tyeszits Györgyné mohácsi gör. kel. szerb lelkész özvegyének egyenkint 60 koronát; a maissi gör. kel. szerb hitközség részére a papiakhoz tartozó kert bekerítésére 200 korona s a borjádi gör kel. szerb hitközség részére misemondó ruha beszerzésére 200 korona államsegélyt engedélyezett.